Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Ilie Bolojan beszámolt arról, hogy egyebek mellett az állami bankok és vállalatok hatékonyságát akarják növelni: csökkentik az igazgatótanácsok létszámát, és…
Június 28-án, szombaton tartották Kézdivásárhelyen a 23. Kovászna megyei fúvóstalálkozót, amelyen a megye négy legjobb fúvószenekara vett részt, fellépési sorrendben…
Az Európai Unió megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna uniós jövője és hosszú távú újjáépítése iránt, amelynek érdekében 2,3 milliárd eurót mozgósít…
Megnyitották a gépkocsiforgalom előtt a Kolozsvár-Tordatúr gyorsforgalmi utat, amelynek révén a kincsesváros mentesül az eddigi áthaladó teherforgalomtól. Az alig öt…
Visszaadja állami kitüntetését a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler. A parlamenti képviselő azután jelentette be a döntését,…
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő az úgynevezett…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a kvórumot a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem…
Daniel David oktatási miniszter szerint a helyettesítő és óraadó tanárokat nem fogják újraalkalmazni szeptember 1-től a kormány által beterjesztett kiadáscsökkentő…
A kormány felvállalt céljaitól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet – tájékoztatott ma a pénzügyminisztérium a Moody’s nemzetközi hitelminősítő intézet…
Ilie Bolojan beszámolt arról, hogy egyebek mellett az állami bankok és vállalatok hatékonyságát akarják növelni: csökkentik az igazgatótanácsok létszámát, és az – államfő illetményének többszörösére rúgó – igazgatói fizetéseket a valós teljesítménymutatókhoz kötik.
Bolojan szerint az adóhatóságot is ösztönző teljesítménymutatók bevezetésével fogják hatékonyabbá tenni: ezentúl nem a kivetett, hanem a behajtott adók és büntetések alapján állapítják meg az adóellenőrök prémiumát.
A második deficitcsökkentő csomag az egészségügyi rendszer reformját is tartalmazza. A miniszterelnök szerint folyamatosan növekszik a rendszer működtetésére szánt közpénzek aránya, de a szolgáltatás minősége nem nő. Az egészségügyben sokan hasznot húznak az állami és magánszféra összefonódásából: a drága kivizsgálások és beavatkozások költségeit az államra terhelik, a hasznot pedig privatizálják – tette hozzá.
Az egészségügyi biztosítónál több pénz folyik el "mindenféle drága, újító gyógyszerre", mint az alapgyógyszerekre, amelyek ugyanazokat a betegségeket kezelik. Szerinte az is meglehetősen gyanús, hogy miként tudnak az emberek pont azokon a munkanapokon megbetegedni és betegszabadságra menni, amelyek hidat képeznek a hivatalos ünnepnapokhoz vagy egy-egy hosszú hétvége között.
Az újabb deficitcsökkentő csomag az ingatlanadóra, a szerencsejátékok engedélyezésére és megadóztatására, valamint az önkormányzati szintű adóbehajtás javítására, a helyi közigazgatás költséghatékonyabb működtetésére is kiterjed. A fejlesztési tárca által kidolgozott tervezet szerint ezentúl nem vehetik igénybe az állami szolgáltatásokat azok, akik nem fizették ki tartozásukat az állammal szemben - mutatott rá a miniszterelnök.
A második deficitcsökkentő csomag szerinte alapvetően a helyreállítási programban vállalt kötelezettségei teljesítésére összpontosít, annak érdekében, hogy Románia le tudja hívni a számára elkülönített uniós pénzeket. Ezek között az egyik legkényesebb probléma a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye.
A parlament már több ízben fogadott el törvényt, amely eltörölné vagy csökkentené a korkedvezménnyel nyugdíjazott egykori bírók, ügyészek, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők kiemelt speciális nyugdíját, de ezeket rendre alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
Ilie Bolojan szerint azonban vitathatatlanul "túl korán", átlagosan alig 48 évesen vonulnak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél. Úgy értékelte: korrektebb lenne, ha a nettó bérük 80 százalékát kapnák nyugdíjként, és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével fékeznék a közpénzek "pazarlását" az igazságszolgáltatásban.
Javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után
Javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után - jelentette ki a miniszterelnök.
