Bukaresti Rádió

object(WP_Query)#3529 (54) { ["query"]=> array(6) { ["cat"]=> string(9) "-715,-165" ["posts_per_page"]=> string(2) "12" ["ignore_sticky_posts"]=> bool(true) ["post__not_in"]=> array(5) { [0]=> int(466946) [1]=> int(466976) [2]=> int(466973) [3]=> int(466971) [4]=> int(466969) } ["paged"]=> int(2038) ["post_status"]=> string(7) "publish" } ["query_vars"]=> array(66) { ["cat"]=> string(9) "-715,-165" ["posts_per_page"]=> int(12) ["ignore_sticky_posts"]=> bool(true) ["post__not_in"]=> array(5) { [0]=> int(466946) [1]=> int(466969) [2]=> int(466971) [3]=> int(466973) [4]=> int(466976) } ["paged"]=> int(2038) ["post_status"]=> string(7) "publish" ["error"]=> string(0) "" ["m"]=> string(0) "" ["p"]=> int(0) ["post_parent"]=> string(0) "" ["subpost"]=> string(0) "" ["subpost_id"]=> string(0) "" ["attachment"]=> string(0) "" ["attachment_id"]=> int(0) ["name"]=> string(0) "" ["pagename"]=> string(0) "" ["page_id"]=> int(0) ["second"]=> string(0) "" ["minute"]=> string(0) "" ["hour"]=> string(0) "" ["day"]=> int(0) ["monthnum"]=> int(0) ["year"]=> int(0) ["w"]=> int(0) ["category_name"]=> string(0) "" ["tag"]=> string(0) "" ["tag_id"]=> string(0) "" ["author"]=> string(0) "" ["author_name"]=> string(0) "" ["feed"]=> string(0) "" ["tb"]=> string(0) "" ["meta_key"]=> string(0) "" ["meta_value"]=> string(0) "" ["preview"]=> string(0) "" ["s"]=> string(0) "" ["sentence"]=> string(0) "" ["title"]=> string(0) "" ["fields"]=> string(3) "all" ["menu_order"]=> string(0) "" ["embed"]=> string(0) "" ["category__in"]=> array(0) { } ["category__not_in"]=> array(0) { } ["category__and"]=> array(0) { } ["post__in"]=> array(0) { } ["post_name__in"]=> array(0) { } ["tag__in"]=> array(0) { } ["tag__not_in"]=> array(0) { } ["tag__and"]=> array(0) { } ["tag_slug__in"]=> array(0) { } ["tag_slug__and"]=> array(0) { } ["post_parent__in"]=> array(0) { } ["post_parent__not_in"]=> array(0) { } ["author__in"]=> array(0) { } ["author__not_in"]=> array(0) { } ["search_columns"]=> array(0) { } ["suppress_filters"]=> bool(false) ["cache_results"]=> bool(true) ["update_post_term_cache"]=> bool(true) ["update_menu_item_cache"]=> bool(false) ["lazy_load_term_meta"]=> bool(true) ["update_post_meta_cache"]=> bool(true) ["post_type"]=> string(0) "" ["nopaging"]=> bool(false) ["comments_per_page"]=> string(2) "50" ["no_found_rows"]=> bool(false) ["order"]=> string(4) "DESC" } ["tax_query"]=> object(WP_Tax_Query)#3685 (6) { ["queries"]=> array(1) { [0]=> array(5) { ["taxonomy"]=> string(8) "category" ["terms"]=> array(2) { [0]=> int(715) [1]=> int(165) } ["field"]=> string(7) "term_id" ["operator"]=> string(6) "NOT IN" ["include_children"]=> bool(true) } } ["relation"]=> string(3) "AND" ["table_aliases":protected]=> array(0) { } ["queried_terms"]=> array(0) { } ["primary_table"]=> string(9) "rad_posts" ["primary_id_column"]=> string(2) "ID" } ["meta_query"]=> object(WP_Meta_Query)#3523 (9) { ["queries"]=> array(0) { } ["relation"]=> NULL ["meta_table"]=> NULL ["meta_id_column"]=> NULL ["primary_table"]=> NULL ["primary_id_column"]=> NULL ["table_aliases":protected]=> array(0) { } ["clauses":protected]=> array(0) { } ["has_or_relation":protected]=> bool(false) } ["date_query"]=> bool(false) ["request"]=> string(458) "SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS rad_posts.ID FROM rad_posts WHERE 1=1 AND rad_posts.ID NOT IN (466946,466969,466971,466973,466976) AND ( rad_posts.ID NOT IN ( SELECT object_id FROM rad_term_relationships WHERE term_taxonomy_id IN (175,725) ) ) AND rad_posts.post_type = 'post' AND ((rad_posts.post_status = 'publish')) GROUP BY rad_posts.ID ORDER BY rad_posts.menu_order, rad_posts.post_date DESC LIMIT 24444, 12" ["posts"]=> array(12) { [0]=> object(WP_Post)#3686 (24) { ["ID"]=> int(379325) ["post_author"]=> string(3) "175" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-27 15:10:58" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-27 13:10:58" ["post_content"]=> string(6375) "

A rendszerváltás tájékán nem csak hittem Európában (hinni ma is hiszek), de valamiféle megváltásban is reménykedtem. Mély meggyőződéssel vallottam, hogy mi, románok és magyarok – előbb-utóbb – egymásra találunk, hiszen sem számunkra, sem számukra nincs más értelmes lehetőség. Legalább hosszú távon. Igaz, ködevő akkor sem voltam.

