Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
A kulturális események a szórakoztatóipartól való megkülönböztetését kéri a Kulturális Minisztérium az új TVA-szabályozások tükrében. Az államháztartási egyensúlyt célzó adóügyi intézkedések…
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat több kelet-erdélyi,moldvai és munténiai megyére. Az előrejelzések szerint az…
Az AUR, azaz a Románok Egyesüléséért Szövetség a komány deficitcsökkentő intézkedései ellen készül benyújtani bizalmatlansági indítványt, mert a párt szerint ezek…
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen, azt követelve, hogy ne ismét…
Adásunk vendége Szeder-Szabó Krisztina, a Junior Artisjus-díjas énekes, gitáros, dalszerző, a Szeder zenekar alapítója, aki legutóbbi erdélyi turnéján Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában…
Donald Trump hivatalosan is aláírta azt a rendeletet, amelyben az új vámok bevezetésének határidejét július 9-ről augusztus 1-re módosítja – közölte a…
Izrael szerint áthidalhatók a nézetkülönbségek a Hamász palesztin fegyveres csoporttal Katarban folyó tűzszüneti tárgyalásokon, de a megállapodás elérése több napot…
A parlament két házának hétfő délutáni együttes ülésén felelősségvállalással terjesztette elő Ilie Bolojan miniszterelnök a nap folyamán véglegesített törvénytervezetet, amely…
Kovács Gergely érsek döntése augusztus elsejétől érvényes. Böjte Csaba kerékpáros zarándoklat keretében, az általa alapított gyermekotthonok lakói által kísérve készül…
A prefektusi hivatal közlése szerint augusztus 8-áig érvényben maradnak a korábban bevezetett óvintézkedések, belértve a bánya esetleges beomlása által veszélyeztetett…
A kulturális események a szórakoztatóipartól való megkülönböztetését kéri a Kulturális Minisztérium az új TVA-szabályozások tükrében.
Az államháztartási egyensúlyt célzó adóügyi intézkedések következtében a Kulturális Minisztérium a kultúra kiemelt szerepét hangsúlyozza a társadalom és az oktatás életében. A hozzáadottérték-adó új rendszerében 11 százalékos kedvezményes kulcs vonatkozik a könyvek, újságok, tankönyvek értékesítésére, valamint a múzeumok, kastélyok, régészeti helyszínek, emlékházak, botanikus- és állatkertek látogatására.
Ezzel szemben a kulturális események – például színházi előadások, kiállítások vagy mozielőadások – belépőjegyei a 21 százalékos TVA-kulcs alá esnek, mivel az aktuális adóbesorolás ezeket egy kategóriába helyezi a kereskedelmi szórakoztatással, mint például a vidámparkok, búcsúk vagy sportesemények.
A miniszter szerint ez a megközelítés nem tükrözi a kultúra valós társadalmi súlyát: a kulturális esemény és a tömegszórakoztatás megkülönböztetése nem technikai részlet, hanem tiszteletadás a kultúra alapvető szerepe előtt.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat több kelet-erdélyi,moldvai és munténiai megyére. Az előrejelzések szerint az érintett területeken a nap folyamán villámlásokkal és viharos erejű (70-90 km/órás) széllökésekkel kísért záporokra, felhőszakadásra és helyenként jégesőre is számítani lehet.
A hirtelen lehulló csapadék mennyisége eléri a négyzetméterenkénti 25-40 litert, helyenként a 60 litert is meghaladhatja.Erdély többi részére, a Bánság déli területeire, Máramarosra, Moldva egy részére, Dobrudzsára és a hegyvidéki területekre sárga riasztás érvényes csütörtök hajnali 2 óráig a várható zivatarok miatt. Itt is 60-70 km/órás széllökésekre lehet számítani, a lehulló csapadék mennyisége pedig eléri a 20-25 litert, helyenként a 30 litert is.
Ialomița, Călărași, Konstanca, Brăila és Tulcea megyében kitart a hőség, itt sárga és narancssárga jelzésű kánikulariasztás lesz érvényben a nap folyamán.
Az AUR, azaz a Románok Egyesüléséért Szövetség a komány deficitcsökkentő intézkedései ellen készül benyújtani bizalmatlansági indítványt, mert a párt szerint ezek az intézkedések ismét a legsérülékenyebb társadalmi kategóriákat érintik.
