Három, a gyanú szerint kábítószert szállító hajóra mért légicsapást hétfőn a Csendes-óceánon, Venezuela partjainak közelében az amerikai hadsereg.
A közlés szerint az első légicsapásban három, a másodikban kettő, a harmadik légicsapásban pedig ugyancsak három férfi halt meg. A légierő egy videofelvételt is közzétett, amelyen látszik, hogy mind a három hajót rakétatámadás éri.
Mióta Donald Trump elnök szeptemberben katonai műveletet indított a régióból származó kábítószer-csempészet ellen, az amerikai hadsereg több mint 20 hajót támadott meg Venezuela közelében. Mintegy 90 ember vesztette életét. Az amerikai kormány szerint drogkereskedőkkel végeztek, de bizonyítékokat nem közöltek.
Trump elnök azt is bejelentette, hogy a tengeri akciók után hamarosan a venezuelai szárazföldön is csapást akarnak mérni a kábítószer-kereskedelemre.
Az Iszlám Állam terrorszervezet által ihletett terrortámadás volt a sydney-i tömeggyilkosság, melynek során két merénylő 15 zsidó vallású embert lőtt agyon egy hanukaünnepség alkalmából – közölte Krissy Barrett ausztrál szövetségi rendőrkapitány.
Az ausztrál politikusok és rendőrségi vezetők által tartott keddi sajtóértekezleten első ízben beszéltek hivatalosan is arról az első bizonyítékok alapján, hogy milyen ideológiai megfontolások vezethették a merénylőket.
Az ausztrál hatóságok közlése szerint a két elkövető egy 50 éves apa és 24 éves fia volt. Az apát a helyszínen agyonlőtték, míg fia megsebesült, és kórházban ápolják.
Krissy Barrett rendőrfőnök hangsúlyozta, hogy nem egy vallás iránt elkötelezett, hanem egy terrorszervezethez kötődő emberek követték el a Bondi Beach-i öldöklést.
Ma ünnepli 75. születésnapját Bocskay Vince szovátai szobrászművész, akivel Szuszámi Zsuzsa beszélgetett. Adásunk folytatásában László Tibor interjúját hallhatják Nógrádi Gergellyel, a budai Frankel Zsinagóga főkántorával.
Donald Trump a Fehér Házban nyilatkozott erről, a Berlinben tartott ukrán-európai-amerikai tárgyalásokat kommentálva.
Közölte, hogy a hosszan egyeztetett telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint a német, az olasz, a finn, a francia, a brit, a lengyel, a norvég, a dán és a holland kormány-, illetve államfővel, valamint a NATO főtitkárával.
Megjegyezte, hogy véleménye szerint jelenleg Oroszország a háború lezárását akarja.
Arra a kérdésre, hogy a közelmúltban személyesen beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Donald Trump igennel válaszolt.
A háború lezárását követő biztonsági garanciával kapcsolatban az amerikai elnök elmondta, hogy ezen közösen dolgoznak Európával, amelynek nagy része lesz annak biztosításában, és célnak nevezte, hogy a háború ne kezdődhessen újra.
Közben az ukrán titkosszolgálat közölte, hogy súlyosan megrongáltak egy Varsavjanka-osztályú (NATO-besorolás szerint: Kilo-osztályú) tengeralattjárót a fekete-tengeri Novoroszijszk hadikikötőjében, Oroszország területén.
Az SZBU közlése szerint a Sea Baby nevezetű drónnal támadták meg az orosz tengeralattjárót, amit állításuk szerint a robbanás súlyosan megrongált, és gyakorlatilag harcképtelenné tett. A tengeralattjáró négy Kalibr cirkálórakéta-indítót szállított, amelyeket Oroszország Ukrajna területének megtámadására használt - írták, és közzétettek egy videót is a robbanásról.
Az orosz védelmi minisztérium eddig nem nyilatkozott a támadásról. A Politico szerint orosz katonai bloggerek arról írtak, hogy a tengeralattjáróban okozott kár elhanyagolható mértékű, mivel a drón egy közeli mólót talált el, viszont arról is beszámoltak,, hogy a támadás komoly figyelmeztetés az orosz hadsereg számára.
Három, a gyanú szerint kábítószert szállító hajóra mért légicsapást hétfőn a Csendes-óceánon, Venezuela partjainak közelében az amerikai hadsereg.
A közlés szerint az első légicsapásban három, a másodikban kettő, a harmadik légicsapásban pedig ugyancsak három férfi halt meg. A légierő egy videofelvételt is közzétett, amelyen látszik, hogy mind a három hajót rakétatámadás éri.
Mióta Donald Trump elnök szeptemberben katonai műveletet indított a régióból származó kábítószer-csempészet ellen, az amerikai hadsereg több mint 20 hajót támadott meg Venezuela közelében. Mintegy 90 ember vesztette életét. Az amerikai kormány szerint drogkereskedőkkel végeztek, de bizonyítékokat nem közöltek.
Trump elnök azt is bejelentette, hogy a tengeri akciók után hamarosan a venezuelai szárazföldön is csapást akarnak mérni a kábítószer-kereskedelemre.
