A Szociáldemokrata Párt Dominic Fritz lemondását követeli a Mentsétek meg Romániát Szövetség éléről. A PSD felszólította Dominic Fritzet hogy miután lemond az USR elnöki tisztségéről, vállaljon munkát a magánszférában.
A párt reakciója azután érkezett, hogy a legfelsőbb bíróság közzétette annak a június 18-i jogerős döntésnek az indoklását, amellyel Fritz elvesztette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel folytatott perét, amelyben összeférhetetlenséget állapítottak meg. A PSD emlékeztetett, hogy a bírósági döntés értelmében Fritz három évig nem tölthet be közhivatali tisztséget.
Nem szerepel a szociáldemokraták napirendjén Nicușor Dan államelnök felfüggesztése, ehelyett a párt egy működőképes kormány megalakítására, Románia stabilitására és gazdasági talpra állítására fókuszál – jelentette ki Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt főtitkára.
Facebook-bejegyzésében Manda bírálta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) retorikáját, amely sikerként könyveli el a megszorító intézkedések katasztrófát előidéző politikáját. Felszólította a liberálisokat, hogy hagyjanak fel a demagógiával, menjenek ki az utcára és hallgassák meg a lakosságot, azokat az embereket, akik azt mondják, hogy az ország rossz irányba halad.
Magyarellenes incidenseket is jelenthetnének a kormány új, rasszizmus elleni online platformján, a Stop Rasism felületén, a magyar közösség azonban nincs külön feltüntetve a felsorolt kategóriák között.
A csütörtökön elindított rendszerben antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő megnyilvánulásokat lehet bejelenteni. Az észrevételeket a platform automatikusan az illetékes hatóságokhoz továbbítja. A platform nem helyettesíti a hivatalos jogi eljárásokat, sürgős esetben továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.
Vasárnaptól az Európai Unió országai fokozatosan bevezetik az új digitális belépési-kilépési rendszert (Entry-Exit System – EES), amely az EU-n kívüli…
A tavaly elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas író emlékére rendezett ünnepség és előadássorozatra Zilahon került sor szombaton. Az esemény során felavatták…
A tanügyminisztérium közzétette, mikor lesznek szünidők a 2025–26-os tanévben Az első modul elvégzése után a diákok egyhetes őszi szünetet kapnak október…
Október végétől elképzelhető, hogy a kijelölt patikákban is beadathatják a védőoltást – mondta Alexandru Rogobete.A miniszter kifejtette, hogy a kísérleti program…
A Szövetség tapasztalatával hozzá kíván járulni a román társadalom legsúlyosabb problémáinak megoldásához – nyilatkozta, az RMDSZ elnöke a pénteken lezárult…
Az energiaügyi miniszter cáfolta a nemzetközi sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Románia növelte volna az orosz energiaimportot. Bogdan Ivan hangsúlyozta:…
A romániai magyar diákok teljesítménye és oktatási körülményei továbbra is jelentős különbségeket mutatnak a többségi társadalomhoz képest – derül ki az Oktatási Monitor elnevezésű kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön ismertette Kolozsváron a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Bálványos Intézet két kutatója. Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus kutatása arra kereste a választ, hogy mennyire érvényesülnek a romániai magyar nyelvű oktatásban a kisebbségi jogok; miben történt előrelépés és hol tapasztalhatók hiányosságok a 2019-ben végzett hasonló kutatás következtetéseihez képest. A kutatási beszámoló ismertetését követően László Tibor megszólaltatta az Oktatási Monitor két szerzőjét.
Egyiptomi békecsúcson vesznek ma részt az uniós tagállamok vezetői, akiket az Európai Tanács elnöke, António Costa képvisel.
