Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Ţăndărei város karanténba helyezését fogja kérni a Ialomiţa megyei prefektúra. Toniţă Manea prefektus a sürgősségi helyzetek megyei bizottságától kéri az…
Kihirdette ma az Első ház program módosításairól szóló törvényt Klaus Johannis államfő. A fiatalok lakásvásárlását támogató program neve ezentúl Egy család, egy otthon lesz a jogszabály szociális jellege miatt.
Romániában 2.738-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 278 új esetet jelentettek. A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 9-en hunytak el, így a halálesetek száma 94-re emelkedett. Intenzív osztályon jelenleg 78 személyt kezelnek. Eddig 267-en gyógyultak meg, akiket már kiengedtek a kórházból.
Ne halmozzanak fel Paracetamolt és más gyógyszereket, legyenek felelősek és szolidárisak egymással – erre kéri a lakosságot a Romániai Gyógyszergyártók…
A Hong Kong-i Egyetem tudósai sikeresen tesztelték hörcsögökön a koronavírus-fertőzés kezelésének új modszerét, ami abból állt, hogy vérplazma átömlesztést végeztek kigyógyult vagy egészséges állatoktól származó készítménnyel.
Naponta klóros vízzel fertőtleníti a helyi önkormányzat Nagylak utcáit, mert számos ember jön be az országba, majd bemegy az üzletekbe és a vasútállomásra, a helyi lakosság pedig fél a fertőzéstől.
A halotti bizonyítványok kiállításának folyamata is változik, a halált megállapító orvos legtöbb három napon belül elektronikusan elküldi a Polgármesteri Hivatal…
Lengyelország, Magyarország és Csehország megszegték az Európai Unió törvényeit, amikor elutasították az unió által megszabott menekült-kvóta elfogadását, hogy segítsenek Görögországnak…
A nemzetközi sajtó fő témája sajnos még mindig a koronavírus, és a gyötrő kérdés: mikor lesz vége? – vagy legalábbis mikor oldható fel az emberek házi elszigetelődése, és a szükségállapot – a The Guardian mai számában arról ír, hogy Németország és Olaszország is nagy óvatosan nyilatkozik ebben a tekintetben. Angela Merkel német kancellár a lap szerint azt mondta, a „karantén-állapot” a Húsvéti ünnepekig, de inkább annál tovább tart, de hogy pontosan meddig, arra nem tért ki. Az olasz sajtó hasonló dátumokat, azaz április közepét emlegeti, de csak lehetséges időpontként – ez azonban kevés valószínűséggel bír. Az USA Today és a Politico is arról ír, hogy Amerikában még nem tetőzött a járvány, de meglátásuk szerint Európában is csak a Húsvéti ünnepek utánra várható az igazi csúcspont. Mindkét sajtóorgánum örömmel nyugtázza viszont, hogy Anthony Fauci és Deborah Brix – (járványügyi szakemberek és a Fehér Ház tanácsosa) – erőfeszítéseinek köszönhetően Donald Trump letett arról, hogy feloldja a szükségállapotot.
A Radio France International romániai oldalán ma is olvasható a Paris Special rovatban Matei Vișniec író és drámaíró tárcája – amelyben ma többek között arról ír, hogy Izraelben az ultra-ortodox közösségek okoznak galibát – és sajnos köreikben sok a fertőzött is, mivel számos előírást vallási okokra hivatkozva nem tartanak be, de jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében az is, hogy meglehetősen zsúfolt lakhatási körülmények között élnek.