Ilie Bolojan emlékeztetett arra, hogy az első csomag célja az állami bevételek növelése és a kiadások korlátozása vagy akár csökkentése volt. A pénzpiacok pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben az intézkedésekről szóló törvénytervezetért, Románia máris olcsóbban jutott hitelekhez - tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az államháztartás rendbetétele a következő intézkedéscsomagtól függ, de mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre azokat a gyakorlatban.
A miniszterelnök szerint kizárt, hogy a komoly társadalmi elégedetlenséget, tüntetéseket kiváltó deficitcsökkentő intézkedésekkel az év végéig el lehetne érni a korábban kitűzött 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Úgy vélekedett: idén Románia 8 százalék körüli költségvetési hiánnyal zárhatja az évet.
Az USR szemrebbenés nélkül támogatja a bejelentett reformokat
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező reformokat.
Facebook-bejegyzésében Fritz azt írta, a kilátásba helyezett intézkedések egy részéért már évek óta harcolnak. Csökkenteni fogják az „aberráns” különnyugdíjakat, megszűnik az 50 éves korban való nyugdíjba vonulás lehetősége, decentralizálják a közigazgatást, digitalizálják a közszolgáltatásokat, és felszámolják azokat az intézményeket, amelyeknek „csak papíron van dolguk”. Az állami vállalatok igazgatótanácsi tagjainak egyharmadát menesztik, a többiek juttatását pedig csökkentik.
„Mindezeket nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Nem lesz könnyű. Akik ezekből a kombinációkból éltek, foggal-körömmel ragaszkodni fognak hozzájuk. Látni fogják a következő napokban a rendszer vergődéseit. De az önök támogatásával Románia győzni fog” - zárta bejegyzését az USR elnöke.
Június 28-án, szombaton tartották Kézdivásárhelyen a 23. Kovászna megyei fúvóstalálkozót, amelyen a megye négy legjobb fúvószenekara vett részt, fellépési sorrendben a kézdivásárhelyi, a barátosi, az uzoni és a rétyi együttes. Az eseményt a Sokadalomra időzítették, vagyis a céhek városának legnagyobb közösségi eseményére, ami a városnapoknak felel meg. Összeállításunkból kiderül, hogy az idén ez volt az első találkozó, habár a második kellett volna legyen, de az időjárás felülírta. Betekintést nyerhetnek a zenekarok életébe, megtudhatják, hogyan állítják össze műsorukat, melyek a legnépszerűbb hangszerek, milyen nehézségekkel szembesülnek, illetve milyen örömökben van részük. Rádiónknak nyilatkozott minden zenekar vezetője, akik arról beszéltek egyebek mellett, hogy ma, amikor egyre kevesebb ember zenél aktív módon, miként lehet fenntartani ezeket az amatőr zenekarokat, hogyan nevelik ki egymás után a gyerek és felnőtt zenészek nemzedékeit, milyen körülmények között próbálnak, kik a támogatóik, illetve hogyan sikerül megszerettetni a zenét a fiatalokkal.
Az Egyesült Államok 35 százalékos vámot vet ki a Kanadából érkező termékekre augusztus 1-jétől - erről Donald Trump értesítette Mark Carney kanadai kormányfőt levélben. A Fehér Ház vezetője óvta Kanadát a megtorló intézkedésektől, hangsúlyozva, hogy ellenkező esetben Washington a bejelentett 35 százalékhoz annyit ad hozzá, amennyit a kanadai kormány ellenlépésként bejelent. Donald Trump megjegyezte, hogy a jelenlegi vámterv megváltoztatható, ha Kanada együttműködik az Egyesült Államokkal a kábítószer-kereskedelem leküzdésében. Mark Carney kanadai miniszterelnök válaszában jelezte, hogy tudomásul vette az amerikai elnök bejelentését, és hogy intézkedéseket fog kidolgozni a kanadai munkavállalók és vállalkozások védelmére.
