Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Az alkotmánybíróság július 22-i ülésén fogja tárgyalni az ellenzék beadványát, amelyben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta a kormány költségvetési…
A bukaresti törvényszék tegnapi ítélete szerint Călin Georgescu hatósági felügyelet alatt marad abban az ügyben, amelyben fasiszta, legionárius, rasszista vagy…
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára, Filmgaloppra, amelyen az idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep – közölték…
Ausztria rekordösszeget tervez költeni az alpesi túraösvények javítására és a menedékházak felújítására. Elisabeth Zehetner osztrák turisztikai államtitkár szerint megkétszerezték az…
Julija Navalnaja az olasz sajtón keresztül fejezte ki tiltakozását Valerij Gergijev orosz karmester fellépése ellen a dél-olaszországi Caserta nyári zenei…
Bukarestben vendégszerepelt Bálint Zsuzsa zongoraművész. A marosvásárhelyi származású, jelenleg Berlinben élő zenész az idei Athenaeum Summer Festival zárónapján, június 25-én…
Ukrajna „hatalmas mennyiségű” katonai felszerelést kap az Egyesült Államoktól egy újonnan létrejött megállapodás keretében – jelentette be Mark Rutte NATO-főtitkár, aki Donald Trump amerikai…
A mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA), a vidéki beruházások finanszírozási ügynöksége (AFIR) és a fejlesztési minisztérium alkalmazottainak négyórás akciója 10 és…
Az alkotmánybíróság július 22-i ülésén fogja tárgyalni az ellenzék beadványát, amelyben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta a kormány költségvetési konszolidációs első csomagját - közölték ma az Agerpres hírügynökséggel a taláros testület illetékesei. Mint ismert, a kabinet felelősségvállalással, vagyis parlamenti vita nélkül fogadta el a törvényhozásban ezt az egyebek mellett az áfa és más adónemek emelését tartalmazó csomagot.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket - jelentette ki tegnap Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter. Emlékeztetett, hogy Románia kedvezményes hitel formájában 15 milliárd euróra jogosult az uniós helyreállítási alapból, ebből azonban már csak 8,7 milliárd eurót tud lehívni, mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekt kivitelezésére ugyanis az eddigi késések miatt már nincs lehetőség a 2026. augusztusi határidőig. Dragoș Pîslaru azt is elmondta, hogy a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásaiból egyetlen eurót sem fog elveszíteni hazánk.
Hazánk nem veszít el egyetlen eurót sem a helyreállítási terv (PNRR) közlekedési fejezetéhez rendelt összegből - közölte tegnap a szállításügyi minisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint az Európai Bizottság képviselőivel folytatott egyeztetéseken abban állapodtak meg, hogy a PNRR újratárgyalt változatában megmaradó valamennyi közlekedési projektet kivitelezését teljes egészében európai alapokból finanszírozzák. A közúti projektek közül teljes egészében a helyreállítási alapból finanszírozzák a moldvai A7-es autópálya Focșani és Pașcani közötti szakaszát, valamint az A1-es autópálya Lugos-Déva szakaszának D és E jelölésű részeit, a Marzsina és Holdea közötti szakasz alagútjaival. A vasúti infrastruktúrát érintő projektek közül kizárólag a helyreállítási alapból finanszírozzák a Kolozsvár és Biharpüspöki közötti teljes vasútvonal helyreállítását, illetve a Lugos és Temesvár közötti szakasz korszerűsítését.
Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy törvénytervezete. A jogszabályjavaslat eltörölné az alkotmánybíróság működéséről szóló törvény egyik bekezdését, amely szerint az alkotmánybírák mandátumuk lejártakor az előző hat havi nettó illetményüknek megfelelő összegű juttatásra jogosultak. A tervezet indoklásában a kezdeményezők rámutattak, a deficitcsökkentő intézkedések részeként a kormány leállította a munkaviszony megszűnésekor fizetett különféle bónuszok és prémiumok folyósítását, ezért nem lenne méltányos a többi közalkalmazotti kategóriával szemben, ha az alkotmánybírák továbbra is részesülnének a juttatásban.
