Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
A kormányzó szociáldemokraták az egy hete elfogadott deficitcsökkentő törvény módosítását szorgalmazzák, illetve feltételekhez kötik a második deficitcsökkentő csomag támogatását. Az…
Az év eleje óta 5,7 százalékkal nőtt a háztartások villamosenergia-fogyasztása 2024 azonos időszakához képest. Összességében a román áramfelhasználás mindössze 1,3…
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a kormány deficitcsökkentő törvénytervezetét, amelyet kormányzati felelősségvállalással fogadtatott el a Bolojan-kabinet. Az…
Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz…
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy tegnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő. Szerinte meg kell vitatni…
17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány, az RMDSZ javaslatára, vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott…
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével. Az…
llie Bolojan eddigi ügyvivő elnököt, miniszterelnököt választotta elnökévé szombaton Bukarestben tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Bolojan egyedüli…
A „turbános tornádóként” ismert Faudzsa Szinget egy ismeretlen autos ütötte el az észak-indiai Pandzsáb államban – közölte a Hindustan Times című helyi angol nyelvű lap.
A 114 éves futólegenda akkor kezdett komolyan foglalkozni a futással, amikor az 1990-es években - felesége elvesztése után - Nagy-Britanniába költözött az egyik fiához. 89 éves volt ekkor. 2013-ban, 101 évesen még részt vett a hongkongi hosszú távú futóversenyen. A 10 kilométeres távot 1 óra 32 perc és 28 másodperc alatt tette meg.
A románok kétharmada (65,2%) érezte úgy az elmúlt hat hónapban, hogy az ország nagy veszélyben van – derül ki az INSCOP Research június 20. és 26. között végzett felméréséből.
A veszélyérzékelés valamennyi társadalmi csoportban jelen van, a hátterében pedig a koronavírus-járvány, a három éve tartó ukrajnai háború és a múlt év végén bekövetkezett, az elmúlt három évtized legsúlyosabb demokratikus válsága áll – magyarázta Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója. Hozzátette: a politikai-ideológiai táborok eltérően értelmezik a veszélyforrásokat, de a szorongás intenzitása nagyon magas, függetlenül a válaszadók politikai opcióitól.
Az USR és AUR szavazói, a 18 és 29 év közöttiek és a bukarestiek érezték a leginkább, hogy Románia nagy vagy nagyon nagy veszélynek van kitéve. A veszélyérzékelés mérsékeltebb volt a liberális és a szociáldemokrata szavazók, valamint a kisvárosi környezetben élők körében.
A válaszadók 14,5 százaléka szerint a veszély az országon kívülről ered, 35 százalék szerint egyformán kívülről és belülről is.
A kormányzó szociáldemokraták az egy hete elfogadott deficitcsökkentő törvény módosítását szorgalmazzák, illetve feltételekhez kötik a második deficitcsökkentő csomag támogatását.
Az újabb tervezetnek ki kell küszöbölnie a méltánytalanságokat, hogy az adóterheket ne csak az alacsony és közepes jövedelmű polgárok viseljék – jelentette ki a Szociáldemokrata Pártot ideiglenes vezető Sorin Grindeanu egy hétfő esti tévéműsorban.
A politikus elmondása szerint pártja három fő irányt tart fontosnak a költségvetési korrekciók második szakaszában: csökkenteni kell az állami vállalatok igazgatótanácsait és a javadalmazásukat, szabályozni kell a multinacionális vállalatok tőketranszferét és adózását, végül át kell alakítani az energia- és bankszektort.
Grindeanu szerint vannak olyan nagy multinacionális vállalatok, amelyek még az irodai felszereléseket is magukkal hozzák, miközben a fizetésüket adóparadicsomokban működő cégeken keresztül veszik fel, hogy kikerüljék a romániai adószabályokat.
A PSD ügyvivője az energia romániai drágulásáért az „ügyeskedőket” okolta, akik az elmúlt 15-20 évben túlélték az összes kormányt, és hatalmas profitra tettek szert. Szerinte ezeknek a piaci rendellenességeknek a kiküszöbölése többé nem várathat magára. Ugyanakkor növelni kell a bankok adóját is, hogy a terheket ne csak az alacsony és közepes jövedelműek viseljék – részletezte.
Grindeanu hozzátette, a recesszió elkerüléséért ki kell dolgozni egy harmadik, gazdaságösztönző intézkedéscsomagot is. Egyben figyelmeztetett arra, hogy politikai következményekkel járhat, ha a PSD koalíciós partnerei elzárkóznának a felsorolt korrekcióktól.
