A rendkívüli hőség miatt az Arad megyei hatóságok korlátozzák csütörtökön és pénteken - 12 és 20 óra között - a megyei utakon a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát.
Az Arad megyei tanács szerdán közölte, az Országos Meteorológiai Szolgálat által kibocsátott és az ország nyugati részét érintő narancssárga jelzésű kánikulariasztás miatt hozták meg az intézkedést. Mentesülnek a tilalom alól a személyszállító gépjárművek, az élő állatokat vagy romlandó termékeket, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket, ellenőrzött hőmérsékletet igénylő árut, katasztrófa sújtotta területekre vizet és élelmiszert szállító járművek, illetve a törvényben előírt egyéb különleges szállítmányok.
Rendkívüli ülést tart szerdán a kormány. A kabinet sajtóirodájának közleménye szerint a 14 órakor kezdődő, hibrid formátumban zajló ülés napirendjén a 2026-2030-as vasúti infrastruktúra-fejlesztési stratégia jóváhagyásáról szóló határozattervezet szerepel.
Összehívja szerda déltánra politikai bizottságát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) azért, hogy bizalmi szavazással erősítse meg Dominic Fritz pártelnök iránti támogatását - erről tegnap döntött nagy többséggel az USR országos bürója. A 18 órakor kezdődő ülést követően Cristian Seidler pártszóvivő nyilatkozik majd a sajtónak.
A döntés előzménye az, hogy az alkotmánybíróság hétfőn alkotmányosnak ítélte a feddhetetlenségi törvénybe a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére beiktatott módosítást, amely szerint elveszítik tisztségüket azok a választott tisztségviselők, akiknél összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítanak meg. A testület szavazattöbbséggel alkotmányosnak ítélte a törvény azon rendelkezését, amely szerint a jogszabály hatálybalépésétől számított 30 nap elteltével a köztisztség a törvény erejénél fogva megszűnik.
Az USR képviselői szerint a törvénymódosítás Dominic Fritz pártelnök ellen irányul, akinél egy jogerős döntés érdekellentétet állapított meg. Fritz ezáltal elveszítheti a temesvári polgármesteri mandátumát.
Nicușor Dan államelnök várja az alkotmánybíróság indoklását a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos döntést illetően. Az X közösségi oldalán az államfő hangsúlyozta: beadványa nagyon megalapozott érveken alapult, de várja a testület álláspontjának indoklását, hiszen korábban is előfordult, hogy fenntartotta véleményét a bíróság indoklása után is, amikor kifogásait elutasították.
A törvény az indoklás közlése után kerül vitára a parlament elé, és csak ezt követően jut az államfőhöz. Nicușor Dan bejegyzésében megjegyezte: reméli, a jogalkotási folyamatot sikerül lezárni augusztus 31-ig, a helyreállítási tervben (PNRR) megszabott határidőig.
Az államelnök augusztus 10-én támadta meg az alkotmánybíróságon a parlamentben néhány nappal korábban elfogadott új feddhetetlenségi törvényt. Beadványa szerint a jogszabály több ponton sérti az alkotmányos normákat és elveket.
A rendkívüli hőség miatt az Arad megyei hatóságok korlátozzák csütörtökön és pénteken - 12 és 20 óra között - a megyei utakon a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát.
Az Arad megyei tanács szerdán közölte, az Országos Meteorológiai Szolgálat által kibocsátott és az ország nyugati részét érintő narancssárga jelzésű kánikulariasztás miatt hozták meg az intézkedést. Mentesülnek a tilalom alól a személyszállító gépjárművek, az élő állatokat vagy romlandó termékeket, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket, ellenőrzött hőmérsékletet igénylő árut, katasztrófa sújtotta területekre vizet és élelmiszert szállító járművek, illetve a törvényben előírt egyéb különleges szállítmányok.
Hargita megye prefektusának lemondását követelte tegnap délután Csíkszeredában az a több száz, Székelyföld különböző térségeiből összegyűlt ember, aki az Erdélyi Magyar Néppárt felhívására vett részt az úzvölgyi temetőkert védelmében szervezett tüntetésen. A demonstrálók Andrei Jean-Adrian lemondása mellett kérték a katonatemető államosításának leállítását és eredeti állapotának visszaállítását is.