A 89' decemberi események másnapján arról írtam jegyzetet, hogy Ceaușescut  meglőtték ugyan, de a sok apró kis Ceaușescu továbbra is velünk marad, azaz ne essünk tévedésbe, a román-magyar megbékélés (bár lennie kell) nem lesz sétagalopp. Volt kollégáim – akkor is csak többszörös okvetetlenkedésem nyomán –  két nappal később adták le a jegyzetet. Azzal a feltétellel, hogy többé nem zaklatom őket efféle kedélyromboló provokációkkal. A magyar-román megbékélést fogom zátonyra futtatni. Igy aztán még egy fél évig a sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépalkatrészeket gyártó Vállalat fordítási osztályán folytattam a szebb jövő szolgálatába állított semmittevést. Egy állítólagos államellenes összeesküvés okán ugyanis a hatalom már egy évvel korábbam száműzött a Megyei Tükör szerkesztőségéből, de – mert eltávolításom politikai okokból történt – a rendszer összeomlása automatikusan visszaléptetett volna korábbi státusomba.

De nem erősködtem. Az egyetemen – román-magyar szakot végeztem – alaposan fejembe verték Moțoc híres mondását, miszerint „Dacă voi nu mă vreți, eu vă vreau.” Nem voltam hajlandó egy balkáni zsarnok lózungjához igazodni. Átírtam a klasszikus textust: „Dacă voi nu mă vreți, nici eu nu vă vreau.” Egészen 90' márciusáig az említett Gépgyárban pihenhettem ki a Ceaușescu-korszak fáradalmait. Ezt követően kerültem a Brassói Lapokhoz.

A vásárhelyi „események” nyomán nyilván még inkább kapaszkodtam Európába. Hiszen – az akkor már a keleti nyitás lázában égő kontinens – számunkra valóságosan is maga volt a paradicsom. Kisebbségi demokrácia, regionalizmus, a kisebbségellenes nemzeti államok magasabb egységbe való beolvasztása, melyben háttérbe szorulnak, majd eltűnhetnek a klasszikus nacionalizmusra jellemző nyelvi-kulturális kizárólagosság reflexei. A nyugat-atlanti liberalizmus egyik alaptétele a társadalmi autonómia volt. A modern XXI. századi demokrácia az egyének, a társadalmi csoportok, a társadalmi intézmények autonómiájának elvén alapult. Ez az elv természetesen az egyenlőség és az az államon belüli önrendelkezés ígéretét is implikálni látszott. Lehetett ezzel nem egyetérteni? Számolatlan jegyzetben, kommentárban, esszében álltam ki ezek mellett  az – általam ma is érvényesnek tartott – elvek mellett.

Csakhogy fokozatosan kiderült, hogy ezek az elvek érvényesek a melegekre, a nőkre, sőt még a zsidókra és a romákra is. Az asszimilációnak ellenszegülő nyelvi-kulturális kisebbségekre azonban nem. Fergeteges tempóban az is kiderült (lásd: Harkov-jelentések meg egyebek), hogy az utóbbiakra az említett elvek nem is akárhogyan: egyáltalán nem érvényesek. Európa számára ez a szókapcsolat nem is létezik. A nyelvi-kulturális kisebbségek Európa és nem utolsó sorban Amerika számára pusztán etnikumok. A kifejezés az amerikai politikatudományi zsargonban eredetileg az indiánok megnevezésére szolgált. Így aztán a fokozatosan dominánssá merevedő liberális diskurzusban mi, határon túli magyarok is valamiféle a modernitásról reménytelenül leszakadt, fejlődésükben megrekedt, a többségtől elzárkózó, köldökbámuló bennszülöttekké degradálódtunk. Akiktől a többség még a benszülöttség státusát is megtagadhatja.

Így aztán mindinkább megkeseredtem. Továbbra is úgy véltem ugyan, hogy Európának – főként a migráció miatt – előbb-utóbb radikálisan át kell alakulnia. Csakhogy ezt már nem biztos, hogy én már megérhetem.

Van azonban valami, ami legalábbis az utódaim vonatkozásában kissé optimistábbá tesz. S ez nem egyéb, mint a jeles román történész, Lucian Boia munkássága.

A jeles szerző legújabb kötete Az ókori Daciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig  ismét reveláció. A magyar olvasónak egyre inkább az az érzése támadhat, hogy Lucian Boia számunkra – a román-magyar viszonyt tárgyilagosan megítélő – románok és magyarok számára maga a fény az alagút végén. Voltak ugyan elődei. Szórványosan és bátortalanul. És mindig a román nyilvánosság perifériáján. Boia azonban fokozatosan a román történettudomány és politikaelmélet központi alakjává válik. Bár továbbra is jószerével magányosan. Igaz, a Nyugat szinte már az egyetlen valóban komolyan vehető román történészként tartja számon. Idehaza is szaporodnak a hívei, de kevesüknek van bátorságuk vagy erkölcsi erejük ki is állni mellette. Divatjelenséggé meg éppen nem válhat. A román fiatalok körében sem. Egyfajta – ki tudja honnan ide tévedt – atomjégtörőként egymagában  cirkál a román nemzeti mitológia évszázadok óta szinte már áttörhetetlenné fagyott vizein.

