Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3763 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Marcel Vela belügyminiszter december 6-ig szóló ultimátuma nyomán feloldották a titkosítás alól a csendőrség 2018. augusztus 10-i rádióbeszélgetéseinek hanganyagát, illetve…
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közleményben reagált a nemrégiben közzétett PISA-felmérés eredményeire, amelyek szerint a romániai diákok nyolcadikos a világátlagon…
Hat egyetemi központban, Bukarestben, Kolozsváron, Craiován, Jászvásáron, Marosvásárhelyen és Temesváron rendezték meg az orvosok rezidens-vizsgáját, amelyre összesen 8876-an jelentkeztek.A minisztérium…
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) az Árkoson tartott újságíró-találkozón,…
Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem…
Az államfő kihirdetni az üzemanyagok
pótlólagos jövedéki adóját eltörlő törvényt, amelyet szerdán fogadott el a képviselőház.
Erről Klaus Johannis nyilatkozott csütörtök esti, újraválasztása óta tartott első
„rendes” sajtótájékoztatóján.
Sürgősségi rendeletettel módosíthatja a választási törvényt a kormány. Erről Klaus Johannis államfő beszélt csütörtöki esti sajtótájékoztatóján. Szavai szerint „biztos forrásokból tudja”, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosítani készül a helyhatósági választási törvényt annak érdekében, hogy visszaállítsa a kétfordulós polgármester-választást.
Amennyiben a bírák és ügyészek szakmai képviseletei azon a véleményen lesznek, hogy fel kell számolni az említett ügyészségi részleget, a Szociáldemokrata Párt annak megfelelően fog szavazni – jelentette ki a párt ügyvivő elnöke.
Matei Luput tegnap hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány pénteki ülésén mindenképpen leváltották volna a Krassó-Szörény megyei prefektust.
A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályba lépésétől számítva keddig közel 23 ezer elítéltet helyeztek szabadlábra a jogszabály alapján – közölte az Országos Börtönigazgatóság (ANP). A tájékoztatás értelmében 2017. október 19-étől kezdődően 22.939 fogvatartottat engedtek ki a börtönből, akik közül 4060 letöltötte a büntetését, 18.879-et pedig feltételesen helyeztek szabadlábra.
Marcel Vela belügyminiszter december 6-ig szóló ultimátuma nyomán feloldották a titkosítás alól a csendőrség 2018. augusztus 10-i rádióbeszélgetéseinek hanganyagát, illetve az összesen 250 órás felvételből azt a 248-at, amely összefüggésbe hozható a hatóságok által erőszakosan szétoszlatott tüntetéssel.
A belügyminiszter hangsúlyozta: a felelősök fizetni fognak tetteikért. A hanganyagot ma reggel adták át Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészeinek. Marcel Vela megemlítette azt is, hogy a csendőrség állományának átszervezését tervezik, többek között annak érdekében hogy „az, ami tavaly augusztusban megtörtént, többé ne ismétlődhessen meg Romániában
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közleményben reagált a nemrégiben közzétett PISA-felmérés eredményeire, amelyek szerint a romániai diákok nyolcadikos a világátlagon alul teljesítenek. A pedagógusszövetség szerint a felmérés eredményeit és következtetéseit a szakmának és a közoktatási döntéshozatalnak komolyan kell vennie, elemeznie, értékelnie kell, és közoktatás-politikai intézkedések alapjául kellene vennie.
A PISA-felmérések, akárcsak a közoktatásunkban alkalmazott más mérési formák a rendszer egy-egy sajátosságára, területére összpontosítanak, és eredményeik révén más-más funkciójára, illetve ezek erősségeire vagy gyengeségeire mutatnak rá közvetett vagy közvetlen módon. Mindezen mérések következtetései határozott módon rávilágítanak a közoktatásunk válságos, nem performáns, a gyermekközpontúság teljes hiányát bizonyító állapotára – áll az RMPSZ közleményében. A szövetség szerint a közoktatás és pedagógusképzés teljes vertikulumát és valamennyi területét érintő hosszútávú reformintézkedésre van szükség, amelynek keretén belül rövid- és középtávon hatékony intézkedéseket kell tenni. Amennyiben nem történnek határozott és következetes előrelépések, a diákok eredményei továbbra is romlani fognak, közoktatásunk állapota évről évre válságosabbá válik – áll az RMPSZ országos elnökségének közleményében.
