Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint a beiratkozási űrlapok kitöltése július 13. és 20. között zajlik, a számítógépes elosztást július 22-én végzik.
Ebben a periódusban a nyolcadik osztályt végzett tanulók szüleik és osztályfőnökük jelenlétében kitöltik a felvételi űrlapot, a választásuknak megfelelő sorrendben jelölve meg a kiválasztott osztályok/szakok kódszámait. Azok a tanulók, akik nem jutottak be a roma diákoknak vagy a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak fenntartott helyekre, illetve lemondanak elnyert helyükről, július 15. és 17. között jelentkezhetnek a számítógépes felvételi eljárásra.
A számítógépes elosztást július 22-én végzik el, és a felvételt nyert diákoknak július 23. és 28. között kell benyújtaniuk a beiratkozáshoz szükséges irataikat az adott tanintézethez.
A második számítógépes elosztásra augusztus 17-én és 18-án kerül sor, a megyei felvételi bizottságok által kidolgozott eljárásrend szerint.
A nyolcadik osztályt végzett tanulókat a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek átlaga alapján sorolják be a középiskolai osztályokba. A képességvizsga végleges eredményei szerint a résztvevők 79,1 százaléka ért el legalább 5-ös átlagot.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Elfogták a kárpátaljai palágykomoróci görögkatolikus templom feltételezett gyújtogatóját – közölte tegnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). A tájékoztatás szerint a…
Nicuşor Dan államelnök kijelentette, hogy az alkotmánybíróság indoklásának közzététele után visszaküldi a parlamentnek a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító…
Ilie Bolojan miniszterelnök és Cseke Attila fejlesztési miniszter tegnap több olyan intézkedés-tervezetet ismertetett, amelyek értelmében csökkenteni akarják az állami kiadásokat,…
A kormány a polgármesteri hivatalok hatáskörébe utalná a szerencsejátékok szervezésének engedélyezését. Erről Cseke Attila beszélt az Ilie Bolojan miniszterelnökkel tegnap…
Előrehaladott tárgyalások folynak a német Rheinmetall és a medgyesi Romarm fegyvergyár között egy lőszerekkel kapcsolatos román-német vállalat létrehozásáról – jelentette…
Hétfőtől az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a kataszteri hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot…
Július végén dönti el kormánykoalíció, hogy milyen formában fogadtatja el a második deficitcsökkentő csomagot – közölte a miniszterelnök. Ilie Bolojan…
Szlovákia felhagy az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának blokkolásával – jelentette ki tegnap este Robert Fico szlovák…
Nicușor Dan államelnök ma délután hivatalos látogatást tesz Berlinbe. Az államfő megbeszélést folytat kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel és Friedrich Merz kancellárral.…
Elfogták a kárpátaljai palágykomoróci görögkatolikus templom feltételezett gyújtogatóját - közölte tegnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). A tájékoztatás szerint a 28 éves helyi férfi ellen büntetőeljárás indult nemzetiségek, illetve felekezetek elleni uszítás, valamint szándékos gyújtogatás miatt. A nyomozás szerint július 16-án a helyi lakos bement a templomba, felgyújtotta a bejárati ajtót, és etnikai gyűlöletkeltésre irányuló feliratokat hagyott az épület falán.
Nicuşor Dan államelnök kijelentette, hogy az alkotmánybíróság indoklásának közzététele után visszaküldi a parlamentnek a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amit Silviu Vexler, a romániai zsidó közösség vezetője nyújtott be a parlamentben. Vexler bejelentette korábban, hogy az államfő lépése miatt visszaadja állami kitüntetését az elnöki hivatalnak. Az államfő tegnap kijelentette, hogy az alkotmánybíróság álláspontja ellenére fenntartja, hogy a tervezet sérti az alaptörvényt, továbbra is károsnak tartja a jogszabály több cikkelyének kétértelműségét. Csütörtökön az alkotmánybíróság elutasította Nicuşor Dan beadványát a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás ügyében.