Papíron és online is aláírható a Székely Nemzeti Tanács által elindított nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés. Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevet viselő kezdeményezést május 7-én vette nyilvántartásba az Európai Bizottság, és 2020. május 6-ig mintegy 7 ország 1 millió állampolgárának kell aláírnia ahhoz, hogy a brüsszeli testület asztalára kerüljön.
A jövendő uniós „miniszterek” előbb David Sassoli EP-elnöknek mutatkoznak be, majd jövő héten a portfóliójuknak megfelelő bizottságok előtt „vizsgáznak”. A szaktestületek…
Kurd terroristák nyugat-európai toborzásában és kiképzésében résztvevő szervezett bűnözői csoport tagjait fogták el a belga hatóságok – közölte ma az európai uniós ügyészségi szervezet. A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint a bűnözői csoport két tagját öt országban – Belgium mellett Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban – végzett nyomozások és házkutatások után fogták el.
Magyarázatot kér az ombudsman az egészségügyi minisztériumtól, mert az elmulasztotta kidolgozni a végrehajtási utasításait annak a törvénynek, amely biztosítani hivatott…
Irán nem hosszabbítja meg a 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt – nyilatkozta ma az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője.
Dél-Korea ötvenezer tonna rizst küld Észak-Koreának az ENSZ Világélelmezési Programjának közvetítésével, hogy enyhítse a súlyosbodó élelmiszerválságot – jelentette be ma a szöuli országegyesítési minisztérium. Dél-Korea utoljára 2010-ben küldött rizst Észak-Koreának, mintegy 5 ezer tonnányit, az árvizek következtében keletkezett élelmiszerválság enyhítésére.
Bemutatta a Facebook a Libra nevű kriptopénzét. Az új digitális pénznem nem lesz olyan, mint a Bitcoin. Mark Zuckerberg bejelentése alapján arra lehet számítani, hogy egy olyan decentralizált blokklánc technológiára épülő digitális pénzt fognak 2020-ban elérhetővé tenni, amelynek az árfolyama ugyanolyan stabil lesz, mint a dolláré, és nem árfolyamspekulációra, hanem alapvetően arra lesz jó, hogy emberek pénzt tudjanak küldeni egymásnak vagy vállalatoknak termékekekért, illetve szolgáltatásokért cserébe.
Másfél millió adag influenza elleni oltóanyagot vásárolt idén az egészségügyi minisztérium, körülbelül 200 ezerrel többet, mint tavaly. Ezeket a vakcinákat a magas kockázati csoportokba tartozók kapják meg, térítésmentesen.
Májusban Romániában volt a legmagasabb az éves szintű
infláció az Európai Unió tagországai közül – közölte kedden az Eurostat. A múlt
hónapban átlagosan 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Romániában.
Hargita megye prefektusának lemondását követelte tegnap délután Csíkszeredában az a több száz, Székelyföld különböző térségeiből összegyűlt ember, aki az Erdélyi Magyar Néppárt felhívására vett részt az úzvölgyi temetőkert védelmében szervezett tüntetésen. A demonstrálók Andrei Jean-Adrian lemondása mellett kérték a katonatemető államosításának leállítását és eredeti állapotának visszaállítását is.
Csomortányi István, az EMNP elnöke a tüntetésen mondott beszédében úgy értékelte: most már leplezetlen módon, közvetlen ostrom zajlik az erdélyi magyarság ellen. Mint mondta: “Nem felelhetnek megyéinkért olyanok, akik nem a helyi lakosság érdekeit képviselik. Nincs szükségünk bukaresti, minisztériumi gyámságra, ezért követeljük, hogy az úzvölgyi katonatemetőt hagyják jogos tulajdonosánál, Csíkszentmárton községnél. Ugyanakkor követeljük, hogy a szomszéd megyék által elcsatolt területeket adják vissza községeink fennhatósága alá" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke "a mesterségesen gerjesztett magyarellenesség" ellen tiltakozott és arról beszélt, hogy az úzvölgyi temetőben szabálytalanságok sorát követték el a román hatóságok.
