Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Elutasította az Európai Parlament az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt az úgynevezett Pfizergate ügyben. Az AUR EP-képviselője, Gheorghe…
A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetett ma a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség több száz tagja a deficitcsökkentő csomag ellen, amelyért hétfőn…
Nagy-Britannia és Franciaország összehangolja nukleáris elrettentő erejének alkalmazási feltételeit. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia elnök londoni…
Hivatalosan is elfoglalta posztját Magyarország új bukaresti nagykövete. több új nagykövettel – így Peru, Ciprus, India és Németország képviselőjével –…
Kötelező tantárgy lesz a színházi nevelés a következő tanévtől a hazai középiskolákban. A döntés minden tizenegyedik osztályos tanulóra vonatkozik függetlenül…
A következő közel fél órában Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió szerkesztője beszélget Mihály István kolozsvári rádióssal, költővel, illetve Csutak Istvánnal…
Az idei érettségi végleges eredményeit június 30-án, míg a nyolcadikosok képességvizsgájának óvások utáni eredményeit tegnap, azaz július 10-én függesztették ki. A két megmérettetésen a nyelvi minőségre is figyelni kellett, az ifjúsági nyelvet pedig érdemes volt mellőzni. De mit is takar az ifjúsági nyelv? Ma erre a kérdésre keresem a választ.
A képviselőház és a szenátus ma délelőtti együttes ülésén felolvasták a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormány elleni bizalmatlansági indítványát. A…
A fellebbezések elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya – derül ki a csütörtökön közzétett…
A döntés válasz Berlin korábbi hasonló intézkedésére, és célja az illegális bevándorlás megfékezése – közölte a varsói kormány. A határellenőrzés július…
Sepsiszentgyörgyön ma kezdődik a Sepsi Classic fesztivál ahol klasszikus és kortárs dallamok, világsztárok és kerékpáros komolyzene is várja az érdeklődőket.…
Elutasította az Európai Parlament az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt az úgynevezett Pfizergate ügyben. Az AUR EP-képviselője, Gheorghe Piperea által kezdeményezett bizalmi indítványt 175-en támogatták és 360-an elutasították. 18 képviselő tartózkodott, köztük az RMDSZ két képviselője is.
Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek/EFA képviselőcsoportja elutasították a bizalmatlansági indítványt, a Baloldal, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója nem szavazott egységesen, a Patrióták Európáért – amelyhez a Fidesz is tartozik – és a Szuverén Nemzetek Európája az indítvány mellett szavazott.
A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetett ma a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség több száz tagja a deficitcsökkentő csomag ellen, amelyért hétfőn felelősséget vállalt a kormány a parlamentben - közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Alexandru Nazare pénzügyminiszter fogadta a tüntető pénzügyi szakszervezetek küldöttségét. A tárgyalásokon részt vett a BNS elnöke, Dumitru Costin is.
A BNS a napokban döntött a hozzájuk tartozó szakszervezetek és szövetségek tiltakozásainak menetrendjéről, illetve arról, hogy videókampányt indítanak a közösségi oldalakon a megszorító intézkedések hatásairól. Az elfogadott menetrend szerint minden csütörtökön 10 és 12 óra között tüntetést szerveznek azoknál a közintézménynél, ahol a BNS-nek szakszervezeti tagjai vannak, az első sztrájkőrséget pedig a pénzügyminisztérium előtt tartják. Erre a megmozdulásra más szakszervezeti szövetségek tagjait is meghívták.
Nagy-Britannia és Franciaország összehangolja nukleáris elrettentő erejének alkalmazási feltételeit. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia elnök londoni tartózkodásának csütörtöki, utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozóra kerül sor, ahol a francia politikus és Keir Starmer brit kormányfő megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
A megállapodás alapján mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti - áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában. A dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy Európában csak Nagy-Britanniának és Franciaországnak van nukleáris fegyverzete, és ez az elrettentő erő jelentős mértékben hozzájárul a NATO és az euroatlanti térség általános biztonságához.
Hivatalosan is elfoglalta posztját Magyarország új bukaresti nagykövete. több új nagykövettel – így Peru, Ciprus, India és Németország képviselőjével - együtt adta át megbízólevelét Nicușor Dan államfőnek – közölte a román elnöki hivatal. A Cotroceni-palotában megtartott keddi eseményen szóba került a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése is. A román elnök szerint Bukarest nyitott a stratégiai partnerség erősítésére, és arra, hogy Magyarországgal közös projekteket indítsanak el olyan területeken, mint az energetika, a közlekedés, a digitális fejlesztések, a turizmus, a környezetvédelem, az oktatás és a demográfia.