Osztozik véleményükben a POT, azaz a Fiatal Emberek Pártja, melynek elnöke, Anamaria Gavrilă bejelentette, hogy ők is támogatják, azaz megszavazzák majd a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. A pártelnök hangsúlyozta: a deficitcsökkentő csomag szerintük leginkább a családokat, fiatalokat és kisvállalkozókat sújtja, ezért elutasítják az abban foglalt intézkedéseket. Ugyanakkor emlékeztetett: a kormány megbuktatásához a Szociáldemokrata Párt támogatása is szükséges lenne.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen, azt követelve, hogy ne ismét a munkavállalókkal fizettessék meg a felelőtlen túlköltekezés, és hozzá nem értés árát. A csaknem ezer érdekképviseletet tömörítő szövetség közösségi oldalán közzétett bejelentése szerint,minden csütörtökön 10-12 óra között az állami hivatalok előtt tüntetnek az Országos Szakszervezeti Tömb ott dolgozó szakszervezeti tagjai.
Július 10-én a pénzügyminisztérium előtt demonstrálnak a tárca és az adóhatóság alkalmazottai. A demonstrációval egy időben szolidaritási akciót is tartanak, amelyre a közszférában dolgozó valamennyi szakszervezeti tagot várják. A tiltakozások pénteken is folytatódnak: 11 és 13 óra között a környezetvédelmi minisztérium elé vonulnak a román vízügyi igazgatóság Maros szakszervezetének tagjai. Az Országos Szakszervezeti Tömb közlése szerint a jövőben minden csütörtökön 10 és 12 óra között újabb demonstrációkra lehet számítani azoknál a közintézményeknél, ahol a szakszervezet tagjai jelen vannak.
A kormány hétfőn felelősségvállalást jelentett be a parlamentben a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedései első csomagjára, amely egyebek mellett 2026-ra is befagyasztja a nyugdíjakat és közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emeli az általános áfakulcsot, csökkenti az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emeli az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját. A kormányfő kedden is megerősítette, hogy további deficitcsökkentő intézkedésekre készülnek.
Adásunk vendége Szeder-Szabó Krisztina, a Junior Artisjus-díjas énekes, gitáros, dalszerző, a Szeder zenekar alapítója, aki legutóbbi erdélyi turnéján Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Kolozsváron duóban lépett fel Kristóf Martin gitárossal. Kérdez: Benedek Csilla
Szeder-Szabó Krisztina tizenegy éve érzékeny történetmeséléssel, játékossággal, apró hétköznapi csodákkal, humorral, szókimondóan, sajátos nézőpontjával varázsolja el közönségét. A könnyedebb témák mellett az önismereti út rejtelmeibe is bepillantást nyújtanak őszinte szövegei. Dalaiban a tartalmi sokszínűség műfaji sokszínűséggel keveredik egyszerre karcos és lágy hangon.
Bukaresti Rádió/SRR
Szeder első lemeze (Hab a tetején) az akusztikus zene bűvöletében született, és dalai többnyire francia sanzonos hatásra keltek életre. Később előjött az énekes rockosabb éne, így született meg például a Táncolj velem élet című albuma. Egy francia nyelvű lemez (C'est d’air) után, Bátran lépek címmel kiadta legújabb albumát, amely egyfajta ars poeticaként is felfogható.
Donald Trump hivatalosan is aláírta azt a rendeletet, amelyben az új vámok bevezetésének határidejét július 9-ről augusztus 1-re módosítja – közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt egyúttal elmondta: az amerikai elnök hétfőn 14 országnak küldött kereskedelmi megállapodást sürgető levelet.
A szóvivő hangsúlyozta: Washington megállapodásra törekszik a kereskedelmi partnerekkel.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn azt nyilatkozta: az Európai Uniónak változatlanul az a célja, hogy július 9-ig megkössön egy kereskedelmi megállapodást Washingtonnal.
Az amerikai elnök április elsején úgynevezett viszonossági vámokat vetett ki a világ csaknem összes országára, azonban rövidesen kiderült, hogy összességében a tarifák több fájdalmat okoznak az amerikai gazdaságnak, ezért a büntetőintézkedéseket jelentősen csökkentette vagy felfüggesztette.
Az ipar számára fontos ritkaföldfémek ára jelentősen emelkedett a kínai exportkorlátozások szigorítása óta a bajor gazdasági szövetség (vbw) havi nyersanyagár-indexe alapján. A vbw (Vereinigung der bayerischen Wirtschaft) havi nyersanyagár-indexe szerint májusban az összes ritkaföldfém ára dollárban számolva átlagosan 8 százalékkal emelkedett.
„Az áremelkedés részben az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktusnak köszönhető, amelynek következtében a kínai kormány exportkorlátozásokat vezetett be számos fontos ritkaföldfémre és mágnesre" - mondta Bertram Brossardt, a vbw ügyvezető igazgatója.
Kína a korlátozásokat a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett büntetővámokra adott válaszként vezette be. Különböző becslések szerint a világszerte ipari felhasználásra szánt ritkaföldfémek mintegy 90 százaléka Kínából származik. Ezek a fémek fontosak az elektronikai alkatrészek gyártásában az elektronikai, autóipari és hadiipari ágazatokban.
