Nicuşor Dan államfő a leghatározottabban elítélte az Orosz Föderáció bármilyen részvételét Románia területén elkövetett szabotázscselekményekben, hozzátéve, hogy az ilyen cselekmények elfogadhatatlanok, és súlyosan sértik hazánk szuverenitását és biztonságát. Az elnök a Fekete-tengeren nemrég történt incidensekre tért ki. Az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy egyetlen külföldi szervezetnek sincs joga ilyen módon fellépni Románia vagy más európai állam területén. Évek óta Oroszország a legkülönbözőbb eszközöket vet be az európai demokráciák gyengítésére. A választási folyamatokra gyakorolt befolyásolási kísérletek, a dezinformációs kampányok, az információs háború, a kibertámadások és a szabotázscselekmények mind része annak a hibrid háborúnak, amelyet Oroszország folytat Európa ellen – közölte az államfő.
A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást - értesült az Agerpres kormányzati forrásokból. A döntést pénteken vagy a jövő hétre tervezett kormányülésen hozhatják meg. Luca Niculescu miniszterelnök a kabinet parlamenti beiktatásakor sürgős feladatnak nevezte a költségvetés kiigazítását, és hangsúlyozta, hogy azt a hiány növelése nélkül kell végrehajtani. A kormányfő a további prioritások között említette a jövő évi költségvetés elfogadását, a téli energiaellátás biztonságának szavatolását és az uniós helyreállítási alap forrásainak maradéktalan felhasználását.
Hivatalos látogatást tesz kedden a Moldovai Köztársaságban Luca Niculescu miniszterelnök, aki hivatalba lépése óta első alkalommal utazik külföldre. A kormány tájékoztatása szerint a román miniszterelnököt moldovai hivatali kollégája, Vasile Tofan, valamint a parlament elnöke, Igor Grosu és Maia Sandu államfő is fogadja Chișinăuban.
Elfogadta a szenátus azt a jogszabályjavaslatot, amely szerint a 35 éven aluliaknak a jelenlegi 15 százalék helyett mindössze 5 százalékos önrészt kellene fizetniük, ha az Új otthon program keretében 70 ezer és 140 ezer euró közötti finanszírozással vásárolnak lakást. A kedvezményt azok vehetnék igénybe, akik az adásvételi előszerződés megkötésekor még nem töltötték be a 35. életévüket. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
Nicuşor Dan államfő a leghatározottabban elítélte az Orosz Föderáció bármilyen részvételét Románia területén elkövetett szabotázscselekményekben, hozzátéve, hogy az ilyen cselekmények elfogadhatatlanok, és súlyosan sértik hazánk szuverenitását és biztonságát. Az elnök a Fekete-tengeren nemrég történt incidensekre tért ki. Az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy egyetlen külföldi szervezetnek sincs joga ilyen módon fellépni Románia vagy más európai állam területén. Évek óta Oroszország a legkülönbözőbb eszközöket vet be az európai demokráciák gyengítésére. A választási folyamatokra gyakorolt befolyásolási kísérletek, a dezinformációs kampányok, az információs háború, a kibertámadások és a szabotázscselekmények mind része annak a hibrid háborúnak, amelyet Oroszország folytat Európa ellen – közölte az államfő.
Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a…
Kelemen Hunor élesen bírálta a Demokratikus Koalíció kezdeményezését, amely megszüntetné a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. Az RMDSZ elnöke…
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciamegállapodás tervezete. A héten háromoldalú találkozót tartanak Abu-Dzabiban az ukrán,…
Az Európai Ügyészség egy kiterjedt autócsalási hálózatot leplezett le, amely súlyosan megrongálódott vagy totálkáros amerikai autókat hozott be Európába, majd…
A jogszabályjavaslatot 97 támogató és egy ellenszavazattal, hét tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A többpárti parlamenti kezdeményezésként, több mint…
A Clinton házaspár végül beleegyezett, hogy tanúskodjon az amerikai Képviselőház felügyeleti bizottsága előtt a Jeffrey Epstein-ügyben. A döntés azután született,…
Az EU külügyi vezetője szerint „rendkívül veszélyes” lenne egy külön európai hadsereg létrehozása a NATO mellett. Egy norvégiai biztonsági konferencián…
Az Európai Uniónak valódi föderációvá kell válnia, különben elkerülhetetlenné válik a gazdasági lemaradás és a deindusztrializáció – erre figyelmeztetett Mario…
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért…
A döntés automatikusan született meg, miután a kormány ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványt elutasította a parlament. A miniszterelnök, Sébastien Lecornu…
Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó főszerkesztőjével.
