Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma. Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság…
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Az elnöki tisztségre egyetlen…
Az mp3 egy adatveszteséges zenetömörítési eljárás eredménye. Ennek során az emberi fül „tökéletlenségére” építenek: a kiváló minőségű forrásból, például az…
Bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan szabadon engedését, és a török politikai életben való részvétel lehetőségét követelte a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) társelnöke…
Az amerikai külügyminiszter „konstruktívnak és pozitívnak” nevezte a kínai hivatali kollégájával megtartott első személyes találkozóját, amelyet a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége…
Az Air Indai légitársaság egyik repülőgépének júniusi katasztrófáját az okozhatta, hogy a hajtóművek üzemanyag-szabályozó kapcsolója „kikapcsolás” állásba került, aminek következtében…
Olcsóbb díjszabással próbálják a Park&Ride parkoló és a tömegközlekedés használatára ösztönözni az autósokat Kolozsváron, miután a jelentős beruházással megvalósult létesítmény…
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat…
Az augusztus 27-31. között tartandó rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik a szervezők szerint. Nagy Éva, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke hangsúlyozta,…
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság három új tagja, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Dragoș vasárnap tette le a hivatali esküt, ezt követően ült össze a plénum, hogy megválassza az új elnököt – írta az Agerpres.
Július 13-val Asztalos Csaba vette át az alkotmánybíróságon a Varga Attila távozásával megüresedett helyet. Asztalos Csaba neve több mint két évtizeden keresztül egyet jelentett a diszkriminációellenes harccal. Az ő vezetése alatt épült fel az intézmény, amelynek fontos szerepe van a jogegyenlőség biztosításában. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál elért eredményeiről, illetve alkotmánybírói terveiről beszélgettünk az újdonsült alkotmánybíróval.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Az elnöki tisztségre egyetlen jelölt, Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő elnök pályázik. A négy első alelnöki tisztségekért tíz jelölt verseng: Valeriu Iftime, Adrian Veștea, Florin Roman, Alin Tișe, Nicoleta Pauliuc, Ioan Popa, Dan Motreanu, Ciprian Ciucu, Mircea Minea és Cătălin Predoiu.
A küldöttek titkos szavazással választják meg az elnököt és az első alelnököket.
A kongresszus megerősítette a regionális alelnököket is, akik az Országos Végrehajtó Bizottság tagjai lesznek. Ők: Alexandru Muraru – északkeleti régió, Alexandru Popa – délkeleti régió, Toma Petcu – Dél.Muntenia régió, Gigel Știrbu - délnyugati régió, Gheorghe Falcă – Nyugati régió, Florin Birta – Északnyugati régió, Ion Dumitrel - Középső régió, Thuma – Bukarest-Ilfov régió.
A kongresszust megelőzően, június 28-án az országos tanács elfogadta a párt új alapszabályát, amelynek megfelelően a pártelnök mandátuma két évre csökken. Az új alapszabály előírja azoknak a helyi pártvezetőknek a becsületbeli lemondását, akiknek az irányítása alatt a szervezet gyengén szerepel a választásokon. A PNL rendkívüli kongresszusa szombaton ratifikálta a párt alapszabályának módosítását.
A koalíciós partnerek közül az RMDSZ-t Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető, az USR-t Ionut Mosteanu védelmi miniszter, a nemzeti kisebbségeket a parlamenti frakciót vezető Varujan Pambuccian képviselte a liberálisok kongresszusán, ellenben a Szociáldemokrata Párt (PSD) tüntetően távol maradt. „Éles különbséget teszünk a kormányzati és a politikai együttműködés között” – magyarázták utólag a szociáldemokraták képviselői, kiemelve, hogy az ország nehéz helyzetére való tekintettel vállalták a kormányzást a négypárti koalíció tagjaként, de az egyetlen baloldali pártként továbbra is hűek maradnak politikai eszméikhez és értékeikhez, amelyek eltérnek a jobboldali pártokétól.
A PSD főtitkára, Paul Stănescu egyúttal kijelentette, hogy a koalícióban lévő pártoknak le kell ülniük, és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek és milyen mértékben kell viselnie a deficitcsökkentés terhét. Megválasztása előtt tartott beszédében Ilie Bolojan kijelentette: kész mindent megtenni annak érdekében, hogy a Nemzeti Liberális Párt egyet jelentsen Románia modernizációjával.
