A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és “a remény politikáját”. Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével.
Veres Valér: 1,1 millió körül van az erdélyi magyarság lélekszáma
Egymillió százezer körül van az erdélyi magyarság lélekszáma – véli Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociálismunkás-képző…
Tovább...Nincsen nap Schengen nélkül
Bukarestben nem titkolt örömmel fogadták, hogy Karl Nehammer kancellár Osztrák Néppártja (ÖVP) elvesztette az abszolút többségét az alsó-ausztriai tartományi választásokon.…
Tovább...Brenzovics László: „Teljesen nyilvánvalóan üldözöttek vagyunk”
Az érintettek tiltakozása ellenére Volodimir Zelenszkij elnök december végén – mintegy újévi ajándékként– kihirdette az új kisebbségi törvényt, ami nemcsak…
Tovább...Mivel magyarázható az „ismeretlen nemzetiségűek” tömege a népszámláláson?
A népszámlálás sok tekintetben pontatlan adatokkal szolgál, aminek az oka részben az, hogy a román politikum és a társadalom nem…
Tovább...