Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei munkálatait.
Helyszíni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan elmondta, a vasútvonal felújítása a Bánffyhunyad és Élesd közötti szakaszán felmerült tervezési problémák miatt késik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez Románia számára egy stratégiai jelentőségű beruházás.
A Pro Infrastructură Egyesület korábban felhívta a figyelmet, hogy bár a Kolozsvártól a magyar határig tartó 166 km hosszú vasúti pálya korszerűsítését 2026 augusztusáig kellene befejezni, az műszakilag lehetetlen, így várhatóan úszik az uniós finanszírozás.
Alacsonyabb villanyszámlákat és nagyobb energiabiztonságot ígér a szaktárca, miután pénteken üzembe helyezték Románia legnagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitását, közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A 200 MW teljesítményű és 400 MWh tárolókapacitású beruházás mindössze hat hónap alatt valósult meg – ami rendkívül rövid idő egy ilyen jelentős projekt esetében, hangsúlyozta a miniszter.
Bogdan Ivan hangsúlyozta, hogy jelenleg az energiatárolás az egyik leghatékonyabb megoldás a rendszer egyensúlyhiányainak csökkentésére, a termelő-felhasználók, úgynevezett prosumerek által termelt energia jobb integrálására, és ami a legfontosabb: az energiaárak kordában tartására a lakosság számára.
Ez tiszta és olcsó energia, amelyet akkor használhatunk fel, amikor a legnagyobb szükség van rá – írta Bogdan Ivan a Facebook-oldalán. Egyúttal közölte: pénteken Aranyosgyéresen megkezdődött egy 160 MW teljesítményű, kombinált ciklusú gázerőmű építése.
Az államfő kihirdette azt a törvénymódosítást, melynek értelmében az erőszakos (házas)társ távoltartására vonatkozó bírói parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik, amíg nem születik alapfokú bírósági végzés.
A jogszabály szerint az ügyésznek erről azonnal tájékoztatnia kell az ideiglenes távoltartási parancsot kiadó rendőrséget, amely értesíti az érintett személyeket.
A jogszabály szerint a védett áldozat a kényszerintézkedés lejárta után újabb távoltartási parancsot kérhet, ha védelmi intézkedések hiányában veszélybe kerülne az élete, testi vagy lelki épsége, illetve szabadsága.
A törvénymódosítás egyúttal növeli a családon belüli erőszak büntetési tételét a visszaesők esetében. Ha a bűncselekményt a távoltartást már korábban megszegő személy követi el, felével emelkednek a büntetési tételek.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
A műsor témái: politikai menedékjogot kapott Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök; Budapestről Bécsbe költözik a Közép Európai Egyetem; az…
A műsor témái: elmarasztalta a romániai jogállamiságot az Európai Parlament állásfoglalása; helyhatósági választások voltak Szlovákiában; brit lapértesülések szerint megszületett az…
Ma a számok
világába kalauzolom el Önöket, még akkor is, ha a matematika sosem volt az
erősségem. Természetesen a helyesírás felől fogom megközelíteni a témát.
Laura Codruța Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak a három bennmaradt jelölt közül az Európai Ügyészség főügyészi tisztségére az Európai Parlament illetékes bizottsága. A belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság, a LIBE ma szavazott az ügyben, miután tegnap meghallgatta mindhárom jelöltet.
Országszerte több törvényszék is felfüggesztette tevékenységét, március elsejével pedig újabbak is csatlakoznak az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendelet elleni tiltakozáshoz.
Több mint 2,7 millió eurónyi kártérítést kell fizetnie Romániának az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán egy perben, amelyet Ana Ionescu és mások indítottak a román állam ellen. Az ítélet leszögezi, hogy a panaszosok javára jogerős ítéletek születtek arról, hogy a kommunista rezsim törvénytelenül államosította tulajdonukat, így valójában ők soha nem szűntek meg ezen javak tulajdonosai lenni.
