Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Újabb földrengés rázta meg Venezuela északi partjait szombaton hajnalban, miután néhány napja két erős rengés következtében több mint 900-an haltak meg.
A 4,9-es erősségű rengés epicentruma Észak-Venezuelában volt, azt egyebek között a fővárosban, Caracasban is érezni lehetett.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
A dél-amerikai országot szerdán két úgynevezett ikerföldrengés is érte, az egyik 7,2-es, a másik 7,5-ös erősségű volt. Azóta számtalan kisebb utórengést mértek.
A legfrissebb adatok szerint a hét közepi földrengésnek legalább 920 áldozata van, de félő, hogy számuk elérheti akár a tízezret is. Az eltűntek száma meghaladja az 50 ezret.
Mentőmunkások dolgoznak a helyszínen egy földrengés sújtotta területen, Caracasban, Venezuela, 2026. június 25. A venezuelai kormány közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 235-re, a sérültek száma pedig legalább 4 300-ra emelkedett két erős, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengés után, amelyek különösen súlyos pusztítást okoztak La Guaira államban.
"
["post_title"]=>
string(37) "Újabb rengés rázta meg Venezuelát"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(33) "ujabb-renges-razta-meg-venezuelat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-27 11:28:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:28:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464937"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3473 (24) {
["ID"]=>
int(464934)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-27 11:25:41"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:25:41"
["post_content"]=>
string(3240) "
Az oktatási minisztérium arra kéri a tanfelügyelőségeket, hogy a rendkívüli hőségben külön intézkedésekkel védjék az érettségiző diákok és a tanárok egészségét.
A nyári érettségi hétfőn kezdődik a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, miközben több térségben narancs- és vörös riasztás lesz érvényben.
A következő napokban 38–41 fokos csúcsértékeket mérhetnek, különösen Bánságban, a Partiumban és Erdélyben.
A meteorológusok szerint a hőérzetet tovább rontja a magas páratartalom.
Éjszaka sem jön enyhülés, trópusi éjszakákra kell készülni, a minimumok több térségben 20–25 fok között alakulnak.
A hatóságok fokozott óvatosságot kérnek, különösen az idősektől és a krónikus betegektől.
Az oktatási tárca pénteki átirata szerint a vizsgaközpontoknak folyamatos ivóvízellátást kell biztosítaniuk, és lehetőség szerint klímával felszerelt vagy árnyékos termekben kell megszervezniük a vizsgákat és a dolgozatjavítást.
Ahol nincs légkondicionáló, mobil klímákkal és ventilátorokkal kell csökkenteni a hőterhelést, és rendszeresen szellőztetni kell a termeket.
A vizsgaközpontoknak gyors orvosi segítségnyújtást is biztosítaniuk kell, és folyamatosan figyelniük kell a vizsgakörülményeket.
A nyári érettségire csaknem 131 ezer diákot várnak, közülük 116 ezren idei végzősök.
A rendkívüli hőség miatt sebességkorlátozásokat vezetett be a vonatközlekedésben a CFR vasúttársaság, ami a következő napokban késéseket okozhat.
A sebességkorlátozások célja a vasúti pálya védelme és a biztonságos közlekedés fenntartása, ugyanakkor az utasoknak hosszabb menetidőre és esetleges késésekre kell számítaniuk. A vállalat közölte: minden rendelkezésre álló, légkondicionált szerelvényt üzembe állítottak, és igyekeznek biztosítani a klímaberendezések megfelelő működését.
A CFR felhívta a figyelmet arra is, hogy árnyékban 35 fok felett a vonatok környezetében akár 50–80 fok is lehet, ami csökkenti a légkondicionálók hatékonyságát, sőt egyes rendszerek automatikusan szellőztető üzemmódra válthatnak a meghibásodások megelőzése érdekében.
A vasúttársaság azt kéri az utasoktól, hogy gondoskodjanak elegendő folyadékról, vigyék magukkal szükséges gyógyszereiket, és jelezzék a személyzetnek, ha rosszul érzik magukat, vagy egy utastársuk segítségre szorul.
