Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3753 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak ma az Egyesült Királyságban. A választóhelyiségek brit idő szerint 7 és 22 óra – romániai idő szerint 9 és 24 óra – között lesznek nyitva. Nagy-Britanniában csaknem egy évszázada nem volt példa decemberi választásra: legutóbb 1923-ban hívták urnákhoz a szavazókat az év utolsó hónapjában. A mostani előrehozott választás kiírását Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte azzal indokolva ezt, hogy konzervatív többség nélkül a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az Európai Unióval elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
A világ legbátrabb klímatervét ismertette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén, Brüsszelben. Az „Európai Zöld Megállapodás” (European Green Deal) nevű klímacsomag a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart.
Az amerikai képviselőház óriási kiadási összegről szóló védelmi költségvetési törvényt fogadott el tegnap este. A jogszabály keretet biztosít az űrhaderő számára és szankcionálja a két új, Európába irányuló orosz gázvezetéket, az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot. 738 milliárd dollár kiadásáról szóló törvény egy másik újdonsága, hogy három hónapos fizetett szülési szabadságot biztosít a szövetségi intézmények valamennyi alkalmazottjának.
Ma a tartozik ige
lesz a főszereplő. „Ha azt fejezi ki, hogy valaki egy közösségnek a tagja, -ba, -be vagy
-hoz, -hez, -höz ragos állandó határozó kapcsolódik hozzá” – olvasható a
nyelvművelő szótárban. Például: Tibi is a baráti körünkbe vagy körünkhöz tartozik.
A Szenátus után a Képviselőház is elfogadta ma a törvényt, amely jóváhagyja, hogy a kormány további öt használt F-16-os harci repülőgép beszerzéséről kössön megállapodást a portugál kormánnyal.
Tegnap esti ülésén a kormány elfogadta mindhárom törvénytervezetet, amelyet felelősségvállalással kíván hatályba léptetni, és kérte a Parlamenttől, hogy ma sor kerülhessen az eljárásra – értesült az Agerpres hírügynökség hivatalos forrásokból.
Szerkezeti átalakításokra van szükség egy hatékony és karcsú közigazgatási rendszerhez – jelentette ki tegnap Klaus Johannis államfő, aki szerint időszerűvé vált a közméltóságok fizetésének befagyasztása.
Január elseje után sor kerül a kormányzati struktúrák ellenőrzésére, mert széles körű szerkezetátalakításra van szükség – jelentette be tegnap Ludovic Orban.
Menesztette a kormány a prefektusokat több mint húsz megyében – jelentette be a kabinet tegnapi döntését a miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak ma az Egyesült Királyságban. A választóhelyiségek brit idő szerint 7 és 22 óra – romániai idő szerint 9 és 24 óra – között lesznek nyitva. Nagy-Britanniában csaknem egy évszázada nem volt példa decemberi választásra: legutóbb 1923-ban hívták urnákhoz a szavazókat az év utolsó hónapjában. A mostani előrehozott választás kiírását Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte azzal indokolva ezt, hogy konzervatív többség nélkül a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az Európai Unióval elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Mint ismert, Nagy-Britannia október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.
A mostani választás előtti utolsó nagyszabású, több mint 100 ezer választó megkérdezésére alapuló felmérés szerint a konzervatívok a voksok 42,6 százalékát szereznék meg, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna. Azaz a konzervatívok 28 fős többségben lennének az új alsóházban, amely jövő kedden tartja alakuló ülését.
A világ legbátrabb klímatervét ismertette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén, Brüsszelben. Az „Európai Zöld Megállapodás” (European Green Deal) nevű klímacsomag a gazdaság összes ágazatát lefedi, mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, és ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.
Ursula von der Leyen ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében. A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van.
Az amerikai képviselőház óriási kiadási összegről szóló védelmi költségvetési törvényt fogadott el tegnap este. A jogszabály keretet biztosít az űrhaderő számára és szankcionálja a két új, Európába irányuló orosz gázvezetéket, az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot. 738 milliárd dollár kiadásáról szóló törvény egy másik újdonsága, hogy három hónapos fizetett szülési szabadságot biztosít a szövetségi intézmények valamennyi alkalmazottjának.
A törvénytervezetet most a szenátushoz küldik, amely várhatóan még a jövő héten szintén elfogadja.