A ma Krónika napilap Vélemény rovatában Rostás SzabolcsOrvosi etika háborús helyzetben című írásában arra világít rá, ami sokunk számára nyilvánvaló, egyszermind szomorú és főként ijesztő: Az állam egészének működésén, számtalan szakmai ágazat felkészültségén, hozzáállásán túlmenően talán az egészségügyről nyújtja a legpontosabb látleletet a Romániát is egyre aggasztóbb mértékben sújtó koronavírus-járvány. A rendszer egészét átható, kormányzati ciklusokon átnyúló, egymást váltó miniszterek ígéretei, különböző reformkísérletek ellenére is fennmaradó problémákat legutóbb a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben bekövetkezett tűzvész világította meg vakító élességgel, ám teljes valójában mégis a jelenlegi járványhelyzet hozta felszínre az egészségügy összes buktatóját (...) Megannyi „reformer” miniszter, államtitkár és menedzser lelkén szárad, hogy a romániai orvosok, asszisztensek, ápolók, mentősök nem jutnak elegendő védőmaszkhoz, -öltözethez, hogy a kórházakban kötszerből, fertőtlenítőszerből sincs elegendő. Most üt vissza igazán a bukaresti kormányzatok és a teljes politikai osztály eléggé el nem ítélhető viszonyulása a társadalom stratégiai fontosságú kérdéseihez: a katonai védelemre, fegyverkezésre eurómilliárdokat szórnak el, eközben új kórházak építésére, orvosi felszerelésekre nincs pénz – írja Rostás Szabolcs a mai Krónikában.
Az orvosi védőfelszerelések mizériájáról beszélt Ludovic Orban miniszterelnök is tegnap az EuropaFm műsorában, amelyet a Republica online lap is idéz. A miniszterelnök elismerte, hogy hiány van a szükséges védőeszközökből, és nem képesek ellátni a kórházakat, de mindezt a nemzetközi piac rovására írja, hiszen itthon bármelyik pillanatban elkezdhetik a maszkok, védőruhák gyártását, csak éppen nyersanyag nincsen. Orban az EuropaFm-nek azt nyilatkozta, hogy diplomáciai szinten próbálnak egyezségre jutni az Uniós és más egészségügyi miniszterekkel, hogy a szükséges anyagok behozatalát megoldhassák. Úgy véli ez néhány napon belül megoldódik, de a helyi hatóságoknak is dolgozniuk kell azért, hogy hozzájussanak a szükséges anyagokhoz, felszerelésekhez – egyes önkormányzatok ügyesen és gyorsan beszereztek minden szükségeset, másoknak fájt a hátuk, most meg hoppon maradtak. A Republica lap szerint Orban igyekezett meggyőzni az orvosokat, ne mondjanak fel, hamarosan megoldódik a mostani áldatlan helyzet. Az "áldatlan helyzet" azonban országos szinten elharapózott, a hazai sajtó tele van azokkal a hírekkel, amelyek vagy rosszul ellátott kórházi egységekről, vagy karanténból kiszökött avagy kilopott személyekről, vagy túlbuzgó rendőrökről szól – a szükségállapot lassan az agyára megy mindenkinek, és sajnos, ahogy ez hazánkra jellemző volt eddig is: sok a visszaélés, akár a hatóságok részéről is.
Ţăndărei város karanténba helyezését fogja kérni a Ialomiţa megyei prefektúra. Toniţă Manea prefektus a sürgősségi helyzetek megyei bizottságától kéri az intézkedést, miután több haláleset történt a COVID-19 fertőzés miatt a város roma közösségében, ahol a külföldről visszatértek nem tartották be az otthoni elszigetelésre vonatkozó szabályokat - közölte rádiónk helyi tudósítója. (Rador)
Kihirdette ma az Első ház program módosításairól szóló törvényt Klaus Johannis államfő. A fiatalok lakásvásárlását támogató program neve ezentúl Egy család, egy otthon lesz a jogszabály szociális jellege miatt.
A törvény értelmében az egyéni pályázók és a gyermektelen házaspárok abban az esetben igényelhetnek kedvezményes kamatú lakásvásárlási hitelt, ha nettó jövedelmük nem haladja meg a havi 4500 lejt, egy- vagy többgyermekes családok esetében pedig a havi 7000 lejt. Az egygyermekes családok ugyanakkor félszázalékos, a két- vagy többgyermekes családok egyszázalékos kamatkedvezményben részesülnek a jogszabály értelmében.