„Ha nem fogadják el a javaslatainak, akkor ennek a kormánynak mennie kell. De optimista vagyok, mert a javaslataink helyesek” – mondta a PSD ügyvivő elnöke.
Az év eleje óta 5,7 százalékkal nőtt a háztartások villamosenergia-fogyasztása 2024 azonos időszakához képest. Összességében a román áramfelhasználás mindössze 1,3 százalékkal emelkedett, mivel a gazdaság fogyasztása stagnált, a közvilágításé pedig 8,4 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban - közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A belföldi áramtermelés 4,7 százalékkal kevesebbet tett ki – összesen 6,906 millió tonna kőolajegyenértéket (toe) –, mint 2024. január 1. és május 31. között, míg az import 19,3 százalékkal (6,612 millió toe-ra) nőtt. A legnagyobb mértékben a vízierőművek termelése csökkent – 28,5 százalékkal – az első öt hónapban, illetve egyedül a napelemek által termelt energia mennyisége nőtt számottevően, több mint 32 százalékkal (1 619 milliárd kilowattórára).
A villamosenergia-export közel 12 százalékkal volt kevesebb – 5,723 milliárd kilowattóra –, mint az előző év első öt hónapjában.
A 2030-ig terjedő időszakra szóló terv fő célja egy integrált megközelítés kialakítása a szív- és érrendszeri, valamint az agyi érbetegségek megelőzésében, korai felismerésében, diagnosztizálásában, kezelésében és nyomon követésében, továbbá a diagnosztikai kapacitás növelése és a szükséges erőforrások biztosítása.
A stratégia részeként megkönnyítik a szakorvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A célok között szerepel, hogy a megyei kórházak legalább 80 százaléka rendelkezzen állandó ügyeletet biztosító kardiológiai osztállyal. A következő öt évben 20 közösségi központot hoznak létre a krónikus szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők ellátására. A stratégia szerint legalább 10 százalékkal növelni kell a kardiológusok 100 ezer főre vetített számát, a rehabilitációs központok számát 15 százalékkal kell növelni, a meglévő létesítményeket pedig korszerűsíteni kell.
A szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet Romániában, és a fogyatékosságok kialakulásának fő okai.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a kormány deficitcsökkentő törvénytervezetét, amelyet kormányzati felelősségvállalással fogadtatott el a Bolojan-kabinet.
Az ellenzéki párt közleménye szerint ez egy mélységesen igazságtalan és alkotmányellenes jogszabály, amelyet a hatalmával visszaélve, a demokrácia alapelveinek cinikus semmibevételével terjesztett a parlament elé a koalíció.
Hétfő este a parlamentben elbukott az AUR bizalmatlansági indítványa, így a múlt héten kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. Az indítványt még a beterjesztők sem szavazták meg maradéktalanul.
Donald Trump tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok Patriot típusú légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának, amelyek elengedhetetlenek Kijev számára az orosz csapások elleni védekezéshez.
Az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy hány rendszert küldenek.Donald Trump ma találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral. Keith Kellogg amerikai nagykövet pedig szintén ma kezd újabb ukrajnai látogatást. A washingtoni fegyverszállítás része lesz egy olyan megállapodásnak, amelynek keretében Trump szerint a NATO fizet az Egyesült Államoknak az Ukrajnának küldendő fegyverekért.
A kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást egy tegnap megjelent interjúban Frank-Walter Steinmeier német államfő.
Szerinte meg kell vitatni a sorkatonai szolgálat visszaállításának kérdését, “lehetőleg pozitív kimenetellel annak érdekében, hogy ha nem lesz elegendő önkéntesünk, akkor visszatérhessünk egy olyan kötelező sorkatonai szolgálathoz, amely feltehetően más jellegű lesz, mint amit korábban eltöröltünk” – mondta Steinmeier a ZDF televízióban.
Németországban 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi védelmi miniszter azt javasolja, hogy szükség esetén – a szövetségi parlament jóváhagyásával – legyen újra lehetőség a sorozás visszaállítására.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint ma, hétfőn kezdődött el és július 21-én ér véget a beiratkozás az őszi pótérettségire.