A csúcstalálkozón nem lesznek jelen izraeli tisztviselők, sem a Hamász képviselői. Az eseményt Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Donald Trump amerikai elnök közösen szervezik a nemzetközi közösség vezetői számára – közölte a brüsszeli testület. Sajtóközlemény szerint a csúcstalálkozón Costa részt vesz a Gázai övezetben zajló háborút lezáró megállapodás aláírási ceremóniáján, amelyet az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország közvetítésével dolgoztak ki. A megállapodás első fázisa a tűzszünet megteremtését, a túszok szabadon bocsátását és a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását célozza. Az Európai Unió kész részt vállalni az átmeneti kormányzás, az újjáépítés és a helyreállítás folyamataiban, hogy „a háború utáni időszak sikeres legyen”, és továbbra is támogatni kívánja a Palesztin Hatóságot – olvasható továbbá a közleményben.
Vasárnaptól az Európai Unió országai fokozatosan bevezetik az új digitális belépési-kilépési rendszert (Entry-Exit System - EES), amely az EU-n kívüli állampolgárok adatainak nyilvántartására szolgál, azaz ez a rendszer váltja ki az útiokmányok hagyományos módszerrel történő ellenőrzését az unión kívüli állampolgárok esetében - közölte a határrendészet.
A tájékoztatás szerint Romániában elsőként a midiai (Konstanca megye), a stâncai (Botoșani megye), a néranádasi (Krassó-Szörény megye), a máramarosszigeti határátkelőhelyeknél és a nagyszebeni repülőtéren vezetik be a rendszert, majd a következő legtöbb 170 napban valamennyi határátkelőre kiterjesztik.A rendszer elektronikusan rögzíti az országba való be- és kilépés időpontját és helyét. Az első belépéskor négy digitális ujjlenyomatot rögzítenek és az illető arcképét. Az adatokat három évig tárolják, illetve öt évig, ha az érintettől megtagadták a beléptetést vagy beutazott és meghaladta a törvényes tartózkodási időt.
A tavaly elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas író emlékére rendezett ünnepség és előadássorozatra Zilahon került sor szombaton. Az esemény során felavatták a neves író emléktábláját, amelyet Kolozsi Tibor Munkácsy-díjas szobrász készített.
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron. Édesapja révén szoros szálak fűzték Zilahhoz, ahová a család 1940-ben visszatért. Tanulmányait a Wesselényi Kollégiumban folytatta 1944 és 1952 között. A Helikon kétheti kulturális lap alapító főszerkesztőjének emlékére a család díjat alapított, amelyet elsőként Bántó Klaudia Jennifer vehetett át, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium 2024/2025-ös tanév végzőse a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar–angol szakára nyert felvételt, első helyezettként, tízes érdemjeggyel.
Az emléktábla-avatás és az előadássorozat méltó módon tiszteleg a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Szilágyi István előtt; erősíti a közösség identitását és hagyományait, miközben támogatja a fiatal tehetségek fejlődését.
A tanügyminisztérium közzétette, mikor lesznek szünidők a 2025–26-os tanévben
Az első modul elvégzése után a diákok egyhetes őszi szünetet kapnak október 25-dike és november másodika között. A második modul december 19-ig tart. A téli vakáció december 20-ától 2026. január 7-ig tart.A tanfelügyelőségek a sívakációnak nevezett, egyhetes iskolai szünidőt a 2026. február 9-dika és március elseje közötti időszakra időzítik, az egyes megyékben más-más időintervallumban.A húsvéti/tavaszi vakáció 2026. április 4-én kezdődik és 2026. április 14-én ér véget.A nyári vakáció 2026. június 20-dikától 2026. szeptember 6-dikáig tart.
Mától megnyílt a Temesvár és az A1-es autópálya közötti új összekötő út Szentandrás környékén. Az új, mintegy 10 kilométer hosszú, négysávos országos út két-két forgalmi sávval rendelkezik, középen betonelválasztóval, hogy a járművek ne hajthassanak szembe a forgalommal.A helyszínen tartózkodó Sorin Grindeanu, a Képviselőház elnöke és korábbi közlekedési miniszter, utolsó ellenőrzést végzett, és kiemelte a beruházás jelentőségét a térség forgalmának könnyítésében.
