Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3760 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvényét a liberális kormány. Ludovic Orban miniszterelnök megkapta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének támogatását. A rendszerváltás óta még nem volt példa rá, hogy a büdzsét ilyen módszerrel emeljék törvényerőre.
Nemcsak a szociáldemokrata ellenzék, hanem a kormány parlamenti támogatását biztosító jobbközép pártok egy része is legalábbis aggályosnak tekinti a kormányzó liberálisok szándékát.
Az államfőt mélységes szégyen tölti el amiatt, hogy 30 évvel a forradalom után, néhány kivételtől eltekintve az akkori hóhérok még szabadon járnak és a történelem legnagyobb gyalázata, hogy még nem sikerült megtudni az igazságot az akkor elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban. Ezt hétfő este a temesvári Operában tartott megemlékezésen mondta Klaus Johannis.
30 évvel a decemberi forradalom után az 1989-es eseményekről teljesen elvált a román és a magyar narratíva – hívja fel a figyelmet Tőkés László. Az egykori temesvári lelkész, akinek kiállása elindította a kommunista rezsim bukásához vezető tüntetéshullámot, úgy látja, hogy „lopják a forradalmat”.
Fel kell tárni a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, bátran szembe kell nézni a múlttal, maradéktalanul kell megvalósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célkitűzéseket, folytatni kell a leállított romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – sürgették az RMDSZ európai parlamenti képviselői Strasbourgban, a romániai forradalom 30. évfordulóján szervezett vitán.
Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotása is szerepel a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára esélyes művek szűkített listáján – közölte az amerikai filmakadémia keddre virradóra Los Angelesben.
A brit kormány várakozása szerint már pénteken az új összetételű londoni alsóház elé kerülhet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás.
A kormány és a nyugdíjreform ellen második hete sztrájkoló szakszervezetek között a tegnapi tárgyalások után sem rajzolódott ki kompromisszum. A patthelyzet miatt akár az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a vasúti és a városi közösségi közlekedést lebénító munkabeszüntetés.
A kormányprogram gyakorlatba ültetését és a nemzetiségek békés együttélésének biztosítását tartja fő feladatának az új Kovászna megyei prefektus, Todor Iulian-Constantin. A tisztségbe iktatása alkalmából mondott beszédében az új prefektus leszögezte, az illetékes intézményeknek támogatniuk kell a megye sokszínűségéből adódó kulturális és szellemi értékek kifejezésre juttatását és fejlesztését.
Parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvényét a liberális kormány. Ludovic Orban miniszterelnök megkapta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének támogatását. A rendszerváltás óta még nem volt példa rá, hogy a büdzsét ilyen módszerrel emeljék törvényerőre.
Ludovic Orban azt mondta: az a célja, hogy december 31-ig hatályba lépjen a költségvetési törvény, és számára december 23-a tűnik a "legalkalmasabb" dátumnak arra, hogy bejelentse a felelősségvállalást a parlament előtt. A kormányfő korábbi nyilatkozataiban többször utalt rá: attól tart, hogy a parlamenti vita során a jövő évi parlamenti választásokra készülő törvényhozók egymást túllicitálva fognak irreális - többletkiadásokat feltételező - módosításokat javasolni, amelyek elfogadását a PNL kisebbségi kormánya nem tudná megakadályozni.
Módosító indítványok beterjesztését a kormányzati felelősségvállalás is lehető teszi, de ezek közül csak azok kerülnek be a törvénytervezetbe, amelyeket a kormány jóváhagy.
Nemcsak a szociáldemokrata ellenzék, hanem a kormány parlamenti támogatását biztosító jobbközép pártok egy része is legalábbis aggályosnak tekinti a kormányzó liberálisok szándékát.
A Szociáldemokrata Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be, ha a kormány felelősségvállalással fogadja el a 2020-as költségvetést. A hírt közlő Marius Budăi volt munkaügyi miniszter azt is hozzátette, hogy a Szociáldemokrata Párt az alkotmánybíróságon is megtámadja a költségvetési törvény elfogadását, ha a kormány megpróbálja megkerülni a parlamentet.