A bukaresti törvényszék tegnapi ítélete szerint Călin Georgescu hatósági felügyelet alatt marad abban az ügyben, amelyben fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő eszméket népszerűsítő kijelentések miatt állították bíróság elé. A volt elnökjelölt ellen július 2-án emelt vádat a legfőbb ügyészség.
Lezuhant egy kisméretű repülőgép tegnap a Hunyad megyei Szászváros közelében. A pilóta a helyszínen meghalt, az őt kísérő személy eszméletlen állapotban volt, amikor kiemelték, de sikerült stabilizálni, majd kórházba szállították.
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára, Filmgaloppra, amelyen az idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep - közölték a szervezők. A fesztivál szervezői 2023. január 1-je óta elkészült dokumentarista alkotásokat várnak, amelyek stábjának kulcsfigurái nagyrészt erdélyi alkotók, javarészben erdélyi helyszíneken készültek és javarészt magyar nyelven. A jelentkezés határideje 2025. augusztus 15. éjfél.
Ausztria rekordösszeget tervez költeni az alpesi túraösvények javítására és a menedékházak felújítására. Elisabeth Zehetner osztrák turisztikai államtitkár szerint megkétszerezték az alpesi egyesületeknek juttatott támogatásokat, így összesen 15 millió euró forrást szánnak a 2026-os és 2027-es évekre. A hegyi menedékházak növekvő fenntartási költségekkel küzdenek, míg a szélsőséges időjárási események egyre gyakrabban okoznak súlyos károkat a túraútvonalakon Ausztriában.
Julija Navalnaja az olasz sajtón keresztül fejezte ki tiltakozását Valerij Gergijev orosz karmester fellépése ellen a dél-olaszországi Caserta nyári zenei fesztiválján. Alekszej Navalnij özvegye szerint Valerij Gergijev olaszországi fellépése “Vlagyimir Putyin diktátornak szóló ajándék lenne", hiszen a neves karmester az orosz elnök barátja. A szibériai börtönben tavaly februárban elhunyt orosz ellenzéki politikus felesége elismerte, hogy Gergijev kiváló karmester, de úgy vélte: a történelemből megtanultuk, hogy a nagy művészek is állhatnak a rosszak oldalán. Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy a művészet szabad, és nem lehet cenzúrázni. A Meloni-kormány kulturális tárcavezetője ugyanakkor emlékeztetett, hogy miközben Ukrajnában háború folyik, Gergijev koncertje nem válhat az orosz propaganda eszközévé.
Bukarestben vendégszerepelt Bálint Zsuzsa zongoraművész. A marosvásárhelyi származású, jelenleg Berlinben élő zenész az idei Athenaeum Summer Festival zárónapján, június 25-én lépett színpadra a Tisztelgés Carl Orff előtt címet viselő hangversenyen, amelyen a Carmina Burana ritkán hallható, kórusra, szólistákra, zongorára és ütőegyüttesre komponált átiratát hallhatta a nagyérdemű.
Mai műsorunkban Pădureț Mónika beszélget Bálint Zsuzsával nemcsak a bukaresti előadás kapcsán, hanem pályájának alakulásáról, zenei útkereséséről, valamint arról a mély és megindító honvágyról is, amely mindmáig szülővárosához, Marosvásárhelyhez köti. Adásunk zenei illusztrációjaként Csajkovszkij Diótörő című balettzenéjének zongorára átírt részletei hangzanak el Bálint Zsuzsa előadásában.
Bukaresti Rádió/SRR
Bálint Zsuzsa zongoraművész 1968-ban született Marosvásárhelyen. Életének meghatározó fordulópontja volt az 1987-es esztendő, amikor családjával együtt Németországba települt. Kezdetben a neves zongorista, Boris Bloch szólista osztályában tanult Essenben, ahol később diplomát is szerzett, majd a berlini Művészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ott a 2024-ben elhunyt, szintén romániai származású Georg Sava volt a mestere. Bálint Zsuzsa zenei látókörét és technikai tudását nemcsak formális képzése alakította, hanem számos nemzetközi mesterkurzuson való részvétele is, hiszen a kortárs zongoraiskola legkiválóbb képviselőivel dolgozhatott együtt.
