Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Az amerikai Kongresszus alsóháza szerdán elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozását biztosító átmeneti költségvetési törvényt, így véget ér a 43 napig tartó kormányzati leállás.
Kína kész Spanyolországgal együttműködve nagyobb befolyással bíró, átfogó stratégiai partnerség kiépítésére – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök ma Pekingben…
Korrupció miatt felmentették tisztségéből Herman Haluscsenko ukrán igazságügyi minisztert. Erről a kormány rendkívüli ülésén döntöttek – közölte Julia Szviridenko ukrán…
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést…
Ma délután 4 órától Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában folytat megbeszélést a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási…
Sikerült kompromisszumra jutnia a kormánykoalíciónak a helyi közigazgatás reformjáról – nyilatkozta Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke…
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a…
Az amerikai Kongresszus alsóháza szerdán elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozását biztosító átmeneti költségvetési törvényt, így véget ér a 43 napig tartó kormányzati leállás.
A jogszabályt a republikánus képviselők és hat demokrata támogatta. A szövetségi kormány alkalmazottai az elfogadott költségvetés hiánya miatt fizetést sem kaptak, köztük azok a légiirányítók sem, akiknek a folyamatos üzem miatt bér nélkül is fel kellett venniük a munkát.
A Natura Stúdió mai adásában Dégi László Csaba onkopszichológust hallhatjuk arról, hogy mit tehetünk a lelki egészségünkért a napjaink digitális világában.
Magyarország addig kapott mentességet az Amerikaiak Oroszországot sújtó szankciói alól, amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke – ezt Orbán Viktor magyar kormányfő jelentette ki tegnap az ATV hírtelevíziónak adott interjúban. A kormányfő arra a felvetésre, hogy a szankciók alóli mentesség időtartama ügyében összevissza beszéd van, azt mondta, az elnök meghallgatta, és közölte: értem, megadom a mentességet. Ez azt jelenti, hogy "amíg ő az elnök ott és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni" - fogalmazott Orbán Viktor.
Kína kész Spanyolországgal együttműködve nagyobb befolyással bíró, átfogó stratégiai partnerség kiépítésére - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök ma Pekingben VI. Fülöp spanyol királlyal tartott találkozóján. A kínai elnök hangsúlyozta, Peking kész több minőségi spanyol terméket importálni, valamint együttműködni az olyan feltörekvő ágazatokban, mint az új energia, a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia. VI. Fülöp trónra lépése óta először látogat Kínába, és személyében 18 év után először tett spanyol király állami látogatást az ázsiai országban.
Korrupció miatt felmentették tisztségéből Herman Haluscsenko ukrán igazságügyi minisztert. Erről a kormány rendkívüli ülésén döntöttek – közölte Julia Szviridenko ukrán kormányfő. Az Euronews tudósítása szerint az ukrán korrupcióellenes hivatal és a korrupcióellenes ügyészség előtte bejelentette, hogy nyomozást indított az Energoatom vállalatcsoportnál. A korrupcióellenes hivatal öt letartóztatásról és hét gyanúsítottról számolt be. A csoport állítólag körülbelül 100 millió dollár kenőpénzt mosott tisztára.
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést abban, hogy a korrupciós bűncselekmények esetében adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hírszerzés csak az információk gyűjtésében vehet részt, az ügyészek által végzett eljárásban viszont nem. Az elnök szerint azért van szükség erre, mert a társadalomban igen elterjedt a korrupció. Az elnök közvitára bocsátotta a tervezetet, amit a Legfelsőbb Védelmi Tanács várhatóan november 24-én fog elfogadni.
