Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Ismeretlen elkövetők tegnap késő este felgyújtották Kárpátalján a palágykomoróci görögkatolikus templomot – írja a Mandiner. A tűz szerencsére nem terjedt…
Idén eddig több mint 42.500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak a Bevándorlási Főfelügyelőség – számolt be egy szerdai szakmai…
Jelenleg 15 kórház épül Romániában uniós helyreállítási forrásokból – jelentette ki egy szerdai sajtóeseményen az egészségügyi miniszter. Alexandru Rogobete közlése…
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította csütörtökön Nicușor Dan államfő alkotmányossági kifogását a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvény…
Csehország nem csatlakozik az amerikai fegyverek megvásárlásához az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna számára – közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök…
Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború…
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány változásokat készít elő az ingatlanok és gépjárművek adóztatásában. Tegnap este az Antena 3…
Ilie Bolojan miniszterelnök és Alexandru Nazare pénzügyminiszter tegnap bemutatta a Standard & Poor’s hitelminősítő ügynökség képviselőinek a kormány által az…
Ismeretlen elkövetők tegnap késő este felgyújtották Kárpátalján a palágykomoróci görögkatolikus templomot – írja a Mandiner. A tűz szerencsére nem terjedt tovább, ugyanis a hatóságok gyorsan reagáltak, de a sekrestye ajtaja jelentős károkat szenvedett.
Az eset megrázta a helyi közösséget, főleg azért, mert az elkövetők két feliratot festettek a templom falára: „Magyarok, takarodjatok!” és „Késhegyre a magyarokat!”. A támadás háttere egyelőre ismeretlen, a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
Ránk számíthatsz! mottóval rendezik meg jövő héten, július 22–27-e között Tusnádfürdőn a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort. Az idei Tusványos mottója nem csupán szlogen, hanem a rendezvény lényegét összegzi, ami a közösség, bizalom és összetartozás – mondta Popa Ilona főszervező, aki szerint idén is változatos programmal készülnek, több mint ezer előadó részvételével.
A főbb témakörök között szerepel többek között az Európai Unió, Magyarország és a térség helyzete és lehetőségei, Donald Trump amerikai elnök megválasztásának hatása, a háború és a védelmi rendszerek megerősítése, de a nemzeti régiók, nemzeti kisebbségek és a kisebbségi jogok helyzete is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokás szerint szombaton, július 26-án tartja hagyományos előadását, amelyre külön kell regisztrálni a tusvanyos.ro honlapon július 24-én éjfélig.
Az esti koncerteken többek között a Hooligans, a Tankcsapda, a Magna cum Laude, a Neoton Família, a Republic és Rúzsa Magdi is fellép majd.
A tábor területére 16 óráig ingyenes a belépés, utána 40 lejes napijegyet kell váltani. A sátorozás napi 40 lej, a fesztivál teljes idejére 150 lej, a sátorjegyet váltóknak nem kell belépőt fizetni.
Az idei tábor újdonsága, hogy a karszalag névre szóló, személyes adatokat kérnek hozzá, ezért a szervezők javasolják a honlapon elérhető online jegyváltást.
Az INSCOP Research által megkérdezettek 85 százaléka mondta azt, hogy vallásosnak tartja magát, 15 százalék nem vallja magát annak, 1 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
A csütörtökön ismertetett közvélemény-kutatás szerint legfőképpen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói (97 százalék), az elemi iskolai végzettséggel rendelkezők (97 százalék) és a vidéken élők (93 százalék) vallják magukat vallásosnak. A lakosság többi részéhez képest nagyobb arányban vallották azt, hogy nem tekintik magukat vallásosnak a felsőfokú végzettségűek (30 százalék), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói (36 százalék), a 30 éven aluli fiatalok (23 százalék), a Bukarestben élők (29 százalék) és a nagyvárosok lakosai (22 százalék). A megkérdezettek 25 százaléka bevallása szerint csak a nagy ünnepeken, 23 százaléka hetente egyszer megy templomba.
A felmérés június 20. és 26. között készült 1150 személy megkérdezésével. A hibahatár ± 2,9 százalék.
Idén eddig több mint 42.500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak a Bevándorlási Főfelügyelőség - számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen a főfelügyelőség migrációs igazgatóságának vezetője.