Bukaresti Rádió/SRR
A Kölcsey-díjat olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományozzák, akik sokat tettek az aradi magyarságért, és önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. Idén Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át a kitüntetést. Erről hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó Doina Gecse-Borgovan Haza: úton című prózakötetével vett részt idén a bukaresti Liszt Intézet által szervezett Irodalmi szálak elnevezésű kortárs irodalmi és műfordítói minifesztiválon. A kiadó főszerkesztőjével, Gálfalvi Ágnessel Forró László készített interjút.
Erdélyi Helikon (1926-2026) címmel tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Dávid Gyulát a Kolozsvári Rádió munkatársa, László Tibor kérte mikrofonhoz az előadást követően.
Kelemen Hunor élesen bírálta a Demokratikus Koalíció kezdeményezését, amely megszüntetné a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. Az RMDSZ elnöke szerint ez nem a nemzetegyesítést szolgálja, hanem megosztást, és visszavezetne egy olyan korszakba, amelyet a közösség már maga mögött hagyott. A a Kossuth Rádió kedden reggeli műsorában Kelemen hangsúlyozta: a 21. században a nemzet nem határok mentén értelmezendő, és nincs nemzeti egység az erdélyi magyarok nélkül. Emlékeztetett arra is, hogy a határon túliak szavazati joga eleve korlátozott, csak listákra voksolhatnak levélben. Úgy véli, a javaslat kampánycélokat szolgál, és bízik abban, hogy a magyar Országgyűlés elutasítja majd.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciamegállapodás tervezete. A héten háromoldalú találkozót tartanak Abu-Dzabiban az ukrán, amerikai és orosz delegációk részvételével, ahol a tárgyalási kereteket véglegesítik. Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll „valódi lépésekre” egy tartós béke érdekében, és számít az amerikai támogatásra a helyreállítási és gazdasági dokumentumok kidolgozásában. Az elnök úgy véli, a pénteken életbe lépett eszkalációcsökkentő intézkedések erősítik a lakosság bizalmát, és segítik a háború lezárásához szükséges feltételek megteremtését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 50 százalékról 18-ra csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat, miután India vállalta, hogy leállítja az orosz olaj vásárlását.
Narendra Modi miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy India nagy mennyiségben vásárol majd amerikai olajat, szenet, technológiát és mezőgazdasági termékeket. A megállapodás része lehet a venezuelai olajimport is.
A bejelentés egyelőre nem tartalmaz pontos dátumokat vagy hivatalos dokumentumokat. A Fehér Ház még nem adott ki elnöki rendeletet a vámcsökkentésről - mutat rá a Reuters.
Az Európai Ügyészség egy kiterjedt autócsalási hálózatot leplezett le, amely súlyosan megrongálódott vagy totálkáros amerikai autókat hozott be Európába, majd újszerűként értékesített – köztük Romániában is.
A járműveket csak felületesen javították, sok esetben rejtett hibákkal, működésképtelen biztonsági rendszerekkel kerültek vissza a forgalomba, komoly veszélyt jelentve a vásárlókra.
A hálózat hamis papírokkal és fedőcégekkel kerülte el a vám- és áfafizetést.
A nyomozás több európai országra kiterjed, Romániában is tartottak házkutatásokat, és több gyanúsítottat őrizetbe vettek. A kár értéke több tízmillió euróra tehető.
A jogszabályjavaslatot 97 támogató és egy ellenszavazattal, hét tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.
