Az idei év első tíz hónapjában több mint 1,87 millió lej kárt okoztak a medvék Kovászna megyében, csaknem kétszer annyit, mint tavaly egész évben. A környezetvédelmi hatóság adatai szerint 409 kárbejelentést regisztráltak, és több száz juhot, szarvasmarhát, illetve baromfit pusztítottak el a nagyvadak.
A medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken is. A megye idén 86 egyed megelőző kilövésére kapott engedélyt.
A bukaresti ítélőtábla jogerősen harminc nappal meghosszabbította Călin Georgescu volt államfőjelölt előzetes letartóztatását. A döntéssel megváltoztatták az alsóbb fokú bíróság korábbi határozatát, amely házi őrizetet és hasonló hatósági felügyeletet rendelt el.
Georgescut az ügyészek azzal gyanúsítják, hogy több társával több mint egymillió eurós csalásban vett részt. A politikus november 27-éig marad előzetes letartóztatásban.
Az oktatási rendszer decentralizálását és a bürokrácia csökkentését nevezte elsőrendű feladatának a nemrég beiktatott oktatási miniszter.
Sorin Costreie közlése szerint a tanároknak kevesebb adminisztratív terhet és több időt kell biztosítani az oktatásra. A miniszter hangsúlyozta: az iskolák biztonságának növelése, az esélyegyenlőség, valamint a korai nevelés fejlesztése is a prioritások között szerepel.
A tárcavezető csütörtökön tartja első egyeztetését a diák-, hallgatói, szülői és pedagógusszervezetek képviselőivel.
Az OMV Petrom az idei év első kilenc hónapjában 4,1 milliárd lej nettó nyereséget ért el, ami 18 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A beruházások értéke 27 százalékkal, 6,6 milliárd lejre emelkedett.
A vállalat kiemelten finanszírozza a Neptun Deep földgázprojektet, a megújuló energiatermelést és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokat. A társaság szerint a fekete-tengeri gázkitermelés az előzetes terveknek megfelelően halad, a termelés beindulása 2027 első felében várható.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 1,87 millió lej kárt okoztak a medvék Kovászna megyében, csaknem kétszer annyit, mint tavaly egész évben. A környezetvédelmi hatóság adatai szerint 409 kárbejelentést regisztráltak, és több száz juhot, szarvasmarhát, illetve baromfit pusztítottak el a nagyvadak.
A medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken is. A megye idén 86 egyed megelőző kilövésére kapott engedélyt.
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék…
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég…
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt…
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai…
Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét…
A kormány csütörtök este üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE hitelprogram keretében benyújtott román védelmi ipari beruházási tervet.…
Bukarestben tüntetést tartott két, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt a Vexler-törvény ellen. A jogszabály szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista…
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők…
Donald Trump amerikai elnök péntek hajnalban bejelentette, hogy létrejött egy úgynevezett Béketanács, amely a Gázai övezet igazgatásáért lesz felelős. A…
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, különösen a tél legsúlyosabb időszakában.
A háború negyedik évének végéhez közeledve Moszkva fokozta az ország energiahálózata elleni csapásokat, célja pedig az áram- és fűtésellátás megbénítása. Kijev vált a fő célponttá: Vitalij Klicsko polgármester szerint a főváros jelenleg csak a szükséges áram felét tudja biztosítani, ezért arra kérte a lakosokat, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.
A város több pontján vészhelyzeti sátrakat állítottak fel, ahol az emberek megmelegedhetnek, mivel sok lakás áram, víz és fűtés nélkül maradt az orosz támadások következtében.
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég pártok szerint a gesztus „abszurd” és veszélyezteti a díj hitelességét.
A Nobel-bizottság közölte: a békedíj nem átruházható, a cím továbbra is Machadoé marad, még akkor is, ha a medált fizikailag átadta. A politikus Trumpot a venezuelai helyzetben játszott szerepéért dicsérte, miközben amerikai támogatással próbál helyzetbe kerülni Nicolás Maduro elnök eltávolítása után.
Norvégiában sokan úgy vélik, az eset „hihetetlenül kínos”, politikai fegyverré teheti a Nobel-díjat, és tovább növeli a feszültséget a nemzetközi közéletben. Amúgy többen úgy vélik, Trump újabb fenyegetései – például Grönland „átvételének” szándéka – is annak a bizonyítéka, hogy „őrültség” lenne neki adni a békedíjat.