A ritkaföldfém-árak a koronavírus-járvány idején, 2022 elején a globális ellátási láncokban kialakult zavarok miatt értek el csúcsot.
Az amerikai elnök erről helyi idő szerint hétfőn beszélt, amikor a Fehér Házban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott.
Az elnök, újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy "további fegyvereket fogunk küldeni, meg kell tennünk, képesnek kell lenniük arra, hogy megvédjék magukat, nagyon kemény csapásoknak vannak kitéve most".
Hozzátette, hogy védekezést szolgáló fegyverekről lehet szó. Donald Trump egy másik kérdésre válaszolva, részletek kifejtése nélkül, megismételte, nem elégedett Vlagyimir Putyin orosz elnök viselkedésével.
A Kreml kedden azt nyilatkozta, időbe telik tisztázni, hogy az Egyesült Államok milyen fegyvereket szállít és fog szállítani Ukrajnának.
Izrael szerint áthidalhatók a nézetkülönbségek a Hamász palesztin fegyveres csoporttal Katarban folyó tűzszüneti tárgyalásokon, de a megállapodás elérése több napot vehet igénybe.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, aki a találkozójuk előestéjén azt mondta, ezen a héten tűzszüneti és túszmegállapodás születhet.
Trump megbízottja, Steve Witkoff, aki jelentős szerepet játszott a tűzszüneti javaslat kidolgozásában, ezen a héten Dohába utazik, hogy részt vegyen a megbeszéléseken - mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára újságíróknak hétfőn korábban.
A tűzszüneti javaslat a túszok fokozatos szabadon bocsátását, az izraeli csapatok kivonását Gáza egyes részeiről, valamint a háború teljes befejezéséről szóló tárgyalásokat irányoz elő.
Palesztin források hétfőn azt mondták, hogy eltérések vannak a felek között a humanitárius segély Gázába juttatásáról.
Közben öt izraeli katona életét vesztette, tizennégyen pedig megsebesültek egy robbanásban a Gázai övezet északi részén, Bét Hanúnban - közölte kedden az izraeli hadsereg.
A sebesültek közül háromnak az állapota súlyos.
Az egységet egy út menti pokolgép felrobbanása érte az izraeli határ közelében, majd a sebesülteket mentő katonákat tűz alá vették palesztin fegyveresek.
"A katonák, a családtagjaik, a túszok és Izrael érdekében ezt a háborút meg kell állítani" - jelentette ki Jair Lapíd, a parlamenti ellenzék vezetője az újabb gázai elesettek híre hallatán.
A radikális nemzetbiztonsági miniszter, Itamár Bengvír ellenben felszólította a Washingtonban tárgyaló Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy hívja vissza Dohából a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel tárgyaló izraeli delegációt.
"Nem szabad tárgyalni olyanokkal, akik megölik katonáinkat. Szét kell zúzni őket, kiéheztetni, nem pedig humanitárius segélyekkel életben tartani" - mondta Bengvír, aki Becalel Szmotrics pénzügyminiszterrel együtt ellenzi a tűzszüneti és túszmegállapodás megkötését a Gázai övezetet uraló szervezettel.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása óta 888 izraeli katona vesztette életét ebben a háborúban. A harcok az idei év elején szüneteltek tűzszünet eredményeképpen, de az izraeli hadsereg március 18-án újraindította azokat, és azóta 37 katonáját veszítette el a Gázai övezetben.
A parlament két házának hétfő délutáni együttes ülésén felelősségvállalással terjesztette elő Ilie Bolojan miniszterelnök a nap folyamán véglegesített törvénytervezetet, amely parlamenti vita nélkül életbe lép, ha a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.
A fő megszorító intézkedések augusztus 1-ei hatállyal életbe lépnek, köztük az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése, és az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek áfájának 9 százalékról 11 százalékra emelése.
A víz- és a csatornadíj, valamint a vendéglátóipar áfakulcsa 9 százalékról 11 nő, a hőenergiáé és a tűzifáé 5 százalékról 11 százalékra, akárcsak a könyveké, a tankönyveké, az újságoké és a folyóiratoké.
A lakások áfáját 9 százalékról 21 százalékra emelte a kormány, az üzemanyagok, a szeszes italok és a dohányáru jövedéki adóját pedig 10 százalékkal növelte.
A 3 ezer lejnél nagyobb nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni augusztustól.
Jövő év elejétől a felvett osztalék után a jelenlegi 10 százalék helyett 16 százalék adót kell fizetni, és nő a szerencsejátékokból származó bevételek után fizetendő adó mértéke is, a bankokat terhelő extraadó pedig az árbevétel 2 százalékáról a 4 százalékára emelkedik.