Az Európai Unió megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna uniós jövője és hosszú távú újjáépítése iránt, amelynek érdekében 2,3 milliárd eurót mozgósít az ország újjáépítésére - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Rómában az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián elmondott beszédében tegnap. Ursula von der Leyen hangsúlyozta: Európa Ukrajna legerősebb partnere, legnagyobb finanszírozója és kulcsfontosságú befektetője. Az EU 2,3 milliárd euró értékű megállapodással akár 10 milliárd euró értékű beruházást szeretne felszabadítani otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és az energiaellátás biztosítására. Mindehhez az EU külön alapot hoz létre a magántőke mozgósítására - közölte. Az Európai Unió a háború kezdete óta közel 165 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának. Az EU az Ukrajna működéséhez idén szükséges külső finanszírozás 84 százalékát fedezi - közölte Ursula von der Leyen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette ugyanezen a konferencián, hogy Ukrajna újjáépítésében csak a baráti országok vehetnek részt, akik nem támogatják Oroszországot a háború folytatásában.
Júniusban 5,66 százalékra gyorsult az éves infláció hazánkban - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez a második egymást követő hónap, amikor gyorsul a fogyasztói árindex. Az áprilisi 4,85 százalékos stagnálást követően májusban 5,45 százalék volt az éves inflációs ráta. Júniusban az élelmiszerek 7,36 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nem élelmiszer jellegű termékek ára átlagban 3,9 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 7 százalékkal emelkedett.
Megnyitották a gépkocsiforgalom előtt a Kolozsvár-Tordatúr gyorsforgalmi utat, amelynek révén a kincsesváros mentesül az eddigi áthaladó teherforgalomtól. Az alig öt kilométeres gyorsforgalmi út összeköti a DN1 jelzésű országutat és az észak-erdélyi autópályát. A beruházás értéke áfa nélkül 561 millió lej. Az útszakaszon hét híd és viadukt is épült. A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) szerint az út átadásával 1321 kilométerre nőtt a hazai autópályák és gyorsforgalmi utak hossza. Az új út a közeli Tordát is mentesíti az áthaladó gépkocsiforgalomtól. Elkészültével a Marosvásárhely irányából autópályán érkező, Kolozsvárra vagy Észak-Erdélybe tartó autóknak már nem kell áthaladniuk Tordán, hanem később, Tordatúrnál térhetnek le a sztrádáról, és haladhatnak tovább Kolozsvár vagy a várost elkerülő Bányabükk-Apahida körgyűrű irányába.
Visszaadja állami kitüntetését a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler. A parlamenti képviselő azután jelentette be a döntését, hogy Nicușor Dan államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvényt. Vexler szerint Nicușor Dan alkotmányossági kifogásának szövege a szélsőségesség jelentette veszély relativizálásának üzenetét közvetíti. Az elnök döntése Vexler szerint közvetve vagy közvetett módon ösztönzi a legionárius eszmék minden formájának terjesztését. A képviselő emlékeztetett, hogy az SOS Románia, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) a törvény ellen benyújtott óvását csütörtökön elutasította az alkotmánybíróság. Vexler szerint Nicușor Dan alkotmányossági kifogása szinte megegyezik azzal, de sokkal károsabb a társadalomra nézve. Nicușor Dan beadványa szerint a jogszabály elfogadásának módja és néhány előírása is sérti az alkotmányt. Mint hangsúlyozta, a román államnak kötelessége határozottan fellépni a gyűlöletkeltés és a diszkriminációra uszítás minden formája ellen, de ezt kiegyensúlyozott eszközökkel és az alkotmány előírásainak szigorú betartásával kell megtennie. Az elnök azt is felrótta, hogy a törvény nem határozza meg egyértelműen a fasiszta és legionárius fogalmakat.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez - hangsúlyozta Nicușor Dan államfő az úgynevezett elszántak koalíciójának ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg. Az elnök a tegnap este közölte, a résztvevők megerősítették az igazságos és tartós ukrajnai béke megteremtése melletti közös elkötelezettségüket. Az elnök szerint Ukrajna támogatásának folytatása saját biztonságunk biztosítását is jelenti. Az államfő hozzátette, Románia teljes mértékben támogatja az Oroszország elleni 18. szankciós csomag mielőbbi elfogadását. A majdani ukrajnai béke biztosítására hajlandó országok koalíciójának ülését Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő hívta össze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a kvórumot a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni - nyilatkozta tegnap este a politikai erő ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu. A politikus szerint hasonlóképpen fognak eljárni a többi koalíciós párt törvényhozói is. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártjának frakciói által aláírt bizalmatlansági indítványt hétfőn vitatják meg és bocsátják szavazásra a parlamentben.