Pénteken Donald Trump amerikai elnök újabb vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi terjeszkedési törekvéseit. Trump szerint Grönland amerikai irányítása „nemzetbiztonsági érdek”, és a Fehér Ház közölte: Washington továbbra is ragaszkodik a sziget feletti ellenőrzés megszerzéséhez.
A dán–grönlandi–amerikai tárgyalások a héten kudarcot vallottak, a felek csak egy munkacsoport felállításában állapodtak meg, de annak céljáról eltérően nyilatkoztak.
Európai vezetők hangsúlyozzák: Grönland jövőjéről csak Dánia és Grönland dönthet. A grönlandi miniszterelnök egyértelművé tette: ha választani kell, a sziget Dániát, a NATO-t és az EU-t támogatja.
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt brit miniszterelnök és az amerikai elnök veje, Jared Kushner is. A tanács tagja lesz továbbá Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint a Világbank elnöke, Ajay Banga.
A Fehér Ház közlése szerint a tanács minden tagja egy-egy kulcsfontosságú területért felel majd, többek között a kormányzási kapacitás kiépítéséért, a regionális kapcsolatokért, az újjáépítésért és a befektetések bevonzásáért. A testület elnöke maga Trump lesz. A következő hetekben további kinevezések várhatók.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen növelné a térség energiabiztonságát.
Szerbia és Magyarország kormányközi megállapodást írt alá egy új olajvezeték megépítéséről, amely már 2028-ra megvalósulhat.
Szijjártó szerint a NIS-ügylet részletei várhatóan az amerikai kormány számára is elfogadhatók lesznek, így könnyebb lesz megoldást találni a pancsovai finomító további működésére.
A miniszter ismételten leszögezte: az EU hibát követ el, amikor ideológiai alapon akar leválni az orosz energiáról.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai és távközlési vezetékeket, valamint gázmezőket hazánknak kell megvédenie, csak erre kevésbé van felkészülve. Szó lesz Maia Sandu moldáv elnök nyilatkozatáról, aki Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről fejtette ki álláspontját, de beszélünk a hazai gazdasági növekedés két elromlott hajtóerejéről: a fogyasztásról és az iparról is, amelyek beragadtak. Megtudhatják hogyan akarja csökkenteni a kormány a személyzeti kiadásokat, melyik minisztert vádolták meg plágiumgyanúval, illetve beszámolunk a Grönlanddal kapcsolatos tárgyalásokról.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az izraeli kormány államellenes entitásnak minősítette, és erre hivatkozva bojkottálja a Háárecet, az ország legrégebbi napilapját,
Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.
A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a „független szakértői elemzést”, amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé.
Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadásáért Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben az Európai Unió előtt.
Ugyancsak pénteken dönthet a Fellebbviteli Bíróság arról, felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében.
A kormány csütörtök este üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE hitelprogram keretében benyújtott román védelmi ipari beruházási tervet. A kabinet közölte: a jövő héten nyilvánosságra hozzák a támogatott projekteket. Románia összesen 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel, amelyet 2030-ig kell lehívni és beruházásokra fordítani.
A bizottsági jóváhagyás után az EU Tanácsa elfogadja a szükséges végrehajtási határozatokat, majd megkezdődnek a hitelmegállapodások tárgyalásai. Az első kifizetések 2026 márciusában várhatók.
Ilie Bolojan miniszterelnök emlékeztetett: a program nemcsak a védelmi ipart erősíti, hanem finanszírozza a Pașcani–Suceava–Siret, illetve a Pașcani–Iași–Ungheni stratégiai autópályaszakaszok építését is, hozzájárulva az ország biztonságának és infrastruktúrájának fejlesztéséhez.
Bukarestben tüntetést tartott két, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt a Vexler-törvény ellen. A jogszabály szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését, különösen az online térben.
A tiltakozás időpontja szimbolikus: a román kultúra napján, Mihai Eminescu születésének évfordulóján rendezték.
A törvényt „románellenesnek” és az „állami cenzúra visszaállításának” nevezték a demonstrációt szervező Konzervatív Cselekvés Pártja (PAC) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői.