Teherán eleget tett a nagyhatalmakkal tavaly nyáron kötött nukleáris megállapodásban foglalt kötelezettségeinek – áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentésében. (tovább…)
Meghalt tegnap annak a „súlyos balesettel” végződött francia gyógyszertesztnek egyik résztvevője, aki három nappal ezelőtt agyhalott lett – közölte a nyugat-franciaországi Rennes egyetemi kórháza, ahol a pácienst kezelték a kísérlet öt másik önkéntes résztvevőjével. (tovább…)
A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása több mint ötmillió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben 2020-ig a világ 15 vezető országában – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum ma ismertetett tanulmányából. (tovább…)
Temesváron nyitja meg első romániai légi bázisát Európa legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair, amely november elsejétől hat nyugat-európai nagyvárosba és Bukarestbe indít járatokat. (tovább…)
Életének századik évében, kolozsvári otthonában, gyermekei és unokái körében tegnap elhunyt Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese – tájékoztatta az MTI-t a család. (tovább…)
A román igazságszolgáltatás tartozik a romániai magyar közösségnek az 1990-es marosvásárhelyi véres események igazságának feltárásával – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azzal összefüggésben, hogy elhunyt az akkori események egyik magyar elítéltje, aki fogalmazása szerint koncepciós per áldozata volt. (tovább…)
Hatvan fős, a szerb-román határt illegálisan átlépő csoportot vettek őrizetbe a Temes megyei Kiskomlós térségében – közölte a határrendőrség. (tovább…)
Élesen bírálta az uniós kvótát és a schengeni megállapodások felbontását támogató tagországokat tegnapi sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. (tovább…)
Ecuador engedélyezi a svéd hatóságoknak a londoni követségén 2012 óta élő Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítójának a kihallgatását – közölte Ricarodo Patino, a latin-amerikai ország külügyminisztere pénteken. (tovább…)
Meghatározatlan ideig zárva marad a csaknem egymilliárd lejért felépített, 2011-ben felavatott és tavaly novemberben bezárt bukaresti Nemzeti Aréna, mivel a…
Teherán eleget tett a nagyhatalmakkal tavaly nyáron kötött nukleáris megállapodásban foglalt kötelezettségeinek - áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentésében. Ennek nyomán feloldhatók az Irán elleni nemzetközi szankciók. A Teherán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között tavaly júliusban született megállapodás egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító reaktorainak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen az atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani. A bejelentést követően Frederica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője a Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette: az EU feloldja szankcióit Irán ellen. Barack Obama amerikai elnök szinte azonnal elrendelte az iráni atomprogram miatt hozott gazdasági büntetőintézkedések feloldását. Továbbra is érvényben maradnak azonban azok a büntetőintézkedések, amelyeket a ballisztikus rakéták fejlesztése miatt, illetve az emberi jogok megsértésének és a terrorizmus támogatásának vádja miatt rendelt el az amerikai kormány Iránnal szemben.
Meghalt tegnap annak a "súlyos balesettel" végződött francia gyógyszertesztnek egyik résztvevője, aki három nappal ezelőtt agyhalott lett - közölte a nyugat-franciaországi Rennes egyetemi kórháza, ahol a pácienst kezelték a kísérlet öt másik önkéntes résztvevőjével. Az ő állapotuk továbbra is stabil. Az öt betegből négyen "különböző súlyosságú neurológiai zavarokkal" küzdenek, közülük három esetében fennáll annak a veszélye, hogy "visszafordíthatatlan" károsodást szenvedtek. Az ötödiknél nem jelentkeztek tünetek, őt megfigyelés alatt tartják a kórházban. A tragédia csütörtökön történt, a szerencsétlenül járt kísérleti alanyok 28 és 48 év közötti férfiak. A molekula különböző dózisú tesztelésén kilencven önkéntes vett részt, a 84 másik embernek semmi baja - közölte Francois Peaucelle, a tesztelést végző francia laboratórium, a Biotrial igazgatója. A francia egészségügyi miniszter korábban azt közölte, hogy a tesztelt gyógyszer elsősorban szorongás és hangulatzavarok kezelésre szolgál. A molekulát előzetesen állatokon, köztük csimpánzokon is tesztelték.
A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása több mint ötmillió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben 2020-ig a világ 15 vezető országában - derül ki a davosi Világgazdasági Fórum ma ismertetett tanulmányából. Az évenként megrendezésre kerülő davosi értekezlet szerdán nyílik. A vizsgált 15 ország foglalkoztatja a világ teljes munkaerejének 65 százalékát. A tanulmány szerint a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen válik feleslegessé. A tanulmány a robotizációt, a nanotechnológiát, a 3D nyomtatást és a biotechnológiát említve egészen egyszerűen "negyedik ipari forradalomról" beszél. Ezzel egy időben nő az olyan szakemberek iránti kereslet, mint például az adatkezelők és az értékesítési ügynökök. A folyamat legnagyobb vesztesei a nők lesznek, akik munkakörét részben kiváltja majd a mesterséges intelligencia és a robotizáció. Miközben a következő öt évben a férfiak esetében minden három megszűnés munkahely mellett egy új állás teremtődik, a nőknél lényegesen rosszabb az arány, több mint öt megszűnésre jut majd egy új munkahely.