Könyvei megjelennek és elfogynak. Románul és magyarul is. S mintha a közember hangulata is változna. Kolozsvár utcáin egyre kevesebb magyarellenes indulattal és egyre több rokonszenvvel találkozom… A kettő együtt valóban indokolhatja a bizakodást. Továbbra is főként rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e megmaradni…

" ["post_title"]=> string(15) "Óvatos remény" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(13) "ovatos-remeny" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-23 09:49:28" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-23 07:49:28" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379325" ["menu_order"]=> int(25377) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [1]=> object(WP_Post)#3438 (24) { ["ID"]=> int(379322) ["post_author"]=> string(3) "227" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-27 15:05:21" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-27 13:05:21" ["post_content"]=> string(4236) "

„Az időnek soha sincs vége, mindig minden most kezdődik” – írta, mondta Szász János 1999 decemberében. Akkor meg nagy volt az öröm és a remény mindannyiunkban. Az öröm azért, mert nem hittük volna, hogy az a szellemi nyomor, kiszolgáltatottság, amelyben éltünk, egyszer véget ér.

Még akkor sem hittük, mikor észleltük a Szovjetunióban zajló változásokat, a magyarországi átalakulási folyamatot, vagy azt, hogy Lengyelországban, Bulgáriában valami elkezdődött. Halvány remény lehetett bennünk, de hinni nem hittünk abban, hogy a nagy változás be is következik.

Osztottuk tehát Szász János optimizmusát, örömünk határtalan volt, meg akkor is, ha 1989 decemberének végét, januárjának elejét lövészárokban töltöttem bajtársaim társaságában. Két hétig lőttünk a szebeni repülőtéren ásott árkainkból a szemközti gyárépületekről ránk tüzelőkre, de mai napig nem tudom, kik lőttek ránk es miért. Annyit tudok, hogy volt évfolyamtársam, ma is kedves jó ismerősöm acél sisakjat átlőtték, ő maga szerencsére megúszta szárazon a fejlövést. Azóta tudjuk, hogy az élethez kis szerencse is kell. A terroristákból meg annyit láttunk, hogy járőrök hoztak be a kaszárnya területére két lányt, akik igazoltatáskor a foglalkozásukat firtató kérdésre azt válaszolták, hogy tiriste (azaz TIR sofőröknek szerelmi szolgáltatásokat nyújtó nőszemélyek) amit a terroristavádasz lázban égő katonatársak terroristának értettek. Az más tál tészta, hogy a nagy pszichikai nyomás alatt egyik éjszaka egyik tisztünk terroristának nézett minket, és egy sorozatot lőtt a levegőbe a fejünk fölött abban a teremben, ahol ágyak híján szalmán aludtunk két lövészárokbeli szolgálat között.

A forradalmi változásokat követően Medgyesen rendőrökké vedlettünk, ugyanis mi, sorkatonák, egyetem utáni rövid bakák helyettesítettük a város elmenekült rendőreit, biztosítottuk az első segélyszállítmányokat.

„Nagytakarítással kellene kezdeni, szembenézni önmagunkkal” – Fodor Sándor 1999 Karácsonyán. Ez az idézet is helytálló. Az volt megírásának, elhangzásának időpontjában és az ma is. A nagytakarítás azonban immár 30 esztendeje késik, egyre csak késik, s egyre bizonyosabbá válik, hogy a múltat nem lehet  - vagy nem vagyunk képesek – kitakarítani, legfennebb lassan-lassan kihalnak mellőlünk a múlt megtestesítői, átadva helyüket az újaknak, a reményeink szerint tisztáknak, makulátlanoknak.

Szorosan ide kapcsolódik a másik idézet: „Mert mit használ az erény, ha éppen az erőszak uralkodik és mit a bölcsesség, hogy ha az ostobaság kerekedett felül, s mit a magát tisztánlátónak képzelő játékszabály, demokrácia, logika, hogy ha működése önnön karikatúráját képes csak létrehozni, az önkényeskedést legitimizálni” – Lászlóffy Aladár Kolozsvár ezredfordulójáról. Ezt másként megfogalmazni ma sem lehet, noha azóta is húsz esztendő telt el.

Mindent egybevetve: hazudik, aki azt állítja, hogy nem változott semmi az elmúlt 30 esztendőben. De igazuk van az elégedetlenkedőknek, akik állítják, hogy az elmúlt 30 év elvesztegetett időszak volt, s míg mi tettünk egy lépést előre, kettőt hátra, ismét párat előre, s majdnem ugyanannyit hátra, a világ elvágtatott mellettünk. Ebbe untak bele fiataljaink, ezért választják az idegenben való létet. Nem szeretnék, ha az ő életük is a várakozásra menne rá, mint ahogy ráment a mi életünk.