Kissné Hlatki Katalin korábban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közép-európai főosztályát vezette, de korábban már dolgozott a bukaresti nagykövetségen is, tanácsosi rangban. Az új nagykövet Zákonyi Botondot váltja, aki 2013-ban lett bukaresti nagykövet.
Kötelező tantárgy lesz a színházi nevelés a következő tanévtől a hazai középiskolákban. A döntés minden tizenegyedik osztályos tanulóra vonatkozik függetlenül attól, hogy milyen profilú iskolába jár – jelentette be a Bukaresti Színművészeti és Filmművészeti Egyetem a végzős hallgatók ünnepi gáláján, július 8-án.
A Spotmediában megjelent hír szerint míg eddig csak választható tantárgyként szerepelt a tantervben a színházi nevelés, addig a jövő tanévtől a művészetek - így zene, képzőművészet és színház - tantárgycsoport részeként kötelező tantárgy lesz a középiskolai oktatásban. Az új tantárgyat csak szakképzett, vagyis színművészeti végzettséggel rendelkezők taníthatják.
A következő közel fél órában Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió szerkesztője beszélget Mihály István kolozsvári rádióssal, költővel, illetve Csutak Istvánnal a Garabonciás együttes frontemberével a kettejük együttműködéséről.
Az idei érettségi végleges eredményeit június 30-án, míg a nyolcadikosok képességvizsgájának óvások utáni eredményeit tegnap, azaz július 10-én függesztették ki. A két megmérettetésen a nyelvi minőségre is figyelni kellett, az ifjúsági nyelvet pedig érdemes volt mellőzni. De mit is takar az ifjúsági nyelv? Ma erre a kérdésre keresem a választ.
Főként a szókincsében különbözik a köznyelvtől és a többi csoportnyelvtől. Utóbbi fogalomról, vagyis a csoportnyelvről ez olvasható a Nyelvművelő szótárban: „Nyelvünk nemcsak földrajzilag, tájegységek szerint oszlik meg (ezek a nyelvjárások), hanem egyazon helyen is, »függőlegesen«, aszerint, hogy milyen társadalmi rétegek, csoportok érintkeznek általa. Elkülönül a különféle foglalkozások szókincse, kifejezéskészlete.”
A bevezetőben említett ifjúsági nyelv sok helyről meríti az elemeit. A katonai szakzsargonból származik a vár szinonimája, a dekkol, a városi vulgáris nyelvhasználatból pedig az anya és az apa helyett használt muter, illetve fater. A szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja egyébként kék hullámos vonallal húzza alá a muter szót, kihangsúlyozva, hogy hivatalos szövegben kerülendő. De maga az ifjúsági nyelv is alkot új szavakat, szójelentéseket: ilyen a mértant helyettesítő rémtan – néha én is így gondoltam rá –, valamint a leég a felsül vagy az elfogy a pénze helyett.
Több szó és kifejezés idővel bekerül a társalgási nyelvbe, az új nemzedékek pedig számos nyelvváltozatot alakítanak ki. A bizalmas társalgásban a megtéveszt, becsap helyett gyakran használják a csőbe húz szókapcsolatot, a megszökik, eltűnik szavakból olajra lép vagy elhúzza a csíkot lesz.
A mai rész vége felé szót ejtek a diáknyelvről, amely sajátos része az ifjúsági nyelvnek, és valójában az iskolai élet bizalmas-tréfás, olykor bizalmas-vulgáris szó- és kifejezéskészletét takarja. Elsőként a tantárgyak becenevei jutottak eszembe, a matek például már be is épült a mindennapi nyelvhasználatba, de a töri és a biosz is elég gyakori. Az osztályzatoknál ott van az elégtelent helyettesítő karó, az iskolai és diákotthoni viselkedést leíró kifejezések között pedig megtalálható a stréber, a benyali és a buzgó mócsing. A megbuktat helyét gyakran átveszi az elvág, az igazolatlanul hiányzóra pedig a lóg igét ragasztják az osztálytársai.
„Mint általában az ifjúsági nyelvnek, a diáknyelvnek is nagy az átfedése az argóval és a vulgáris stílussal” – írja a nyelvművelő szótár, amely szerint bármilyen ötletesek is a felsorolt példák, emelkedett gondolatok, magasztos érzelmek kifejezésére nem alkalmasak, a durva, trágár, idegenszerű elemeiket pedig következetesen kerülnünk kell.
