Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július 22-én végzik.
Ebben a periódusban a nyolcadik osztályt végzett tanulók szüleik és osztályfőnökük jelenlétében kitöltik a felvételi űrlapot, a választásuknak megfelelő sorrendben jelölve meg a kiválasztott osztályok/szakok kódszámait. Azok a tanulók, akik nem jutottak be a roma diákoknak vagy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak fenntartott helyekre, illetve lemondanak elnyert helyükről, július 15. és 17. között jelentkezhetnek a számítógépes felvételi eljárásra.
A számítógépes elosztást július 22-én végzik el, és a felvételt nyert diákoknak július 23. és 28. között kell benyújtaniuk a beiratkozáshoz szükséges irataikat az adott tanintézethez.
A második számítógépes elosztásra augusztus 17-én és 18-án kerül sor, a megyei felvételi bizottságok által kidolgozott eljárásrend szerint.
A nyolcadik osztályt végzett tanulókat a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek átlaga alapján sorolják be a középiskolai osztályokba. A képességvizsga végleges eredményei szerint a résztvevők 79,1 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
A kormány készíti elő a következő költségvetés-kiegyensúlyozási intézkedéscsomagot, amely várhatóan szabályozza és csökkenti az állami tulajdonú vállalatok és néhány szabályozó…
A szállítási minisztérium kibocsátotta az építkezési engedélyt a Nagyszeben—Pitești autópálya 2. szakaszára, a Boița és Cornetu között tervezett 900 méter…
Feltételesen szabadlábra helyezték tegnap Elena Udrea volt turisztikai minisztert. Szabadulásakor Udrea azt nyilatkozta, hogy a továbbiakban nem kíván politikai szerepet…
Mobilkommunikáció zavarására alkalmas jelblokkolót használt a vizsgákon a jászvásári állatorvosi egyetem egyik oktatója a puskázás megakadályozására, de kitudódott, és fegyelmi…
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet 15 megye folyóira. A hidrológusok közlése…
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi…
Ismeretlen elkövetők tegnap késő este felgyújtották Kárpátalján a palágykomoróci görögkatolikus templomot – írja a Mandiner. A tűz szerencsére nem terjedt…
A kormány készíti elő a következő költségvetés-kiegyensúlyozási intézkedéscsomagot, amely várhatóan szabályozza és csökkenti az állami tulajdonú vállalatok és néhány szabályozó hatóság vezetőinek a nagyon magas fizetését. Jelentős változások várhatók a gépjármű- és a lakásadó terén is. A házakra kivetett adó új számítási módjáról Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes azt mondta: 100 négyzetméter Borszékben nem ugyanaz, mint 100 négyzetméter Bukarestben, ezért az adót az ingatlanok piaci értéke alapján kellene kiszámítani. Az autók esetében is át kell gondolni az adórendszert, mert egyes régi és erősen környezetszennyező autókra alacsony, míg az új és kevésbé környezetszennyező autókra magas adót kell fizetni. Erre a problémára keresnek megoldást az autógyártókkal és -importőrökkel, valamint a helyi polgármesterekkel. Ami az állami vállalatoknak szánt csomagot illeti, Tánczos elmondta, hogy ahol a juttatások és a fizetések elérik a több ezer eurót, felső határt szabnak. Ebben az esetben a törvényt a parlamentben kell módosítani. A helyi közigazgatásra vonatkozóan is lesznek új intézkedések: bizonyos helyzetekben tervezik az alpolgármesteri tisztség megszüntetését, valamint az alkalmazottak számának csökkentését, ha a település nem rendelkezik bizonyos számú lakossal.
Továbbra is Bukarest kínálja a legmagasabb nettó átlagfizetéseket. Az év első felében 5 665 lej volt a havi átlagbér a fővárosban – írta a Spotmedia az eJobs platformhoz tartozó Salario bérösszehasonlító adatai alapján, amelyről a Transtelex számolt be. A fővárost Kolozs, Temes és Szeben megye követi, ahol a nettó átlagbér 5 000 lej volt. Csak ebben a három megyében érte el vagy haladta meg az átlagkereset az 5 000 lejes határt. A legalacsonyabb béreket Mehedinți, Giurgiu és Teleorman megyékben mérték, mindháromban 3 800 lej.
