A rendkívüli hőség miatt az Arad megyei hatóságok korlátozzák csütörtökön és pénteken - 12 és 20 óra között - a megyei utakon a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát.
Az Arad megyei tanács szerdán közölte, az Országos Meteorológiai Szolgálat által kibocsátott és az ország nyugati részét érintő narancssárga jelzésű kánikulariasztás miatt hozták meg az intézkedést. Mentesülnek a tilalom alól a személyszállító gépjárművek, az élő állatokat vagy romlandó termékeket, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket, ellenőrzött hőmérsékletet igénylő árut, katasztrófa sújtotta területekre vizet és élelmiszert szállító járművek, illetve a törvényben előírt egyéb különleges szállítmányok.
Rendkívüli ülést tart szerdán a kormány. A kabinet sajtóirodájának közleménye szerint a 14 órakor kezdődő, hibrid formátumban zajló ülés napirendjén a 2026-2030-as vasúti infrastruktúra-fejlesztési stratégia jóváhagyásáról szóló határozattervezet szerepel.
Összehívja szerda déltánra politikai bizottságát a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) azért, hogy bizalmi szavazással erősítse meg Dominic Fritz pártelnök iránti támogatását - erről tegnap döntött nagy többséggel az USR országos bürója. A 18 órakor kezdődő ülést követően Cristian Seidler pártszóvivő nyilatkozik majd a sajtónak.
A döntés előzménye az, hogy az alkotmánybíróság hétfőn alkotmányosnak ítélte a feddhetetlenségi törvénybe a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére beiktatott módosítást, amely szerint elveszítik tisztségüket azok a választott tisztségviselők, akiknél összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítanak meg. A testület szavazattöbbséggel alkotmányosnak ítélte a törvény azon rendelkezését, amely szerint a jogszabály hatálybalépésétől számított 30 nap elteltével a köztisztség a törvény erejénél fogva megszűnik.
Az USR képviselői szerint a törvénymódosítás Dominic Fritz pártelnök ellen irányul, akinél egy jogerős döntés érdekellentétet állapított meg. Fritz ezáltal elveszítheti a temesvári polgármesteri mandátumát.
Nicușor Dan államelnök várja az alkotmánybíróság indoklását a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos döntést illetően. Az X közösségi oldalán az államfő hangsúlyozta: beadványa nagyon megalapozott érveken alapult, de várja a testület álláspontjának indoklását, hiszen korábban is előfordult, hogy fenntartotta véleményét a bíróság indoklása után is, amikor kifogásait elutasították.
A törvény az indoklás közlése után kerül vitára a parlament elé, és csak ezt követően jut az államfőhöz. Nicușor Dan bejegyzésében megjegyezte: reméli, a jogalkotási folyamatot sikerül lezárni augusztus 31-ig, a helyreállítási tervben (PNRR) megszabott határidőig.
Az államelnök augusztus 10-én támadta meg az alkotmánybíróságon a parlamentben néhány nappal korábban elfogadott új feddhetetlenségi törvényt. Beadványa szerint a jogszabály több ponton sérti az alkotmányos normákat és elveket.
A rendkívüli hőség miatt az Arad megyei hatóságok korlátozzák csütörtökön és pénteken - 12 és 20 óra között - a megyei utakon a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát.
Az Arad megyei tanács szerdán közölte, az Országos Meteorológiai Szolgálat által kibocsátott és az ország nyugati részét érintő narancssárga jelzésű kánikulariasztás miatt hozták meg az intézkedést. Mentesülnek a tilalom alól a személyszállító gépjárművek, az élő állatokat vagy romlandó termékeket, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket, ellenőrzött hőmérsékletet igénylő árut, katasztrófa sújtotta területekre vizet és élelmiszert szállító járművek, illetve a törvényben előírt egyéb különleges szállítmányok.
A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a tegnap megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében – közölte ma a török védelmi minisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma kijelentette, hogy nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől.
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
Klaus Johannis államfő kihirdette a bukaresti holokausztmúzeum megalapításáról szóló törvényt. Az elnök tegnapra, azaz a holokauszt romániai emléknapja – a bukovinai deportálások kezdetének évfordulója – előestéjére időzítette a jogszabály nyilvános aláírását, amelyre a zsidó hitközség, illetve a román törvényhozás tagjait, a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőit és a román közélet képviselőit is meghívta az elnöki hivatalba.
Trianon napjává nyilvánítaná a Szociáldemokrata Párt június 4-ét. Az erről szóló tervezet ma szerepelt a szenátus napirendjén. A kezdeményezés arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy június 4-én, a trianoni szerződés megünnepelésekor tűzzék ki a román nemzeti lobogót. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője károsnak nevezte a kezdeményezést a kisebbség-többség viszonyának szempontjából, ezért a Szövetség annak elutasítását kéri.