A szenátus a mai napon tárgyalja és szavazza meg a gazdasági miniszter elleni egyszerű indítványt. A dokumentum Radu Miruță minisztert kritizálja, akinek nincs víziója, vezetői kompetenciája hiányzik, túlpolitizált, és nem védi Románia gazdasági és stratégiai érdekeit.
Az indítványt Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség szenátusi frakcióvezetője nyújtotta be, 39 ellenzéki szenátor támogatásával. Az AUR szerint a minisztérium inaktív. Ahelyett, hogy a román vállalatok versenyképességét javítaná, csak politikai kinevezéseket hajt végre, és nem foglalkozik a turizmus, a digitalizáció vagy a védelmi ipar fejlesztésével.A dokumentum külön kitér arra, hogy az állami vállalatokban a Mentsétek meg Romániát Szövetség tagjainak politikai kinevezése zajlik, a turizmusban pedig a jövő évi áfaemelés súlyos károkat okozhat. A bányászati erőforrások hatékony kiaknázása szintén elmarad.
Radu Mirută bejelentette: emelt fővel fog megjelenni a szenátusi vitán. Hangsúlyozta: 100 nap alatt mindent megtett Románia előrehaladásáért, és kész nyilvánosan is beszámolni eredményeiről.
Október végétől elképzelhető, hogy a kijelölt patikákban is beadathatják a védőoltást – mondta Alexandru Rogobete.A miniszter kifejtette, hogy a kísérleti program jó eredményeit követően, a hatóságok dolgoznak azon, hogy kiterjesszék az oltás lehetőségét az akkreditált patikákban.
A Szövetség tapasztalatával hozzá kíván járulni a román társadalom legsúlyosabb problémáinak megoldásához – nyilatkozta, az RMDSZ elnöke a pénteken lezárult kongresszus után.
A Kolozs megyei Zsukiménesen tartott 17. kongresszuson a küldöttek elfogadtak egy stratégiai dokumentumot, amely a következő két év politikai irányát és feladatait rögzíti.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: céljuk, hogy a költségvetési válságot úgy kezeljék, hogy közben ne alakuljon ki gazdasági válság, és a terheket igazságosan, arányosan osszák meg a társadalomban. Bejelentette továbbá, hogy a jövőben Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felel a politikai tevékenység koordinálásáért, a szervezetfejlesztésért és a közösség megerősítéséért.
A bukaresti sajtó egy része feszültségkeltésre használta az RMDSZ kongresszusát
Több hírtelevízió is azt emelte ki, hogy az esemény megnyitásakor elénekelték „Székelyföld himnuszát”. Források szerint állítólag emiatt mondta le az utolsó percben a részvételét Nicusor Dan államfő.
Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletteljesen végighallgatta a himnuszokat, viszont Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke néhány percre kilépett, és csak a székely himnusz eléneklése után tért vissza az ülésterembe.
Viselkedésére az lehet a magyarázat megfigyelők szerint, hogy a szociáldemokraták tisztújtó kongresszusra készülnek, Grindeanu kihívója pedig Titus Corlățean, a Maszol portál kommentátora szerint „egy fekete öves nacionalista”. Ráadásul köztudott, hogy a PSD szavazói tömegesen vonulnak át a szélsőségesen nacionalista AUR párthoz.
A kérdésre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is kitért a kongresszuson, mondván: "A székely zászló, a székely himnusz nem mások ellen van, hanem értünk. Ezt lehet, hogy nem értik a foci ultrák, de a politikai vezetőknek és a hatóságoknak 35 év után érteniük kell, nincs benne semmi atomfizika, nincs benne rakétatudomány".