Temesváron nyitja meg első romániai légi bázisát Európa legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair, amely november elsejétől hat nyugat-európai nagyvárosba és Bukarestbe indít járatokat. David O'Brien, az ír légitársaság kereskedelmi igazgatója Temesváron bejelentette: százmillió dolláros befektetéssel nyitják meg a temesvári légi bázist, amelyre egy utasszállító gépet helyeznek ki. A temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtér Berlinbe, Brüsszelbe, Düsseldorfba, Frankfurtba, Londonba és Milánóba, valamint Bukarestbe indítanak járatokat. A Ryanair az új bázis létesítésével megtöri a Tarom légitársaság monopóliumát a Temesvár és Bukarest közötti távon, és versenyhelyzetet alakít ki a fapados járatok területén is, amelyet a Wizz Air dominál Romániában.
Ha nem szükséges ne induljanak útnak autóval az emberek ? figyelmeztet az Országos Rendőr-főkapitányság Útinform központja. Tekintettel a ma estétől vasárnap estig érvényben lévő sárga, illetve narancssárga hóriadóra a rendőrség azt javasolja, ha nem halasztható el az utazás, a gépkocsikat szereljék fel a téli körülményeknek megfelelően (téli gumikkal, hólánccal, lapáttal, homokzsákkal, üzemanyag-tartalékkal, a párátlanító berendezés működjön hibátlanul). Az útnak indulók vegyék számításba, hogy leállhat a forgalom bizonyos utakon, ezért vigyenek magukkal téli ruhákat, pokrócokat, élelmiszereket, vizet, egy vagy több mobiltelefont és autós töltőt ezekhez. Amennyiben elakad a közlekedés, a gépkocsivezetők az úttesten kívül álljanak meg az autókkal, hogy a hókotró gépek akadálymentesen takaríthassák el a havat ? figyelmeztet az Országos Rendőr-főkapitányság Útinform központja.
Életének századik évében, kolozsvári otthonában, gyermekei és unokái körében tegnap elhunyt Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese - tájékoztatta az MTI-t a család. Tőkés István 1916. augusztus 8-án született a háromszéki Málnáson. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumban végezte, majd a Kolozsvári Református Teológiai Fakultáson szerzett lelkészi diplomát 1938-ban. Ezt követően Németországban és Svájcban tanult, majd Kolozsváron nyerte el a teológia doktora címet. Az Erdélyi Református Egyházkerületben előbb püspöki titkárrá nevezték ki, majd 1946-tól 1973-ig az egyházkerület igazgatótanácsának tagja, 1952-ben az egyházkerület generális direktorává (közügyintézővé), 1974-től egyházkerületi főjegyzőjévé (püspökhelyettesévé) választották. A tisztséget 1983-ig töltötte be. 1973-tól 1983-as kényszernyugdíjazásáig a kolozsvári Protestáns Teológia professzoraként az újszövetségi tanszéken tanított. 1989-ben a kommunista állam nyomására egyházi felettesei eltiltották az egyházi szolgálattól. Tőkés István temetési istentiszteletét 2016. január 21-én, csütörtökön 13 órakor tartják a kolozsvári Farkas utcai református templomban, földi maradványait a Házsongárdi temetőben helyezik örök nyugalomra.
A román igazságszolgáltatás tartozik a romániai magyar közösségnek az 1990-es marosvásárhelyi véres események igazságának feltárásával - állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azzal összefüggésben, hogy elhunyt az akkori események egyik magyar elítéltje, aki fogalmazása szerint koncepciós per áldozata volt. Kelemen Hunor írásos részvétnyilvánításban búcsúzott a 75 éves korában elhunyt Cseresznyés Páltól, akit tegnap helyeztek örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres összetűzések azt követően robbantak ki, hogy a jogaikat békésen követelő magyar tüntetőkre Marosvásárhely környező falvaiból beszállított és felfegyverzett románok támadtak rá. A román igazságszolgáltatás csak magyarokat és cigányokat ítélt el, közöttük Cseresznyés Pált, akit a támadás rohamát visszaverők közül videofelvételről azonosítottak. Cseresznyés Pál tíz évet kapott, ebből hat évet letöltött.