"
["post_title"]=>
string(23) "Egy család, egy otthon"
["post_excerpt"]=>
string(233) "Kihirdette ma az Első ház program módosításairól szóló törvényt Klaus Johannis államfő. A fiatalok lakásvásárlását támogató program neve ezentúl Egy család, egy otthon lesz a jogszabály szociális jellege miatt."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(23) "egy-csalad-egy-otthon-2"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-02 15:51:39"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-02 12:51:39"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=382716"
["menu_order"]=>
int(24236)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3717 (24) {
["ID"]=>
int(382714)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-02 13:28:43"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-02 10:28:43"
["post_content"]=>
string(1108) "
Romániában 2.738-ra nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 278 új esetet jelentettek. A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 9-en hunytak el, így a halálesetek száma 94-re emelkedett. Intenzív osztályon jelenleg 78 személyt kezelnek. Eddig 267-en gyógyultak meg, akiket már kiengedtek a kórházból.
Több, mint 15.407 személy van intézményes karanténban, és további 114.699 otthoni elszigetelésben. A mintavételek száma 28.483. Eddig 271 személy ellen indítottak büntetőeljárást a fertőző betegségek leküzdésének az akadályoztatásáért, ugyanakkor az elmúlt 24 órában a rendőrség 555 személyt bírságolt meg, mert nem tartotta be az otthoni elszigetelésre, valamint a karanténra vonatkozó előírásokat. A kijárási tilalom megszegéséért 7.385 személyt büntettek meg egy nap alatt. A pénzbírság összege meghaladta a 2 millió eurót (10.585.135 lej).
Az április 4-én kezdődő tavaszi szünidő idején is otthon maradhat a szülők valamelyike, hogy felügyelje gyermekét. Ez idő alatt azonban fizetett szabadságot kap - közölte tegnap este a munkaügyi miniszter. Violeta Alexandru hozzátette: módosítanak a törvényen, és a fizetett szabadság kérvényezési lehetőségét kiterjesztik a tavaszi szünidőre is. Mint ismert, a jelenlegi jogszabály szerint nem jár fizetett szabadság a vakáció idejére annak az apának vagy anyának, aki kénytelen otthon maradni a gyerekkel.
Ne halmozzanak fel Paracetamolt és más gyógyszereket, legyenek felelősek és szolidárisak egymással - erre kéri a lakosságot a Romániai Gyógyszergyártók Munkáltatói Szövetsége (PRIMER).
Az Agerpreshez eljuttatott közleményükben biztosítják a lakosságot, hogy elegendő mennyiségű gyógyszert tudnak előállítani vagy importálni, de képtelenek megbirkózni azzal a helyzettel, amikor az emberek pánikszerűen vásárolnak több tucat csomag gyógyszert. Az ország legfontosabb 19 gyárát összefogó PRIMER éves termelési kapacitása meghaladja a 10 milliárd egységet. Az elmúlt évben a romániai gyárak által forgalomba helyezett gyógyszerek száma a 300 millió doboz fölött volt - hangsúlyozta Dragoş Damian a PRIMER képviselője. Hozzátette, támogatja a Gyógyszerészek Kollégiumának javaslatát, amely egy hónapra korlátozná az idült betegek kezelésére kiadott gyógyszerek számát, illetve egy-két dobozra a heveny, megfázás vagy influenza típusú megbetegedésekre kiállított gyógyszerek mennyiségét. (Agerpres)
A Hong Kong-i Egyetem tudósai sikeresen tesztelték hörcsögökön a koronavírus-fertőzés kezelésének új modszerét, ami abból állt, hogy vérplazma átömlesztést végeztek kigyógyult vagy egészséges állatoktól származó készítménnyel.