Sorin Grindeanu szombaton ismét kitért a székely himnusz kérdésére egy temesvári eseményen. "Romániában a román himnusz az egyetlen hivatalos himnusz" - jelentette ki a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke. A politikus szombaton azt nyilatkozta a téma kapcsán, sajnálja, hogy erre a gesztusára helyeződik a hangsúly. Mint kiemelte, szívesen tett eleget az RMDSZ meghívásának és ment el a kongresszusra, ahol megköszönte Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a támogatást és a 'pozitív nyomásgyakorlást', amellyel Magyarország elősegítette Románia schengeni csatlakozását. Hozzátette, több kollégája és barátja van az RMDSZ-ben, akiket nagyra tart és tisztel. 'De a tegnap az egységről is beszéltem. Az egység pedig azt jelenti, hogy - legalábbis Románia nézőpontjából - egyetlen hivatalos himnusz létezik, a román himnusz' - fogalmazott.
Az IRSOP legfrissebb felmérésében megkérdezettek 55 százaléka szerint Amerika a következő tíz évben is megőrzi vezető szerepét, míg 41 százalék úgy véli, Kína vagy Oroszország veheti át a helyét.
Az Egyesült Államok megítélése alapvetően kedvező: a válaszadók 78 százaléka jó vagy nagyon jó véleménnyel van róla. A romániaiak 64 százaléka úgy gondolja, Európa nem tudná megvédeni magát az USA nélkül Oroszországgal szemben, és 60 százalék támogatná az amerikai katonai bázisok számának növelését is.
Az IRSOP telefonos felmérése október 2-8. között készült 1017 fős mintán, a hibaküszöb +/-3 százalék.
"
["post_title"]=>
string(97) "A romániaiak többsége továbbra is az Egyesült Államokat tartja a világ vezető hatalmának"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(88) "a-romaniaiak-tobbsege-tovabbra-is-az-egyesult-allamokat-tartja-a-vilag-vezeto-hatalmanak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-10-11 16:02:06"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-10-11 13:02:06"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=455509"
["menu_order"]=>
int(2322)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3778 (24) {
["ID"]=>
int(455507)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-10-11 16:00:58"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-10-11 13:00:58"
["post_content"]=>
string(1119) "
Az energiaügyi miniszter cáfolta a nemzetközi sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Románia növelte volna az orosz energiaimportot.
Bogdan Ivan hangsúlyozta: az ország 2022 decembere óta nem vásárol nyersolajat, 2023 decembere óta pedig kőolajtermékeket sem Oroszországból.
A tárcavezető szerint Románia maradéktalanul betartja az Európai Unió szankcióit, amelyek megsértése bűncselekménynek számít, és akár 12 év börtönnel is büntethető. A miniszter helyreigazítást kért a Reuters hírügynökségtől, amely a arról írt, hogy Románia 57 százalékkal növelte az orosz energiaimportját.
Az energiaügyi tárca vezetője kiemelte: az ország nem köt kompromisszumot sem az uniós kötelezettségek, sem az energiabiztonság terén, és arra kérte a lakosságot, jelezzék a hatóságoknak, ha szankciókat megsértő gazdasági szereplőről tudnak.
A romániai magyar diákok teljesítménye és oktatási körülményei továbbra is jelentős különbségeket mutatnak a többségi társadalomhoz képest – derül ki az Oktatási Monitor elnevezésű kutatásból, amelynek eredményeit csütörtökön ismertette Kolozsváron a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Bálványos Intézet két kutatója. Kiss Tamás szociológus és Toró Tibor politológus kutatása arra kereste a választ, hogy mennyire érvényesülnek a romániai magyar nyelvű oktatásban a kisebbségi jogok; miben történt előrelépés és hol tapasztalhatók hiányosságok a 2019-ben végzett hasonló kutatás következtetéseihez képest. A kutatási beszámoló ismertetését követően László Tibor megszólaltatta az Oktatási Monitor két szerzőjét.