" ["post_title"]=> string(21) "Várakozás 1989-2019" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(9) "varakozas" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 14:14:47" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:14:47" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379322" ["menu_order"]=> int(25378) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [2]=> object(WP_Post)#3683 (24) { ["ID"]=> int(379319) ["post_author"]=> string(3) "125" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-27 15:00:20" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-27 13:00:20" ["post_content"]=> string(3361) "

Nem kenyerem idegen tollakkal páváskodni. Nem néztem tíz évvel ezelőtt farkasszemet a páncélkocsikkal, nem voltam abban az emberláncban, amelyre tüzet nyitottak. De 22-én a rádióban voltam. A magyar szerkesztőségben nagy volt a sürgés-forgás, Mag Péter tűnt fel, megölelt és rögtön leültetett jegyzetet írni.

Nekifogtam, éreztem, senki sem vezeti a kezem, nem tartok semmitől, senkitől, a cenzúrázatlanság érzése volt. Írtam egy pár sort, mert siettettek. Egyébként is úgy gondoltam, hogy az általános közérzet idegessége és a fölkavartság miatt legjobb ilyenkor a tömörség. Szalagra mondtam a kurta szöveget. Jöttek-mentek a szerkesztőségben kilelkesedett emberek. Lentről némi lövöldözések hallatszottak, én mégis elhatároztam haza megyek, várt otthon a beteg feleségem. A katonai kordon átengedett. Elmentem az első megállóig, befutott egy sárga villamos, oldalára nagy betűkkel rápingálták JOS CEAUŞESCU! Na gondoltam, most már végérvényesen vége. Ennyi.

Most tudtam meg, hogy szövegem a nagy felfordulásban nem került adásba. De a szalag megmaradt. Hallgassák meg:

„Az utcán soha ennyi ember. Minden ajkon a szabadság lobog. Ismeretlenek ölelkeznek, csókolóznak. Ölelkezik a szabadság a néppel. A tirannus eliszkolt, gyáva volt szemben nézni bűneivel, de az utcán fölemelt fejjel sétál a szabadság. Jaj Istenem, csak a halottak emléke ne gyötörne. de ők a szabadságért haltak meg. Ha elgondolom, hogy nem sokára újra megnyílnak iskoláink, megjelennek betiltott folyóirataink és könyveink, látva látom, hogy az utcán nem csak a szabadság ölelkezik az országgal, hanem vértestvére, az egyenlőség is.”

Dokumentum lett belőle, de nem az én bátorságomé, hanem a tíz évvel ezelőtti közhangulaté. Mit fűzhetek most hozzá, egy évtized múltán? A szabadságjogok gyakorlásával elégedettek lehetünk. Ami az egyenlőséget illeti, csak annyit jegyzek meg, mindmáig sincsen magyar egyetemünk. Egyébként tíz év alatt nem sikerült olyan demokráciát teremteni, a zsarnokság romjain, mely jólétet sarjaddzon. Hasonlóképpen nem sikerült az országot európai útra terelni, jogállamiság, decentralizált közigazgatás, döntéshozatali demokrácia. A politikai osztály kitűnt idült tehetetlenségével és habozó nehézkességével. Az országos ügynél fontosabb lett a pártérdek és a magán érdek. Az a bizonyos december annak a jelképe, hogy lehet. Miért ne sikerülhetne a következő tíz évben. Most már elnyertük Európa tényleges segítségét. Most se lehessen folytatni azt amit évtizede elkezdtünk? Akárhogy is a tíz évvel ezelőtti napok lélekemelőek voltak.

Szász János

" ["post_title"]=> string(9) "1989-1999" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(9) "1989-1999" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-23 09:49:48" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-23 07:49:48" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379319" ["menu_order"]=> int(25379) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [3]=> object(WP_Post)#3691 (24) { ["ID"]=> int(379313) ["post_author"]=> string(3) "125" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-26 15:00:33" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-26 13:00:33" ["post_content"]=> string(304) "

Válogatás a most múló 2019. évben elhangzott adásokból.

" ["post_title"]=> string(14) "Visszatekintő" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(15) "visszatekinto-2" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-23 09:46:18" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-23 07:46:18" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379313" ["menu_order"]=> int(25380) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [4]=> object(WP_Post)#3647 (24) { ["ID"]=> int(379311) ["post_author"]=> string(3) "205" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-19 15:50:20" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-19 13:50:20" ["post_content"]=> string(1135) "

A magyar–román határ menti térségben működő vállalkozás fejlesztésére indított közös projektet a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

Az Európai Unió támogatását élvező, több mint 1,1 millió euró költségvetésű folyamattervben egy olyan internetes adatbázist hoznak létre, amelynek segítségével a cégek tudomást szerezhetnek az ipari célú ingatlanokról, így székhelyüket vagy telephelyüket a munkaerő vagy a megrendelőkhöz közelebb költöztethetik. Ezzel közvetve a romániai megyék krónikus munkaerő-, illetve a kelet-magyarországi megyékre jellemző álláshiányon is enyhítenek. A projekt eddigi eredményeiről Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást.