A tudósok most az emberi kísérletek engedélyezésére várnak - írja South China Morning Post című lap. Korábban a kínai orvosoknak sikerült vérátömlesztéssel kigyógyítani nyolc súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzött személyt. A kezelés nyomán ezek meggyógyultak és nem volt szükség lélegeztető gépekre. (Rador/www.tass.ru)
A román autóipar orvosi felszereléseket készül gyártani - jelentette be ma a gazdasági miniszter. Virgil Popescu megjegyezte: az autóipar, partnerein keresztül, rendelkezik megfelelő eszköztárral ahhoz, hogy elő tudja állítani az orvosi felszereléseket és segédeszközöket, így védőmaszkokat, biocidokat és védőruházatot. Ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz a nemzeti projekthez is, hogy lélegeztetőgépet fejlesszenek ki a koronavírussal fertőzött betegek számára - közölte a tárcavezető.
Naponta klóros vízzel fertőtleníti a helyi önkormányzat Nagylak utcáit, mert számos ember jön be az országba, majd bemegy az üzletekbe és a vasútállomásra, a helyi lakosság pedig fél a fertőzéstől.
Ioan Mărginean polgármester kijelentette, kérte a Nagylak I határátkelőhely bezárását a könnyű forgalom előtt, mert sokan jönnek át gyalog a határon, de még nem kapott választ kérésére. Hozzátette, ingyenes szállítást szervezett az önkormányzat a határátkelőhelytől a vasútállomásig, hogy korlátozza az emberek szabad mozgását a városban. (AGERPRES)
A halotti bizonyítványok kiállításának folyamata is változik, a halált megállapító orvos legtöbb három napon belül elektronikusan elküldi a Polgármesteri Hivatal Személyi Nyilvántartó Osztályának a szükséges orvosi papírokat és a személyi igazolvány másolatát, majd az önkormányzat ugyancsak elektronikusan küldi vissza az orvosnak az elhalálozási igazolást, amit ő továbbít a hozzátartozóknak. Az eredeti halotti bizonyítványt a szükségállapot lejárta után legtöbb 30 napon belül lehet majd átvenni az Anyakönyvi Hivatalból. (közl.)
Lengyelország, Magyarország és Csehország megszegték az Európai Unió törvényeit, amikor elutasították az unió által megszabott menekült-kvóta elfogadását, hogy segítsenek Görögországnak a migránsok számának 2015-ös gyors növekedése következtében - állapította meg az Európai Unió Bírósága. A luxemburgi székhelyű intézmény megállapította, hogy a három ország nem teljesítette kötelezettségeit az Európai Unió törvényeinek megfelelően - közli a Reuters.
A fővárosi Matei Balş Intézet két orvosa, egy asszisztense, egy biokémikusa és egy beteggondozója fertőződött meg az új koronavírussal - jelentette be Adrian Streinu-Cercel igazgató. Hozzátette, az öt személy közül csak az egyik orvosnak vannak tünetei, de mindannyiukat a kórházban kezelik.
A nemzetközi sajtó fő témája sajnos még mindig a koronavírus, és a gyötrő kérdés: mikor lesz vége? – vagy legalábbis mikor oldható fel az emberek házi elszigetelődése, és a szükségállapot – a The Guardian mai számában arról ír, hogy Németország és Olaszország is nagy óvatosan nyilatkozik ebben a tekintetben. Angela Merkel német kancellár a lap szerint azt mondta, a „karantén-állapot” a Húsvéti ünnepekig, de inkább annál tovább tart, de hogy pontosan meddig, arra nem tért ki. Az olasz sajtó hasonló dátumokat, azaz április közepét emlegeti, de csak lehetséges időpontként – ez azonban kevés valószínűséggel bír. Az USA Today és a Politico is arról ír, hogy Amerikában még nem tetőzött a járvány, de meglátásuk szerint Európában is csak a Húsvéti ünnepek utánra várható az igazi csúcspont. Mindkét sajtóorgánum örömmel nyugtázza viszont, hogy Anthony Fauci és Deborah Brix – (járványügyi szakemberek és a Fehér Ház tanácsosa) – erőfeszítéseinek köszönhetően Donald Trump letett arról, hogy feloldja a szükségállapotot.
