A Szociáldemokrata Párt Dominic Fritz lemondását követeli a Mentsétek meg Romániát Szövetség éléről. A PSD felszólította Dominic Fritzet hogy miután lemond az USR elnöki tisztségéről, vállaljon munkát a magánszférában.
A párt reakciója azután érkezett, hogy a legfelsőbb bíróság közzétette annak a június 18-i jogerős döntésnek az indoklását, amellyel Fritz elvesztette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel folytatott perét, amelyben összeférhetetlenséget állapítottak meg. A PSD emlékeztetett, hogy a bírósági döntés értelmében Fritz három évig nem tölthet be közhivatali tisztséget.
Nem szerepel a szociáldemokraták napirendjén Nicușor Dan államelnök felfüggesztése, ehelyett a párt egy működőképes kormány megalakítására, Románia stabilitására és gazdasági talpra állítására fókuszál – jelentette ki Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt főtitkára.
Facebook-bejegyzésében Manda bírálta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) retorikáját, amely sikerként könyveli el a megszorító intézkedések katasztrófát előidéző politikáját. Felszólította a liberálisokat, hogy hagyjanak fel a demagógiával, menjenek ki az utcára és hallgassák meg a lakosságot, azokat az embereket, akik azt mondják, hogy az ország rossz irányba halad.
Magyarellenes incidenseket is jelenthetnének a kormány új, rasszizmus elleni online platformján, a Stop Rasism felületén, a magyar közösség azonban nincs külön feltüntetve a felsorolt kategóriák között.
A csütörtökön elindított rendszerben antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő megnyilvánulásokat lehet bejelenteni. Az észrevételeket a platform automatikusan az illetékes hatóságokhoz továbbítja. A platform nem helyettesíti a hivatalos jogi eljárásokat, sürgős esetben továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.
Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely része a második deficitcsökkentő csomagnak. A döntést…
Az RMDSZ nem támogatja a minimálbér emelését 2026 januárjától. Kelemen Hunor vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott: a minimálbér következő emelésének még „nem jött el az ideje”.
Hétfőn tárgyalja az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány parlamenti felelősséget vállalt.
Több ezren vettek részt vasárnap az „Együtt a nők biztonságáért” elnevezésű felvonuláson, amelyet Bukarestben és több romániai városban is megszerveztek.
A bukaresti tömbházban történt robbanás 82 érintett lakója kapott elhelyezést fővárosi szállodákban – köztük nyolc kiskorú és több mint húsz idős ember.
Megindult a gázszolgáltatás a fővárosi Rahova negyedben, ahol pénteken három személy életét vesztette és többen megsebesültek az egyik tömbházban történt gázrobbanásban.
Nem szabad fűtésre használni a konyhai gázkályhát, mert valós veszélyt jelent – figyelmeztetnek a hatóságok és a szakemberek, mivel ebben az időszakban sokan téves fűtési módszereket használnak, főleg takarékossági meggondolásból.
Tiltakozást kezdtek a börtönrendszerben dolgozó szakszervezeti tagok, akik azt nehezményezik, hogy valós párbeszéd nélkül számolnak fel Börtönrendőrségi egységeket.
A nyers adatok szerint augusztusban 24,7 százalékkal csökkent az építõipari termelés Romániában júliushoz képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Hétfőn lejár a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségére pályázó jelölések benyújtási határideje. Eddig a jelenlegi ügyvivő elnök, Sorin Grindeanu az egyetlen…
91 éves korában elhunyt Sofia Corradi jogász és oktatási szakértő, az Erasmus diákcsereprogram társalapítója. Corradi elsőként még az 1960-as évek végén vetette fel az európai egyetemek közti diákcsereprogram ötletét, az azóta az Európai Unión kívül is működő program pedig még 1987-ben indult útjára és létrejötte óta nagyjából 15 millió diák vette igénybe az ez által nyújtott lehetőségeket.
Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely része a második deficitcsökkentő csomagnak. A döntést nagy várakozás előzte meg, miután a talárosok már kétszer halasztották az ügyet. Tegnap végül úgy döntöttek 5-4 arányban, hogy a kormány az alkotmány több előírását is megszegte azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CMS) a tervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért. Ilie Bolojan miniszterelnök közölte: a bírák és ügyészek nyugdíjreformja továbbra is a kormány 'határozott' célkitűzése, amelyet a teljes koalíció felvállalt. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásbeli okokra hivatkozva utasította el a tervezetet, így a kormány újra elindíthatja a procedúrát. Bolojan ismét leszögezte: sehol a világon nem vonulnak nyugdíjba az emberek 48-50 évesen, és nem akkora a nyugdíjuk, mint az utolsó fizetésük. Úgy vélte, hogy ezek nem politikai kérdések, hanem társadalmilag és pénzügyileg fenntarthatatlan kiváltságok. A kormányfő rámutatott, hogy a munkaügyi minisztérium augusztus 22-én kért véleményezést a CSM-től, a kormány pedig tíz nappal később, szeptember 1-jén vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért, és a testület kilenc tagja közül négyen észszerűnek tartották a tíznapos időkeretet, öten azonban nem.
Nicușor Dan államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak, mert a kormánykoalícióban megvan erre a politikai akarat. Nicușor Dan felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek ezt a tervezetet, és a koalíció több politikusa máris jelezte, hogy olyan jogszabályjavaslatot fognak kidolgozni, amelyik eleget tesz majd a formai követelményeknek. – Az üzenetem tehát az, hogy (…) ezt a társadalmi méltánytalanságot meg fogjuk oldani – jelentette ki az államfő. Emellett úgy vélte, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek semmiképpen nem kell lemondania, annál is inkább, mert nem tartalmi kifogásai voltak az alkotmánybíróságnak a törvénytervezettel kapcsolatban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróságnak a magisztrátusok nyugdíjazásával kapcsolatos döntése józan ésszel nehezen magyarázható, hiszen miközben emberek milliói ledolgoznak egy életet, mások fiatalon vonulhatnak nyugdíjba külön juttatásokkal. Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy a kormány nem hátrálhat meg, ezért újra kell indítania az eljárást, mivel csak formai kifogást talált az alkotmánybíróság. Hozzátette: ki kell kérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét, majd harminc nap múlva ugyanazzal a tartalommal, felelősségvállalással ismét a parlament elé kell terjeszteni a törvényt – közölte az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ nem támogatja a minimálbér emelését 2026 januárjától. Kelemen Hunor vasárnap este az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott: a minimálbér következő emelésének még „nem jött el az ideje”.
A szövetségi elnök szerint Ilie Bolojan miniszterelnök ez irányú következtetésével a koalíciós partnerek is egyetértettek. Az RMDSZ elnöke úgy véli Romániának jelenleg nincs külpolitikája. Hozzátette, az új államfő, Nicuşor Dan legnagyobb kihívása, hogy visszaadja az országnak a korábbi nemzetközi súlyát és tekintélyét.
Hétfőn tárgyalja az alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatban, amelyért a kormány parlamenti felelősséget vállalt.
A testület korábban kétszer is elhalasztotta a döntést. A legfelsőbb bíróság szerint a jogszabály több alkotmányos elvet is sért, köztük a jogállamiság, a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, valamint ellentétes 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal is. A kormány által előterjesztett törvény 10 éves átmeneti időszakot ír elő, amelynek végére a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik, a szolgálati idő 35 évre nő, és a nyugdíj összege az utolsó nettó fizetés 70 százaléka lesz. Jelenleg a romániai bírák és ügyészek átlagosan 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, juttatásuk meghaladja a havi 24 ezer lejt.
Több ezren vettek részt vasárnap az „Együtt a nők biztonságáért” elnevezésű felvonuláson, amelyet Bukarestben és több romániai városban is megszerveztek.
A résztvevők a nők elleni erőszak minden formája ellen tiltakoztak, és szolidaritásukat fejezték ki az áldozatokkal. A demonstrálók felhívták a figyelmet arra, hogy az év eleje óta több száz nőt ért családon belüli erőszak, amely nemcsak fizikai, hanem szexuális, verbális és pszichikai is. A tüntetők elsősorban a jogszabályok szigorítását és azok hatékonyabb alkalmazását követelték, hogy a nők biztonsága valóban garantált legyen Romániában.