A szállítási minisztérium kibocsátotta az építkezési engedélyt a Nagyszeben—Pitești autópálya 2. szakaszára, a Boița és Cornetu között tervezett 900 méter hosszú Robești alagút építési munkálatainak szakaszára - jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatója. Cristian Pistol szerint a munkát felvállaló török építőipari konzorcium (Mapa-Cengiz) már dolgozik két völgyhíd építésén. A Boița-Cornetu szakasz megépítésére kötött szerződés értéke 4,25 milliárd lej áfa nélkül, a munkálatok befejezésének határideje 2028 decembere.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság (AEP) összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a helyi, parlamenti, europarlamenti és államelnöki választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt. A legnagyobb összegeket a Románok Egyesüléséért Szövetségtől (AUR) kobozták el, a legnagyobb bírságot pedig Călin Georgescu volt államfőjelöltre rótták ki - derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Az Eurostat adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos a fogyasztói árindex. Az EU-ban a múlt hónapban Cipruson, Franciaországban és Írországban volt a legalacsonyabb az éves infláció, amely nem haladta meg az 1,6 százalékot. Észtországban 5,2 százalék, Szlovákiában és Magyarországon pedig 4,6 százalék volt az infláció.
Feltételesen szabadlábra helyezték tegnap Elena Udrea volt turisztikai minisztert. Szabadulásakor Udrea azt nyilatkozta, hogy a továbbiakban nem kíván politikai szerepet vállalni, a családjával akar foglalkozni. A volt miniszter azt is elmondta, büszke volt a Bute-gálára – amiért bezárták -, de ha tudta volna, hogy ez négy évig távol fogja tartani őt a gyermekétől, nem szervezte volna meg az eseményt.
A Romániában maradt gyerekek több mint fele kénytelen felnőttszerepeket vállalni, miután szüleik külföldre mentek dolgozni – írja a Spotmedia a Salvați Copiii Egyesület friss felmérésére hivatkozva. A szervezet adatai szerint az érintettek több mint felénél a családtól való különélés már legalább négy éve tart, és mindössze minden harmadik gyermek láthatja a szüleit az idei nyári vakáció alatt. A gyermekek több mint 33 százaléka rendszeresen, csaknem 22 százalékuk pedig alkalmanként vállal felnőttekre jellemző felelősséget szüleik távolléte miatt. A szervezet kampányt indított Hívd őket minden nap! címmel, amelynek célja felhívni a figyelmet a rendszeres kapcsolattartás fontosságára, hiszen egy egyszerű videóhívás is emlékezteti a gyereket arra, hogy szeretik – közölte a civil szervezet.
Mobilkommunikáció zavarására alkalmas jelblokkolót használt a vizsgákon a jászvásári állatorvosi egyetem egyik oktatója a puskázás megakadályozására, de kitudódott, és fegyelmi eljárás indult ellene. Az MTI jelentése szerint a tanárnőt az egyik hallgató leplezte le, aki a vizsgaterem mellett elhaladva a folyosón próbált telefonálni, sikertelenül. A hallgató panasszal fordult a román távközlési hatósághoz (ANCOM), amely mérései megerősítették a jelblokkoló működését. A tanárnőre akár 50 ezer lejes bírságot is kiszabhat a hatóság, mert a mobilkommunikációt zavaró eszközök használatát törvény tiltja Romániában.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar tegnap délután Bukarestben. Otopeniben emberéletet is követelt az ítéletidő. A szél több mint 90 kilométer/órás sebességgel fújt. A katasztrófavédelem szerint egy 49 éves otopeni-i nő saját házában halt meg, amikor egy szomszédos épületről leszakított tetőszerkezetet sodort arra a szél. A fővárosban két ember kórházba került letört faágak okozta sérülések miatt. A csütörtök délutáni vihar után 44 kidőlt fatörzs, és négy leszakított háztető eltávolításához, öt szivárgó gázcső kijavításához riasztották a tűzoltókat és műszaki egységeket. A szél egyebek között a bukaresti Alexandru Ioan Cuza rendőrakadémia tetőszerkezetét is megrongálta, több osztályterem beázott. Az otopeni-i repülőtér felé tartó 15 repülőjáratnál jelentkezett kisebb-nagyobb késés, de végül többségüket nem irányították más repülőtere, hanem a levegőben körözve várták meg, hogy biztonságban leszállhassanak.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet 15 megye folyóira.
