Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
November 20-án a világ egyik legrangosabb elismerését, a Nobel-díjat ünnepelték és a friss magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Krasznahorkai Lászlót köszöntötték Svédország budapesti nagykövetségén. A díszvendégek között volt a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas biokémikus, Karikó Katalin is, így az esemény a két Nobel-díjas első személyes találkozásának is teret adott.
Az Európai Parlament elfogadta a 2026-os uniós költségvetést, amely a versenyképesség, a kutatás, az infrastruktúra és az európai biztonság erősítésére fókuszál…
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet(INHGA) 11 megye folyóvizeire.A hidrológusok közlése szerint…
Ezt közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár saját statisztikáira hivatkozva. A hatóság adatai szerint az év első kilenc hónapjában csaknem 49 százalékkal…
A kormány mai ülésén elfogadja az egészségügyi reformra vonatkozó törvény módosításáról szóló sürgősségi rendeletet, valamint a hazai mezőgazdasági termékek 2025…
Negatívan véleményezte csütörtöki ülésén a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – értesült a testületből…
Japán több mint 70 milliárd dollár értékben tervez pótlólagosan államkötvényeket kibocsátani a március végével záródó, folyó pénzügyi évben, amivel részben…
November 20-án a világ egyik legrangosabb elismerését, a Nobel-díjat ünnepelték és a friss magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Krasznahorkai Lászlót köszöntötték Svédország budapesti nagykövetségén. A díszvendégek között volt a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas biokémikus, Karikó Katalin is, így az esemény a két Nobel-díjas első személyes találkozásának is teret adott.
Miért döntöttem úgy, hogy ezzel a témával is foglalkozom ma? A Nobel Alapítványt dr. Alfred Nobel 1895. november 27-én keltezett végrendelete alapján hozták létre, amelyben többek között ez állt: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.” Nobel ötféle, fizikai, kémiai, fiziológiai-orvosi, irodalmi és békedíjat alapított, amit később kiegészítettek az emlékére létrehozott közgazdasági díjjal.
A bevezetőben említett Nobel-díj kifejezés kötőjellel írandó, ugyanis a szabályzat szerint, ha a megnevezés előtagja tulajdonnév, a díj szót kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Ugyanez a szabály érvényes például a Kossuth-díjra, illetve a Grammy-díjra is.
Most témát váltok, ugyanis nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy közeledik advent első vasárnapja, amely idén november 30-ra esik. A megnevezést 2015 szeptembere, vagyis az új helyesírási szabályzat megjelenése óta ádventként is leírhatjuk, tulajdonképpen ránk van bízva, melyiket használjuk a kettő közül. Csupán egyetlen tanács: bármelyikre is szavazunk, a későbbiekben tartsunk ki amellett, hisz csak így lehetünk következetesek.
Maga a szó a latin „Adventus Domini” kifejezésből származik, amelynek jelentése „az Úr eljövetele”, az advent vagy az ádvent pedig eljövetelt jelent.
Még egy évforduló maradt mára, vagyis a magyar rádiózás napja, amelyet minden év december 1-jén ünnepelnek. 1925-ben, azaz száz éve aznap indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás, amit avatóünnepség és hangverseny előzött meg. A magyar rádiózás napja egyébként a többi nevezetes naphoz, ünnephez, időszakhoz, történelmi eseményhez hasonlóan kisbetűkkel íródik.
Az egyházfő első állomása november 27-én Törökország lesz, ahova a török államfő és egyházi vezetőinek meghívására érkezik, és egészen november 30-ig tartózkodik majd az országban. Eközben elzarándokol majd İznikbe is az I. Niceai Zsinat 1700. évfordulója alkalmából.
A törökországi látogatásának diplomáciai jelentősége is van a katolikus és a pravoszláv egyház kapcsolatainak erősítésében. Ezt követően, a libanoni államfő és egyházi vezetők meghívására a Szentatya november 30. és december 2. között apostoli látogatást tesz Libanonban. A bejelentések szerint az egyházfő ott-tartózkodása során imádkozni fog a bombázások helyszínén, valamint a fiatalokkal is találkozik. Leó pápa Törökországban angol, Libanonban angol és francia nyelven tartja majd beszédeit. Utazása során helyi és állami vezetőkkel is találkozik majd.
Az Európai Parlament elfogadta a 2026-os uniós költségvetést, amely a versenyképesség, a kutatás, az infrastruktúra és az európai biztonság erősítésére fókuszál – tudósít a Magyar Távirati Iroda.