Az RDMSZ szerint veszélyest precedenst teremtene, ha – a rendszerváltás óta először – a büdzsét parlamenti vita nélkül emelnék törvényerőre.
A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a bizalmatlansági indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.
Az államfőt mélységes szégyen tölti el amiatt, hogy 30 évvel a forradalom után, néhány kivételtől eltekintve az akkori hóhérok még szabadon járnak és a történelem legnagyobb gyalázata, hogy még nem sikerült megtudni az igazságot az akkor elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban. Ezt hétfő este a temesvári Operában tartott megemlékezésen mondta Klaus Johannis.
Az elnök leszögezte, hogy „ezek a borzalmak nem maradhatnak büntetlenül". Hozzátette, hogy „korrigálni kell az igazságszolgáltatás mulasztását, és helyre kell állítani a nemzet méltóságát, amely ezzel teljes mértékben visszanyerné a demokrácia születési pillanatának szellemiségét".
Az államfő mind Temesváron, mind korábban a parlament ünnepi ülésén kerülte Tőkés László nevének említését. Az egykori temesvári lelkészre csak nagyon érintőlegesen hivatkozott, amikor „a Mária térről indult ellenállásról” beszélt, amely Temesvárt „álmodott szabadságunk élő és elidegeníthetetlen szellemének” szimbólumává tette. Mind ismert, a Mária téren áll az a református templom, ahonnan elindult a kommunista rezsim bukásához vezető tüntetéshullám, miután a rendszer bírálata miatt kilakoltatásra ítélt Tőkés László a Magyar Televízió Panoráma című műsorán keresztül kért nemzetközi segítséget ügyében.
30 évvel a decemberi forradalom után az 1989-es eseményekről teljesen elvált a román és a magyar narratíva – hívja fel a figyelmet Tőkés László. Az egykori temesvári lelkész, akinek kiállása elindította a kommunista rezsim bukásához vezető tüntetéshullámot, úgy látja, hogy „lopják a forradalmat”.
Hozzátette: van ugyan egy becsületes román emlékezetpolitika, amely egy pillanatig sem kérdőjelezi meg a tényállást, legfeljebb le akarja kicsinyelni a református magyar részvételt, de van egy „akadémiai-titkosszolgálati irányvonal, amely teljesen át akarja írni a történelmet”, és az egykori Securitate embereinek aktív hozzájárulásával mindenféle összeesküvés-elméleteket gyárt, hogy megpróbálja lekicsinyelni a román szabadságharcosok érdemeit, és kétszeresen a magyar részvételt. Tőkés emlékeztetett, hogy személyesen neki is perre kellett mennie azokkal a főszekusokkal, akik idegen titkosszolgálati ügynöknek és hazaárulónak állították be a nagy nyilvánosság előtt.
A Tőkés Lászlóval készült interjút december 30-i adásunkban sugározzuk.
Fel kell tárni a harminc évvel ezelőtti véres események kapcsán az igazságot, bátran szembe kell nézni a múlttal, maradéktalanul kell megvalósítani az 1989 decemberében Temesváron leszögezett célkitűzéseket, folytatni kell a leállított romániai ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot – sürgették az RMDSZ európai parlamenti képviselői Strasbourgban, a romániai forradalom 30. évfordulóján szervezett vitán.
Winkler Gyula hangsúlyozta: a harminc évvel ezelőtt leszögezett célkitűzések maradéktalan megvalósításához arra van szükségünk, hogy a társadalom megismerje az igazságot az 1989-es decemberi események kapcsán, és hogy az igazságszolgáltatás vonja felelősségre azokat a vétkeseket, akik miatt ártatlanok vesztették életüket.
