A bértörvény - még ha nem is tökéletes -, de lehetővé teszi a helyreállítási tervből (PNRR) származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását - nyilatkozta hétfő este a B1 televíziónak Ilie Bolojan. Az ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta: a közalkalmazotti bértörvény tervezetén két évig dolgozott a munkaügyi minisztérium a Világbank szakértői csapatával közösen. Elemezték az Európai Unió országainak bérszintjét, megvizsgálták a bértáblákat, és a Románia lehetőségeit figyelembe véve dolgozták ki a tervezetet. Ez a törvénytervezet alapos tanulmányokon alapul.
Bolojan elutasította azokat a vádakat, miszerint a kormány megpróbálja áthárítani a felelősséget a parlamentre az országos helyreállítási terv törvényeinek elfogadását illetően, és azt mondta, hogy ez az egyetlen lehetőség ezeknek a törvényeknek az elfogadására. Véleménye szerint rá kell áldozni egy, két rendkívüli parlamenti ülésszakot, vagy akár többet is, ha kell, hogy ezen törvények elfogadásával Románia teljesíthesse a PNNR-s alapok lehívásához szükséges feltételeket.
Az ügyvivő miniszterelnök emlékeztetett: Románia bérkerete ebben az évben 166 milliárd lej, amely a következő évben legfeljebb 12 milliárd lejjel növelhető. Az ország - függetlenül attól, hogy ki kormányozza - nem engedheti meg magának azt, hogy a bérköltségeket ennél az összegnél nagyobb mértékben növelje; a személyzeti kiadások nem haladhatják meg a bruttó hazai termék 8,1 százalékát - nyomatékosított a kormányfő. Hozzátette: amennyiben Románia nem fogadja el a közalkalmazotti bértörvényt, 770 millió eurót veszít a PNRR-alapokból.
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
A bértörvény - még ha nem is tökéletes -, de lehetővé teszi a helyreállítási tervből (PNRR) származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását - nyilatkozta hétfő este a B1 televíziónak Ilie Bolojan. Az ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta: a közalkalmazotti bértörvény tervezetén két évig dolgozott a munkaügyi minisztérium a Világbank szakértői csapatával közösen. Elemezték az Európai Unió országainak bérszintjét, megvizsgálták a bértáblákat, és a Románia lehetőségeit figyelembe véve dolgozták ki a tervezetet. Ez a törvénytervezet alapos tanulmányokon alapul.
Bolojan elutasította azokat a vádakat, miszerint a kormány megpróbálja áthárítani a felelősséget a parlamentre az országos helyreállítási terv törvényeinek elfogadását illetően, és azt mondta, hogy ez az egyetlen lehetőség ezeknek a törvényeknek az elfogadására. Véleménye szerint rá kell áldozni egy, két rendkívüli parlamenti ülésszakot, vagy akár többet is, ha kell, hogy ezen törvények elfogadásával Románia teljesíthesse a PNNR-s alapok lehívásához szükséges feltételeket.
Az ügyvivő miniszterelnök emlékeztetett: Románia bérkerete ebben az évben 166 milliárd lej, amely a következő évben legfeljebb 12 milliárd lejjel növelhető. Az ország - függetlenül attól, hogy ki kormányozza - nem engedheti meg magának azt, hogy a bérköltségeket ennél az összegnél nagyobb mértékben növelje; a személyzeti kiadások nem haladhatják meg a bruttó hazai termék 8,1 százalékát - nyomatékosított a kormányfő. Hozzátette: amennyiben Románia nem fogadja el a közalkalmazotti bértörvényt, 770 millió eurót veszít a PNRR-alapokból.
A prefektusi hivatal közlése szerint augusztus 8-áig érvényben maradnak a korábban bevezetett óvintézkedések, belértve a bánya esetleges beomlása által veszélyeztetett…
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoztak ma a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az…
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Krónika hírportálnak adott interjúban elmondta, hogy szeretne minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével,…
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte a Román Vasúttársaság. A vasúttársaság…
A romániai választópolgárok 40,5 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 17,3 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 13,7 százaléka pedig…
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus adásunk…
A prefektusi hivatal közlése szerint augusztus 8-áig érvényben maradnak a korábban bevezetett óvintézkedések, belértve a bánya esetleges beomlása által veszélyeztetett területen lakókra vonatkozó kilakoltatási rendelet. A veszélyeztetett terület le van zárva, a településen a rendre csendőrök és rendőrök alkotta járőrcsapatok vigyáznak.