Tehetségére és korai művészi érettségére már pályája kezdetén rangos versenyeredmények és díjak hívták fel a figyelmet. Napjainkban maga is oktat. A Berlini Művészeti Egyetem tanáraként, valamint az Egyesült Államokbeli Nebraskai Egyetem rendszeresen visszahívott vendégprofesszoraként ad mesterkurzusokat és koncerteket. 2005 óta meghatározó szereplője a Baden-Badeni Nemzetközi Mesterkurzusoknak is.
Koncerttevékenysége igen sokrétű: szólóestjeivel és zenekari fellépéseivel rendszeresen hallhatjuk a Berlini Filharmóniában, továbbá fellépett többek között Münchenben, Hannoverben, Párizsban, Bukarestben, Budapesten, Londonban, Portóban és Lisszabonban. Amerikai bemutatkozására 1999-ben került sor New Yorkban, hat nagysikerű koncerttel. 2007-ben Bálint Zsuzsa megalapította a Xinowa Sej nevű zongoratriót, amelyben a japán Kyoko Hosono-val és az olasz Dunja Robotti-val eredeti, három zongorára írt klasszikus műveket, valamint tangó-, jazz- és filmzenei átiratokat adnak elő. Ugyanakkor állandó zongoristája a Tango Efusion nevű együttesnek, saját feldolgozásokat készített Astor Piazzolla műveiből, és kidologozott egy szóló tangóprogramot is.
Művészi munkásságát rendszeres felvételeken is dokumentálja, különösen a Bajor Rádióban. 2009-ben az Egyesült Államokban jelent meg szólólemeze, amelyen Csajkovszkij Diótörő és A hattyúk tava című balettzenéje zongoraátiratai hallhatók.
Ukrajna „hatalmas mennyiségű” katonai felszerelést kap az Egyesült Államoktól egy újonnan létrejött megállapodás keretében – jelentette be Mark Rutte NATO-főtitkár, aki Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót a Fehér Házban.
Az amerikai elnök elmondta, hogy az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverzet eljuttatását a NATO koordinálja majd. Beszámolt arról is, hogy a szállításra váró fegyverek között szerepelnek Patriot indítóállások és rakéták, amelyek "nagyon hamar" eljuthatnak Ukrajnába.
Trump hangsúlyozta, a NATO-val kötött új megállapodástól azt várja, hogy elvezet a béketárgyalásokhoz, és mind Oroszország, mind Ukrajna megteszi, amit "meg kell tennie" a béke érdekében.
Az amerikai elnök ismét elégedetlenségét fejezte ki Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállása miatt, majd úgy fogalmazott, hogy az orosz államfő "szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld" Ukrajnába. A szavak után tettekre van szükség - tette hozzá Trump, aki azt is közölte, hogy 100 százalékos "másodlagos vámokat" vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás.
A mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA), a vidéki beruházások finanszírozási ügynöksége (AFIR) és a fejlesztési minisztérium alkalmazottainak négyórás akciója 10 és 14 óra között zajlott, és elsősorban a megszorító intézkedések ellen irányult.
Egy ötfős küldöttség memorandumot próbált átadni a kormány képviselőinek, sikertelenül azonban, ugyanis nem fogadták a tüntető szakszervezetek vezetőit. A tiltakozást végül iktatták az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A közlemény szerint a megszorító intézkedések jelentősen gyengítik Románia uniós forráslehívó képességét.
Az alkotmánybíróság július 22-i ülésén fogja tárgyalni az ellenzék beadványát, amelyben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta a kormány költségvetési konszolidációs első csomagját - közölték ma az Agerpres hírügynökséggel a taláros testület illetékesei. Mint ismert, a kabinet felelősségvállalással, vagyis parlamenti vita nélkül fogadta el a törvényhozásban ezt az egyebek mellett az áfa és más adónemek emelését tartalmazó csomagot.