A tagállamokkal kötött megállapodás után az EP 372,7 millió euróval emelte meg az Európai Bizottság eredeti javaslatát. A pluszforrás többek között a kutatásra, a határvédelemre, a humanitárius segítségnyújtásra és a klímavédelemre jut. Többletpénzt kap a Horizont Európa program, a közlekedési és energetikai hálózatok fejlesztése, valamint a polgári védelem és a határigazgatás is. Növekszik az Erasmus+, az EU egészségügyi programja és a LIFE környezetvédelmi alap kerete.
Az EU déli és keleti szomszédságának támogatása szintén emelkedik, ahogy a mezőgazdasági termékek promóciójára szánt összeg is. A 2026-os uniós költségvetés 192,8 milliárd euró kötelezettségvállalást és 190,1 milliárd euró kifizetést tartalmaz. A megállapodást hétfőn a tagállamokat képviselő Tanács is jóváhagyta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet(INHGA) 11 megye folyóvizeire.A hidrológusok közlése szerint péntek déltől szombat délig a várhatóan lehulló csapadékmennyiség következtében Gorj, Vâlcea, Argeș, Dâmbovița, Prahova, Ilfov, Ialomița, Brassó, Kovászna, Buzău és Szeben megye folyóvizei bizonyos szakaszokon kiléphetnek a medrükből.Argeș, Dâmbovița és Prahova megyében várhatók nagyobb valószínűséggel áradások.
Ezt közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár saját statisztikáira hivatkozva.
A hatóság adatai szerint az év első kilenc hónapjában csaknem 49 százalékkal több HPV-vakcinát vásároltak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az agyhártyagyulladás elleni oltások iránti kereslet 121 százalékkal, a hepatitis B ellenié pedig 80 százalékkal emelkedett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, Horaţiu Moldovan szerint a számok azt jelzik, hogy egyre többen hozzák meg az egészségükre vonatkozó döntéseket hiteles információk alapján.
A kormány mai ülésén elfogadja az egészségügyi reformra vonatkozó törvény módosításáról szóló sürgősségi rendeletet, valamint a hazai mezőgazdasági termékek 2025 és 2029 közötti népszerűsítési stratégiáját.Napirenden van továbbá a diákok vasúti kedvezményeit szabályozó előírások frissítése is. A kabinet jóváhagyja továbbá a román nemzeti ünnephez kapcsolódó katonai rendezvények szervezését és finanszírozását. Emellett a tartalékalapból támogatást utalnak ki Suceava megyének, a július 27–28-án keletkezett árvízkárok enyhítésére.
A Román Hírszerző Szolgálaton belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupcióval fog foglalkozni – nyilatkozta tegnap az államfő.
Miután ismertette a parlament plénumában a 2025-2030-ra szóló védelmi stratégiát, amelyben a korrupció az állam egyik sebezhető pontjaként szerepel, Nicușor Dan az újságíróknak elmondta, hogy ezen a téren újdonságot vezetnek be. A SRI-nek különböző osztályai vannak, amelyek más-más területtel foglalkoznak. Egyesek feladata a kémelhárítás, más osztályoké a szabotázsakciók, megint másoké pedig a szervezett bűnözés felderítése. Abból, hogy a védelmi stratégiába bekerült a korrupció, explicit módon következik, hogy a hatóság keretében lesz egy osztály, amely csak és kizárólag a korrupcióval fog foglalkozni - magyarázta Nicușor Dan. Az államfő szerint az a cél, hogy a Román Hírszerző Szolgálat teljesen alkotmányos eszközökkel foglalkozzon a korrupcióval, a munkája élesen elhatárolódjon az ügyészség és a bíróságok tevékenységétől.
Negatívan véleményezte csütörtöki ülésén a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet - értesült a testületből származó forrásokból az Agerpres.
Az új jogszabályjavaslatot múlt héten bocsátotta közvitára a kormány, és a CSM-nek 30 nap állt a rendelkezésére megfogalmazni az álláspontját. A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet szerint a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt nő fokozatosan a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára a jelenlegi 48 évről 65 évre. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A Cotroceni-palotában november 13-án tartott találkozón az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét.A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács - amúgy nem jogi kötőerejű - véleményezése nélkül terjesztette be a tervezetet a parlamentbe.
Romániának november 28-áig, azaz holnapig kellene teljesítenie a különnyugdíjakra vonatkozó PNRR-s mérföldkövet, ellenkező esetben 231 millió eurós támogatástól eshet el.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Fehér Andreát, a 250 éve létrehozott kolozsvári orvosi kar évfordulóján szervezett konferencia egyik előadóját, hallhatjuk, majd Sógor Csilla egyetemi adjunktus beszél a "Mérgek, gyógyszerek, határvonalak – a dózis dilemmája" témakörben. Hallgassa meg a műsort!