A bukaresti tömbházban történt robbanás 82 érintett lakója kapott elhelyezést fővárosi szállodákban – köztük nyolc kiskorú és több mint húsz idős ember.
A tragédiában hárman életüket vesztették, és többen megsérültek. A bukaresti önkormányzat mintegy 450 férőhelyet készített elő a károsultak számára. Az építésügyi felügyelet előzetes jelentése szerint az épület már nem felel meg a statikai biztonsági követelményeknek, és súlyos kockázatot jelent a lakók számára. A hét folyamán a leszakadásveszélyes elemek eltávolítása után – a katasztrófavédelem irányításával – a lakók visszatérhetnek otthonaikba, hogy magukkal vigyék a legszükségesebb holmijaikat.
Megindult a gázszolgáltatás a fővárosi Rahova negyedben, ahol pénteken három személy életét vesztette és többen megsebesültek az egyik tömbházban történt gázrobbanásban.
A gázszolgáltató közlése szerint a robbanásban érintett térségben lévő tömbházakban csak a kivizsgálás befejezése után indítják újra a gázszolgáltatást. Több mint ezer háztartási fogasztás marad gázellátás nélkül a főváros 5. kerületében a pénteki robbanás következtében.
Nem szabad fűtésre használni a konyhai gázkályhát, mert valós veszélyt jelent - figyelmeztetnek a hatóságok és a szakemberek, mivel ebben az időszakban sokan téves fűtési módszereket használnak, főleg takarékossági meggondolásból.
Az aragáz vöröses vagy sárgás lángja elégtelen égés jelen, ami azt jelenti, hogy szénmonoxid kerül a heyiségbe. A túl magas láng is hibát jelezhet. Nagyon fontos a gázkályhák égőinek ellenőrzése és tisztítása - figyelmeztet Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület képviselője. Hozzátette, az ellenőrzés fokozottan fontos az öt-tíz évnél régebbi gázkályháknál. A tűzoltók is figyelmeztetik a lakosságot a kémények ellenőrzésének és tisztításának fontosságára, hiszen legtöbb esetben ezek okoznak tüzet télvíz idején, akárcsak a hibás, rossz helyre felszerelt, gyúlékony anyagok mellett elhelyezett elektromos fűtőberendezések.
Tiltakozást kezdtek a börtönrendszerben dolgozó szakszervezeti tagok, akik azt nehezményezik, hogy valós párbeszéd nélkül számolnak fel Börtönrendőrségi egységeket.
A tüntetők azt kérik, hogy bármilyen átszervezést tárgyaljanak meg világosan és érvekkel alátámasztva a szociális partnerekkel az Igazságügyi minisztériumban működő vegyes bizottságban. Az alkalmazottak 70 százalékát képviselő két szakszervezet közleménye szerint az Országos Börtönigazgatóság székhelyén tíz napon át tiltakozó üzeneteket függesztenek ki, majd október 23-án tüntetést szerveznek az Igazságügyi minisztérium székháza előtt.
A nyers adatok szerint augusztusban 24,7 százalékkal csökkent az építõipari termelés Romániában júliushoz képest - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A naptárhatástól és szezonalitástól megtisztított adatok alapján a termelés volumene 26,2 százalékkal maradt el az egy hónappal korábbi szinttõl. A nyers adatok szerint a lakásépítés volumene 26 százalékkal csökkent, a nem lakás jellegû épületeknél 23,2 százalék volt a csökkenés, az infrastrukturális építményeknél pedig 25 százalék.
Hétfőn lejár a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségére pályázó jelölések benyújtási határideje. Eddig a jelenlegi ügyvivő elnök, Sorin Grindeanu az egyetlen hivatalos jelölt, miután Titus Corlățean bejelentette visszalépését a versenyből. A szociáldemokraták november 7-én tartják tisztújító kongresszusukat - írja a Hotnews..