" ["post_title"]=> string(29) "Határmenti együttműködés" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(26) "hatarmenti-egyuttmukodes-2" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 13:43:17" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 11:43:17" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379311" ["menu_order"]=> int(25381) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [5]=> object(WP_Post)#3684 (24) { ["ID"]=> int(379309) ["post_author"]=> string(3) "228" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-19 15:40:01" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-19 13:40:01" ["post_content"]=> string(872) "

A 390 éve született Kájoni János tiszteletére hirdetett emlékév keretében szervezték meg advent második hétvégéjén az idei Csángónapot Csíkszeredában.

Ez már a 18. volt a rendezvénysorban. A moldvai magyarok sorsára és az általuk őrzött hagyományok értékelésére figyelő kezdeményezésbe 18 ével ezelőtt több székelyföldi városra is bekapcsolódott. Most csak a Hargita megyei Kulturális Központ és társszervezői tartják fontosnak e hagyomány folytatását. Csúcs Mária összeállítása.

" ["post_title"]=> string(29) "Csángó nap Csíkszeredában" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(27) "csango-nap-csikszeredaban-2" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 13:42:16" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 11:42:16" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379309" ["menu_order"]=> int(25382) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [6]=> object(WP_Post)#3493 (24) { ["ID"]=> int(379298) ["post_author"]=> string(3) "225" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-19 15:30:22" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-19 13:30:22" ["post_content"]=> string(3053) "

Ma olyan témákat érintek, amelyekről valószínűleg már beszéltem korábban, de sohasem árt az ismétlés. Szó lesz az egyelőre és az egyenlőre, a rövid u betűvel írt áru és a hosszú ú betűs árú, illetve a helység és a helyiség közötti különbségről, a végén pedig kitérek a karácsonyi és az új évi üdvözletekre.

Mit is jelent a bevezetőben már említett egyelőre? „Mostantól vagy valamely korábbi időponttól számított bizonytalanul rövid ideig” – ad választ az értelmező szótár. Ahogy Arany János írta az Itthon című versében: „És felejtem egyelőre Gondjaimat jövőre.” A rokon értelmű szavai közé tartozik az átmenetileg, ideiglenesen, illetve az ideig-óráig. Az egyenlőre jelentése viszont egyformára. Például: Az első félidőben egyenlőre állt a mérkőzés.

Ugyancsak sokakat összezavar a rövid u betűs áru és a hosszú ú-val írt árú. Előbbi egyik szinonimája a termék, de néha portékát is mondanak helyette. A vele alkotott szóösszetételekben ugyancsak rövid u betűvel fordul elő. Például: árubeszerzés, árukínálat, árurendelés, divatáru és dohányáru. A felsorolt kifejezések mindegyikét egybeírjuk. A hosszú ú betűvel írt árú valamilyen terméknek vagy szolgáltatásnak az ellenértékére utal. Például: Még egy hétig lehet megvásárolni a kedvezményes árú belépőjegyet a fesztiválra.

Megérkeztem a helység és a helyiség pároshoz. Előbbi, vagyis a helység rokon értelmű szava a település, és nekem rögtön Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, A helység kalapácsa jutott eszembe róla. A helyiség azonban egy épület vagy lakás elkülönített része, tehát nappali, konyha vagy hálószoba is lehet.

Most pedig kissé ünnepélyesebb lesz a hangulat, mivel rátérek a karácsonyi és az új évi üdvözletekre. Noha több helyen is az ellenkezőjével találkozunk, a jókívánságokban csupán a mondat első szavát kezdjük nagybetűvel, a többi szó kivétel nélkül kisbetűs. Jó példa erre a Szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és a békés, boldog új évet kívánok! üdvözlet, amelyben kizárólag a szeretetteljes szó kezdődik nagybetűvel. És bár magasztos érzelmi töltet van mögötte, maga a karácsony szó kisbetűs. Ha időt szeretnénk spórolni, akkor a felkiáltójeles BÚÉK! is kerülhet a képeslapra, csupa nagybetűvel, szóközök és pontok nélkül, legalábbis ez derül ki a 2015-ben kiadott új helyesírási szabályzatból.

" ["post_title"]=> string(17) "Búcsú 2019-től" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(14) "bucsu-2019-tol" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 13:40:51" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 11:40:51" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379298" ["menu_order"]=> int(25383) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [7]=> object(WP_Post)#3692 (24) { ["ID"]=> int(379276) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-18 11:45:55" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 09:45:55" ["post_content"]=> string(1610) "

December 18-a a nemzeti kisebbségek napja Romániában. Ludovic Orban miniszterelnök ez alkalomból küldött üzenetében hangsúlyozta: Románia a kisebbségek jogainak védelme szempontjából az egyik legmegbecsültebb modellé vált a tiszteletre, a jogok és értékek kölcsönös elismerésére, a toleranciára, a párbeszédre és a politikai és intézményi szintű demokratikus képviseletre épülő politikák révén.