Vincze Loránt emlékeztetett: harminc éve Temesváron a forradalom szikrája egy magyar református lelkész, Tőkés László bátorsága volt, amellyel szót emelt az emberi jogok lábbal tiprása és a falurombolási terv ellen. Román nyelvű felszólalásában az RMDSZ képviselője emlékeztetett: bár Tőkés politikai tevékenysége „sok kérdést vet fel”, állami kitüntetésének a visszavonása óriási igazságtalanság. Vincze Loránt hozzátette: egyetlen ideig-óráig működő hatóság sem foszthatja meg Tőkés Lászlót a forradalom szimbólumának kijáró tisztelettől, vagy csökkentheti megbecsülését.
Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotása is szerepel a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára esélyes művek szűkített listáján – közölte az amerikai filmakadémia keddre virradóra Los Angelesben.
Az amerikai filmakadémia idén 93 alkotásból választotta ki a szűkített listán szereplő 10 művet, amelyből majd kikerülnek a kategória végső jelöltjei. A jelölteket január 13-án ismertetik, a 92. Oscar-gálát 2020. február 9-én rendezik a hollywoodi Dolby Színházban.
Az Akik maradtak F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyve alapján készült Hajduk Károly és Szőke Abigél főszereplésével. A forgatókönyvet Tóth Barnabás és Muhi Klára írta, az operatőr Marosi Gábor, a vágó Mógor Ágnes volt, a producer Mécs Mónika és Mesterházy Ernő.
Eddig két magyar film, a Szabó István rendezésében készült Mephisto és a Nemes Jeles László rendezte Saul fia kapta meg a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjat.
A brit kormány várakozása szerint már pénteken az új összetételű londoni alsóház elé kerülhet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás.
A kormány még karácsony előtt szeretné újrakezdeni a Brexit-megállapodás parlamenti vitáját – erősítette meg Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője.
A Downing Street illetékese időpontot nem említett, de kijelentése azt jelenti, hogy a kormány pénteken terjesztheti a ratifikációs törvényjavaslatot a múlt csütörtökön jelentős konzervatív többséggel újjáválasztott alsóház elé.
Az új alsóház hivatalosan kedden tartja alakuló ülését, de az első két nap az új képviselők felesketésével telik, csütörtökön II. Erzsébet királynő ismerteti ceremoniális külsőségek közepette Johnson kormányának törvényalkotási programját, a jövő héten pedig karácsonyi szünetre vonul a parlament Nagy-Britanniában.
A kormány és a nyugdíjreform ellen második hete sztrájkoló szakszervezetek között a tegnapi tárgyalások után sem rajzolódott ki kompromisszum. A patthelyzet miatt akár az év végi ünnepek alatt is folytatódhat a vasúti és a városi közösségi közlekedést lebénító munkabeszüntetés.
A sztrájk 12. napján a szociális partnerekkel két éve egyeztető Jean-Paul Delevoye kormánybiztos – akit a szakszervezetek érdekellentéttel gyanúsítottak meg be nem jelentett jövedelmei miatt – benyújtotta lemondását Emmanuel Macron államfőnek, aki azt „sajnálattal elfogadta.
Jóllehet a sztrájkolók száma valamelyest csökkent a tiltakozás kezdete óta, a párizsi közlekedésben nem volt érezhető javulás hétfőn, miután a sofőrök és a mozdonyvezetők vesznek részt legnagyobb arányban a munkabeszüntetésben: mintegy kétharmaduk sztrájkol.
Adásunkban Kósa András László, a bukaresti Balassi Intézet igazgatója számol be Pataky Lehel Zsoltnak az Aradon megrendezett Donau Lounge idei találkozójáról, majd Bíró István hangképes összeállítását hallják a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban jövő év április 20-ig megtekinthető Elit Alakulat 2.0 című tárlatról, amely a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetőit mutatja be.
A kormány pénteken
elfogadott határozata szerint 2020. január elsejétől 2080 lejről 2230 lejre nő
az országos bruttó minimálbér – jelentette be Violeta Alexandru munkaügyi
miniszter. A határozattal a minimálbér nettó összege 83 lejjel nő, a jelenlegi
1263 lejről 1346 lejre. A felsőfokú végzettségűek minimálbérét a korábban
beharangozottaktól eltérően nem törlik el, de összege nem nő, bruttó 2350 lej
(nettó 1413 lej) marad. Az összeg emelése nem csak a munkáltatóknak jelent
többletkiadásokat, közvetett módon az országos költségvetést is terheli.