Papíron és online is aláírható a Székely Nemzeti Tanács által elindított nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés. Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevet viselő kezdeményezést május 7-én vette nyilvántartásba az Európai Bizottság, és 2020. május 6-ig mintegy 7 ország 1 millió állampolgárának kell aláírnia ahhoz, hogy a brüsszeli testület asztalára kerüljön.
A kezdeményezés beterjesztői azt javasolták, hogy az Európai Unió a kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A romániai magyar pártok támogatják az SZNT által beterjesztett kezdeményezést és aláírásokat gyűjtenek sikerre vitele érdekében. Az RMDSZ 200-250 ezer aláírás összegyűjtését ígérte. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap aláírta az online támogató ívet.
A nemzeti régiók egyenlőségéért indított európai polgári kezdeményezést itt lehet aláírni online: http://www.nemzetiregiok.eu/.
A
jövendő uniós „miniszterek” előbb David Sassoli EP-elnöknek mutatkoznak be, majd jövő héten a portfóliójuknak
megfelelő bizottságok előtt „vizsgáznak”. A szaktestületek ezt követően zárt
ajtók mögött értékelik a jelöltek szakértelmét és teljesítményét.
A
jelöltek átvilágítása sokkal alaposabb, mint amihez hozzászokhattak a miniszteraspiránsok
egyes tagállamokban, például Romániában. Ha az EP-bizottság értékelése negatív,
az illető jelöltet várhatóan visszalépteti az Európai Bizottság (EB)
megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen. Ellenkező esetben kockáztatja, hogy
a parlament a teljes bizottságot visszadobja.
A biztosi posztra aspiráló politikusok között számos problémás jelölt található. Köztük van Rovana Plumb is, akinek már a jelölése is meglepetés volt brüsszeli források szerint, és egyre többen fogadnak arra, hogy elbukik a bizottsági vizsgán. A politikus – volt bukaresti és brüsszeli törvényhozó, több kormány minisztere – neve felmerült a Belina-ügy kapcsán, azonban végül nem indult ellene büntetőeljárás, mert a bukaresti parlament elutasította a mentelmi joga felfüggesztését.
Az EP
hagyományosan visszadob egy-egy jelöltet – már csak azért is, hogy megmutassa:
tud és kész élni ezzel a jogával –, azonban ezúttal két vagy három aspiránst is
kiszavazhatnak a képviselők. Megfigyelők szerint von der Leyen csapatában
Rovana Plumbon kívül legalább öt problémás jelölt van.
Ha a parlament megszavazza a von der Leyen-bizottságot, a román biztos a közlekedésért fog majd felelni, egy olyan területen, amelyen Románia sereghajtó. WINKLER Gyula EP-képviselő emlékeztet: öt évvel ezelőtt hasonló döntést hozott az akkor alakuló bizottság elnöke.
Winkler Gyula nyilatkozatát Pataky Lehel Zsolt rögzítette
Egyes sajtóinformációk szerint Dăncilă szándékosan választott problémás jelöltet. Ha az EP nem fogadja el Rovana Plumbot, Romániának új biztost kell jelölnie, akinek a személyéről a kormányfő dönt. A G4Media által idézett kormányzati források szerint a miniszterelnök és környezete már hetek óta keresi a jogi megoldást arra, hogy a kormányfő legyen román részről a következő uniós biztos. A portál értesülései szerint Dăncilă „már a nyár óta” készíti magának a brüsszeli posztot, és erről tárgyalt augusztus 20-i találkozóján Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnökkel is. Ami a lehetséges forgatókönyveket illeti, elképzelhető, hogy Dăncilă maga írja alá a jelölését, utolsó miniszterelnöki aktusaként. Egy másik opció, hogy ha időközben a parlament elfogadja az ellenzéki pártok által készített bizalmatlansági indítványt, a Dăncilă helyét átvevő az ügyvivő miniszterelnök jelöli a távozó kormányfőt a biztosi posztra.