Ilie Bolojan miniszterelnök és Cseke Attila fejlesztési miniszter tegnap több olyan intézkedés-tervezetet ismertetett, amelyek értelmében csökkenteni akarják az állami kiadásokat, illetve növelni akarják az adóbehajtást. Az egyik tervezett intézkedés értelmében az önkormányzatoknak jogukban áll majd visszatartani az állami intézményeken keresztül folyósított juttatások egy részét, amennyiben a jogosultnak tartozásai vannak az állammal szemben. Mindaddig visszatartható ez a pénz, amíg az érintett jogosult törleszti az adótartozását az állammal szemben.
Egy másik előírás szerint bevonják azoknak a gépkocsivezetőknek a jogosítványát, akik nem fizetik ki a közlekedési bírságot 90 napon belül. Ugyanakkor a bevont jogosítványt csak akkor kaphatja vissza a tulajdonosa, ha bizonyítani tudja, hogy nincsenek adótartozásai. Ehhez a feltételhez kötnék a járművek forgalomból történő kivonását és az autóvásárlást is. Építkezési engedélyt is csak azoknak bocsátanának ki, akik befizették a helyi adóikat, és az esetleges közlekedési bírságokat is rendezték. Módosítanák az adótörvénykönyvet is, hogy az adófizető adatai, illetve az adó összege többé ne minősüljön titoknak. Így a helyi vagy központi hatóságok közzé tehetik a honlapjukon a tartozások összegét és típusát - magyarázta Cseke Attila.
A kormány a polgármesteri hivatalok hatáskörébe utalná a szerencsejátékok szervezésének engedélyezését. Erről Cseke Attila beszélt az Ilie Bolojan miniszterelnökkel tegnap tartott sajtótájékoztatón. A fejlesztési miniszter elmondta: a második deficitcsökkentő csomag részeként a decentralizáció szellemében módosítják a közigazgatási törvénykönyvet. Ennek része az az előírás, hogy ezentúl a polgármesteri hivatalok hatáskörébe fog tartozni a szerencsejátékok szervezésének engedélyezése az adott településen.
Ilie Bolojan kormányfő elmondta: egységes bértáblát szab meg a kormány azoknak az önkormányzatoknak, amelyek saját bevételeikből még a személyi kiadásaikat sem fedezik. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a továbbiakban a kormány a helyi adók beszedésének hatékonyságához kötné az önkormányzatok központi támogatását. Emellett a kormány a helyi választott tisztségviselők kabinetjében dolgozók számának csökkentését javasolja. Hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a központi közigazgatásban dolgozó magas rangú tisztségviselők tanácsadóinak száma is csökkenni fog. A miniszterelnök ismertetett egy másik javaslatot is, amely szerint egy köztisztviselő két-három önkormányzatnál is vállalhat munkát részmunkaidőben. Bolojan szerint bizonyos szolgáltatások megosztására is lenne lehetőség, például a hulladékgazdálkodás terén. Emellett a helyi rendőrök számának korlátozását és az országos rendőrségével közös diszpécserszolgálatok kialakítását is javasolja a kormány a költséghatékonyság érdekében.
Előrehaladott tárgyalások folynak a német Rheinmetall és a medgyesi Romarm fegyvergyár között egy lőszerekkel kapcsolatos román-német vállalat létrehozásáról – jelentette ki Nicușor Dan államelnök a Friedrich Merz német kancellárral tartott tegnapi berlini közös sajtótájékoztatóján. A román államfő elmondta, hogy reményei szerint ezek a tárgyalások viszonylag rövid időn belül lezárulnak. Hozzátette: Románia jelenleg keresi a lehetséges partnerségeket a tagállamok közös védelmi beszerzéseinek finanszírozására elindított Safe program keretében. Az államfő kijelentette: Németország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere, és szeretné, hogy ez az együttműködés az elkövetkező években tovább fejlődjön.
Az elnök üdvözölte az európai országokra gyakorolt orosz befolyást elítélő NATO- és EU-állásfoglalást, és kijelentette, hogy Románia jelentést fog készíteni a manipulációról és a dezinformációról. Friedrich Merz német kancellár egyebek mellett arról beszélt, hogy Oroszország megpróbálja megosztani az Európai Uniót, Moszkva a közvélemény félretájékoztatásával próbálja meg gyengíteni a transzatlani szövetséget. A német kancellár szerint ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a liberális demokráciáknak szembe kell nézniük.