Két együttműködési megállapodást írt alá a hétvégén a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete.
Az elsőt a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével, a másodikat a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével. Elsőként a vendéglátó Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnökét kértem mikrofon elé.
Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságírók
Egyesületének elnöke a megállapodás fontosságáról beszélt, reményét fejezve ki,
hogy ez a megállapodás is olyan jó eredményeket szül, mint a Magyar Újságírók
Romániai Egyesületével évek óta fennálló együttműködés.
Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai
Egyesületének elnöke nyitott az együttműködésre, habár továbbra sincs
meggyőződve arról, hogy két újságíró szervezet szükséges Romániában.
Para címmel jelent meg Para István csíkszeredai karikaturista legújabb könyve.
A sajtókarikatúrákat, góbéságokat és különböző pályázatokra készített alkotásokat tartalmazó kötetet Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be. A karikaturista 25 éve dolgozik a Hargita Népe napilapnál, 18 éve jelent meg előző könyve. A könyvbemutató után Para Istvánt Biró István kérdezte.
Ma a tartozik ige
lesz a főszereplő. „Ha azt fejezi ki, hogy valaki egy közösségnek a tagja, -ba, -be vagy
-hoz, -hez, -höz ragos állandó határozó kapcsolódik hozzá” – olvasható a
nyelvművelő szótárban. Például: Tibi is a baráti körünkbe vagy körünkhöz tartozik.
Amennyiben azt
jelenti, hogy valaki, illetve valami személyek, illetve tárgyak csoportjának a
tagja, a főnév többes számú alakjához -hoz, -hez, -höz ragot vagy közé névutót
fűzünk. Ennek kapcsán két példamondatot említenék meg: Emese a legjobb diákokhoz
vagy a legjobb diákok közé tartozik. A citrusfélékhez vagy a citrusfélék közé
tartozik a narancs, a citrom és a mandarin is. A nyelvművelő szótár szerint azt
is érdemes megjegyezni, hogy -ba, -be rag, valamint a közé névutó szorosabb
összetartozásra utal, mint a -hoz, -hez, -höz rag.
És mi történik
akkor, ha a hivatali nyelvben arra utalunk, hogy valami valakinek vagy
valaminek a hatáskörébe vág, őt illeti meg, esetleg ő illetékes benne? Ilyenkor
-hoz, -hez, -höz ragos állandó határozót használunk. Például: Ez a jogvita a
munkaügyi bírósághoz tartozik. A köznyelvben azonban még él a hagyományosabb,
-ra, -re ragos vagy elé névutós változat. Egy újabb példát kölcsönöztem erre: Ez
eddig egy szokványos rabló története lenne, mely a rendőrségre és a bíróságra
tartozik. „Néha azonban mást-mást jelent, és nem cserélhető fel a kétféle
megoldás” – fűzi hozzá a nyelvművelő szótár. Például a nem tartozik rá és a nem
tartozik hozzá között jelentős a különbség.
A felsoroltakon
kívül számos egyéb értelme és rendeltetése van a tartozik igének. A jogi
nyelvben például ilyen szövegösszefüggésben is találkozhatunk vele: A hatóság
harminc napon belül tartozik válaszolni a kérvényre. Tehát főnévi igenevet is
tehetünk mellé.
A mindennapokban
többnyire akkor fordul elő a tartozik ige, ha egy bizonyos személy
meghatározott összegű pénzt kell fizessen valakinek. Például egy üzletben
megkérdezhetem az eladótól, hogy mivel tartozom, de azt a kérdést is feltehetem
neki, hogy a kiszemelt áru mibe vagy mennyibe kerül, esetleg mennyit kell
fizetnem érte.
Nemegyszer átvitt értelemben is használjuk a tartozik
igét a mindennapi élet nyelvében. Például egy férfi vagy egy nő köszönettel,
magyarázattal, felelősséggel, hűséggel tartozik valakinek.
A Szenátus után a Képviselőház is elfogadta ma a törvényt, amely jóváhagyja, hogy a kormány további öt használt F-16-os harci repülőgép beszerzéséről kössön megállapodást a portugál kormánnyal.