Helyszíni beszámolók szerint a tüntetők Mihai Eminescu és több más olyan román alkotó arcképét emelték a magasba, akik pályájuk során antiszemita szövegeket is írtak, a hangszóróból pedig a legionárius mozgalom propagandistájának tartott Radu Gyr megzenésített verse szólt.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia közölte: határozottan ellenzi a javaslatot, mert szerintük a legalizálás a kizsákmányolást intézményesítené, különösen a nők és a fiatalok esetében. A püspökök úgy fogalmaznak: a prostitúció önmagában is megalázó és nem tehető adásvétel tárgyává.
A kezdeményezést Ion Iordache liberális képviselő jelentette be, aki szerint a jelenlegi helyzetben a szexmunkások teljesen ki vannak szolgáltatva az emberkereskedőknek, és a legalizálás nagyobb védelmet biztosítana számukra.
A Román Ortodox Egyház szintén elutasítja a javaslatot, amelyet összeegyeztethetetlennek tart az emberi méltóság tiszteletével.
Romániában 2025 októberéhez képest 2,2 százalékkal, 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér tavaly novemberben – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9371 lej volt, ami 2,4 százalékos emelkedést jelent.
A legtöbb ágazatban nőtt a fizetés, főként a különféle év végi juttatásoknak – bónuszoknak, karácsonyi prémiumoknak és 13. fizetésnek – köszönhetően. A legnagyobb növekedést a gép- és berendezésgyártás, valamint a közúti járműgyártás érte el, 15,7 és 14,4 százalékkal.
A legnagyobb csökkenést, 4 százalékot a légi szállítás jegyezte. Enyhébb visszaesés volt többek között az elektronikai iparban, a kőolaj- és földgázkitermelésben és a kohászatban.
A közszférában a bérek a tanügyben és az egészségügyben emelkedtek, míg a közigazgatásban minimális, 0,1 százalékos csökkenést mértek.
Az Egyesült Államok szerint nem befolyásolja Donald Trump elnök Grönland megszerzésére irányuló terveit, hogy európai katonák érkeztek a szigetre – közölte a Fehér Ház. Karoline Leavitt szóvivő hangsúlyozta: a NATO‑szövetségesek jelenléte „semmilyen hatással nincs” az elnök döntéshozatalára.
Mindeközben Franciaország, Svédország, Németország és Norvégia katonái felderítő küldetésre érkeztek Nuukba, miután az amerikai–dán–grönlandi tárgyalások „alapvető nézetkülönbségekkel” zárultak. A német védelmi minisztérium szerint a misszió célja a térség biztonságának felmérése az orosz és kínai fenyegetések fényében.
A dán külügyminiszter úgy fogalmazott: az USA továbbra is ragaszkodik Grönland megszerzéséhez, de a felek „egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet”.
Donald Trump amerikai elnök péntek hajnalban bejelentette, hogy létrejött egy úgynevezett Béketanács, amely a Gázai övezet igazgatásáért lesz felelős. A bejelentést saját közösségi platformján, a Truth Socialön tette közzé, ahol azt írta: „nagy megtiszteltetés számára” a testület megalakulása. A tagok nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Trump szerint a részletek hamarosan következnek.
Az elnök azt is közölte, hogy ezzel a második szakaszába lépett a gázai háború lezárását célzó 20 pontos béketerv.
Tegnap Kairóban először ülésezett a palesztin szakértőkből álló gázai átmeneti kormány. A testület a Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett gázai béketerv második szakaszának következő lépéseit vitatta meg, többek között Nikolaj Mladenovval, az ENSZ korábbi közel-keleti különmegbízottjával. Izraeli források szerint a bolgár diplomata várhatóan a Gázai átmeneti kormányt felügyelő nemzetközi „béketanács” elnöke lesz.
Közben az izraeli hadsereg rendszeresen számol be célzott műveletekről és fegyveresek likvidálásáról Gázában. Csak tegnap hat palesztint öltek meg Rafah közelében.
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, különösen a tél legsúlyosabb időszakában.
A háború negyedik évének végéhez közeledve Moszkva fokozta az ország energiahálózata elleni csapásokat, célja pedig az áram- és fűtésellátás megbénítása. Kijev vált a fő célponttá: Vitalij Klicsko polgármester szerint a főváros jelenleg csak a szükséges áram felét tudja biztosítani, ezért arra kérte a lakosokat, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.
A város több pontján vészhelyzeti sátrakat állítottak fel, ahol az emberek megmelegedhetnek, mivel sok lakás áram, víz és fűtés nélkül maradt az orosz támadások következtében.