Az RMDSZ képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában kitért arra, hogy az RMDSZ és a PNL kapcsolata összetett, Erdély egyes megyéiben kifogástalan az együttműködés helyi szinten, de vannak olyan megyék is, ahol „ellentétes táborokban vagyunk”. Hozzátette azonban, hogy a politikai vagy ideológiai nézeteltéréseken túl egy olyan kormányban vesznek részt, amelynek felelőssége a költségvetési hiány csökkentése, az ország pénzügyeinek helyreállítása, de a társadalmi igazságosság és méltányosság gondolatának hangsúlyozása is. Hozzátette: a kormánykoalícióban az állampolgárok és a közjó érdekében végzett együttműködés és becsületes munka révén lesznek eredmények, és a közjó ebben az összefüggésben „méltányosságot és társadalmi igazságosságot is jelent”.
Az mp3 egy adatveszteséges zenetömörítési eljárás eredménye. Ennek során az emberi fül "tökéletlenségére" építenek: a kiváló minőségű forrásból, például az audio CD-ből a jól hallható frekvenciákat emelik ki, az ezen kívül eső tartományokat lényegében figyelmen kívül hagyják, "levágják". Kidolgozása még az 1980-as években kezdődött a berlini Fraunhofer Intézetben, ahol egy tudóscsoport az Európai Unió által támogatott EUREKA program keretében kísérletezett a zeneszámok minél jobb kódolásával. A munkát támogatta a filmipar képviselői által létrehozott MPEG (Motion Picture Expert Group) is, amely a minél hatékonyabb, a videó-CD és a kábeltévé számára használható videó- és audiotömörítés létrehozását tűzte ki célul.
A szabvány audiokód kidolgozásán négy csoport dolgozott, s 1991-re csak két eljárás maradt, amelyet az MPEG audioszabványként fogadhatott el, ezek a Musicam és az ASPEC elnevezést viselték. A végső szabványt a Fraunhofer Intézetben dolgozták ki, a Karlheinz Brandenburg vezette csoport Suzanne Vega Tom's Diner című dalának a capella változatát kódolta újra és újra, mert a kíséret nélküli emberi hang esetén sokkal jobban érezhető volt a kezdeti minőségromlás - ezért nevezik az énekesnőt "az mp3 anyjának". A filmek kódolására szánt MPEG-1 kódoló szabványt 1992 novemberében hagyták jóvá, ez három audioréteggel (kódolási eljárással) rendelkezett. Ezek közül aztán a leghatékonyabb harmadik terjedt el egyszerűsége, hibatűrő képessége miatt, és mert kisebb számítástechnikai teljesítményt igényelt. Akkoriban a számítógépek merevlemezén igen kevés volt a hely, és az internet sávszélessége is alacsony volt, ezért a zenefájloknak minél kisebb helyet kellett foglalniuk.
A Fraunhofer Intézet munkatársai 1995. július 14-én az MPEG-1 Audio Layer 3 formátum elnevezésének (amely addig a .bit kiterjesztést viselte) egy belső szavazáson az mp3 kiterjesztést választották. A Fraunhofer az eljárást le is védette, és ez az idők során százmillió eurónál többet jövedelmezett. 1995-ben következett az újabb kódoló szabvány, az MPEG-2, amely jelentősen javított az audiorétegek teljesítményén is.
A kódoló és dekódoló eljárások, a zenelejátszók megjelenésével az mp3 fájlok robbanásszerűen kezdtek terjedni. A kis mérethez ugyanis viszonylag jó hangminőség társult, a standard 128 bitrátás tömörítés mellett tíz hagyományos CD tartalmát lehetett felírni egyetlen lemezre.
Az mp3 veszteséges tömörítési formátum, azaz az eredeti fájl már nem állítható belőle helyre, de a tömörítés során meg lehet adni, hogy milyen minőséget szeretnénk. A nagyobb bitráta jobb minőséget eredményez, de persze a fájl mérete is nagyobb lesz.
Az mp3 fájlok metaadatokat is tartalmazhatnak, mint a szám címe, műfaja, az előadó neve, a kiadás éve és így tovább, ezeket az információkat a legtöbb lejátszó program meg tudja jeleníteni.
Az mp3-nak számtalan vetélytársa támadt, mint a teljesen szabad és legalább ilyen jó minőséget produkáló ogg, a Microsoft által preferált wma, az Apple által használt aac, az audiofájlok által kedvelt, veszteségmentes flac.
A merevlemezek kapacitásának növekedésével, a szélessávú internet mindennapossá válásával az mp3 egykori előnyei egyre kevesebbet számítanak, de a formátum továbbra is az egyik legelterjedtebb, hangfájlok tárolására szolgáló formátum.
Bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan szabadon engedését, és a török politikai életben való részvétel lehetőségét követelte a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) társelnöke pénteken, az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában.
Bese Hozat az után nyilatkozott, hogy a PKK fegyveresei, tizenöt férfi és tizenöt nő, köztük négy parancsnok az észak-iraki kurd autonóm területen található Szulejmáníjjától 50 kilométerre szimbolikus ünnepség keretében letette a fegyvert a Törökország ellen vívott fegyveres harc beszüntetésének első, jelképes lépéseként.
"Ez az elsődleges követelésünk a békefolyamat folytatásának alapvető feltételeként, és amíg mindez nem történik meg, nagyon kicsi az esély a békefolyamat sikeres folytatására. A török államnak biztosítania kell számunkra a jogot az ország demokratikus politikai életében való részvételre, amire készen állunk" - hangsúlyozta a Hozat.
Hozzátette, hogy a PKK biztonsági garanciákat követel harcosai számára, mielőtt visszatérnének Törökországba a jelenleg elfoglalt észak-iraki bázisaikról.
"Jogi és alkotmányos garanciák nélkül vagy börtönben végeznénk, vagy megölnének minket" - mondta a társelnök.
Törökország 1984 óta áll konfliktusban az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetként kezelt és az észak-iraki területen több bázissal is rendelkező PKK-val. A török hadsereg és a PKK összecsapásaiban legkevesebb 40 ezren vesztették életüket a konfliktus kezdete óta.
A PKK májusban jelentette be, hogy feladja a fegyveres küzdelmet, leteszi a fegyvert, és feloszlik. A 76 éves Abdullah Öcalant 26 éve tartják fogva Törökországban az Isztambul partjainál található Imrali börtönszigeten.
Oroszország nem lesz képes elfoglalni Donyeck megye teljes területét 2025 végéig - vélekedett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A hírszerzés főnöke szerint az orosz erők politikai célként azt tűzték ki, hogy bejelentsék benyomulásukat Dnyipropetrovszk megyébe, és hogy egy újabb, legfeljebb tíz kilométer mély ütközőzónát hozzanak létre. Budanov kijelentette: reális esélyt lát arra, hogy a harci cselekmények már jóval az év vége előtt leállnak Ukrajna területén.
"Ehhez azonban legalább három félre van szükség? Ukrajnára, Oroszországra és az Egyesült Államokra. El fogjuk érni ezt a helyzetet" - fogalmazott.
A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravdának arról számoltak be pénteken, hogy előző este különleges műveletet hajtottak végre, amelynek során megsemmisült egy nagynyomású főgázvezetéknek az a szakasza, amely az orosz hadiipari komplexum vállalatait látja el Oroszország cseljabinszki, orenburgi és szverdlovszki régióiban.
Az ukrán vezérkar napközben közölte, hogy az ukrán erők drónokkal csapást mértek péntekre virradóra a Moszkva közelében lévő luhovici repülőgépgyárra, amely a MiG repülőgépgyártó cég egyik leányvállalata. A közlemény szerint az üzemben MiG vadászgépeket szerelnek össze, repülési teszteket végeznek, illetve alkatrészeket gyártanak. A vezérkar a támadás után robbanásokat és tüzet rögzített az üzem területén.
Emellett az Ukrán Különleges Műveleti Erők és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) alakulatai más ukrán egységekkel együtt csapást mértek az oroszországi Tulában lévő, Sipunov akadémikusról elnevezett precíziós gépipari tervezőirodára. Ez az intézmény az orosz légvédelmi rakétarendszerek lövedékeinek gyártására szakosodott. "A támadás után robbanásokat, füstöt figyeltek meg az ipari övezet felett, valamint mentő- és tűzoltójárművek mozgását jelentették a célterület irányába" - közölte az ukrán hadvezetés.
Az amerikai külügyminiszter "konstruktívnak és pozitívnak" nevezte a kínai hivatali kollégájával megtartott első személyes találkozóját, amelyet a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) Kuala Lumpur-i csúcstalálkozójának alkalmából tartottak.
Marco Rubio a Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, "sokat kell még dolgoznunk, hiszen mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben nem értünk egyet, de úgy gondolom, hogy több területen is esélyünk van az együttműködésre. Jó esélyét látom annak, hogy Trump elnök Kínába látogasson és találkozzon Hszi Csin-ping elnökkel, mert úgy vélem, hogy egy ilyen találkozóra mindkét fél igényt tart".