A többpárti parlamenti kezdeményezésként, több mint 250 törvényhozó támogatásával előterjesztett tervezet jogi értelemben meghatározza a nőgyilkosság (femicídium) fogalmát, előírja az ezzel kapcsolatos adatok gyűjtését és évi rendszerességgel történő közzétételét, védelmet biztosít a nőgyilkosság nyomán árván maradt kiskorúaknak, és súlyosbító körülménynek minősíti a kiskorú jelenlétében elkövetett tettlegességet.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy nemi alapú erőszak esetén a hatóságok feljelentés hiányában, hivatalból is eljárást indíthatnak.
A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
A Clinton házaspár végül beleegyezett, hogy tanúskodjon az amerikai Képviselőház felügyeleti bizottsága előtt a Jeffrey Epstein-ügyben. A döntés azután született, hogy a republikánus többségű bizottság előkészítette a kongresszus megsértése miatti eljárást Bill és Hillary Clinton ellen, ami akár pénzbírsággal vagy börtönnel is járhatna.
A bizottsági elnöke, James Comer közölte: bár a házaspár vállalta a megjelenést, a megállapodás még nem végleges, és nem vonják vissza automatikusan a felelősségre vonási kezdeményezést. A republikánusok hónapok óta követelik a Clintonoknak szóló idézés teljesítését, miután újra előtérbe került Bill Clinton korábbi kapcsolata Epstein-nel.
A bizottságban több demokrata képviselő is a teljes átláthatóság mellett szavazott, támogatva a Clintonnal szembeni eljárás előmozdítását.
Az EU külügyi vezetője szerint „rendkívül veszélyes” lenne egy külön európai hadsereg létrehozása a NATO mellett. Egy norvégiai biztonsági konferencián felszólaló Kaja Kallas úúgy vélte, egy kettős katonai struktúra válsághelyzetben összezavarná a parancsnoki láncot, és gyengítené a közös fellépést. Hangsúlyozta: az európai védelmi együttműködésnek a NATO-t kell erősítenie, nem pedig párhuzamos rendszert építenie.
A konferencián a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre emlékeztetett: Norvégia a NATO első védelmi vonala Oroszországgal szemben, és az európai hozzájárulás a szövetséghez jóval nagyobb annál, mint amit egyes amerikai nyilatkozatok sugallnak.
Kallas szerint nincs törés a NATO és az EU között, de Európának tovább kell erősítenie saját védelmi képességeit, hogy hosszú távon is biztonságban legyen.
Az Európai Uniónak valódi föderációvá kell válnia, különben elkerülhetetlenné válik a gazdasági lemaradás és a deindusztrializáció – erre figyelmeztetett Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke.
Szerinte a globális rend összeomlott, az Egyesült Államok vámokkal sújtja Európát, Kína pedig stratégiai ellátási láncokat tart ellenőrzése alatt.
Draghi úgy véli, az EU ott erős, ahol már részben föderális – például a kereskedelemben és a versenypolitikában –, de más területeken a tagállami megosztottság bénítja a döntéshozatalt. A volt miniszterelnök szerint Európának közös iparpolitikára, nagyobb stratégiai autonómiára és gyorsabb, egységes döntéshozatalra van szüksége ahhoz, hogy megőrizze globális súlyát.
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Az uniós alapokból finanszírozott tanszertámogatásban a hátrányos helyzetű óvodások és iskolások részesülnek.
A minisztériumi közlemény értelmében a kártyákra hétfőn feltöltött összeg egy része az előző tanévre, a másik része a jelenlegi tanévre jár. A 2024-2025-ös tanévre 115 ezer, az idei tanévre 620 kedvezményezettnek utaltak tanszertámogatást.
A döntés automatikusan született meg, miután a kormány ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványt elutasította a parlament.
A miniszterelnök, Sébastien Lecornu pénteken élt az alkotmány 49.3-as cikkelyével, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjon el törvényeket.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a baloldali pártok egy része emiatt kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – sikertelenül, miután a Szocialisták a kormány mellé álltak. Cserébe több engedményt kaptak, köztük a nyugdíjkorhatár-emelés elhalasztását a 2027-es elnökválasztás utánra.
Franciaországban lassan három éve nincs stabil többség. A jelenlegi miniszterelnök két elődje is a költségvetés körüli vitákba bukott bele, miközben az országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fékezze az államadósság növekedését.
