A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A COVID-19 megbetegedésekkel kapcsolatos adatgyűjtés gyakorlatilag lehetetlenné teszi az információk bármilyen manipulálását – jelentette ki a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke.
Az elmúlt 24 órában 15.900 jármű és 40.200 személy lépett be Romániába, miközben jóval kevesebben, mindössze 25.000 ezren hagyták el az országot. A forgalom általánosságban véve 60 százalékkal meghaladja a májusban mért átlagot – közölte a határrendészet sajtóosztálya.
A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és „a remény politikáját”. Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével.
Romániában 22.165-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 166 új esetet jelentettek. A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el.
Három hónap után mától újra szerveznek elméleti vizsgákat azoknak, akik jogosítványt szeretnének szerezni. Egyelőre azonban csak Bukarestben és Ilfov megyében nyíltak meg a vizsgatermek.
A 250 lejes összeget fél éven keresztül kapják azok a 16. életévüket betöltött fiatalok, akik nyilvántartásba vetetik magukat a területi Munkaerőelosztó és -foglalkoztatási Ügynökségnél.
A főmikrobiológus cáfolja az egyre népszerűbb összeesküvés-elméletet, miszerint manipulálják a koronavírussal kapcsolatos adatokat.
A COVID-19-esetekkel kapcsolatos adatok begyűjtésének módszere lehetetlenné teszi ezeknek az adatoknak az esetleges módosítását – nyilatkozta hétfő este a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Alexandru Rafila. A szakember, aki egyben az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője, ezzel azoknak a politikusoknak a nyilatkozataira reagált, akik a koronavírusos esetekkel kapcsolatos számok meghamisításával vádolták a kormányt. „Az embereknek tudniuk kell, hogy nincs itt semmi megrendezve, nagyon veszélyes olyan forgatókönyvekkel játszani, amelyek szerint álmegbetegedéseket is lejelentenek ilyen vagy olyan érdekből” – fogalmazott Rafila.
Elmondása szerint közvetlenül a megyék vezetik be a napi új megbetegedések számát egy erre a célra létrehozott és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) által biztosított applikációba. A bukaresti központban csupán leolvassák ezeket az adatokat, azokat módosítására nincs lehetőség – hangsúlyozta a mikrobiológus.
"
["post_title"]=>
string(43) "Cáfol a Mikrobiológiai Társaság elnöke"
["post_excerpt"]=>
string(196) "A COVID-19 megbetegedésekkel kapcsolatos adatgyűjtés gyakorlatilag lehetetlenné teszi az információk bármilyen manipulálását - jelentette ki a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(38) "cafol-a-mikrobiologiai-tarsasag-elnoke"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-06-16 15:03:49"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-06-16 12:03:49"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=388460"
["menu_order"]=>
int(25141)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3757 (24) {
["ID"]=>
int(388459)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2020-06-16 11:33:02"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-06-16 08:33:02"
["post_content"]=>
string(1163) "
A kabinet röviddel dél után kezdődő ülését megelőzően tanácskozik az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság.
A miniszterelnök korábbi nyilatkozatában óvott az ügy politikai kezelésétől. Hangsúlyozta: a készenléti állapot meghosszabbítása szakértői kérdés. Emlékeztetett, hogy a járványügyi szakemberek 30 napos hosszabbítást tartanak indokoltnak.
A döntést a parlamentnek is meg kell erősítenie, és az ellenzéki pártok közül többen jelezték, hogy legfeljebb 15 napos hosszabbítást szavaznának meg, módosításokkal. A Szociáldemokrata Párt például indokolatlannak tartja a templomi istentiszteletek korlátozásának fenntartását. Ezzel kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy korlátozni kell továbbra is minden olyan összejövetelt, amely zárt térben nagyszámú résztvevővel zajlik. Ez vonatkozik a templomok mellett az előadásokra és az éttermekre is a miniszterelnök szerint.
Az elmúlt 24 órában 15.900 jármű és 40.200 személy lépett be Romániába, miközben jóval kevesebben, mindössze 25.000 ezren hagyták el az országot. A forgalom általánosságban véve 60 százalékkal meghaladja a májusban mért átlagot – közölte a határrendészet sajtóosztálya.