Az amerikai-kínai vámháborúval kapcsolatos kérdésekre reagálva kifejtette, hogy kínai kollégájával folytatott tárgyalásán nem a kereskedelmi kérdésekről, hanem az együttműködés egyéb területeiről volt szó.
A tárgyaláson a délkelet-ázsiai országok azon aggodalmai is felmerültek, melyek szerint a kínai dominancia veszélyezteti a biztonságukat.
Az Air Indai légitársaság egyik repülőgépének júniusi katasztrófáját az okozhatta, hogy a hajtóművek üzemanyag-szabályozó kapcsolója "kikapcsolás" állásba került, aminek következtében megszűnt mindkét hajtómű üzemanyag-ellátása - áll az indiai légibaleset-vizsgáló hivatal (AAIB) szombaton közölt előzetes jelentésében.
Az Air India Angliába tartó Boeing 787-8 Dreamliner típusú gépe június 12-én zuhant le az északnyugati Ahmedabad városában. A repülőgépen 230 utas - 169 indiai, 53 brit, hét portugál és egy kanadai - és 12 fős személyzet tartózkodott.
India történetének egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját egy ember élte túl.
A repülőgép a fölszállás és a lezuhanás között mintegy 30 másodpercig tartózkodott a levegőben.
Az AAIB-jelentés összeállítói szerint miután a repülőgép elérte a rekordsebességét, "az 1-es és 2-es hajtómű üzemanyag-leállító kapcsolói egy másodpercen belül egymás után átálltak leállítás módba."
A jelentés nem tért ki arra, hogy a kapcsolók hogyan kapcsolhattak leállítás állásba repülés közben. A jelentés szerint a kapcsolókat ugyan visszakapcsolták, de már nem sikerült felpörgetni a motorok teljesítményét, hogy megállítsák a süllyedést, miután a repülőgép elkezdett veszíteni a magasságából.
A repülés utolsó pillanatában a pilótafülke hangrögzítőjén hallani lehetett, amint az egyik pilóta megkérdezi a másiktól, hogy miért zárta el az üzemanyag-adagolót. "A másik pilóta azt válaszolta, hogy nem tette" - áll a jelentésben.
Olcsóbb díjszabással próbálják a Park&Ride parkoló és a tömegközlekedés használatára ösztönözni az autósokat Kolozsváron, miután a jelentős beruházással megvalósult létesítmény fél évig szinte üresen állt.
A zsúfolt gépkocsiforgalmáról, forgalmi dugóiról hírhedt Kolozsváron januárban üzemelték be az első P+R parkolót, melytől a belvárosi gépkocsiforgalom csökkenését remélték. A városvezetés a belvárosinál alacsonyabb parkolódíjakkal próbálta ösztönözni a tömegközlekedés használatára a sofőröket, de ez nem bizonyult eléggé vonzónak számukra.
Emil Boc polgármester a napokban bejelentette, hogy az önkormányzati testület legutóbbi ülésén jelentősen csökkentette a parkolási díjakat a repülőtér melletti P+R parkolóban. Ennek oka, hogy a sofőrök alig használják a mintegy 20 millió eurós beruházással megvalósult létesítményt.
Az új parkolási díjak sok esetben töredékei az eredetieknek. A város Apahida felőli bejáratánál, a nemzetközi repülőtér mellett kialakított parkoló a repülőtér utasainak és a városba érkező sofőröknek egyaránt kínál olcsó parkolási lehetőséget. Működtetői azt kérik a kolozsvári munkahelyeikre más településekről ingázó gépkocsivezetőket, hogy járműveiket ott hagyva, tömegközlekedési eszközökkel jussanak be a belvárosba.
Bár a parkolási díjak eredetileg is töredékei voltak a belvárosiaknak, nem bizonyultak eléggé vonzónak, így ismét faragtak belőlük.
A modern létesítményben 10 percig ingyen lehet parkolni, 6 óráig tartó parkolásért 2 lejt, 12 óráig tartóért 5 lejt, egy napra 15 lejt, 2 napra 35 lejt, 3 napra 55 lejt, 7 napra 135 lejt, 30 napra 365 lejt kell fizetni. A parkolási jegy birtokosai emellett az adott napon ingyen juthatnak be a belvárosba és vissza a helyi tömegközlekedéssel.
Emil Boc szerint az új díjszabással lehetővé teszik, hogy mindenki igényei szerint használja a parkolót, és alternatívát biztosítanak az egyébként nehézkes belvárosi parkolásra.