A Hargita megyei településen május 8-án hirdettek veszélyhelyzetet, miután a megáradt Korond-patak vize elkezdett beszivárogni a sóbányába, míg teljesen elárasztotta az addig évente turisták százezrei által látogatott tárnákat.
A prefektusi hivatal közlése szerint Parajdon jelenleg is zajlanak a Korond-patak elterelési munkálatai. Ezek előbb betonhiány, majd a hegesztési munka elhúzódása miatt nem készültek el a korábban kitűzött július elsejei határidőre. Az illetékesek tíznapos késéssel számolnak.
A prefektusi hivatal legutóbbi tájékoztatása szerint az elárasztott sóbányánál nem történtek rendkívüli események: nem jelentek meg újabb beomlások, de a Dózsa-bánya fölötti egyik beomlás tovább szélesedett.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoztak ma a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hăncescu szerint azért tüntetnek a parlament épülete előtt, mert a kormány felelősséget vállal az intézkedéscsomagot tartalmazó tervezetért. Véleménye szerint nagyon valószínű, hogy szeptember 8-án a tanévnyitót az utcákon fogják tartani. A Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Nistor elmondta, szeptember 1-jétől kezdődően további tiltakozó akciókról fognak egyeztetni, és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem. A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoztak ma a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai is.
Mai plenáris ülésén vitát tart, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében. Az indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését Gheorghe Piperea, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti képviselője kezdeményezte. Ő bírálta Ursula von der Leyent a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt. Az indítvány megkapta a megvitatáshoz és a szavazáshoz szükséges minimális 72 aláírást. Ahhoz, hogy a bizalmatlansági indítvány sikerrel járjon, az EP-képviselők által leadott szavazatok kétharmadára és a parlamenti képviselők abszolút többségére, vagy legalább 361 európai parlamenti képviselőre van szükség. A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerülne.
A harmadik világháború akkor fog kitörni, ha Hszi Csin-ping kínai elnök lerohanja Tajvant, és megbízza Vlagyimir Putyint, hogy támadjon meg NATO-országokat, hogy távol tartsa őket a Csendes-óceántól - figyelmeztetett a NATO főtitkára. Mark Rutte a The New York Times-nak adott interjúban kijelentette: szerint naivitás lenne azt hinni, hogy Hszi Tajvan autonóm állam meghódítására irányuló törekvése csak a két országot érinti. Emlékeztetett, hogy a kínai és az orosz elnök az orosz invázió során is hangsúlyozta szoros partnerségüket. Figyelmeztetett, hogy a világ az ukrajnai háború fejleményein keresztül is láthatta, mire képes egy orosz-csendes-óceáni szövetség, amelynek során már több mint 12 ezer észak-koreai katonát vetettek be Moszkva inváziós erőfeszítéseihez Ukrajna ellen.
Elon Musk bejelentette az Amerika Párt megalakulását. Az új formáció célja közlése szerint a politikai hatalom visszaadása az embereknek. A párt ellenzi az adó- és kiadáscsökkentésről szóló törvényt, amelyet a techmilliárdos az amerikai gazdaságra nézve károsnak tart. Donald Trump amerikai elnök pénteken írta alá az amerikai képviselőház által előző nap elfogadott törvényjavaslatot.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Krónika hírportálnak adott interjúban elmondta, hogy szeretne minél hamarabb és hosszabban beszélni Románia új államelnökével, mert Romániának és Magyarországnak vannak közös ügyeik az Európai Unióban. Kiemelte: kedvező a helyzet a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésre, mert a tavaly decemberben véget ért magyar uniós elnökség történelmi áttörést hozott Románia számára a schengeni csatlakozása ügyében, és ezt a román fél is - korrekt módon - így tartja számon. A májusi elnökválasztás kapcsán a Krónika arról is kérdezte a miniszterelnököt, hogyan kell értelmezni azt az üzenetét, amelyben kitért George Simionra, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltjére. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: nagyon helyesnek tartja, hogy a romániai magyarok ne működjenek együtt szélsőjobbosokkal, akik a magyarságnak az ellenségei. Úgy értékelte: a választások alkalmával az erdélyi magyarok nagyon szép munkát végeztek, hiszen megvédték magukat egy szélsőjobboldali jelölttel szemben. Ugyanakkor azt is hozzátette: senki ne várja tőle, hogy Magyarország támogassa azt, ha az Európai Unióban Románia bármely megválasztott vezetőjével vagy kormányával szemben retorziókat akarnak érvényesíteni.