A román-magyar határon a legélénkebb a forgalom, az átlépők száma elérte a vészhelyzet kihirdetése óta számolt napi átlag kétszeresét. Románia irányában 30.300-an lépték el a határt, Magyarország felé 13.800-an távoztak.
Csak Nagylaknál 16 ezren léptek be Romániába, 3500 járművel, ami a háromszorosa a megszokott napi forgalomnak. Ennek megfelelően a várakozási idő legkevesebb 2 óra. A kimenőforgalom a megszokott, legfeljebb 15 percet kell várakozni a magyarországi belépésre Nagylaknál.
A határrendészet a szabadságolásokkal hozza összefüggésbe a szokatlanul élénk forgalmat, ilyenkor ugyanis a nyugaton dolgozó román vendégmunkások rendszerint hazalátogatnak.
A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és "a remény politikáját". Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével.
"
["post_title"]=>
string(45) "Paradigmaváltás a román-magyar viszonyban?"
["post_excerpt"]=>
string(810) "A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és "a remény politikáját". Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(41) "paradigmavaltas-a-roman-magyar-viszonyban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-06-16 11:53:08"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-06-16 08:53:08"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=388439"
["menu_order"]=>
int(25145)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3776 (24) {
["ID"]=>
int(388433)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2020-06-15 13:24:37"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 10:24:37"
["post_content"]=>
string(653) "
Romániában 22.165-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 166 új esetet jelentettek. A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el, így a halálesetek száma 1.427-re emelkedett. Intenzív osztályon jelenleg 175 személyt kezelnek. Eddig 15.817-en gyógyultak meg, akiket már kiengedtek a kórházból. Így az aktív esetek száma 4.921-re nőtt a tegnapi 4.870-hoz képest. Jelenleg 1.331 személy van intézményes karanténban, és további 92.734 otthoni elszigetelésben. Országszerte a mintavételek száma elérte az 564.278-at.
"
["post_title"]=>
string(56) "Koronavírus: 166 új esetet és 17 halottat jelentettek"
["post_excerpt"]=>
string(192) "Romániában 22.165-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 166 új esetet jelentettek. A fertőzés következtében az elmúlt 24 órában 17-en hunytak el."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(52) "koronavirus-166-uj-esetet-es-17-halottat-jelentettek"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-06-15 14:21:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 11:21:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=388433"
["menu_order"]=>
int(25146)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3553 (24) {
["ID"]=>
int(388430)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2020-06-15 13:11:12"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 10:11:12"
["post_content"]=>
string(1032) "
Megnyílt a légi közlekedés Ausztria, Bulgária, Csehország, Ciprus, Horvátország, Svájc, Németország, Görögország, Izland, Lettország, Litvánia, Málta, Norvégia, Szlovákia, Szlovánia, Liechtenstein és Magyarország fele. Az ezekből az országokból érkezőknek nem kell 14 napos karanténba vonulniuk. A Magyarországra utazni vágyóknak tudniuk kell, hogy bár a román hatóságok jelenlegi döntése szerint hazatéréskor a román állampolgárok nem kerülnek kéthetes vesztegzárba, a magyar hatóságok még nem oldották fel minden esetben a karanténkötelezettséget.
A közegészségügyi hatóság hétfőnként frissíti a listát, amelyekre azok az országok kerülnek fel, ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. Románia egyelőre nem teljesíti a - külföldi mintára - bevezetett kritériumot.
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett újabb korlátozásokat oldtak fel mától a hatóságok. Kinyitottak a bevásárlóközpontok, viszont továbbra is zárva maradtak az azokban működő éttermek, mozik és játszóházak. Kinyitottak továbbá a fogadóirodák, a játéktermek, a lottótársaság kirendeltségei, a fitnesztermek és a strandok kinti medencéi. A sportolni vágyókra és a strandolókra szigorú közegészségügyi előírások érvényesek.