30 év után először magyar helységnévtáblát helyeztek ki Máramarosszigeten. A magyar felirat tegnap került fel a város bejáratánál lévő helységnévtáblákra.
Nyílt levélben követeli a Magyar Polgári Pár több tagja Mezei János elnök lemondását. A levél 22 aláírója szerint az elnök megosztó és kirekesztő politikát folytat, kizárásokkal fenyeget, ugyanakkor nem sikerült új programmal, új politikai irányvonallal előállnia, sőt az MPP korábban elért eredményei is veszélybe kerülnek.
Indul az Örökségünk őrei – fogadj örökbe egy műemléket országos örökségvédelmi verseny új évada. Az épített örökség iránt érdeklődő 9 – 12. osztályos csapatok október 18-ig jelentkezhetnek a verseny új évadára.
A művelődési minisztérium jóváhagyta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) szobrának felállítását Marosvásárhelyen. A hírt Vass Levente, az RMDSZ volt marosvásárhelyi elnöke jelentette be tegnap. Bethlen Gábor egész alakos szobra Harmath István, Magyarországon élő alkotó munkája és Sántha Attila szovátai szobrász öntötte ki.
Rovana Plumb jelölésének elutasítása után újabb javaslatot küldött az európai biztosi tisztségre tegnap a kormány. Az Európai Bizottság egyik szóvivője tegnap este azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a kiértékelési eljárás folyamatban van mind a román, mind a magyar jelölt esetében.
A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a tegnap megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében - közölte ma a török védelmi minisztérium.
A tárca hozzátette, hogy a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei az éjszaka során is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak. A szóban forgó célpontokról azonban a minisztérium nem árult el részleteket. Az offenzíva tegnap délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok késő este lépték át a határt.
A katonai beavatkozás elsősorban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen irányul, amelyet a NATO-szövetséges Egyesült Államok modern fegyverekkel látott el, illetve kiképzett az Iszlám Állammal szemben. (MTI)
Ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést svédországi határain Dánia a jövő hónaptól - jelentette be ma a dán igazságügyi miniszter.
A döntés hátterében az a robbantásos támadás áll, amelyet augusztusban követtek el a dán adóhivatalnál, és amelynek a végrehajtásával két svéd állampolgárt vádoltak meg. Mette Frederiksen dán miniszterelnök már akkor jelezte, hogy Koppenhága szigorúbb határellenőrzéseket fontolgat Svédországgal közös határán.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma kijelentette, hogy nem tudott az Ukrajnának szánt amerikai hadisegély befagyasztásáról, amikor júliusban telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, erről csak később értesült védelmi miniszterétől.
Az államfő ezt egy "sajtómaratonnak" elnevezett kijevi eseményen mondta. Zelenszkij elmondta, közelmúltbeli New York-i megbeszélésükön megkérte Trumpot, hogy a Fehér Ház változtasson retorikáján, és ne beszéljen úgy Ukrajnáról, mint olyan országról, ahol virágzik a korrupció.
A Donyec-medencei válsággal kapcsolatban Zelenszkij a háború befejezése érdekében szükségesnek nevezett egy kétoldalú találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de megjegyezte, hogy ez most még nem szerepel a napirenden. (MTI)
Jogerősen felmentette tegnap a legfelsőbb bíróság Markó Attilát, a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának volt tagját, akit tavaly alapfokon öt év letöltendő börtönre ítélt egy visszaszolgáltatási ügyben a bukaresti táblabíróság.
A korrupcióellenes ügyészség szerint az ügy 12 vádlottja - köztük a kártérítési bizottság nyolc tagja - csaknem 85 millió eurós kárt okozott a román államnak azáltal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanokért. A legfelsőbb bíróság csak a kártérítési bizottság volt alelnökét, Theodor-Cătălin Nicolescu volt képviselőt és egy ingatlanbecsüst talált bűnösnek, az ügy többi, első fokon elmarasztalt vádlottját felmentette.
Mint ismert, Markó Attila egykori kisebbségügyi államtitkárt, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét 2014-ben ítélték jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre amiatt, hogy az illetékes restitúciós testület tagjaként hozzájárult az államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium épületének – visszaszolgáltatásához. Miután a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek ellene, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A tavalyi alapfokú ítéletet távollétében hozták meg. Jelenleg nemzetközi körözés van érvényben ellene.