A képviselőház mai plenáris ülésén elfogadta az Országos Adóhatóság átszervezéséről szóló törvényt. Az RMDSZ javaslata értelmében felszámolnák az ANAF nyolc regionális igazgatóságát, és visszaállítanák a megyei szintű berendezkedést, azaz 41 képviselet jönne létre. A jogszabály, amelyet tegnap a képviselőház költségvetési bizottsága kedvezően véleményezett és korábban már a szenátus is elfogadott, élvezi a pénzügyminiszter támogatását.
Újabb két személy halálát okozta az influenza, ezzel 155-re nőtt a betegség halálos áldozatainak száma – tájékoztat az Agerpres hírügynökség az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja közleményére hivatkozva.
Nincs jelentős változás az eddigiekhez képest az elemi oktatásba való beiskolázás módszertanában – közölte a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet sajtóirodája. Azokat a gyerekeket lehet az előkészítő osztályokba beíratni, akik 2019. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, valamint szülői kérésre azokat is, akik 2019. december 31-ig lesznek hatévesek és a pszichoszomatikus felmérés alapján alkalmasak az iskolakezdésre.
Az elmúlt évben megduplázódott a Románia határátkelőin leleplezett, külföldön ellopott autók száma – nyilatkozta Adrian Popescu. Az Országos Határrendészeti Felügyelőség vezetője megjegyezte: több mint 250 lopott, a hatóságok által keresett járművet fedeztek fel a román határátkelőknél.
Együttműködési megállapodást írt alá két budapesti múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum modern régészeti módszerekkel kutatnák a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én.
A műsor témái: politikai menedékjogot kapott Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök; Budapestről Bécsbe költözik a Közép Európai Egyetem; az Egyesült Államok a Hasogdzsi-gyilkosság után is szállít fegyvereket Szaud Arábiának.
A műsor témái: elmarasztalta a romániai jogállamiságot az Európai Parlament állásfoglalása; helyhatósági választások voltak Szlovákiában; brit lapértesülések szerint megszületett az egyezség az Európai Unió és Nagy-Britannia között a Brexitről.
Ma a számok
világába kalauzolom el Önöket, még akkor is, ha a matematika sosem volt az
erősségem. Természetesen a helyesírás felől fogom megközelíteni a témát.
Amikor számokat
kell írnom egy szövegbe, mindig felteszem magamnak a kérdést, hogy betűkkel
vagy számjegyekkel írjam-e le őket. Habár nincs általános szabály egyik vagy
másik változat használatára, érdemes megjegyezni, hogy a folyamatos, főként
irodalmi jellegű szövegekben inkább betűkkel írjuk le a rövid szóval kimondható
számokat. Például: öt, húsz, ezer, százezer, illetve tízmillió. Két utóbbit
értelemszerűen egybeírjuk.
Ugyancsak betűírást
használunk akkor, ha „a szám toldalékos alakban, összetételben vagy névutós
szókapcsolatokban szerepel” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12.
kiadásában. Itt egyebek mellett az ezernek, a tízféle, a kéthetenként, valamint
a harmadmagával hozható fel példaként.
És mikor használunk
számjegyírást? Hogyha hosszabb szóval kimondható, nagyobb számokkal, illetve
időponttal, pénzösszeggel, mértékkel és különféle statisztikai adatokkal
szembesülünk. Például: 155 személy részére, hajnali 5 órakor, 100 forint és 200
méternyi útszakasz. A háromjegyűnél nagyobb kerek számok előtagját ugyancsak
számjegyekkel írhatjuk. Például: 106 ezer és 5 millió.
Nem szabad
megfeledkezni a tagolásról, főként akkor, ha rendkívül nagy számokról van szó.
Amennyiben a tő- és sorszámneveknél a betűket választjuk, kétezerig mindegyiket
egybe kell írni, ezen felül csupán a kerek ezresekre és a milliósokra
vonatkozik ez a szabály. Példaként az ötszázharminchat, az
ezerkilencszázkilencvenkilenc, a hatvannégyezer, illetve a hetvennégymillió
hozható fel.
A magyar helyesírás
szabályai 12. kiadása a kétezren felüli számok írására is kitér. „[…], ha az
ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt
szokásos számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk
[…].” Az évszámokra nem érvényes ez a szabály.