Mától újraindulnak a balneológiai kezelések is, és holnaptól kinyitnak a magán óvodák és bölcsődék. Az ezekben folytatott tevékenységről rendelkező kormányhatározat már megjelent a Hivatalos Közlönyben, de sem az Egészségügyi Minisztérium, sem a tanügyi tárca vezetője nem adta még ki az óvodák és bölcsődék kinyitását szabályozó rendeletet.
Monicia Anisie oktatási miniszter közölte: a szülők mátó nyújthatnak be kérést az állami óvodákba és bölcsődékbe, ha azt szeretnék, hogy a gyerekük felügyelete a nyári szünidő alatt biztosítva legyen.
A héten fogadja el a kormány azt a rendeletet, amely a készenléti állapot 30 nappal történő meghosszabbítását javasolja. A kabinet szerint erre feltétlenül szükség lenne a lakosság egészségének megvédése érdekében. Ludovic Orban miniszterelnök már hangsúlyozta, hogy csak a készenléti állapot meghosszabbításával lehet a lakosság védelmét biztosító intézkedéseknek érvényt szerezni. A kormányfő kijelentette: ez nem politikai döntés, hanem a szakemberek egybehangzó véleményének gyakorlatba ültetése.
Egyébként a készenléti állapot június 16-ig van érvényben, így az ennek meghosszabbítását tartalmazó kormányrendeletnek legkésőbb holnap meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben.
A parlamentnek 5 napon belül kell szavaznia a készenléti állapotra vonatkozó törvényről. A Szociáldemokrata Párt, a Pro Románia, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége már bejelentette, hogy nem fogják megszavazni a készenléti állapotra vonatkozó törvényt, és egy saját törvényjavaslatot terjesztenek be. Az RMDSZ is elégedetlenségét fejezte ki, amiért a kormány nem mutatott fel meggyőző érveket a készenléti állapot meghosszabbítására vonatkozóan. Amennyiben a kormány által előterjesztett javaslat megbukik, a szigorító intézkedések érvényüket vesztik.
"
["post_title"]=>
string(66) "A készenléti állapot meghosszabbításáról szavaznak a héten"
["post_excerpt"]=>
string(131) "A héten fogadja el a kormány azt a rendeletet, amely a készenléti állapot 30 nappal történő meghosszabbítását javasolja."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(58) "a-keszenleti-allapot-meghosszabbitasarol-szavaznak-a-heten"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-06-15 12:43:20"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 09:43:20"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=388422"
["menu_order"]=>
int(25149)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3761 (24) {
["ID"]=>
int(388420)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2020-06-15 12:31:19"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 09:31:19"
["post_content"]=>
string(1083) "
Megszavazta ma a képviselőház a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló jogszabály javaslatát. A szenátus első házként elfogadta már a tervezetet. A dokumentum értelmében november elsejéig meghosszabbítják a polgármesterek, a megyei tanácselnökök, valamint a helyi és a megyei tanácsok tagjainak mandátumát.
A törvényjavaslat azt is előírja, hogy az idei helyhatósági választások időpontjáról a parlament dönt sarkalatos törvénnyel, legalább 60 nappal a szavazás előtt. A tervezet értelmében felére csökken a jelölésekhez szükséges támogató aláírások száma, de változik az aláírásgyűjtés módja és az aláírások iktatása is.
A szenátusi szavazáskor a liberális honatyák a tervezet ellen voksoltak, arra hivatkozva, hogy a szöveg módosítását jóváhagyó Alkotmámybíróság még nem közölte indoklását.
Legalább három órát kell várakozniuk a határnál azoknak, akik a Nagylak 2-es átkelőnél érkeznek Romániába. A Nagylak 2-es autópálya-átkelőnél hét sávon fogadják az országba érkezőket, és további négy mobil ellenőrzőpontot is létrehoztak. A megnövekedett forgalom mellett a járványügyi intézkedésekkel magyarázható a hosszabb várakozási idő.
A Nagylak 1-es határátkelőnél egyórás volt a várakozási idő ma reggel. Ott is szintén hét sávon és négy mobil ellenőrzőpontnál folyik a beléptetés.
A többi Arad megyei átkelőnél – így Gyulavarsándnál és Tornyán - körülbelül 15 perces várakozási időt jegyeznek.