Daniel Titirigi emlékeztetett, hogy 2015-ben még csak évente 5000 vendégmunkás romániai munkavállalását tette lehetővé a kormány, négy éve azonban a kvóta már évi 100 ezer fő. Ez a szám a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő személyekre vonatkozik.
Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a munkaerő iránti kereslet Romániában, főként az építőiparban és a szolgáltatások területén. Bevándorlási Főfelügyelőség korábban közölt adatai szerint 2024 végén több mint 140 ezer nem uniós munkavállaló dolgozott legálisan Romániában. A legtöbben Nepálból, Srí Lankáról, Törökországból és Indiából érkeztek, és főként a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgoznak.
Jelenleg 15 kórház épül Romániában uniós helyreállítási forrásokból – jelentette ki egy szerdai sajtóeseményen az egészségügyi miniszter. Alexandru Rogobete közlése szerint a 15 kórházból 12 az EU helyreállítási alapjában Románia rendelkezésére álló vissza nem térítendő támogatásból, a három pedig kedvezményes hitelből épül. A tárcavezető említette, hogy az országos helyreállítási tervben szereplő öt kórház – köztük a brassói tüdő- és a lugosi kórház is - elveszítette az uniós finanszírozást a közbeszerződési eljárások elhúzódása miatt.
A miniszter hangsúlyozta, az elmúlt 35 évben 2025 az első év, amikor közel 20 új kórház épül egyszerre Romániában.
A miniszter ugyanakkor arra kérte az állami és a magánegészségügyben egyaránt dolgozó orvosokat, hogy tartsák tiszteletben az állami intézményekben előírt a munkaidejüket.
Kihirdette Nicușor Dan államfő csütörtökön azt a törvényt, amelyik rendeletek kiadására hatalmazza fel a kormányt a parlamenti szünet idejére – tájékoztat az Agerpers hírügynökség.
A jogszabály szerint a Bolojan-kabinet a következő területeken hozhat rendeleteket: pénzügy és gazdaság, fejlesztés, közberuházások és közigazgatás, mezőgazdaság, munkaügy és társadalmi szolidaritás, digitalizáció, egészségügy, közlekedés és infrastruktúra, környezetvédelem, külügyek, külföldi konzuli tevékenység és külföldi befektetések, európai beruházások és projektek, illetve kultúra. Emellett a kabinet - a parlamenti vakáció idején - az energia, valamint a közintézmények és hatóságok átszervezése és költségcsökkentése területén is hozhat rendeleteket.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag elutasította csütörtökön Nicușor Dan államfő alkotmányossági kifogását a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvény ellen – erősítették meg bírósági források a HotNews hírportálnak.
A taláros testület tagjai megalapozatlannak minősítették Nicușor Dan felülvizsgálati kérelmét, amelyet az államfő a törvény egyes fogalmainak – így a „legionárius” és a „fasiszta” kifejezések – pontatlanságára hivatkozva nyújtott be. A kezdeményezést több történész is bírálta.
Az új összetételű testület csütörtöki ülésén hét alkotmánybíró vett részt a kilencből. Az ülés egyúttal az első volt Simina Tănăsescu elnöksége alatt, és az első alkalom, amikor az újonnan kinevezett három bíró – Mihai Busuioc, Asztalos Csaba és Dacian Cosmin Dragoș – is helyet foglalt a testületben.
Miután az Alkotmánybíróság most elutasította az államfő indítványát, Nicușor Dan már csak egy lehetőséggel élhet: visszaküldheti a törvényt a Parlamentnek újratárgyalásra. Amennyiben a törvényt a törvényhozás változtatás nélkül újból elfogadja, az államfő köteles lesz kihirdetni azt. A fasiszta, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvényt korábban az AUR is megtámadta, ám a testület akkor is hasonló döntést hozott: elutasította a beadványt.
Csehország nem csatlakozik az amerikai fegyverek megvásárlásához az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna számára - közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök a Publico hírportálnak nyilatkozva. "Csehország most más projektekre összpontosítja figyelmét, hogyan segítsen Ukrajnának, például a lőszerbeszerzés által. Ebben a pillanatban ezért nem mérlegeljük, hogy csatlakoznánk ehhez a projekthez" - mondta a Publicónak a cseh miniszterelnök.
Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban - az amerikai elnök erről tegnap beszélt újságíróknak. Trump az Ukrajnának védelmi célokra szánt fegyverzettel kapcsolatban közölte, hogy nagy hatótávolságú eszközök rendelkezésre bocsátása nincs tervben. Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki hétfőn Trumppal találkozott, tegnap a kongresszus tagjaival tárgyalt, ami után azt közölte, hogy az amerikai fegyverek ukrajnai felhasználásra szánt értékesítéséről szóló megállapodás részletein még dolgoznak. A hétfői bejelentés szerint az Egyesült Államok a NATO-nak fizetség fejében szállítja a védelmi eszközöket, amelyeket a katonai szervezet koordinálásában juttatnának el Ukrajna számára az orosz támadásokkal szembeni védekezéshez. Az ügyben megszólalt Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője is. Úgy vélte, hogy Trump Oroszországnak címzett hétfői ultimátuma és az Ukrajnának ígért új fegyverszállítmányok csak a háború meghosszabbítására fogják ösztönözni Kijevet.
Szükség van arra, hogy elkészüljön az első európai klímaalkalmazkodási törvény, mert az emberek már most is szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól - jelentette ki Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos tegnap Brüsszelben. A globális klímaválság áldozatainak szentelt európai emléknapon a biztos felhívta a figyelmet arra, hogy 2023 volt Európa történetének legsúlyosabb erdőtűzidénye, 2024 a valaha mért legmelegebb év, és 2025 júniusában a Földközi-tenger hőmérséklete elérte a 30,5 fokot.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a kormány változásokat készít elő az ingatlanok és gépjárművek adóztatásában. Tegnap este az Antena 3 hírtelevízióban kijelentette, hogy az ingatlanok esetében a területalapú adóztatásról lemondanak, és áttérnek az ingatlan piaci értékének megfelelő adóztatásra. Az autók esetében is egyensúlyt kell teremteni, magyarázta a miniszterelnök-helyettes, mert vannak olyan autók, amelyek után 40 lej adót kell fizetni, és tízszer annyira szennyezik a környezetet, mint azok, amelyek után 100 lej adót fizetnek. Tánczos Barna kijelentette, hogy egyes pótlékok eltörlése végleges intézkedés, míg a közszféra béreinek és a nyugdíjak befagyasztása ideiglenes döntés. Úgy vélte, ha a jövő évben egyensúlyba kerül a költségvetés, akkor lehetségesnek tartja a jövedelmek indexálást a jövő év második felében. Rámutatott: Romániának legalább egy évre van szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa a költségvetés egyensúlyát, de hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan a gazdaság támogatására irányuló intézkedésekre, beruházásokra is szükség van.
Ilie Bolojan miniszterelnök és Alexandru Nazare pénzügyminiszter tegnap bemutatta a Standard & Poor's hitelminősítő ügynökség képviselőinek a kormány által az első csomag keretében elfogadott főbb fiskális és költségvetési intézkedéseket, valamint a készülő második csomagot, amelyeknek célja az állami vállalatok hatékonyságának növelése és a közpénzek szigorúbb kezelése. A munkatalálkozó része volt a román hatóságok és a hitelminősítő intézetek közötti folyamatos párbeszédnek. Egy másik hitelminősítő, a Fitch közölte, hogy a jelentős fiskális konszolidáció nyomást fog gyakorolni a gazdasági növekedésre, és a csomag végrehajtásának kockázatai sem zárhatók ki, hiszen az adóemelések tovább csökkentik a reáljövedelmeket.
Ismeretlen elkövetők tegnap késő este felgyújtották Kárpátalján a palágykomoróci görögkatolikus templomot – írja a Mandiner. A tűz szerencsére nem terjedt tovább, ugyanis a hatóságok gyorsan reagáltak, de a sekrestye ajtaja jelentős károkat szenvedett.
Az eset megrázta a helyi közösséget, főleg azért, mert az elkövetők két feliratot festettek a templom falára: „Magyarok, takarodjatok!” és „Késhegyre a magyarokat!”. A támadás háttere egyelőre ismeretlen, a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