Az Agerpres hírügynökség által idézett üzenetben a miniszterelnök azt írja: „Valamennyi kisebbség értékeivel hozzájárul a többség és a kisebbség közötti kulturális interakció és együttélés valódi modelljének kialakításához. Mindannyian Románia állampolgárai vagyunk, egyenlő jogokkal, ezt az alkotmány is megerősíti. Együtt vészeltük át a történelem megpróbáltatásait, és három évtizeddel ezelőtt együtt mentünk szembe a totalitárius rezsimmel, együtt indultunk a demokrácia útján, és tovább folytatjuk ezt az utat. A román társadalom az utóbbi harminc évben a multikulturalizmustól az interkulturalizmusig fejlődött, bizonyítva, hogy a sokszínűség nem megosztást jelent, hanem többletet ad mindenkinek”.

„Az Európai Unió mottójának szellemében 'Egység a sokféleségben!', Isten éltesse a kisebbségekhez tartozó polgártársainkat!' - zárul Ludovic Orban kormányfő üzenete.

" ["post_title"]=> string(64) "Ludovic Orban üzenete a nemzeti kisebbségek napja alkalmából" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(60) "ludovic-orban-uzenete-a-nemzeti-kisebbsegek-napja-alkalmabol" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 11:45:57" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 09:45:57" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379276" ["menu_order"]=> int(25384) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [8]=> object(WP_Post)#3693 (24) { ["ID"]=> int(379287) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-18 12:36:06" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 10:36:06" ["post_content"]=> string(1363) "

Nicoleta Margareta Ţînţ bírót választották meg ma a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnökének. Ţînţ megválasztását tizenöten támogatták, négyen ellene szavaztak – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. Eredetileg december 10-én kellett volna új elnököt választani, de akkor a halasztás mellett döntöttek a bírák, ugyanis a Nicoleta Margareta Ţînţ megválasztására kiírt szavazás kétszer is döntetlen eredménnyel zárult.

A december 10-i ülésen egyébként Tatiana Toader ügyészt választották a Legfelsőbb Igazságszolgáltatói Tanács alelnökévé, így ma csak a testület elnökét kellett megválasztani.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak tizenkilenc tagja van: kilenc bíró és öt ügyész, akiket a bíróságok és az ügyészségek közgyűlésén választottak meg, a civil társadalom két képviselője, akiket a szenátus nevesít, és van három tisztségviselő - az igazságügyi miniszter, a legfelsőbb bíróság elnöke, és a legfőbb ügyész - akik hivatalból tagjai a testületnek. A megválasztott tagok hivatali ideje hat év, újrázni nem lehet.

" ["post_title"]=> string(85) "Nicoleta Margareta Ţînţ lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnöke" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(76) "nicoleta-margareta-tint-lett-a-legfelsobb-igazsagszolgaltatasi-tanacs-elnoke" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 12:36:09" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 10:36:09" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379287" ["menu_order"]=> int(25385) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [9]=> object(WP_Post)#3656 (24) { ["ID"]=> int(379335) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-18 14:25:41" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:25:41" ["post_content"]=> string(449) "

Támogatta az RMDSZ a gyermekpénz megemelését előíró sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását - tájékoztat a szövetség sajtóirodája. Ezentúl havonta 600 lejes gyermeknevelési pótlékot kap minden 2 éven aluli gyermek, a 2-18 év közöttiek pedig 300 lejt kapnak majd. A fogyatékkal élő gyermekek születésüktől fogva 18 éves korig kapják a havi 600 lejt.

" ["post_title"]=> string(52) "Megszavazta az RMDSZ a gyermekpénz megduplázását" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(48) "megszavazta-az-rmdsz-a-gyermekpenz-megduplazasat" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 14:25:43" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:25:43" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379335" ["menu_order"]=> int(25386) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [10]=> object(WP_Post)#3657 (24) { ["ID"]=> int(379344) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-18 14:37:22" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:37:22" ["post_content"]=> string(1435) "

Az elemzői várakozásokkal megegyező mértékben emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben az euróövezetben novemberben. Az Európai Unió statisztikai hivatalának ma kiadott végleges adatai szerint éves összehasonlításban 1,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában decemberben az előző havi 0,7 százalék után.

Tavaly novemberben még 1,9 százalékos volt az emelkedés. A novemberi érték továbbra is messze elmarad az Európai Központi Bank 2 százalék alatti inflációs célszámától.

A 28 tagú unióban az euróövezetnél gyorsabban, 1,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak novemberben, gyorsult az ütem az októberi 1,1 százalékhoz képest.

Novemberben Olaszországban és Portugáliában volt a legalacsonyabb az éves infláció, mindkét országban 0,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, Belgiumban 0,4 százalékkal, míg Görögországban, Spanyolországban és Cipruson egyaránt félszázalékos emelkedés volt. A legerősebb éves ütemet - 3,8 százalékot - Romániában, Magyarországon 3,4 százalékot és Szlovákiában 3,2 százalékot mérték.