A Szociáldemokrata Párt nem azért maradt benne a kormánykoalícióban, hogy most kilépjen onnan - jelentette ki Sorin Grindeanu, a PSD ügyvivő elnöke. A szociáldemokrata pártelnök annak kapcsán nyilatkozott, hogy pártjában elégedetlenség merült fel a kormány megszorító intézkedéseinek első csomagjával kapcsolatban, amelyért felelősséget vállalt a kormány. Grindeanu reményét fejezte ki, hogy a koalíciós megállapodást betartják, ugyanakkor azt kérte, hogy a második megszorító csomagnál vegyék figyelembe jobban a szociáldemokrata kéréseket.
Daniel David oktatási miniszter szerint a helyettesítő és óraadó tanárokat nem fogják újraalkalmazni szeptember 1-től a kormány által beterjesztett kiadáscsökkentő csomag következtében. A miniszter erről tegnap egy televíziós műsorban beszélt. Kifejtette, hogy ezek az intézkedések, amelyekért a kormány felelősséget vállalt, nem a határozatlan időre alkalmazott tanárokat fogja érinteni, hanem helyettesítőket és az óraadókat, akiknek szerződésük szeptember 1-jén jár le. Őket nem fogják újraalkalmazni - mondta a miniszter, s úgy vélte, hogy ezzel fogják elérni a megtakarításokat. Arról biztosjtott mindenkit, hogy a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőket nem fogják elbocsátani. Az oktatási szakszervezetek általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba szeptemberre a kormány tervezett intézkedései miatt.
A kormány felvállalt céljaitól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet - tájékoztatott ma a pénzügyminisztérium a Moody's nemzetközi hitelminősítő intézet szerdán közzétett jelentésére hivatkozva. A közlemény szerint a Moody's megállapította, hogy a GDP mintegy 0,6 százalékának megfelelő összeggel javít az ország költségvetési egyenlegén a deficitcsökkentő csomag. A hitelminősítő intézet becslése szerint az intézkedéseknek köszönhetően jövőre már GDP-arányosan 3 százalékkal javulhat az államháztartás mérlege.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a Moody's hangsúlyozza, hogy a kitűzött költségvetési célok szigorú betartása elengedhetetlen a konszolidációs program sikeréhez és Románia hitelességének megőrzéséhez. Az ezektől való bármilyen eltérés 'alááshatja a stabilizációs erőfeszítéseket', és az ország leminősítéséhez vezethet - figyelmeztetett jelentésében a hitelminősítő intézet.
A Moody's arra is felhívta a figyelmet, hogy a deficitcsökkentő csomag végrehajtása jelentős kihívást jelenthet. Fennáll ugyanis annak a kockázata, hogy az intézkedések közül néhány nem járul hozzá a tervezett mértékben a hiány mérséklődéséhez. Ezért a hitelminősítő ajánlása szerint a kormánynak szükség esetén korrekciókat is kell majd végeznie a költségvetési célok teljesítéséért.
A Moody's becslése szerint idén 7,8 százalékra, jövőre pedig 6,1 százalékra csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, ha a kormány maradéktalanul végrehajtja a deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedéseket. Ez javulás a hitelminősítő korábbi előrejelzéséhez képest, amely szerint idén 8,3 százalékos, jövőre pedig 7,7 százalékos lesz a költségvetési hiány Romániában. Ugyanakkor a jelentés szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával GDP-arányos államadósság a 2024-es 54,8 százalékról jövőre 62,6 százalékra nőne ugyan, de 2029-től 66,5 százalék körül állandósul. A Moody's korábbi prognózisa még 71 százalékos román GDP-arányos államadósságot jósolt 2029-re.
Ilie Bolojan beszámolt arról, hogy egyebek mellett az állami bankok és vállalatok hatékonyságát akarják növelni: csökkentik az igazgatótanácsok létszámát, és az – államfő illetményének többszörösére rúgó – igazgatói fizetéseket a valós teljesítménymutatókhoz kötik.