A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.
Ilie Bolojan miniszterelnök bejelentette, hogy a következő intézkedéscsomagot, mely az állami kiadások csökkentését célozza, július végéig elő fogja terjeszteni a kormány. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a megszorítások elkerülhetetlenné váltak, mivel Románia 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, az államadósság finanszírozása pedig egyre nagyobb költségekkel jár.
A bukaresti kormány által az idei költségvetés tervezetében meghatározott deficitcél 7,05 százalék.
Kovács Gergely érsek döntése augusztus elsejétől érvényes. Böjte Csaba kerékpáros zarándoklat keretében, az általa alapított gyermekotthonok lakói által kísérve készül megérkezni új állomáshelyére - jelentette be Facebook-oldalán.
A ferences szerzetes 1992 óta szolgál a dél-erdélyi szórványban, Déván.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke szerint a módosítás a rend erdélyi elöljárójának, Urbán Erik tartományfőnöknek, érseki helynöknek a felterjesztésére, a vele való egyeztetés alapján történt.
Böjte Csaba a Krónikának elmondta: Urbán Erik ferences tartományfőnökké történő kinevezésével vált szükségessé még egy lelkész Csíksomlyón. Hozzátette: tulajdonképpen hazaköltözik, hiszen Csíkszerdában nőtt fel, ahova Csíksomlyó is tartozik.
A Szent Ferenc Alapítvány alapítója azt is elmondta, hogy az alapítvány életében semmi sem változik, új állomáshelyéről is ugyanúgy tudja majd biztosítani a lelki támogatást és az anyagi támaszt az alapítvány házaiban lakóknak.
Fákat és villanyoszlopokat döntött ki, tetőket szakított le az erős szél hétfő délután és este az ország több településén.
Az ítéletidő nyugatról keleti irányban söpört végig az országon. Bihar és Hargita megye több településén megszakadt a villanyszolgáltatás. Nagyváradon a Szacsvay Imre iskola udvarán kidőlt egy terebélyes fa, megrongálva a magyar tanintézet kerítését és egy parkoló autót. Hasonló károkról számolt be a katasztrófavédelmi felügyelőség több más településről.
Lugoson egy nőt megsebesített egy leszakított tető, de eszméleténél volt, amikor kórházba szállították.
A prefektusi hivatal közlése szerint augusztus 8-áig érvényben maradnak a korábban bevezetett óvintézkedések, belértve a bánya esetleges beomlása által veszélyeztetett területen lakókra vonatkozó kilakoltatási rendelet. A veszélyeztetett terület le van zárva, a településen a rendre csendőrök és rendőrök alkotta járőrcsapatok vigyáznak.
A Hargita megyei településen május 8-án hirdettek veszélyhelyzetet, miután a megáradt Korond-patak vize elkezdett beszivárogni a sóbányába, míg teljesen elárasztotta az addig évente turisták százezrei által látogatott tárnákat.
A prefektusi hivatal közlése szerint Parajdon jelenleg is zajlanak a Korond-patak elterelési munkálatai. Ezek előbb betonhiány, majd a hegesztési munka elhúzódása miatt nem készültek el a korábban kitűzött július elsejei határidőre. Az illetékesek tíznapos késéssel számolnak.
A prefektusi hivatal legutóbbi tájékoztatása szerint az elárasztott sóbányánál nem történtek rendkívüli események: nem jelentek meg újabb beomlások, de a Dózsa-bánya fölötti egyik beomlás tovább szélesedett.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A kulturális események a szórakoztatóipartól való megkülönböztetését kéri a Kulturális Minisztérium az új TVA-szabályozások tükrében.
Az államháztartási egyensúlyt célzó adóügyi intézkedések következtében a Kulturális Minisztérium a kultúra kiemelt szerepét hangsúlyozza a társadalom és az oktatás életében. A hozzáadottérték-adó új rendszerében 11 százalékos kedvezményes kulcs vonatkozik a könyvek, újságok, tankönyvek értékesítésére, valamint a múzeumok, kastélyok, régészeti helyszínek, emlékházak, botanikus- és állatkertek látogatására.
Ezzel szemben a kulturális események – például színházi előadások, kiállítások vagy mozielőadások – belépőjegyei a 21 százalékos TVA-kulcs alá esnek, mivel az aktuális adóbesorolás ezeket egy kategóriába helyezi a kereskedelmi szórakoztatással, mint például a vidámparkok, búcsúk vagy sportesemények.
A miniszter szerint ez a megközelítés nem tükrözi a kultúra valós társadalmi súlyát: a kulturális esemény és a tömegszórakoztatás megkülönböztetése nem technikai részlet, hanem tiszteletadás a kultúra alapvető szerepe előtt.