A képviselőház és a szenátus ma délelőtti együttes ülésén felolvasták a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormány elleni bizalmatlansági indítványát. A Tönkretették az országot, és most a románokkal fizettetik ki a számlát - kifelé az álszent kormánnyal! című indítvány az ellenzék válasza arra, hogy a Bolojan-kabinet hétfőn felelősséget vállalt a parlamentben az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezetért.
Az eljárás lebonyolításához a parlament rendkívüli ülésszakát meghosszabbították július 14-ig, amikor megvitatják és szavazásra bocsátják az AUR, az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) frakciói által aláírt indítványt. Az aláírók szerint a kormány “a törvényes hatalmat bitorolva megcsúfolta a választói akaratot”, és ezért “el kell tűnnie a hazug és mérgező propagandagépezetével együtt”.
Az indítvány számba veszi a 2019 utáni kormányok intézkedéseit. A Bolojan-kabinet deficitcsökkentő csomagjáról megállapítja: egyetlen célja, hogy zavartalanul folytatódjon a közpénzek pazarlása.
A fellebbezések elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya - derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.
Az oktatási minisztérium közleménye szerint az előzetes eredményekhez képest 122-vel több diák átlaga haladja meg az átmenő jegyet. A tavalyi képességvizsgákon 74,5 százalék volt a legkevesebb 5-ös átlagot elérő nyolcadikosok aránya.
Idén nőtt a 10-es médiájú diákok száma is, a tavalyi 75-ről 85-re.
Az idei képességfelmérőn 95,6 százalékos volt a részvétel a vizsgákon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, július 7-én aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek ne csak a rendkívüli állapot vagy a hadiállapot idején, hanem a mozgósítás idején is szolgálhassanak az orosz hadseregben-adja hírül az Euronews.
Moszkva katonai toborzási törekvéseinek kiterjesztése érdekében a Kreml ezentúl azt is lehetővé teszi, hogy a korhatárt elért képzett szakemberek szerződést kössenek az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálattal (SVR), a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) vagy más állambiztonsági szervekkel.Hétfőig a külföldiek csak rendkívüli állapot vagy hadiállapot idején szolgálhattak az orosz hadseregben, amelyet Moszkva a három és fél évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai inváziója ellenére sem hirdetett ki.
Továbbra is érvényben van Putyin 2022 szeptemberében kiadott részleges mozgósítási rendelete, amely több mint 261 ezer orosz kivándorlását volt hivatott ellensúlyozni.Március végén a Kreml bejelentette a hagyományos tavaszi sorozást, melynek keretei között 160 000, 14 év feletti férfit hívott be.
A döntés válasz Berlin korábbi hasonló intézkedésére, és célja az illegális bevándorlás megfékezése – közölte a varsói kormány.
A határellenőrzés július 7-től kezdődött, és egyelőre 30 napig tart, de – amennyiben indokolt – az uniós szabályok lehetővé teszik az időtartam meghosszabbítását. Az EU előírásai szerint a tagállamok átmenetileg visszaállíthatják a belső határellenőrzést például biztonsági okokból. A lengyel lépést az váltotta ki, hogy Németország tömegesen küldött vissza menekülteket Lengyelországba, miközben Belarusz és Oroszország felől is nőtt a bevándorlók száma.
Sepsiszentgyörgyön ma kezdődik a Sepsi Classic fesztivál ahol klasszikus és kortárs dallamok, világsztárok és kerékpáros komolyzene is várja az érdeklődőket.
Ma a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben Ez is zene? címmel kortárs zenei műhelymunkát tart Sebestyén-Lázár Regina. A Sepsi Classic különlegessége, hogy nemcsak hagyományos koncerttermekben zajlik: a fesztivált ma este 7 órától egy kerékpáros zenei esemény nyitja, amely során elegáns öltözetben bringások járják be a várost, zenei audíciókkal fűszerezve az állomásokat. Este 7 órára a főtérre várnak minden zenekedvelő biciklist, aki szeretne csatlakozni ehhez a különleges programhoz.
A részletes program elérhető a sepsiclassic.ro honlapon.
Elutasította az Európai Parlament az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt az úgynevezett Pfizergate ügyben. Az AUR EP-képviselője, Gheorghe Piperea által kezdeményezett bizalmi indítványt 175-en támogatták és 360-an elutasították. 18 képviselő tartózkodott, köztük az RMDSZ két képviselője is.
Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek/EFA képviselőcsoportja elutasították a bizalmatlansági indítványt, a Baloldal, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója nem szavazott egységesen, a Patrióták Európáért – amelyhez a Fidesz is tartozik – és a Szuverén Nemzetek Európája az indítvány mellett szavazott.