Ma délután 4 órától Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában folytat megbeszélést a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) képviselőivel a bírák és ügyészek nyugdíjáról, amit a kormány csökkenteni akar, illetve növelni akarja a magisztrátusok szolgálati idejét és nyugdíjkorhatárát. Az egyeztetésre azt követően kerül sor, hogy korábban az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány által a parlamentben felelősségvállalással elfogadott törvényt, de a talárosok a tervezet ellen csak formai kifogást emeltek. Mint kiderült, a bírák és az ügyészek továbbra sem hajlandók elfogadni a kormány által kezdeményezett változtatásokat. Claudiu Sandu, a CSM elnöke tegnap kijelentette, hogy nem az utolsó nettó bérük 70 százalékát, hanem az utolsó bruttó fizetésük 65 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként és a 10 éves átmenet helyett 15-20 éves türelmi időszakot kérnek.
Sikerült kompromisszumra jutnia a kormánykoalíciónak a helyi közigazgatás reformjáról – nyilatkozta Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke tegnap este. A politikus elmondta, hogy az egyezség szerint egységesen csökkentik az önkormányzati álláshelyek maximális számát, de az átmeneti időszaknak tekintett 2026-os évben a polgármesterek és megyei tanácselnökök még eldönthetik: alkalmazottak elbocsátásával, vagy a személyi kiadások lefaragásával igazodnak a korlátokhoz. Hozzátette, hogy 2027-től ez a választási lehetőség megszűnik. Fritz elmondta, hogy a temesvári polgármesteri hivatalban csökkenteni fogják az álláskeretet. Közlése szerint a leépítések elkezdődtek, a múlt héten elbocsátottak már 40 alkalmazottat.
A kormánykoalíció szigorítani akarja a büntetéseket azokkal szemben, akik nem fizetik ki a bírságokat és a helyi adókat. Cseke Attila fejlesztési miniszter a Digi24 hírtelevíziónak elmondta, hogy azok a személyek, akik nem fizetik ki a helyi adójukat vagy a különböző bírságokat, nem adhatják el a lakásukat vagy autójukat anélkül, hogy teljesítenék ezt a kötelezettségüket. Emellett a bírságok kifizetésének elmulasztása miatt a jogosítványukat is felfüggeszthetik. A miniszter szerint a kormány hamarosan kidolgozza az erről szóló törvénytervezetet.
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor - jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a jövő évi büdzsé kidolgozása nem lesz könnyű feladat. Közlése szerint tisztában van azzal, hogy a költségvetésnek az uniós helyreállítási források lehető legjobb felhasználására kell összpontosítania. A pénzügyminiszter bizakodóan nyilatkozott arról, hogy Románia teljesíteni fogja az idei hiánycélt.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) ma délelőtt tüntetést szervezett a kormány épülete előtt, ahonnan a parlamentig vonultak. A tüntetők megálltak több minisztérium épülete előtt is. A szakszervezeti szövetség felszólította a kormányt, hogy sürgősen intézkedjen a vásárlóerő csökkenésének megállításáról és a munkavállalók életkörülményeinek javításáról. A tiltakozás fő követelései között szerepelt az inflációt serkentő kormányzati politikák megszüntetése, valamint a minimálbér emelése.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció hazánkban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nem élelmiszer jellegű termékek 10,9 százalékkal, a szolgáltatások 10,5 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,5 százalékkal drágultak egy év alatt. Az év elejétől számítva 9 százalékos volt az infláció. Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója korábban kijelentette, hogy az infláció az év végéig valószínűleg 9 százalék fölött marad. A jegybank prognózisa szerint a fogyasztói árindex jövő év végén várhatóan 3 százalék lesz.
Az amerikai Kongresszus alsóháza szerdán elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozását biztosító átmeneti költségvetési törvényt, így véget ér a 43 napig tartó kormányzati leállás.
A jogszabályt a republikánus képviselők és hat demokrata támogatta. A szövetségi kormány alkalmazottai az elfogadott költségvetés hiánya miatt fizetést sem kaptak, köztük azok a légiirányítók sem, akiknek a folyamatos üzem miatt bér nélkül is fel kellett venniük a munkát.