Kurd terroristák nyugat-európai toborzásában és kiképzésében résztvevő szervezett bűnözői csoport tagjait fogták el a belga hatóságok - közölte ma az európai uniós ügyészségi szervezet. A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint a bűnözői csoport két tagját öt országban - Belgium mellett Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban - végzett nyomozások és házkutatások után fogták el.
A gyanúsítottak a felsorolt országokban toborzás céljából összejöveteleket szerveztek, valamint kiképzőtáborokat működtettek - közölték.
A kurd autonómiáért 1984 óta fegyveres küzdelmet folytató, marxista-leninista indíttatású Kurdisztáni Munkáspárt, amelyet Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekint, több mint harminc éve harcol az ankarai központi hatalom ellen.
Magyarázatot kér az ombudsman az egészségügyi minisztériumtól, mert az elmulasztotta kidolgozni a végrehajtási utasításait annak a törvénynek, amely biztosítani hivatott a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát a kórházakban és szociális intézményekben. A vonatkozó jogszabályok már tavaly életbe léptek, viszont az alkalmazási normák hiányát sok esetben ürügyként használják az érintett intézmények a kisebbségi anyanyelv-használati jog megtagadására. A népügyvédi hivatal lépésének részleteiről, illetve a várható következményekről kérdezte Molnár Zsolt ombudsmanhelyettest Hermann Endre.
Irán nem hosszabbítja meg a 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt – nyilatkozta ma az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője.
Haszan Róháni iráni elnök május 8-án bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország - azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.
Napra pontosan ma négy hete ellenzékbe vonult a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, és ezzel megszűnt a Viorica Dancila vezette kormány parlamenti többsége. Ennek ellenére Dancila továbbra is hivatalban van, pontosabban annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok jóformán a 2016-as választások óta azt hangoztatják, hogy minden egyes nap, amit a Szociáldemokrata Párt az ország élén tölt, valóságos katasztrófa. Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével beszélgettünk.
Dél-Korea ötvenezer tonna rizst küld Észak-Koreának az ENSZ Világélelmezési Programjának közvetítésével, hogy enyhítse a súlyosbodó élelmiszerválságot - jelentette be ma a szöuli országegyesítési minisztérium. Dél-Korea utoljára 2010-ben küldött rizst Észak-Koreának, mintegy 5 ezer tonnányit, az árvizek következtében keletkezett élelmiszerválság enyhítésére.
A minisztérium közleménye hozzáteszi, hogy a segély kiosztásával és a felügyeletével a ENSZ Világélelmezési Programját bízta meg.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség szerint Észak-Koreát az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya sújtja. A több mint 25 millió lakosú országban 10 millióan szembesülnek súlyos élelmiszerhiánnyal, miután az országban tavaly az évtized legrosszabb termését takarították be. Ennek következtében Észak-Korea május elején fejenként 300 grammra csökkentette a jegyekre vásárolható élelmiszeradagokat.
Észak-Koreában legutóbb a 90-es évek közepén volt hatalmas éhínség, amelynek következtében százezrek haltak meg.
Bemutatta a Facebook a Libra nevű kriptopénzét. Az új digitális pénznem nem lesz olyan, mint a Bitcoin. Mark Zuckerberg bejelentése alapján arra lehet számítani, hogy egy olyan decentralizált blokklánc technológiára épülő digitális pénzt fognak 2020-ban elérhetővé tenni, amelynek az árfolyama ugyanolyan stabil lesz, mint a dolláré, és nem árfolyamspekulációra, hanem alapvetően arra lesz jó, hogy emberek pénzt tudjanak küldeni egymásnak vagy vállalatoknak termékekekért, illetve szolgáltatásokért cserébe.