A kilépőoldalon a szokásosnak megfelelő a forgalom valamennyi Arad megyei határátkelőnél.
Három hónap után mától újra szerveznek elméleti vizsgákat azoknak, akik jogosítványt szeretnének szerezni. Egyelőre azonban csak Bukarestben és Ilfov megyében nyíltak meg a vizsgatermek. A sofőrjelöltekre és az őket felügyelő rendőrökre szigorú közegészségügyi előírások érvényesek: így a vizsgaterembe való belépéskor mindenkinek megmérik a testhőmérsékletét, kötelező az orrot és az arcot takaró maszk viselése.
A teremben levők között legkevesebb másfél méteres távolságot kell biztosítani, ezért csak internetes előjegyzés után lehet vizsgázni.
A Gépjárművezetői Engedélyeket Kibocsátó és Járműbejegyzési Hivatal vezetője, Rodica Popescu arra számít, hogy augusztusban visszatérhetnek a járvány előtti programhoz.
"
["post_title"]=>
string(41) "Bukarestben ismét lehet sofőrvizsgázni"
["post_excerpt"]=>
string(201) "Három hónap után mától újra szerveznek elméleti vizsgákat azoknak, akik jogosítványt szeretnének szerezni. Egyelőre azonban csak Bukarestben és Ilfov megyében nyíltak meg a vizsgatermek."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(38) "bukarestben-ismet-lehet-soforvizsgazni"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-06-15 12:15:41"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 09:15:41"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=388415"
["menu_order"]=>
int(25152)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3767 (24) {
["ID"]=>
int(388413)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2020-06-15 11:59:35"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 08:59:35"
["post_content"]=>
string(585) "
Munkanélküliségi segélyben részesülnek a tanintézmények 16. életévüket betöltött végzősei. A 250 lejes összeget fél éven keresztül kapják azok a fiatalok, akik nyilvántartásba vetetik magukat a területi Munkaerőelosztó és -foglalkoztatási Ügynökségnél. Ezt a középiskola elvégzése után legtöbb 60 napon belül kell megtegyék, függetlenül attól, hogy sikerült-e az érettségi vizsgájuk vagy sem. Azok a diákok, akik valamelyik tantárgyból megbuktak, a pótvizsgák után jelentkezhetnek.
"
["post_title"]=>
string(59) "Munkanélküliségi segély a középiskolák végzőseinek"
["post_excerpt"]=>
string(208) "A 250 lejes összeget fél éven keresztül kapják azok a 16. életévüket betöltött fiatalok, akik nyilvántartásba vetetik magukat a területi Munkaerőelosztó és -foglalkoztatási Ügynökségnél. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(50) "munkanelkulisegi-segely-a-kozepiskolak-vegzoseinek"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-06-15 11:59:36"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-06-15 08:59:36"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=388413"
["menu_order"]=>
int(25153)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3706 (24) {
["ID"]=>
int(388460)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2020-06-16 11:35:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-06-16 08:35:28"
["post_content"]=>
string(1346) "
A főmikrobiológus cáfolja az egyre népszerűbb összeesküvés-elméletet, miszerint manipulálják a koronavírussal kapcsolatos adatokat.
A COVID-19-esetekkel kapcsolatos adatok begyűjtésének módszere lehetetlenné teszi ezeknek az adatoknak az esetleges módosítását – nyilatkozta hétfő este a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Alexandru Rafila. A szakember, aki egyben az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője, ezzel azoknak a politikusoknak a nyilatkozataira reagált, akik a koronavírusos esetekkel kapcsolatos számok meghamisításával vádolták a kormányt. „Az embereknek tudniuk kell, hogy nincs itt semmi megrendezve, nagyon veszélyes olyan forgatókönyvekkel játszani, amelyek szerint álmegbetegedéseket is lejelentenek ilyen vagy olyan érdekből” – fogalmazott Rafila.
Elmondása szerint közvetlenül a megyék vezetik be a napi új megbetegedések számát egy erre a célra létrehozott és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) által biztosított applikációba. A bukaresti központban csupán leolvassák ezeket az adatokat, azokat módosítására nincs lehetőség – hangsúlyozta a mikrobiológus.