Hogyha betűk
helyett számjegyekkel írnánk le az öt vagy ennél több számjegyű számokat, akkor
a számjegyeket hátulról számítva ugyancsak hármas számcsoportok szerint
tagoljuk. A csoportokat szóközzel vagy ponttal választhatjuk el egymástól.
Amikor az öt vagy többjegyű számok négyjegyűekkel kerülnek egy oszlopba,
utóbbiakat is szóközzel, esetleg ponttal tagoljuk… de csak ilyenkor.
A mai rész vége
felé szeretnék megosztani Önökkel egy mondatot, amellyel ezen a héten találkoztam
az egyik Facebook-csoportban. „Sziasztok! Fogadjátok be X. Y.-t, egy gyerekes
anyukát.” Az illető hölgy neve nem tartozik a nyilvánosságra, ezért
helyettesítettem X. Y.-nal. Valószínűleg egy olyan anyukára akartak utalni,
akinek egyetlen gyereke van, ehhez viszont egybe kellett volna írni az
egygyerekes kifejezést. Különírva egy gyerekes, vagyis éretlen, gyermeteg
anyukát sejtet. Újabb érv amellett, hogy érdemes figyelni a helyesírásra.
Szabály szerint, ha
egy egyszerű tőszámnevet egy -s képzős egyszerű szóval társítunk, a tagokat
egybeírjuk. Például: kétszemélyes, háromszobás. Ha a két tag közül az egyik
vagy mindkettő összetett szó, a kifejezés elő- és utótagját különírjuk. Itt a
huszonnégy órás, illetve a negyvennyolc másodperces példákat említeném meg.
Laura Codruța Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak a három bennmaradt jelölt közül az Európai Ügyészség főügyészi tisztségére az Európai Parlament illetékes bizottsága. A belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság, a LIBE ma szavazott az ügyben, miután tegnap meghallgatta mindhárom jelöltet.
Laura Codruța Kövesi 26, a francia Jean-Francois Bohnert 22 és a német Andres Ritter pedig egy voksot kapott a brüsszeli ülésen. A szavazás titkos volt, akárcsak tegnap este az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága, a CONT szavazásán, ahol a román jelölt 12, a francia 11, a német jelölt egy voksot kapott.
A LIBE Kövesi nevét fogja az Európai Parlament plenáris ülése elé bocsátani jóváhagyásra, a plénum várhatóan márciusban veszi napirendre a kérdést.
Az európai főügyészt az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése alapján nevezik ki hét évre. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el.
Országszerte több törvényszék is felfüggesztette tevékenységét, március elsejével pedig újabbak is csatlakoznak az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendelet elleni tiltakozáshoz.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság is úgy döntött, hogy március 8-ig délelőttönként szünetelteti munkáját.
A Korrupcióellenes Ügyészség egyedi tiltakozási módot választott, honlapján kék alapon íródott óriási üzenet áll, miszerint “ A DNA – a 7-es számú rendelet miatt leállással fenyegetett intézmény. Megállhat a magas szintű korrupció leküzdése”.
Kelemen Hunor, RMDSZ elnök szerint a kormánynak hatályon kívül kellene helyeznie az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendeletet. A szövetségi elnök az RFI-nek elmondta: az igazságügyi miniszter hibázott. Tudorel Toader miniszter folyamatosan konfliktusba került a parlamenttel és az igazságszolgáltatási rendszerrel.
A legfelsőbb bíróság befogadta a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán rendkívüli jogorvoslati kérését. A tegnap meghozott végzés kivonatát ma tette közzé honlapján a bíróság. A kézdivásárhelyi férfiak elleni ítélet megsemmisítésére irányuló per első tárgyalását április 23-ra tűzték ki. A végzés jogerős.
Több mint 2,7 millió eurónyi kártérítést kell fizetnie Romániának az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán egy perben, amelyet Ana Ionescu és mások indítottak a román állam ellen. Az ítélet leszögezi, hogy a panaszosok javára jogerős ítéletek születtek arról, hogy a kommunista rezsim törvénytelenül államosította tulajdonukat, így valójában ők soha nem szűntek meg ezen javak tulajdonosai lenni.
Mindazonáltal a panaszosok nem juthattak saját tulajdonuk birtokába, mert azokat az állam másoknak adta el, és kártérítést sem fizetett az eladott javakért.