Hatvan fős, a szerb-román határt illegálisan átlépő csoportot vettek őrizetbe a Temes megyei Kiskomlós térségében - közölte a határrendőrség. A kunszőlősi őrs határőrei hajnali háromnegyed kettőkor a hőérzékelő kamerákon vették észre a zöldhatáron gyalogosan átkelő csoportot. A helyszínre vezényelt járőrök a határsértőket őrizetbe vették és a határrendőrség zsombolyai székhelyére szállították. Kihallgatásuk során megállapították, hogy 20 és 40 év közötti férfiakról van szó, akik azt állították, hogy Pakisztánból, Irakból, Afganisztánból, Szomáliából és Marokkóból érkeztek. A román határrendőrség közölte: felvette a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, hogy a két ország közötti visszafogadási egyezmény alapján előkészítse a migránsok visszaküldését Szerbiába.
Élesen bírálta az uniós kvótát és a schengeni megállapodások felbontását támogató tagországokat tegnapi sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Figyelmeztette az uniós országokat: többet kell tenniük a menedékkérők uniós elosztásában. A politikus szerint a schengeni határok összeomlásával az egységes uniós piac és az euró is veszélybe kerülhet. Jean-Claude Juncker idei első sajtótájékoztatójában óvatosságra intette az Európai Bizottságot. Kiemelte: nem érti, miért nem beszél senki a schengeni megállapodások és a szabad tőkeáramlás kapcsolatáról. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy "Schengen az európai integrációs folyamat egyik legnagyobb vívmánya".
Ecuador engedélyezi a svéd hatóságoknak a londoni követségén 2012 óta élő Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítójának a kihallgatását - közölte Ricarodo Patino, a latin-amerikai ország külügyminisztere pénteken. Patino utalt arra is, hogy a kihallgatáson egy svéd ügyész is jelen lehetne. Miután végeztek a kihallgatással, a svéd hatóságok eldönthetik, vádat emelnek-e Assange ellen - mondta. Amennyiben ezt nem teszik meg, az akár azt is jelentheti, hogy Assange több mint három év után elhagyatná az ecuadori nagykövetséget. A svéd hatóságok egyelőre nem jelezték, hogy mikor szándékoznak kihallgatni Assange-t.
Gazdasági szükségállapotot rendelt el Nicolás Maduro venezuelai elnök helyi idő szerint pénteken. Az intézkedés kiterjesztené az elnök hatáskörét, akinek a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt nevű csoportosulása a decemberi parlamenti választásokon 17 év után elvesztette a többségét a törvényhozásban. A hatvannapos szükségállapot értelmében Maduro beleavatkozhat a venezuelai vállalatok ügyeibe, illetve valuta- és árkorlátozást vezethet be.
Meghatározatlan ideig zárva marad a csaknem egymilliárd lejért felépített, 2011-ben felavatott és tavaly novemberben bezárt bukaresti Nemzeti Aréna, mivel a Katasztrófavédelmi Felügyelőség nem hajlandó kiadni rá a tűzvédelmi engedélyt, mert az eredeti kivitelezési tervben nem szereplő, csaknem 100 millió lejes költséggel épült behúzható tető anyagát Romániában nem hitelesítették - közölte Razvan Sava ideiglenes bukaresti főpolgármester, aki egy közösségi portálon bevallotta: nem tudja, mikor lehet kinyitni a stadiont.
Teherán eleget tett a nagyhatalmakkal tavaly nyáron kötött nukleáris megállapodásban foglalt kötelezettségeinek - áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentésében. Ennek nyomán feloldhatók az Irán elleni nemzetközi szankciók. A Teherán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között tavaly júliusban született megállapodás egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító reaktorainak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen az atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani. A bejelentést követően Frederica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője a Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette: az EU feloldja szankcióit Irán ellen. Barack Obama amerikai elnök szinte azonnal elrendelte az iráni atomprogram miatt hozott gazdasági büntetőintézkedések feloldását. Továbbra is érvényben maradnak azonban azok a büntetőintézkedések, amelyeket a ballisztikus rakéták fejlesztése miatt, illetve az emberi jogok megsértésének és a terrorizmus támogatásának vádja miatt rendelt el az amerikai kormány Iránnal szemben.