Márciusban állt szolgálatba hazánkban az első tizenkét F-16-os Fighting Falcon vadászgép, amelyeket szintén Portugáliától vásárolt Románia, egy 2013-ban kötött szerződés alapján. Az időközben új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt repülőgépekért 628 millió eurót fizetett Bukarest: a vételár a pilóták és műszaki személyzet kiképzését is magában foglalta. A mostani beszerzéssel egészítik ki az első F-16-os repülőrajt. A törvénytervezet vételárat nem tartalmaz.
A hazai légierő az F-16-osok szolgálatba állításáig izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépeket használt.
Tegnap esti ülésén a kormány elfogadta mindhárom törvénytervezetet, amelyet felelősségvállalással kíván hatályba léptetni, és kérte a Parlamenttől, hogy ma sor kerülhessen az eljárásra - értesült az Agerpres hírügynökség hivatalos forrásokból.
A kormány az igazságügyi törvényeket módosító, a megyén belüli utasszállítást szabályozó, 2019/51-es sürgősségi kormányrendeletet módosító, illetve a költségvetési keretszámokról és stratégiáról szóló törvényt kívánja felelősségvállalással elfogadni.
Hivatalos források szerint a kabinet elküldte a két ház vezetőségének az erről szóló értesítést, és kéri, hogy ma délután ismertessék azt a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén. (Agerpres)
Szerkezeti átalakításokra van szükség egy hatékony és karcsú közigazgatási rendszerhez - jelentette ki tegnap Klaus Johannis államfő, aki szerint időszerűvé vált a közméltóságok fizetésének befagyasztása.
'Azoknak a személyeknek, akik szakmai okokból nem alkalmasak a feladatra, más munkahely után kell majd nézniük, míg a valódi szakembereket elő kell léptetni, hogy a nagy rendszerek (így a közigazgatás is) visszanyerjék hatékonyságukat' - jelentette ki Johannis a Cotroceni-palotában.
A közméltóságok fizetésének befagyasztásával kapcsolatban úgy vélekedett, a polgármesterek inkább szimbolikus jelentőségűnek fogják tartani bérük befagyasztását, és el fogják fogadni azt.
Január elseje után sor kerül a kormányzati struktúrák ellenőrzésére, mert széles körű szerkezetátalakításra van szükség – jelentette be tegnap Ludovic Orban.
A miniszterelnök szerint az átalakítás részeként egyes egységeket összevonnak vagy éppen felszámolnak, mások tevékenysége a civil szférával együttműködésben folytatódik tovább. A cél az, hogy sokkal átláthatóbb egységekből álljanak össze ezek a struktúrák, leegyszerűsödjenek az intézmények, aminek pozitív hozadéka lesz az egész társadalomra nézve - vélekedett a miniszterelnök.
Hozzátette: a kormányzati struktúrák felülvizsgálata néhány hónapot fog igénybe venni.
Menesztette a kormány a prefektusokat több mint húsz megyében - jelentette be a kabinet tegnapi döntését a miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă.
Megszűnt a megbízatása továbbá 12 megyei alprefektusnak is. A kormány ugyanakkor új prefektusi kinevezéseket hagyott jóvá.
Erről sürgősségi rendeletben határozott tegnap a kormány.
"Így mindazok, akik 60 százalék fölötti eredményt értek el a rezidensvizsgán, részt vehetnek a képzésben" - fogalmaz az Egészségügyi Minisztérium mai közleménye, hozzátéve, hogy rekordszámú, az eddigi becslések szerint 7159 rezidensorvos kezdheti el a képzést.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak ma az Egyesült Királyságban. A választóhelyiségek brit idő szerint 7 és 22 óra – romániai idő szerint 9 és 24 óra – között lesznek nyitva. Nagy-Britanniában csaknem egy évszázada nem volt példa decemberi választásra: legutóbb 1923-ban hívták urnákhoz a szavazókat az év utolsó hónapjában. A mostani előrehozott választás kiírását Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte azzal indokolva ezt, hogy konzervatív többség nélkül a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az Európai Unióval elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.
Mint ismert, Nagy-Britannia október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.
A mostani választás előtti utolsó nagyszabású, több mint 100 ezer választó megkérdezésére alapuló felmérés szerint a konzervatívok a voksok 42,6 százalékát szereznék meg, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna. Azaz a konzervatívok 28 fős többségben lennének az új alsóházban, amely jövő kedden tartja alakuló ülését.