91 éves korában elhunyt Sofia Corradi jogász és oktatási szakértő, az Erasmus diákcsereprogram társalapítója. Corradi elsőként még az 1960-as évek végén vetette fel az európai egyetemek közti diákcsereprogram ötletét, az azóta az Európai Unión kívül is működő program pedig még 1987-ben indult útjára és létrejötte óta nagyjából 15 millió diák vette igénybe az ez által nyújtott lehetőségeket.
A „Mamma Erasmus” becenévvel illetett Corradi több, mint két évtizeden keresztül vett részt a kezdeményezés ügyeiben, az alapítás gondolatát pedig saját bevallása szerint egy kellemetlen személyes tapasztalata ültette el benne, egyetemi tanulmányai során ugyanis Fulbright-ösztöndíjjal jutott el a New York-i Columbia Egyetemre, hazatérése után ugyanakkor római egyeteme nem fogadta el az USA-ban letett vizsgáit. A programot a 16. században tevékenykedő holland tudósról és humanistáról, Rotterdami Erasmus-ról neveztek el.
Úgy osszák fel, ahogy most van – mondta Donald Trump az ukrajnai háború befejezéséről újságíróknak az amerikai elnöki repülőgép fedélzetén.
A The Guardian szerint az amerikai elnök megerősítette, a legjobb megoldás a háború befejezésére, hogy felosszák Donbaszt úgy, hogy a legnagyobb része maradjon Oroszország ellenőrzése alatt, hiszen mint mondta, már fel van osztva, maradhat úgy. Később lehet szó tárgyalásokról, de egyelőre mindkét fél álljon le a frontvonalon, menjen haza, fejezzék be a harcokat és a gyilkolást - mondta Donald Trump az újságíróknak a Hotnews szerint.
Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely része a második deficitcsökkentő csomagnak. A döntést nagy várakozás előzte meg, miután a talárosok már kétszer halasztották az ügyet. Tegnap végül úgy döntöttek 5-4 arányban, hogy a kormány az alkotmány több előírását is megszegte azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CMS) a tervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért. Ilie Bolojan miniszterelnök közölte: a bírák és ügyészek nyugdíjreformja továbbra is a kormány 'határozott' célkitűzése, amelyet a teljes koalíció felvállalt. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásbeli okokra hivatkozva utasította el a tervezetet, így a kormány újra elindíthatja a procedúrát. Bolojan ismét leszögezte: sehol a világon nem vonulnak nyugdíjba az emberek 48-50 évesen, és nem akkora a nyugdíjuk, mint az utolsó fizetésük. Úgy vélte, hogy ezek nem politikai kérdések, hanem társadalmilag és pénzügyileg fenntarthatatlan kiváltságok. A kormányfő rámutatott, hogy a munkaügyi minisztérium augusztus 22-én kért véleményezést a CSM-től, a kormány pedig tíz nappal később, szeptember 1-jén vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért, és a testület kilenc tagja közül négyen észszerűnek tartották a tíznapos időkeretet, öten azonban nem.
Nicușor Dan államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak, mert a kormánykoalícióban megvan erre a politikai akarat. Nicușor Dan felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek ezt a tervezetet, és a koalíció több politikusa máris jelezte, hogy olyan jogszabályjavaslatot fognak kidolgozni, amelyik eleget tesz majd a formai követelményeknek. – Az üzenetem tehát az, hogy (…) ezt a társadalmi méltánytalanságot meg fogjuk oldani – jelentette ki az államfő. Emellett úgy vélte, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek semmiképpen nem kell lemondania, annál is inkább, mert nem tartalmi kifogásai voltak az alkotmánybíróságnak a törvénytervezettel kapcsolatban.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróságnak a magisztrátusok nyugdíjazásával kapcsolatos döntése józan ésszel nehezen magyarázható, hiszen miközben emberek milliói ledolgoznak egy életet, mások fiatalon vonulhatnak nyugdíjba külön juttatásokkal. Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy a kormány nem hátrálhat meg, ezért újra kell indítania az eljárást, mivel csak formai kifogást talált az alkotmánybíróság. Hozzátette: ki kell kérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét, majd harminc nap múlva ugyanazzal a tartalommal, felelősségvállalással ismét a parlament elé kell terjeszteni a törvényt – közölte az RMDSZ elnöke.