Bolojan szerint az adóhatóságot is ösztönző teljesítménymutatók bevezetésével fogják hatékonyabbá tenni: ezentúl nem a kivetett, hanem a behajtott adók és büntetések alapján állapítják meg az adóellenőrök prémiumát.
A második deficitcsökkentő csomag az egészségügyi rendszer reformját is tartalmazza. A miniszterelnök szerint folyamatosan növekszik a rendszer működtetésére szánt közpénzek aránya, de a szolgáltatás minősége nem nő. Az egészségügyben sokan hasznot húznak az állami és magánszféra összefonódásából: a drága kivizsgálások és beavatkozások költségeit az államra terhelik, a hasznot pedig privatizálják – tette hozzá.
Az egészségügyi biztosítónál több pénz folyik el "mindenféle drága, újító gyógyszerre", mint az alapgyógyszerekre, amelyek ugyanazokat a betegségeket kezelik. Szerinte az is meglehetősen gyanús, hogy miként tudnak az emberek pont azokon a munkanapokon megbetegedni és betegszabadságra menni, amelyek hidat képeznek a hivatalos ünnepnapokhoz vagy egy-egy hosszú hétvége között.
Az újabb deficitcsökkentő csomag az ingatlanadóra, a szerencsejátékok engedélyezésére és megadóztatására, valamint az önkormányzati szintű adóbehajtás javítására, a helyi közigazgatás költséghatékonyabb működtetésére is kiterjed. A fejlesztési tárca által kidolgozott tervezet szerint ezentúl nem vehetik igénybe az állami szolgáltatásokat azok, akik nem fizették ki tartozásukat az állammal szemben - mutatott rá a miniszterelnök.
A második deficitcsökkentő csomag szerinte alapvetően a helyreállítási programban vállalt kötelezettségei teljesítésére összpontosít, annak érdekében, hogy Románia le tudja hívni a számára elkülönített uniós pénzeket. Ezek között az egyik legkényesebb probléma a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye.
A parlament már több ízben fogadott el törvényt, amely eltörölné vagy csökkentené a korkedvezménnyel nyugdíjazott egykori bírók, ügyészek, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők kiemelt speciális nyugdíját, de ezeket rendre alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
Ilie Bolojan szerint azonban vitathatatlanul "túl korán", átlagosan alig 48 évesen vonulnak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél. Úgy értékelte: korrektebb lenne, ha a nettó bérük 80 százalékát kapnák nyugdíjként, és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével fékeznék a közpénzek "pazarlását" az igazságszolgáltatásban.
Javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után
Javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után - jelentette ki a miniszterelnök.
Ilie Bolojan emlékeztetett arra, hogy az első csomag célja az állami bevételek növelése és a kiadások korlátozása vagy akár csökkentése volt. A pénzpiacok pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben az intézkedésekről szóló törvénytervezetért, Románia máris olcsóbban jutott hitelekhez - tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az államháztartás rendbetétele a következő intézkedéscsomagtól függ, de mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre azokat a gyakorlatban.
A miniszterelnök szerint kizárt, hogy a komoly társadalmi elégedetlenséget, tüntetéseket kiváltó deficitcsökkentő intézkedésekkel az év végéig el lehetne érni a korábban kitűzött 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Úgy vélekedett: idén Románia 8 százalék körüli költségvetési hiánnyal zárhatja az évet.
Az USR szemrebbenés nélkül támogatja a bejelentett reformokat
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező reformokat.
Facebook-bejegyzésében Fritz azt írta, a kilátásba helyezett intézkedések egy részéért már évek óta harcolnak. Csökkenteni fogják az „aberráns” különnyugdíjakat, megszűnik az 50 éves korban való nyugdíjba vonulás lehetősége, decentralizálják a közigazgatást, digitalizálják a közszolgáltatásokat, és felszámolják azokat az intézményeket, amelyeknek „csak papíron van dolguk”. Az állami vállalatok igazgatótanácsi tagjainak egyharmadát menesztik, a többiek juttatását pedig csökkentik.
„Mindezeket nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Nem lesz könnyű. Akik ezekből a kombinációkból éltek, foggal-körömmel ragaszkodni fognak hozzájuk. Látni fogják a következő napokban a rendszer vergődéseit. De az önök támogatásával Románia győzni fog” - zárta bejegyzését az USR elnöke.