Markó Attila a legfelsőbb bíróság tegnap hozott jogerős ítélete kapcsán azt írta a Facebook oldalán, hogy igazság született… Jogerősen felmentették a második kárpótlási ügyben is. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy még további két - a korábbi kettővel teljesen azonos tényállású - pere van folyamatban, mindkettőben ugyanúgy le akarják tartóztatni. Természetesen ezek a felmentő ítéletek sokat nyomnak a latban azok kimenetelét tekintve is, de ettől még nem jött vissza a bizalma a román igazságszolgáltatásban – írta Facebook oldalán Markó Attila.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte a legfelsőbb bíróság tegnap hozott ítéletét, és a következőket nyilatkozta a Bukaresti Rádió híradójának:
Klaus Johannis államfő kihirdette a bukaresti holokausztmúzeum megalapításáról szóló törvényt. Az elnök tegnapra, azaz a holokauszt romániai emléknapja - a bukovinai deportálások kezdetének évfordulója - előestéjére időzítette a jogszabály nyilvános aláírását, amelyre a zsidó hitközség, illetve a román törvényhozás tagjait, a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőit és a román közélet képviselőit is meghívta az elnöki hivatalba.
Az államfő beszédében rámutatott: a románok 30 éve véráldozattal vívták ki szabadságukat, és az a vágy vezérelte őket, hogy ne éljenek többé hazugságban. Márpedig az ország történetéhez a múlt felemelő és tragikus öröksége egyaránt hozzátartozik - tette hozzá. A most megalapított múzeum segít megismertetni a zsidó közösség hozzájárulását az ország kultúrájához és fejlődéséhez, ugyanakkor a zsidók ellen elkövetett népirtás borzalmait is bemutatja.
A Zsidók és a Holokauszt Nemzeti Történeti Múzeumát a fővárosi Victoriei sugárút 218-as szám alatt található, 1943-46 között épült ingatlanban rendezik be, ahol mintegy 8000 négyzetméternyi terület áll majd az intézményt állami költségvetésből működtető Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet rendelkezésére.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában, a legutóbbi népszámláláson pedig már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban. A Wiesel-bizottság 2004-ben közzétett, Romániában hivatalos dokumentummá vált jelentése a második világháborúban román fennhatóságú területeken elpusztult zsidók számát 280 és 380 ezer közöttire, míg az észak-erdélyi holokausztban elpusztultak számát 135 ezerre becsüli.
Október 9-ét, a bukovinai deportálások kezdetének napját 2004-ben nyilvánították a holokauszt romániai emléknapjává.
Trianon napjává nyilvánítaná a Szociáldemokrata Párt június 4-ét. Az erről szóló tervezet ma szerepelt a szenátus napirendjén. A kezdeményezés arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy június 4-én, a trianoni szerződés megünnepelésekor tűzzék ki a román nemzeti lobogót. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője károsnak nevezte a kezdeményezést a kisebbség-többség viszonyának szempontjából, ezért a Szövetség annak elutasítását kéri.
Az RMDSZ-es politikus azt mondta: Trianon a romániai magyar közösség számára nem ünnep. Káros kezdeményezések helyett a kormánypártnak a kisebbségi jogok bővítésén és biztosításán kellene dolgoznia, hiszen a kisebbségek ügye mindig a többség felelőssége – fogalmazott Cseke Attila.
A szociáldemokrata párt kérésére a tervezetet visszaküldték a felsőház közigazgatási szakbizottságába, hogy újból megvizsgálják azt. Az RMDSZ szenátora szerint ez az eljárás csak időhúzás: a kormánypárt célja az, hogy módosítások nélkül, hallgatólagosan kerüljön át a tervezet a képviselőház asztalára – nyilatkozta Cseke Attila, aki szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a kezdeményezésről vitázna a szenátus plénuma.
30 év után először magyar helységnévtáblát helyeztek ki Máramarosszigeten. A magyar felirat tegnap került fel a város bejáratánál lévő helységnévtáblákra.
Máramarosszigeten a 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosság alig 11-12 százaléka vallotta magát magyarnak, de Béres István László, a történelmi Máramaros területi RMDSZ-szervezet elnöke becslése szerint az elvándorlás és az asszimiláció miatt ez az arány mostanra 10 százalék körülire csökkent. Az RMDSZ-es politikus szerint a korábbi településvezetők „nem merték bevállalni” a magyar helységnévtábla kihelyezését, de a mostani elöljáró – a Szociáldemokrata Párt színeiben megválasztott Horia Vasile Scubli beváltotta a 2016-os helyhatósági választásokkor tett ígéretét.
A közigazgatási törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy ha egy adott településen egy nemzeti közösség számaránya eléri a húsz százalékot, az illető etnikum nyelvén is tüntessék fel a helység elnevezését. De nem tiltja a kétnyelvűséget abban az esetben, ha a kisebbség aránya a határérték alatt van.
Nyílt levélben követeli a Magyar Polgári Pár több tagja Mezei János elnök lemondását. A levél 22 aláírója szerint az elnök megosztó és kirekesztő politikát folytat, kizárásokkal fenyeget, ugyanakkor nem sikerült új programmal, új politikai irányvonallal előállnia, sőt az MPP korábban elért eredményei is veszélybe kerülnek.