A hidrológusok közlése szerint csütörtökön 18 órától péntek délig a vízállás meghaladhatja a másodfokú készültségi szintet többek között a Hargita, Kovászna, Brassó, Dâmbovița, Prahova, Ilfov, Suceava, Neamț, Vrancea, Galac, Botoșani, Iași, Vaslui, Konstanca és Tulcea megyei folyók vízgyűjtő területén.
Ugyanakkor péntek éjfélig elsőfokú (sárga jelzésű) árvízriasztás érvényes 32 - köztük Máramaros, Szatmár, Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Szilágy, Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben, Brassó és Hunyad megye - több folyójára.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram - jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter. Az eredeti kiírás szerint a magánszemélyek június 19. és november 27. között, a 610 millió lejes keret kimerüléséig igényelhettek volna autóvásárlási támogatást. A tárcavezető szerint az új gépkocsik vásárlását ösztönző program elindítása nemcsak a gazdaságra gyakorolt hatása miatt fontos, hanem azért is, mert sokan már - az állami támogatásra számítva - befizették az előleget egy új autóra.
A miniszter megjegyezte: a roncsautóprogram jövő évi sorsa még függőben van.
Ismeretlen elkövetők tegnap késő este felgyújtották Kárpátalján a palágykomoróci görögkatolikus templomot – írja a Mandiner. A tűz szerencsére nem terjedt tovább, ugyanis a hatóságok gyorsan reagáltak, de a sekrestye ajtaja jelentős károkat szenvedett.
Az eset megrázta a helyi közösséget, főleg azért, mert az elkövetők két feliratot festettek a templom falára: „Magyarok, takarodjatok!” és „Késhegyre a magyarokat!”. A támadás háttere egyelőre ismeretlen, a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
A kormány készíti elő a következő költségvetés-kiegyensúlyozási intézkedéscsomagot, amely várhatóan szabályozza és csökkenti az állami tulajdonú vállalatok és néhány szabályozó hatóság vezetőinek a nagyon magas fizetését. Jelentős változások várhatók a gépjármű- és a lakásadó terén is. A házakra kivetett adó új számítási módjáról Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes azt mondta: 100 négyzetméter Borszékben nem ugyanaz, mint 100 négyzetméter Bukarestben, ezért az adót az ingatlanok piaci értéke alapján kellene kiszámítani. Az autók esetében is át kell gondolni az adórendszert, mert egyes régi és erősen környezetszennyező autókra alacsony, míg az új és kevésbé környezetszennyező autókra magas adót kell fizetni. Erre a problémára keresnek megoldást az autógyártókkal és -importőrökkel, valamint a helyi polgármesterekkel. Ami az állami vállalatoknak szánt csomagot illeti, Tánczos elmondta, hogy ahol a juttatások és a fizetések elérik a több ezer eurót, felső határt szabnak. Ebben az esetben a törvényt a parlamentben kell módosítani. A helyi közigazgatásra vonatkozóan is lesznek új intézkedések: bizonyos helyzetekben tervezik az alpolgármesteri tisztség megszüntetését, valamint az alkalmazottak számának csökkentését, ha a település nem rendelkezik bizonyos számú lakossal.