December 9. és 13. között a Donează sânge! Fii erou! diákszervezet véradási akciót szervez 10 romániai városban, többek között Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Brassóban is.
A főként orvosi egyetemi hallgatókat magába tömörítő diákszervezet közleménye szerint az akció célja az országos vérkészlet hiányának csökkentése. A diákszervezet felhívja az érdeklődök figyelmét, hogy a „donez450” applikáció letöltésével további információkat kaphatnak a véradásról és értesülhetnek a további véradási kampányokról is.
Hat egyetemi központban, Bukarestben, Kolozsváron, Craiován, Jászvásáron, Marosvásárhelyen és Temesváron rendezték meg az orvosok rezidens-vizsgáját, amelyre összesen 8876-an jelentkeztek.A minisztérium idén 4710 rezidensi helyet hirdetett meg: 3960-at orvosoknak, 398-at fogorvosoknak, 256-ot gyógyszerészeknek tartanak fenn, 96-ot pedig azoknak a minisztériumoknak, amelyeknek saját egészségügyi hálózatuk van. Az orvosi helyekre 6283-an jelentkeztek, a fogorvosi helyekre 1740-en, a gyógyszerészi helyekre 853-an. A 200 kérdésből álló feleletválasztós tesztet a jelölteknek négy óra alatt kell megoldaniuk.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) az Árkoson tartott újságíró-találkozón, valamint megerősítették a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével megkötött együttműködési megállapodást is. A megállapodások lényege, hogy az érintett szervezetek sajtó eszközeivel közösen szolgálják a Kárpát-medencei magyarság alapvető céljait.
Bedő Zoltán, a találkozót szervező SZMÚE és a MÚRE októberben megválasztott új elnöke, Szűcs László utóbbi szervezet gyergyószárhegyi tisztújító közgyűlésén már aláírt egy együttműködési szándéknyilatkozatot, a megállapodás szövegét ellenben Árkoson véglegesítették. Eszerint „a két szakmai szervezet önazonossága feladása nélkül együttműködésével elő kívánja segíteni a publicisztikai alkotó munkát, támogatja a társadalmi elismerésre jogosult, közérdeket szolgáló újságírói tevékenységet, védi a sajtóban dolgozók jogait, alkotói szabadságát és emberi méltóságát”.
Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója – közölte az Akadémia.
Ormos Mária 1930-ban született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, 1952-ben Debrecenben szerzett történelem–magyar szakos tanári diplomát. Ormos Mária kutatási területe Európa és Magyarország 20. századi története 1945-ig. Kandidátus 1968-ban, a tudományok doktora 1980-ban lett. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-ban rendes tagjává választották. Munkásságát egyebek mellett Széchenyi-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.
Az államfő kihirdetni az üzemanyagok
pótlólagos jövedéki adóját eltörlő törvényt, amelyet szerdán fogadott el a képviselőház.
Erről Klaus Johannis nyilatkozott csütörtök esti, újraválasztása óta tartott első
„rendes” sajtótájékoztatóján.
Az elnök felidézte, hogy a pótlólagos jövedéki
adót a szociáldemokraták vezették be, majd eltörölték, majd megint bevezették.
A jogszabály eltörlését a PNL kezdeményezte, és ez jót fog tenni a gazdaságnak –
hangsúlyozta Johannis. Hozzátette, az adócsökkentés akkor is jó döntés, ha később
esetleg korrekcióra lesz szükség, mert az adó nem érné el az uniós direktívák
által megengedett legalacsonyabb szintet.
Sürgősségi rendeletettel módosíthatja a választási törvényt a kormány. Erről Klaus Johannis államfő beszélt csütörtöki esti sajtótájékoztatóján. Szavai szerint „biztos forrásokból tudja”, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosítani készül a helyhatósági választási törvényt annak érdekében, hogy visszaállítsa a kétfordulós polgármester-választást.
„A kormány dönti el, hogy sürgősségi rendelettel, felelősségvállalással vagy a parlamenti úton teszi meg ezt a lépést, bármilyen megoldás lehetséges” – jelentette ki Johannis. Az elnök nem részletezte, hogy melyik módszert találná helyénvalónak, ám a második elnökválasztási forduló előtt még azt nyilatkozta: nem tartaná szerencsésnek, ha a kormány a sürgősségi rendelet eszközéhez folyamodna.