Álláspontjuk szerint mindezt tetőzi a székelyudvarhelyi szervezet legutóbbi közgyűlésének alapszabályba ütköző lebonyolítása és a székelyudvarhelyi szervezet elnökének, Gálfi Árpádnak az eltávolítására tett kísérlet, végül a pártból való kizárása. A nyílt levelet aláíró párttagok úgyszintén elfogadhatatlannak tartják, hogy Mezei János a pártot a szabályokat áthágva kiszolgáltatja és bábként vezeti.
Az október 8-án Tusnádfürdőn kelt nyílt levél aláírói figyelmeztetnek: az erdélyi magyar többpártrendszer olyan érték, amelyre szüksége van közösségünknek, a választópolgárok bölcsessége pedig több esetben visszaigazolta, hogy értik és támogatják ezt a nemzetpolitikával is összhangban lévő programot és cselekvési tervet.
Milyen az élet, ha az ember nem lát? Hogy boldogulnak a vakok a mindennapokban? Milyen lehet hallomásból ismerni a világot – kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódnak, kiváltképp, ha látássérült személlyel találkoznak, ám legtöbbször tapintatból nem merik feltenni.
Bardóczi Dénes
A mai
félórában egyik leghűségesebb hallgatónk, Bardóczi Dénes vezet minket és enged
bepillantást egy nemlátó masszőr életébe; felidézve gyermekkorát, kolozsvári-
és bukaresti diákéveit, önállósodását, pácienseivel kapcsolatos tapasztalatait,
a látó emberek (a társadalom, a hatóságok) viszonyulását.
Indul az Örökségünk őrei – fogadj örökbe egy műemléket országos örökségvédelmi verseny új évada. Az épített örökség iránt érdeklődő 9 – 12. osztályos csapatok október 18-ig jelentkezhetnek a verseny új évadára.
Az első hivatalosan elismert örökségvédelmi verseny idén nagyobb, színesebb lesz, a cél viszont ugyanaz: megismerni és megismertetni közösségünkkel Erdély rendkívül gazdag épített örökségét. Az országos döntőt ez alkalommal a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal szervezi az RMDSZ kulturális főosztálya.
A csapatok jelentkezését az info.oroksegunkorei@gmail.com e-mailcímen várják. További információkat is ugyanitt, vagy az Örökségünk őrei Facebook oldalán találnak az érdeklődők.
A művelődési minisztérium jóváhagyta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629) szobrának felállítását Marosvásárhelyen. A hírt Vass Levente, az RMDSZ volt marosvásárhelyi elnöke jelentette be tegnap. Bethlen Gábor egész alakos szobra Harmath István, Magyarországon élő alkotó munkája és Sántha Attila szovátai szobrász öntötte ki.
A szobrot idén november 15-én, a fejedelem születésének 439., halálának 390., egybeeső évfordulóján szeretnék leleplezni Marosvásárhely központjában.
Cosmin Blaga városházi szóvivő a Krónikának elmondta, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat már a napokban kiállítja az építkezési engedélyt és átadja a főtér alsó felében kiválasztott területet az építőnek.
A lap beszámol arról is, hogy a tanács 2017-ben egymillió lejt szavazott meg az alkotásra, ebből a pályanyertes művésznek eddig 267 ezret törlesztettek. A városban ez lenne az első magyar vonatkozású szobor, amelyet 1990 után, teljes egészében önkormányzati pénzből finanszíroznak.
Rovana Plumb jelölésének elutasítása után újabb javaslatot küldött az európai biztosi tisztségre tegnap a kormány. Az Európai Bizottság egyik szóvivője tegnap este azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a kiértékelési eljárás folyamatban van mind a román, mind a magyar jelölt esetében.
Egy másik brüsszeli forrás szerint pedig az EB megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen több javaslatot vár a román kormánytól.
Az új biztosjelölt nevesítését az indokolja, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította Rovana Plumb biztosi jelölését. Plumbot a szállításügyi portfólióval bízta volna meg Ursula von der Leyen.
Az eredeti tervek szerint az EP október 23-án szavaz az új Európai Bizottság összetételéről, ezért október 14-15-e az utolsó dátum az új biztosjelöltek szakbizottságbeli meghallgatására.
A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a tegnap megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében - közölte ma a török védelmi minisztérium.
A tárca hozzátette, hogy a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei az éjszaka során is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak. A szóban forgó célpontokról azonban a minisztérium nem árult el részleteket. Az offenzíva tegnap délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok késő este lépték át a határt.
A katonai beavatkozás elsősorban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen irányul, amelyet a NATO-szövetséges Egyesült Államok modern fegyverekkel látott el, illetve kiképzett az Iszlám Állammal szemben. (MTI)