A digitális pénz működtetésére létrehoztak egy Libra Association nevú nonprofit szervezetet is. Fontos lehet, hogy ebben olyan pénzügyi szolgáltatók is tagok, mint a Visa, a Mastercard vagy a PayPal. A digitális pénz népszerűvé válásának esélyeit pedig tovább növeli, hogy a Spotify, az Uber vagy a Vodafone is tagja a működtető szervezetnek, ami azt is jelenti, hogy ezek a szolgáltatók is elfogadják majd fizetőeszközként a Librát. A digitális pénztárca, amelyben majd a Librát "tartják" a felhasználók, Messengeren és WhatsAppon is elérhető lesz.
A kriptopénz bevezetése érdekében jelenleg 27 másik globális vállalattal áll partnerségben a Facebook, amely azt ígéri, hogy 100 fölé tornássza fel a résztvevő vállalatok számát.
A korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés és okirat-hamisítás miatt indítana bűnvádi eljárást az egykori egészségügyi miniszter ellen.
A vádhatóság szerint Florian Bodog közbenjárására személyi tanácsadója egy évig anélkül kapott fizetést, hogy megjelent volna munkahelyén és ellátta volna feladatait. Az ügyészek szerint ezáltal mintegy 78 ezer lejes kárt okoztak a szaktárcának. A szenátus jogi bizottsága korábban nem támogatta Florian Bodog mentelmi jogának megvonását.
Másfél millió adag influenza elleni oltóanyagot vásárolt idén az egészségügyi minisztérium, körülbelül 200 ezerrel többet, mint tavaly. Ezeket a vakcinákat a magas kockázati csoportokba tartozók kapják meg, térítésmentesen.
A térítésmentes oltás a kockázati csoportokba tartozóknak, a 65 év feletti személyeknek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, továbbá a várandós nőknek és az egészségügyi dolgozóknak jár. A szaktárca közleménye értelmében az ingyenes oltási kampány keretében első körben felhasználandó ötvenezer vakcinát már kiküldték a megyékbe, az egészségügyi szakszemélyzet beoltására.
Október második felében a többi vakcinát is szétosztják, hogy a családorvosi rendelőkben is kezdődhessen el az oltási kampány.Az egészségügyi minisztérium ismételten felhívja a lakosság figyelmét, hogy az oltás az influenza elleni védekezés leghatékonyabb módja.
Májusban Romániában volt a legmagasabb az éves szintű
infláció az Európai Unió tagországai közül - közölte kedden az Eurostat. A múlt
hónapban átlagosan 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Romániában.
A második legnagyobb infláció Magyarországon volt, 4,0
százalék, a harmadik helyen Lettország áll 3,5 százalékkal.
A legalacsonyabb inflációt (0,2 százalék) Ciprusról
jelentették, majd Portugália (0,3 százalék) és Görögország (0,6 százalék)
következik.
Az euróövezetben egyéves mélypontra, 1,2 százalékra csökkent az infláció májusban.
Az unió egészében a fogyasztói árak 1,6 százalékkal emelkedtek az áprilisi 1,9
százalék után.
Hargita megye prefektusának lemondását követelte tegnap délután Csíkszeredában az a több száz, Székelyföld különböző térségeiből összegyűlt ember, aki az Erdélyi Magyar Néppárt felhívására vett részt az úzvölgyi temetőkert védelmében szervezett tüntetésen. A demonstrálók Andrei Jean-Adrian lemondása mellett kérték a katonatemető államosításának leállítását és eredeti állapotának visszaállítását is.
Csomortányi István, az EMNP elnöke a tüntetésen mondott beszédében úgy értékelte: most már leplezetlen módon, közvetlen ostrom zajlik az erdélyi magyarság ellen. Mint mondta: “Nem felelhetnek megyéinkért olyanok, akik nem a helyi lakosság érdekeit képviselik. Nincs szükségünk bukaresti, minisztériumi gyámságra, ezért követeljük, hogy az úzvölgyi katonatemetőt hagyják jogos tulajdonosánál, Csíkszentmárton községnél. Ugyanakkor követeljük, hogy a szomszéd megyék által elcsatolt területeket adják vissza községeink fennhatósága alá" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke "a mesterségesen gerjesztett magyarellenesség" ellen tiltakozott és arról beszélt, hogy az úzvölgyi temetőben szabálytalanságok sorát követték el a román hatóságok.