" ["post_title"]=> string(57) "Eurostat: Románia éves inflációs üteme a legerősebb" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(50) "eurostat-romania-eves-inflacios-uteme-a-legerosebb" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 14:37:25" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:37:25" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379344" ["menu_order"]=> int(25387) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [11]=> object(WP_Post)#3663 (24) { ["ID"]=> int(379342) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-18 14:31:36" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:31:36" ["post_content"]=> string(1347) "

Szükség van az együttműködés felújítására Oroszország és a NATO között a felgyülemlett problémák megoldása érdekében – jelentette ki Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a Moszkvában akkreditált katonai attasék előtt. Geraszimov a párbeszéd legfontosabb céljaként a veszélyes katonai incidensek kockázatának csökkentését nevezte meg.

Mint mondta, továbbra is aktuálisnak tartja a NATO és Oroszország katonai gépeinek transzponderrel való felszerelését a Balti-tenger légterében való repüléshez.

Geraszimov az Egyesült Államokat hibáztatta amiatt, hogy bizonytalanság alakult ki a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzés, a Start 3 szerződés jövőjének kérdésében, amelynek hatálya 2021-ben lejár.

Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke kifogásolta a szövetség országai katonai kiadásainak folyamatos növelését is, és hangot adott meggyőződésének, miszerint ezek a lépések fokozzák a feszültséget, és csökkentik a biztonság szintjét Oroszország és a NATO között.

" ["post_title"]=> string(91) "Oroszország és a NATO közötti együttműködés felújításának szükségességéről" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(74) "oroszorszag-es-a-nato-kozotti-egyuttmukodes-felujitasanak-szuksegessegerol" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-18 14:31:38" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-18 12:31:38" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379342" ["menu_order"]=> int(25388) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } } ["post_count"]=> int(12) ["current_post"]=> int(-1) ["before_loop"]=> bool(false) ["in_the_loop"]=> bool(false) ["post"]=> object(WP_Post)#3686 (24) { ["ID"]=> int(379325) ["post_author"]=> string(3) "175" ["post_date"]=> string(19) "2019-12-27 15:10:58" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2019-12-27 13:10:58" ["post_content"]=> string(6375) "

A rendszerváltás tájékán nem csak hittem Európában (hinni ma is hiszek), de valamiféle megváltásban is reménykedtem. Mély meggyőződéssel vallottam, hogy mi, románok és magyarok – előbb-utóbb – egymásra találunk, hiszen sem számunkra, sem számukra nincs más értelmes lehetőség. Legalább hosszú távon. Igaz, ködevő akkor sem voltam.

A 89' decemberi események másnapján arról írtam jegyzetet, hogy Ceaușescut  meglőtték ugyan, de a sok apró kis Ceaușescu továbbra is velünk marad, azaz ne essünk tévedésbe, a román-magyar megbékélés (bár lennie kell) nem lesz sétagalopp. Volt kollégáim – akkor is csak többszörös okvetetlenkedésem nyomán –  két nappal később adták le a jegyzetet. Azzal a feltétellel, hogy többé nem zaklatom őket efféle kedélyromboló provokációkkal. A magyar-román megbékélést fogom zátonyra futtatni. Igy aztán még egy fél évig a sepsiszentgyörgyi Gépeket és Gépalkatrészeket gyártó Vállalat fordítási osztályán folytattam a szebb jövő szolgálatába állított semmittevést. Egy állítólagos államellenes összeesküvés okán ugyanis a hatalom már egy évvel korábbam száműzött a Megyei Tükör szerkesztőségéből, de – mert eltávolításom politikai okokból történt – a rendszer összeomlása automatikusan visszaléptetett volna korábbi státusomba.

De nem erősködtem. Az egyetemen – román-magyar szakot végeztem – alaposan fejembe verték Moțoc híres mondását, miszerint „Dacă voi nu mă vreți, eu vă vreau.” Nem voltam hajlandó egy balkáni zsarnok lózungjához igazodni. Átírtam a klasszikus textust: „Dacă voi nu mă vreți, nici eu nu vă vreau.” Egészen 90' márciusáig az említett Gépgyárban pihenhettem ki a Ceaușescu-korszak fáradalmait. Ezt követően kerültem a Brassói Lapokhoz.

A vásárhelyi „események” nyomán nyilván még inkább kapaszkodtam Európába. Hiszen – az akkor már a keleti nyitás lázában égő kontinens – számunkra valóságosan is maga volt a paradicsom. Kisebbségi demokrácia, regionalizmus, a kisebbségellenes nemzeti államok magasabb egységbe való beolvasztása, melyben háttérbe szorulnak, majd eltűnhetnek a klasszikus nacionalizmusra jellemző nyelvi-kulturális kizárólagosság reflexei. A nyugat-atlanti liberalizmus egyik alaptétele a társadalmi autonómia volt. A modern XXI. századi demokrácia az egyének, a társadalmi csoportok, a társadalmi intézmények autonómiájának elvén alapult. Ez az elv természetesen az egyenlőség és az az államon belüli önrendelkezés ígéretét is implikálni látszott. Lehetett ezzel nem egyetérteni? Számolatlan jegyzetben, kommentárban, esszében álltam ki ezek mellett  az – általam ma is érvényesnek tartott – elvek mellett.