A Radio France International romániai oldalán ma is olvasható a Paris Special rovatban Matei Vișniec író és drámaíró tárcája – amelyben ma többek között arról ír, hogy Izraelben az ultra-ortodox közösségek okoznak galibát – és sajnos köreikben sok a fertőzött is, mivel számos előírást vallási okokra hivatkozva nem tartanak be, de jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében az is, hogy meglehetősen zsúfolt lakhatási körülmények között élnek.
A ma Krónika napilap Vélemény rovatában Rostás SzabolcsOrvosi etika háborús helyzetben című írásában arra világít rá, ami sokunk számára nyilvánvaló, egyszermind szomorú és főként ijesztő: Az állam egészének működésén, számtalan szakmai ágazat felkészültségén, hozzáállásán túlmenően talán az egészségügyről nyújtja a legpontosabb látleletet a Romániát is egyre aggasztóbb mértékben sújtó koronavírus-járvány. A rendszer egészét átható, kormányzati ciklusokon átnyúló, egymást váltó miniszterek ígéretei, különböző reformkísérletek ellenére is fennmaradó problémákat legutóbb a bukaresti Colectiv klubban 2015-ben bekövetkezett tűzvész világította meg vakító élességgel, ám teljes valójában mégis a jelenlegi járványhelyzet hozta felszínre az egészségügy összes buktatóját (...) Megannyi „reformer” miniszter, államtitkár és menedzser lelkén szárad, hogy a romániai orvosok, asszisztensek, ápolók, mentősök nem jutnak elegendő védőmaszkhoz, -öltözethez, hogy a kórházakban kötszerből, fertőtlenítőszerből sincs elegendő. Most üt vissza igazán a bukaresti kormányzatok és a teljes politikai osztály eléggé el nem ítélhető viszonyulása a társadalom stratégiai fontosságú kérdéseihez: a katonai védelemre, fegyverkezésre eurómilliárdokat szórnak el, eközben új kórházak építésére, orvosi felszerelésekre nincs pénz – írja Rostás Szabolcs a mai Krónikában.
Az orvosi védőfelszerelések mizériájáról beszélt Ludovic Orban miniszterelnök is tegnap az EuropaFm műsorában, amelyet a Republica online lap is idéz. A miniszterelnök elismerte, hogy hiány van a szükséges védőeszközökből, és nem képesek ellátni a kórházakat, de mindezt a nemzetközi piac rovására írja, hiszen itthon bármelyik pillanatban elkezdhetik a maszkok, védőruhák gyártását, csak éppen nyersanyag nincsen. Orban az EuropaFm-nek azt nyilatkozta, hogy diplomáciai szinten próbálnak egyezségre jutni az Uniós és más egészségügyi miniszterekkel, hogy a szükséges anyagok behozatalát megoldhassák. Úgy véli ez néhány napon belül megoldódik, de a helyi hatóságoknak is dolgozniuk kell azért, hogy hozzájussanak a szükséges anyagokhoz, felszerelésekhez – egyes önkormányzatok ügyesen és gyorsan beszereztek minden szükségeset, másoknak fájt a hátuk, most meg hoppon maradtak. A Republica lap szerint Orban igyekezett meggyőzni az orvosokat, ne mondjanak fel, hamarosan megoldódik a mostani áldatlan helyzet. Az "áldatlan helyzet" azonban országos szinten elharapózott, a hazai sajtó tele van azokkal a hírekkel, amelyek vagy rosszul ellátott kórházi egységekről, vagy karanténból kiszökött avagy kilopott személyekről, vagy túlbuzgó rendőrökről szól – a szükségállapot lassan az agyára megy mindenkinek, és sajnos, ahogy ez hazánkra jellemző volt eddig is: sok a visszaélés, akár a hatóságok részéről is.