Mint ismert, az RMDSZ többek között azzal a
feltétellel szavazta meg az Orban-kabinetet, hogy a kormány sem sürgősségi
rendelettel, sem parlament előtti felelősségvállalással nem próbálja meg bevezetni
a kétfordulós polgármester-választást. Korodi Attila képviselőházi
frakcióvezető a Maszolnak kijelentette: az RMDSZ kész hozzájárulni a kormány
megbuktatásához, ha parlamenti felelősségvállalással próbálkozik.
Az egyfordulós választási rendszert amúgy 2011-ben
vezette be a Demokrata-Liberális Párt, amelynek fúziójával létrejött később a mai
Nemzeti Liberális Párt.
Amennyiben a bírák és ügyészek szakmai képviseletei azon a véleményen lesznek, hogy fel kell számolni az említett ügyészségi részleget, a Szociáldemokrata Párt annak megfelelően fog szavazni – jelentette ki a párt ügyvivő elnöke.
Marcel Ciolacu hozzátette, hogy a döntés előtt tudni akarja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a bírák és az ügyészek nagyon világos álláspontját az ügyben.
A Romániai Bírák Fóruma által összesített
adatok szerint a megkérdezett bírák és ügyészek több mint 80 százaléka azon a
véleményen van, hogy fel kell számolni a részleget.
Matei Luput tegnap hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány pénteki ülésén mindenképpen leváltották volna a Krassó-Szörény megyei prefektust.
Szerdán több rendőr otthonában házkutatást
tartott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), miután
felmerült a gyanú, hogy csúszópénz ellenében fegyvertartási engedélyt adtak
több olyan személynek, aki nem vett részt a törvény által ilyen esetekre előírt
képzésen.
Emellett az ügyészek szerint a gyanúsítottak megpróbálták eltussolni az ügyet, és a nyomozás akadályozásával mentesíteni próbáltak a büntetőjogi felelősségre vonás alól fontos tisztséget betöltő személyeket. Tíz személyt kísértek be kihallgatásra az ügyben, köztük a megyei rendőr-főkapitányság fegyverekkel és lőszerekkel foglalkozó szolgálatának vezetőjét, valamint Matei Lupu prefektust is.
A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályba lépésétől számítva keddig közel 23 ezer elítéltet helyeztek szabadlábra a jogszabály alapján – közölte az Országos Börtönigazgatóság (ANP). A tájékoztatás értelmében 2017. október 19-étől kezdődően 22.939 fogvatartottat engedtek ki a börtönből, akik közül 4060 letöltötte a büntetését, 18.879-et pedig feltételesen helyeztek szabadlábra.
A jelzett időszakban ugyanakkor a szabadultak
közül 2335-en visszakerültek a börtönbe, de a kimutatás szerint ezeknek csupán
egy része követett el újabb bűncselekményt a szabadulása után, többek esetében már
a börtönbüntetése idején zajló büntetőperben született jogerős ítélet. A
kimutatás nem tér ki arra, hogy milyen arányban vannak a tényleges visszaesők a
rács mögé visszakerült elítéltek között.
Mint ismert, a képviselőház szerdán hatályon
kívül helyezte a 2017/169-es törvényt, amelynek értelmében minden, nem
megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött egy hónapban 6 nappal
lerövidül a foglyok büntetése.
Marcel Vela belügyminiszter december 6-ig szóló ultimátuma nyomán feloldották a titkosítás alól a csendőrség 2018. augusztus 10-i rádióbeszélgetéseinek hanganyagát, illetve az összesen 250 órás felvételből azt a 248-at, amely összefüggésbe hozható a hatóságok által erőszakosan szétoszlatott tüntetéssel.
A belügyminiszter hangsúlyozta: a felelősök fizetni fognak tetteikért. A hanganyagot ma reggel adták át Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészeinek. Marcel Vela megemlítette azt is, hogy a csendőrség állományának átszervezését tervezik, többek között annak érdekében hogy „az, ami tavaly augusztusban megtörtént, többé ne ismétlődhessen meg Romániában