Csakhogy fokozatosan kiderült, hogy ezek az elvek érvényesek a melegekre, a nőkre, sőt még a zsidókra és a romákra is. Az asszimilációnak ellenszegülő nyelvi-kulturális kisebbségekre azonban nem. Fergeteges tempóban az is kiderült (lásd: Harkov-jelentések meg egyebek), hogy az utóbbiakra az említett elvek nem is akárhogyan: egyáltalán nem érvényesek. Európa számára ez a szókapcsolat nem is létezik. A nyelvi-kulturális kisebbségek Európa és nem utolsó sorban Amerika számára pusztán etnikumok. A kifejezés az amerikai politikatudományi zsargonban eredetileg az indiánok megnevezésére szolgált. Így aztán a fokozatosan dominánssá merevedő liberális diskurzusban mi, határon túli magyarok is valamiféle a modernitásról reménytelenül leszakadt, fejlődésükben megrekedt, a többségtől elzárkózó, köldökbámuló bennszülöttekké degradálódtunk. Akiktől a többség még a benszülöttség státusát is megtagadhatja.

Így aztán mindinkább megkeseredtem. Továbbra is úgy véltem ugyan, hogy Európának – főként a migráció miatt – előbb-utóbb radikálisan át kell alakulnia. Csakhogy ezt már nem biztos, hogy én már megérhetem.

Van azonban valami, ami legalábbis az utódaim vonatkozásában kissé optimistábbá tesz. S ez nem egyéb, mint a jeles román történész, Lucian Boia munkássága.

A jeles szerző legújabb kötete Az ókori Daciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig  ismét reveláció. A magyar olvasónak egyre inkább az az érzése támadhat, hogy Lucian Boia számunkra – a román-magyar viszonyt tárgyilagosan megítélő – románok és magyarok számára maga a fény az alagút végén. Voltak ugyan elődei. Szórványosan és bátortalanul. És mindig a román nyilvánosság perifériáján. Boia azonban fokozatosan a román történettudomány és politikaelmélet központi alakjává válik. Bár továbbra is jószerével magányosan. Igaz, a Nyugat szinte már az egyetlen valóban komolyan vehető román történészként tartja számon. Idehaza is szaporodnak a hívei, de kevesüknek van bátorságuk vagy erkölcsi erejük ki is állni mellette. Divatjelenséggé meg éppen nem válhat. A román fiatalok körében sem. Egyfajta – ki tudja honnan ide tévedt – atomjégtörőként egymagában  cirkál a román nemzeti mitológia évszázadok óta szinte már áttörhetetlenné fagyott vizein.

Könyvei megjelennek és elfogynak. Románul és magyarul is. S mintha a közember hangulata is változna. Kolozsvár utcáin egyre kevesebb magyarellenes indulattal és egyre több rokonszenvvel találkozom… A kettő együtt valóban indokolhatja a bizakodást. Továbbra is főként rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e megmaradni…

" ["post_title"]=> string(15) "Óvatos remény" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(13) "ovatos-remeny" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2019-12-23 09:49:28" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2019-12-23 07:49:28" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=379325" ["menu_order"]=> int(25377) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } ["comment_count"]=> int(0) ["current_comment"]=> int(-1) ["found_posts"]=> int(39609) ["max_num_pages"]=> int(3301) ["max_num_comment_pages"]=> int(0) ["is_single"]=> bool(false) ["is_preview"]=> bool(false) ["is_page"]=> bool(false) ["is_archive"]=> bool(false) ["is_date"]=> bool(false) ["is_year"]=> bool(false) ["is_month"]=> bool(false) ["is_day"]=> bool(false) ["is_time"]=> bool(false) ["is_author"]=> bool(false) ["is_category"]=> bool(false) ["is_tag"]=> bool(false) ["is_tax"]=> bool(false) ["is_search"]=> bool(false) ["is_feed"]=> bool(false) ["is_comment_feed"]=> bool(false) ["is_trackback"]=> bool(false) ["is_home"]=> bool(true) ["is_privacy_policy"]=> bool(false) ["is_404"]=> bool(false) ["is_embed"]=> bool(false) ["is_paged"]=> bool(true) ["is_admin"]=> bool(false) ["is_attachment"]=> bool(false) ["is_singular"]=> bool(false) ["is_robots"]=> bool(false) ["is_favicon"]=> bool(false) ["is_posts_page"]=> bool(false) ["is_post_type_archive"]=> bool(false) ["query_vars_hash":"WP_Query":private]=> string(32) "b941c2905fdaffa271bda7a839c35d67" ["query_vars_changed":"WP_Query":private]=> bool(false) ["thumbnails_cached"]=> bool(false) ["allow_query_attachment_by_filename":protected]=> bool(false) ["stopwords":"WP_Query":private]=> NULL ["compat_fields":"WP_Query":private]=> array(2) { [0]=> string(15) "query_vars_hash" [1]=> string(18) "query_vars_changed" } ["compat_methods":"WP_Query":private]=> array(2) { [0]=> string(16) "init_query_flags" [1]=> string(15) "parse_tax_query" } ["query_cache_key":"WP_Query":private]=> string(41) "wp_query:0ceded79f0244a679945671b2ae95792" }