A parkolóban autóbuszterminál és töltőállomások is vannak, valamint külön helyeket alakítottak ki a fogyatékossággal élők és a gyerekes anyukák számára. Taximegálló tartozik hozzá, a helyi tömegközlekedés járművei számára is kialakítottak megállót, a Cluj Bike révén kerékpárt is lehet kölcsönözni.
A modern létesítmény a kolozsvári és a Kolozs megyei önkormányzat, a helyi tömegközlekedési vállalat és a repülőtér közötti partnerség révén valósult meg. A beruházás értéke közel 20 millió euró volt, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai - számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Nicolae Sebastian Șoltuz emlékeztetett, hogy a munkálatokat a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kellett felfüggeszteni. Elmondta, hogy a két napos kiesés késést okoz, de remélik, hogy a jövő hét végére a Korond-patak vize már csöveken fog áthaladni a sóbánya fölötti területen.
Az igazgató beszélt arról is, hogy az elmúlt huszonnégy órában enyhén növekedtek a földbeomlások a veszélyeztetett területen, de ez előrelátható volt. Hozzátette, hogy a bányában lévő víz szintje az elmúlt két napban 11 centiméterrel emelkedett egy föld alatti forrás miatt.
A Maros vízügyi igazgatóság vezetője, Ovidiu Ianculescu elmondta, hogy a Korond-patak vízhozama az esőzések miatt megnőtt, péntekre azonban jelentősen csökkent, a víz sótartalma pedig változatlan maradt.
Az augusztus 27-31. között tartandó rendezvénysorozattal idén a "vásárhelyiséget" ünneplik a szervezők szerint. Nagy Éva, a Marosvásárhelyért Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a helyi magyarság ünnepe nem városnap vagy klasszikus fesztivál, hanem családi és közösségi esemény, ahol minden korosztály megtalálja a maga helyét, élményét, értékét. Fő helyszíne idén is a marosvásárhelyi vár lesz.
A szervezők a világhírű matematikus munkásságához kapcsolódó kiállításokkal, filmvetítésekkel és tudományos programokkal várják az érdeklődőket, a többi között a Teleki Tékában.
Arra a kérdésre is választ keresnek, hogy "Mit jelent ma vásárhelyinek lenni? Mit adunk mi a világnak - és mit kapunk ettől a várostól?".
Ennek mentén a fesztiválon helyi értékeket, arcokat, emlékeket, ízeket és történeteket mutatnak be - közölték. Idén is lesz Színházi Forgatag a szombathelyi Weöres Sándor Színház, a budapesti József Attila Színház, a helyi Tompa Miklós Társulat és Spectrum Színház részvételével.
A Forgatag adhat otthont a 18. Erdélyi Néptánc Antológiának: augusztus 30-án tíz néptáncegyüttes mutatja be Erdély néptáncos és népviseleteinek örökségét.
Az eseményről tartott pénteki sajtótájékoztatón Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza vezetője elmondta: legfőbb céljuk, hogy a hagyományos tudást visszacsempésszék a városi ember életébe, és ezáltal közösségeket építsenek. A Forgatagon kézműves-foglalkozásokkal, folk-kvízzel és fajátékokkal is várják a látogatókat - ezek ősztől az intézmény székházában is folytatódnak majd.
Bálint Erika főszervező hangsúlyozta: a rendezvénysorozat a közösségről szól. Ezért idén is megnyílik a várban a társalgásra alkalmas Borkert és a közéleti beszélgetéseknek is otthont adó Duma tér.
A vásáron több mint 60 kézműves állítja ki portékáit. A Bolyai Műhely izgalmas és elgondolkodtató előadásokkal várja az érdeklődőket. A családosoknak és legkisebbeknek mesekoncertekkel, bábszínházzal, óriásbábokkal és LEGO-kiállítással készülnek a szervezők.
A koncertprogram is sokszínű, fellép a helyi DreamFlow és a Titán zenekar, míg a Sárik Péter Trió Bartók-feldolgozásokat ad elő.
Szombat este az R-Go, vasárnap este Szeder, majd a Bagossy Brothers Company lép színpadra.
További részletek a rendezvénysorozat honlapján (Forgatag.ro) találhatók.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
Elena-Simina Tănăsescu elnöki megbízatása három évre szól. Az alkotmánybíróság három új tagja, Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Dragoș vasárnap tette le a hivatali esküt, ezt követően ült össze a plénum, hogy megválassza az új elnököt – írta az Agerpres.