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon - közölte a Román Vasúttársaság. A vasúttársaság hangsúlyozta, hogy a szerelvények sebességének korlátozása elengedhetetlen kánikula idején, az intézkedés az utasok biztonságát szolgálja. A vállalat ugyanakkor azt ajánlja az utasoknak, hogy utazás előtt tájékozódjanak a vonatok érkezési és indulási idejéről.
A romániai választópolgárok 40,5 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 17,3 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 13,7 százaléka pedig a Szociáldemokrata Pártra (PSD) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés hétfőn ismertetett eredményei szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 13,1 százalékát, az RMDSZ 5,2 százalékát szerezné meg.
Tizenhárom év és három hónap szabadságvesztésre ítélték a 'zsenimentornak' is nevezett Kristóf Lajost, aki ellen egy 14 éves fiú megerőszakolása miatt emelt vádat az ügyészség. Az ítélet szerint Kristóf Lajosnak 100 ezer euró kártérítést is fizetnie kell.
Az év első öt hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 azonos időszakához képest - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nyers adatok szerinti növekedéshez a nem élelmiszertermékek eladásának 5,9 százalékos, illetve az üzemanyagok forgalmának 2,1 százalékos gyarapodása járult hozzá. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítése 1,2 százalékkal csökkent. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal emelkedett a múlt év első öt hónapjához képest. Az előző év májusához képest az idei ötödik hónapban a nyers adatok szerint 2,5 százalékos, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak.
Juhászra támadott a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen - közölte ma a katasztrófavédelem. Az 54 éves áldozatot a hegyimentők és a csendőrök hozták le a hegyről és adták át a rohammentősöknek, akik kórházba szállították. A férfi a bal lábán sérült meg, és öntudatánál volt, amikor kórházba vitték.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus adásunk ideje alatt megkezdődött együttes ülésén. Tekintve, hogy július elejétől a parlamentben elkezdődött a nyári szünet, a házbizottságok rendkívüli ülésszakot hívtak össze a jogszabályjavaslat elfogadásához szükséges eljárás lebonyolítására. A képviselők és a szenátorok hétfő reggel 8 óráig nyújthattak be módosító indítványokat. A PSD egyebek mellett azt szeretné, hogy csak a 4 ezer lej fölötti nyugdíjrészre terjesszék ki a 10 százalékos egészségügyi járulékot. Ha a képviselők és szenátorok három napon belül nem terjesztenek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. A tervezet fontosabb előírásai közé tartozik az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra növelése, az 5 és a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs 11 százalékra emelése, a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adójának növelése, valamint a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kiterjesztése a 3000 lejt meghaladó nyugdíjakra. A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) pénteken negatívan véleményezte a törvénytervezetet.
A prefektusi hivatal közlése szerint augusztus 8-áig érvényben maradnak a korábban bevezetett óvintézkedések, belértve a bánya esetleges beomlása által veszélyeztetett területen lakókra vonatkozó kilakoltatási rendelet. A veszélyeztetett terület le van zárva, a településen a rendre csendőrök és rendőrök alkotta járőrcsapatok vigyáznak.
A Hargita megyei településen május 8-án hirdettek veszélyhelyzetet, miután a megáradt Korond-patak vize elkezdett beszivárogni a sóbányába, míg teljesen elárasztotta az addig évente turisták százezrei által látogatott tárnákat.
A prefektusi hivatal közlése szerint Parajdon jelenleg is zajlanak a Korond-patak elterelési munkálatai. Ezek előbb betonhiány, majd a hegesztési munka elhúzódása miatt nem készültek el a korábban kitűzött július elsejei határidőre. Az illetékesek tíznapos késéssel számolnak.
A prefektusi hivatal legutóbbi tájékoztatása szerint az elárasztott sóbányánál nem történtek rendkívüli események: nem jelentek meg újabb beomlások, de a Dózsa-bánya fölötti egyik beomlás tovább szélesedett.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