A kormányprogram gyakorlatba ültetését és a nemzetiségek békés együttélésének biztosítását tartja fő feladatának az új Kovászna megyei prefektus, Todor Iulian-Constantin. A tisztségbe iktatása alkalmából mondott beszédében az új prefektus leszögezte, az illetékes intézményeknek támogatniuk kell a megye sokszínűségéből adódó kulturális és szellemi értékek kifejezésre juttatását és fejlesztését.
Hangsúlyozta továbbá a méltóság és az egymással szembeni tisztelet fontosságát. Az 59 éves Todor Iulian-Constantint a Népi Mozgalom Párt (PMP) javaslatára nevezték ki Kovászna megye prefektusává. 1995 és 2000 között, valamint 2006 és 2011 között a bodzafordulói adóhivatal vezetője volt, majd a sepsiszentgyörgyi kincstár igazgatójaként tevékenykedett. Todor Iulian-Constantin a 2014-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) által hivatalba helyezett Sebastian Cucut váltja a prefektusi tisztségben.
Egy hetes halasztást követően ítéletet hirdetett ma a Colectiv-perben első fokon eljáró bukaresti törvényszék.
A bukaresti törvényszék nyolc év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Colectiv-perben Bukarest negyedik kerületének volt polgármesterét, Cristian Popescu-Piedonét a Colectiv klub működési engedélyének kibocsátásával kapcsolatos hivatali visszaélés miatt.
Egyenként 11 év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Colectiv klub három tulajdonosát. Alin George Anastasescu, Paul Gancea és Costin Mincu ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, gondatlanságból elkövetett testi sértés, valamint a törvény által előírt munkabiztonsági és munka-egészségügyi intézkedések elmulasztása miatt emeltek vádat.
Tizenkét év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Golden Ideas Fireworks Artists nevű, pirotechnikai eszközöket forgalmazó cég tulajdonosát, Daniela Niţát. Ugyanabban az ügyben a cég két pirotechnikusa, Viorel Zaharia és Marian Moise 9 év és 8 hónap, illetve 10 év szabadságvesztést kapott.
Egyenként kilenc év és két hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte hétfőn a bukaresti törvényszék a Colectiv-perben a bukaresti katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) két tűzoltóját. George Matei és Antonina Radu ellen azért emeltek vádat, mert a Colectiv klub ellenőrzésekor nem hozták meg a törvény által előírt intézkedéseket a tűzvédelmi előírások betartása érdekében. Az ítélet nem jogerős. A Colectiv klubban 2015. október 30-án kiütött tűzvésznek 64 halálos áldozata és 160-nál is több sebesültje volt.
Parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvényét a liberális kormány. Ludovic Orban miniszterelnök megkapta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének támogatását. A rendszerváltás óta még nem volt példa rá, hogy a büdzsét ilyen módszerrel emeljék törvényerőre.
Ludovic Orban azt mondta: az a célja, hogy december 31-ig hatályba lépjen a költségvetési törvény, és számára december 23-a tűnik a "legalkalmasabb" dátumnak arra, hogy bejelentse a felelősségvállalást a parlament előtt. A kormányfő korábbi nyilatkozataiban többször utalt rá: attól tart, hogy a parlamenti vita során a jövő évi parlamenti választásokra készülő törvényhozók egymást túllicitálva fognak irreális - többletkiadásokat feltételező - módosításokat javasolni, amelyek elfogadását a PNL kisebbségi kormánya nem tudná megakadályozni.
Módosító indítványok beterjesztését a kormányzati felelősségvállalás is lehető teszi, de ezek közül csak azok kerülnek be a törvénytervezetbe, amelyeket a kormány jóváhagy.