Donald Trump szerint közel került a megállapodás az ukrajnai háborúról. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt. Megismételte, hogy korábban könnyebbnek gondolta az orosz-ukrán konfliktus rendezését, majd ismét meggyőződését fejezte ki, hogy előrelépés van folyamatban. Karoline Leavitt elnöki szóvivő szintén kedden hivatalos közösségi oldalán azt írta, hogy az elmúlt hét komoly előrehaladást hozott egy békeegyezmény felé azáltal, hogy sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni mind az ukrán, mind az orosz felet. – Van néhány érzékeny, de nem leküzdhetetlen részlet, amire megoldást kell találni, és ez további tárgyalásokat igényel Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között – fogalmazott a sajtótitkár.
Erős transzatlanti együttműködésre van szükség az ukrajnai háború megoldásában, mert az eredményeket hoz - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke tegnap. Az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának londoni szervezésű virtuális tanácskozását követően Ursula von der Leyen közölte, a koalíció tagjai örömmel fogadták Marco Rubio amerikai külügyminiszter részvételét a megbeszélésen. Az uniós tanács elnöke azon véleményének adott hangot, hogy az orosz gazdaság elleni összehangolt és egymást követő szankciók jelentős hatást érnek el. Elmondta: mivel a nyomásgyakorlás az egyetlen nyelv, amit Oroszország ért, addig fogják fokozni a nyomást, amíg valódi hajlandóság nem mutatkozik részéről arra, hogy a béke felé vezető hiteles útra térjen – fogalmazott Ursula von der Leyen. A bizottság elnöke szerint Oroszország Kijev elleni támadásainak fokozása, Moldova és Románia légterének közelmúltbeli megsértése rakétákkal és drónokkal arra emlékeztet, hogy Ukrajna biztonsága egyben Európa biztonsága is.
Japán több mint 70 milliárd dollár értékben tervez pótlólagosan államkötvényeket kibocsátani a március végével záródó, folyó pénzügyi évben, amivel részben egy gazdaságélénkítő csomagot finanszírozna. A japán kormány egy hete mintegy 135 milliárd dollár gazdaságélénkítő csomagot hagyott jóvá, ami a legnagyobb ilyen csomag a koronavírus-járvány óta. Ebből jelentős részben a megélhetési költségek emelkedése miatt nehézségekkel küszködő háztartások támogatását finanszírozzák.
November 20-án a világ egyik legrangosabb elismerését, a Nobel-díjat ünnepelték és a friss magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Krasznahorkai Lászlót köszöntötték Svédország budapesti nagykövetségén. A díszvendégek között volt a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas biokémikus, Karikó Katalin is, így az esemény a két Nobel-díjas első személyes találkozásának is teret adott.
Miért döntöttem úgy, hogy ezzel a témával is foglalkozom ma? A Nobel Alapítványt dr. Alfred Nobel 1895. november 27-én keltezett végrendelete alapján hozták létre, amelyben többek között ez állt: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.” Nobel ötféle, fizikai, kémiai, fiziológiai-orvosi, irodalmi és békedíjat alapított, amit később kiegészítettek az emlékére létrehozott közgazdasági díjjal.
A bevezetőben említett Nobel-díj kifejezés kötőjellel írandó, ugyanis a szabályzat szerint, ha a megnevezés előtagja tulajdonnév, a díj szót kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Ugyanez a szabály érvényes például a Kossuth-díjra, illetve a Grammy-díjra is.
Most témát váltok, ugyanis nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy közeledik advent első vasárnapja, amely idén november 30-ra esik. A megnevezést 2015 szeptembere, vagyis az új helyesírási szabályzat megjelenése óta ádventként is leírhatjuk, tulajdonképpen ránk van bízva, melyiket használjuk a kettő közül. Csupán egyetlen tanács: bármelyikre is szavazunk, a későbbiekben tartsunk ki amellett, hisz csak így lehetünk következetesek.
Maga a szó a latin „Adventus Domini” kifejezésből származik, amelynek jelentése „az Úr eljövetele”, az advent vagy az ádvent pedig eljövetelt jelent.
Még egy évforduló maradt mára, vagyis a magyar rádiózás napja, amelyet minden év december 1-jén ünnepelnek. 1925-ben, azaz száz éve aznap indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás, amit avatóünnepség és hangverseny előzött meg. A magyar rádiózás napja egyébként a többi nevezetes naphoz, ünnephez, időszakhoz, történelmi eseményhez hasonlóan kisbetűkkel íródik.