Az ügyiratcsomó névadója, Ana Ionescu 2012-ben elhunyt, így a kártérítés örökösére száll. Több más tulajdonossal ugyanez a helyzet.
Az ítélet összesen 19 panasz ügyében született meg, ezek közül néhányat több személy közösen nyújtott be. A kártérítés összegéhez egyes esetekben a perköltségek is hozzátevődnek.
A képviselőház mai plenáris ülésén elfogadta az Országos Adóhatóság átszervezéséről szóló törvényt. Az RMDSZ javaslata értelmében felszámolnák az ANAF nyolc regionális igazgatóságát, és visszaállítanák a megyei szintű berendezkedést, azaz 41 képviselet jönne létre. A jogszabály, amelyet tegnap a képviselőház költségvetési bizottsága kedvezően véleményezett és korábban már a szenátus is elfogadott, élvezi a pénzügyminiszter támogatását.
Eugen Teodorovici rámutatott: az átszervezésre azért van szükség, mert a jelenlegi struktúra nem bizonyult hatékonynak.
Újabb két személy halálát okozta az influenza, ezzel 155-re nőtt a betegség halálos áldozatainak száma – tájékoztat az Agerpres hírügynökség az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja közleményére hivatkozva.
A két legutóbbi áldozat egy 74 éves kolozsvári, és egy 39 éves konstancai nő. Mindketten az A típusú influenzavírussal fertőződtek meg, nem voltak beoltva influenza ellen és más betegségekben is szenvedtek.
Nincs jelentős változás az eddigiekhez képest az elemi oktatásba való beiskolázás módszertanában – közölte a kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet sajtóirodája. Azokat a gyerekeket lehet az előkészítő osztályokba beíratni, akik 2019. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, valamint szülői kérésre azokat is, akik 2019. december 31-ig lesznek hatévesek és a pszichoszomatikus felmérés alapján alkalmasak az iskolakezdésre.
A szülők a beiratkozási kérvényt a választott iskolában tehetik le a beiratkozás első szakaszában, 2019. március 4–22. között. Az űrlap március 4-től online is kitölthető a http://inscriere.edu.ro/ honlapon, de ez esetben is kell személyesen érvényesíteni az iratkozást az adott iskolában.
A gyerekek pszichoszomatikus felmérése már tegnap elkezdődött és március 20-ig tart a Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központokban vagy kihelyezett módon óvodákban, szakértők, szükség esetén iskola- és háziorvosok irányításával.
Ha a szülők a lakcímükhöz legközelebb eső körzeti iskolába íratják be gyermeküket, ő automatikusan felvételt nyer, amennyiben viszont más iskolát választanak, a helyek függvényében az általános, majd a sajátos megkülönböztető kritériumok a döntőek. A beiratkozási űrlap kitöltésekor a megfelelő mező bejelölésével fenn lehet tartani a helyet a körzeti iskolában arra az esetre, ha a gyerek nem jutna be a kívánt tanintézménybe.
A beiratkozás első szakaszának eredményeit az iskolákban és a megyei tanfelügyelőségek honlapján teszik közzé március 29-én.
Az elmúlt évben megduplázódott a Románia határátkelőin leleplezett, külföldön ellopott autók száma - nyilatkozta Adrian Popescu. Az Országos Határrendészeti Felügyelőség vezetője megjegyezte: több mint 250 lopott, a hatóságok által keresett járművet fedeztek fel a román határátkelőknél.
Ugyanakkor a felére csökkent tavaly a migráció, a román rendőrök mintegy három ezer személyt tartóztattak fel, akik illegálisan akarták átlépni a határt. Ezek közül csaknem 850-en menedékjogot kértek és a rendőrök átadták őket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak.
Együttműködési megállapodást írt alá két budapesti múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum modern régészeti módszerekkel kutatnák a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én.
A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum.
A műsor témái: politikai menedékjogot kapott Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök; Budapestről Bécsbe költözik a Közép Európai Egyetem; az Egyesült Államok a Hasogdzsi-gyilkosság után is szállít fegyvereket Szaud Arábiának.