Hétfőtől az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a kataszteri hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, illetve azokat nem kell beadniuk az önkormányzathoz. Erről Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter beszélt azt követően, hogy az általa vezetett szaktárca újabb közigazgatási reformintézkedést léptetett érvénybe. Ennek értelmében nem az állampolgár kell elvigye ezeket az iratokat az egyik állami intézménytől a másikhoz, hanem ez utóbbiak ezentúl közvetlenül egymástól kérik ki a szükséges adatokat.
Az RMDSZ tájékoztatása szerint a miniszter elmondta: hétfőtől a megyei és helyi önkormányzatok regisztrálhatnak a fejlesztési minisztérium alárendeltségében működő kataszteri hivatal online felületén, onnan ingyenesen igényelhetik a telekkönyvi és kataszteri kivonatokat. A fejlesztési minisztérium korábban ingyenessé tette ezeket a közszolgáltatásokat az ingatlantulajdonosok számára, hiszen április 7-étől személyesen, június 2-ától pedig digitálisan is térítésmentesen állítják ki ezeket az iratokat.
Július végén dönti el kormánykoalíció, hogy milyen formában fogadtatja el a második deficitcsökkentő csomagot - közölte a miniszterelnök. Ilie Bolojan elmondta, hogy a következő két hétben be fogja mutatni a csomag többi elemét is. Hangsúlyozta: a kormány a második csomag véglegesítésekor figyelembe fogja venni a koalíció összes pártjának javaslatait, így a szociáldemokratákét is, akik korábban jelezték, a koalícióból való kilépésüket fontolgatják, mert nem hallgatják meg a véleményüket. – Arra fogok törekedni, hogy ez a koalíció működjön – válaszolta Ilie Bolojan.
Donald Trump telefonon fejezte ki elégedetlenségét az izraeli kormányfő felé a gázai keresztény templomot ért támadás miatt - közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt elmondta, hogy Benjamin Netanyahu kormányfő a telefonbeszélgetés során elismerte a hibát a katonai csapást illetően, és azt követően az izraeli kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását. Tammy Bruce az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének napi sajtótájékoztatóján is felmerült a téma. A szóvivő megfelelő kezdetnek nevezte az izraeli bocsánatkérést, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok az eset pontos kivizsgálását kérte Izraeltől.
Krónikus vénás elégtelenséget diagnosztizáltak Donald Trumpnál, de nincs nagyobb baj az amerikai elnökkel - közölte az Euronews. A 79 éves amerikai elnök azután esett át orvosi vizsgálaton, hogy a közelmúltban duzzanatot észlelt a lábain. Trump közérzete ettől függetlenül jó. Trump magánorvosa jelentése alapján a két alsó végtagon végzett vénás doppler-UH-vizsgálatok krónikus vénás elégtelenséget mutattak ki, amely egy gyakori állapot, főleg a 70 év felettieknél.
Szlovákia felhagy az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának blokkolásával - jelentette ki tegnap este Robert Fico szlovák miniszterelnök egy Facebookon közzétett videóüzenetben. Szlovákia mindeddig blokkolta az EU egységes jóváhagyást igénylő 18. szankciócsomagját, mivel nem ért egyet az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely 2028-tól az orosz gáz teljes importjának megszüntetését irányozná elő. Fico hangsúlyozta, hogy Szlovákia a lehető legtöbbet elérte, hogy garanciákat biztosítson magának az Európai Bizottság tervéből eredő károk ellen.
Nicușor Dan államelnök ma délután hivatalos látogatást tesz Berlinbe. Az államfő megbeszélést folytat kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel és Friedrich Merz kancellárral. A megbeszélések középpontjában a különböző területeken való együttműködés fejlesztése áll, különös tekintettel a gazdasági projektekre és az olyan ágazatokban történő beruházásokra, mint a védelem és az energia. Megvitatják továbbá az európai ügyek, valamint a biztonság és a védelem területén való koordinációt, mivel Németország Románia fő gazdasági partnere és az európai biztonsághoz jelentősen hozzájáruló szövetséges. Napirenden lesz Ukrajna további támogatása és a béke érdekében tett erőfeszítések, a Moldovai Köztársaság támogatása, az Európai Unió versenyképességének fenntartása, valamint a transzatlanti kapcsolatok fejlesztése. Az államfő a tervek szerint találkozik német üzletemberekkel és a román közösség képviselőivel is.