A kompetenciavizsgákat augusztusban tartják: 4-én és 5-én román nyelvű kommunikációból, 5-én anyanyelvi kommunikációból, 6-án digitális készségekből, 7-én és 8-án idegen nyelvből. A pótérettségizők román nyelv és irodalomból augusztus 11-én, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból 12-én, a választott tantárgyból 13-án, anyanyelvből pedig 14-én írásbeliznek.
Az írásbeli vizsgák eredményeit augusztus 18-án délig teszik közzé.
17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány, az RMDSZ javaslatára, vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek.
A parajdi sóbánya elöntése után a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja példátlanul megnőtt, ami miatt a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomások több tízezer Maros megyei lakosnak nem tudtak ivóvizet biztosítani.
Az RMDSZ javaslatára korábban, az Országos Vészhelyzeti Bizottság döntése alapján, elkezdték a Kis-Küküllő vizének sótalanítását. A környezetvédelmi minisztérium gyors technológiai megoldást keresett arra, hogy a három település víztisztítói újra tiszta nyers vizet kapjanak. Ezt követően a megyei vészhelyzeti bizottság felmérte, mennyi pénz kell a munkához, a fejlesztési minisztérium pedig kormányhatározatot terjesztett elő, amely segítségével a szükséges, 17,8 millió lej finanszírozást kiutalják a kormány tartalékalapjából. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek többé kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy elégedetlen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség tevékenységével.
Az államfő ezt azzal magyarázta, hogy két intézmény vezetői nem súlyoznak a bűncselekmények típusai szerint és az erőforrásokat sem ezeknek megfelelően osztják el. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a DNA főügyészének és a legfőbb ügyésznek is lejár a mandátuma hat-hét hónap múlva, ezért nem kívánja erőltetni a leváltásukat.Elmondta azt is, hogy közvetlenül a kormány megalakulása után tárgyalásokat kezdeményezett az igazságügyi szereplőkkel, és az egyeztetéseket folytatni kívánja.
Az állmelnök szintén a mai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy viszonylag rövid időn belül új igazgatót fog jelölni a Románia Hírszerző Szolgálat élére, és a jelölt nevesítését a parlament következő rendkívüli ülésszakára időzíti. Nicușor Dan arról is beszélt, hogy Romániának új bértörvényre van szüksége, amely az összes közalkalmazotti kategóriát árnyaltan kezeli, ám ennek kidolgozása egy-másfél évet vesz igénybe.
llie Bolojan eddigi ügyvivő elnököt, miniszterelnököt választotta elnökévé szombaton Bukarestben tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Bolojan egyedüli jelöltként indult a pártelnöki tisztségért, 976 szavazattal választották a politikai szervezet elnökévé. A parlament épületében tartott rendkívüli kongresszuson a párt első alelnökeit is megválasztották Cătălin Predoiu, Ciprian Ciucu, Adrian Vestea és Nicolae Paulicu személyében.Az elnökjelölt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a párt neve korábban a modernizálással függött össze, és most is mindent megtesz, ami rajta múlik, hogy ez így maradjon.
Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestereként vált ismertté, 2008 és 2020 között három mandátumon keresztül vezette a partiumi várost, mely idő alatt jelentős összegű európai uniós támogatást szerzett. Felújította a szecessziós belvárosi épületeket, korszerűsítette az infrastruktúrát, új hidakat és utakat építtetett. 2020-ban a Bihar megyei önkormányzat elnökévé választották, és megyei szinten folytatta az infrastruktúrafejlesztést. 2024-ben újabb mandátumot nyert. Tavaly decemberben a parlamenti választásokon szenátori mandátumot szerzett, majd a szenátus elnökévé választották. Ebben a minőségében Klaus Iohannis lemondása után több mint három hónapig ő volt Románia ügyvivő államelnöke. Júniustól, az új kormány megalakulásával ő az ország miniszterelnöke.
A „turbános tornádóként” ismert Faudzsa Szinget egy ismeretlen autos ütötte el az észak-indiai Pandzsáb államban – közölte a Hindustan Times című helyi angol nyelvű lap.
A 114 éves futólegenda akkor kezdett komolyan foglalkozni a futással, amikor az 1990-es években - felesége elvesztése után - Nagy-Britanniába költözött az egyik fiához. 89 éves volt ekkor. 2013-ban, 101 évesen még részt vett a hongkongi hosszú távú futóversenyen. A 10 kilométeres távot 1 óra 32 perc és 28 másodperc alatt tette meg.