Június 7-éig, holnapig kapott haladékot Dormánfalva polgármestere a Bákó megyei prefektustól arra, hogy tisztázza a hivatala által – az úzvölgyi katonatemető román parcellájának létrehozásához – kiállított építési engedély vitatott törvényességű részleteit. A prefektusi hivatal az MTI hírügynökséggel közölte: ha Constantin Toma polgármester nem küldi meg holnapig az építés engedélyeztetésével kapcsolatban hozott intézkedéseit, a közigazgatási bíróságon kérni fogják a dokumentum érvénytelenítését.
Eltűntek a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezések az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből, amelyet sürgősségi rendelettel készül hatályba léptetni a kormány – írja a Transindex hírportál a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat mai hírlevelére hivatkozva.
Nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven folyik a gyakorlati oktatás a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetemen – tájékoztat az Agerpres hírügynökség a Legfelsőbb Bíróság döntésére hivatkozva.
Ma az utolsó nap, amikor a www.votstrainatate.ro honlapon regisztrálhatnak azok az állampolgárok, akik külföldön akarnak szavazni az államelnök-választáson.
A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt frakcióvezetőjének tegnap Brüsszelben. Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május 26-i európai parlamenti választáson, amelyet az EPP nyert meg. Így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa.
Navracsics Tibor szerint a bonchidai kastélyban szervezett, és az EU által finanszírozott programok példájával érvelni lehet az Európai Parlamentben a költségvetési vita során a kultúrára szánt összegek megnövelése mellett.
A franciaországi Colleville-sur-Mer településen megemlékezést tartanak ma a normandiai partraszállás 75. évfordulóján Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök részvételével. A két politikus Caenben megbeszélést tart. A francia államfő Theresa May brit kormányfővel Ver-sur-merben elhelyezi egy brit emlékmű alapkövét.
Nagy méretű rakéta-sorozatvetőt tesztelt Észak-Korea – jelentette ma az ország állami hírügynöksége (KCNA), a kísérlet eredményességére azonban nem tért ki.
Június 7-éig, holnapig kapott haladékot Dormánfalva polgármestere a Bákó megyei prefektustól arra, hogy tisztázza a hivatala által - az úzvölgyi katonatemető román parcellájának létrehozásához - kiállított építési engedély vitatott törvényességű részleteit. A prefektusi hivatal az MTI hírügynökséggel közölte: ha Constantin Toma polgármester nem küldi meg holnapig az építés engedélyeztetésével kapcsolatban hozott intézkedéseit, a közigazgatási bíróságon kérni fogják a dokumentum érvénytelenítését.
A Bákó megyei prefektusi hivatal azt is közölte, hogy június 25-ig adott haladékot a dormánfalvai önkormányzatnak, hogy vonja vissza azt a március 29-én hozott határozatát, amelyben a település tulajdoni regiszterébe foglalta a temető területét. Ha ez nem történik meg, ez a határozat is közigazgatási per tárgya lesz.
Mint ismert, a Dormánfalva polgármesteri hivatala mára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amit a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben törvénytelenül létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek. Az RMDSZ politikusai bejelentették, élő lánccal védik meg ma délután 4 órától a temetőt, ugyanis ott semmilyen átalakítás nem engedhető meg addig, amíg a hadisírok gondozásáról szóló román-magyar egyezménynek megfelelően a román és a magyar védelmi minisztérium meg nem egyezik erről.
Az ügyben Sevil Shhaideht, a fejlesztési minisztérium volt államtitkárát hivatali visszaéléssel vádolják.
A tárgyaláson a Teleorman megyei volt tanácselnököt, Adrian Ionuţ Gâdeát képviselő ügyvéd azt kérte, hogy a bizonyítékok közé soroljanak be egy helyszíni kivizsgálást, mert ahol a Belina-sziget van, ott 'nem járnak hajók', és az tulajdonképpen egy halastó, nem a Duna egyik ága, ahogyan azt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) állítja. Az ügyészek szerint 2013-ban több állami tisztviselő többrendbeli törvénysértést követett el akkor, amikor a Belina-szigethez és a Pavel-ághoz tarozó több mint háromszáz hektáros területet átadták az állam tulajdonából Teleorman megye tulajdonába és a megyei tanács adminisztrálásába, majd röviddel ezután bérbe adták a Tel Drum társaságnak.
A vádhatóság szerint a terület az állam közvagyonát képezte, így kormányhatározattal nem, csak törvénnyel lehetett volna a tulajdonjogot módosítani. (Agerpres)
Eltűntek a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezések az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből, amelyet sürgősségi rendelettel készül hatályba léptetni a kormány – írja a Transindex hírportál a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat mai hírlevelére hivatkozva.
A magyar közösség elleni jogsértésekkel foglalkozó szervezet felidézte: az RMDSZ-nek számos, a kisebbségi anyanyelvhasználatnak kedvező passzust sikerült beépítenie a parlament által tavaly elfogadott közigazgatási kódexbe, a törvénykönyvet azonban nem lehetett kihirdetni, mert elbukta az előzetes alkotmányossági kontrollt.
A kormány most arra készül, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadja el a közigazgatási törvénykönyvet, de az új tervezetből kihagyták például azt az előírást, amely kötelezővé tette volna, hogy az utcák, terek és parkok nevét a kisebbségek nyelvén is írják ki ott, ahol egy adott kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az eltörölt cikkelyek között szerepel továbbá a formanyomtatványok elérhetősége a kisebbségek nyelvén, valamint az alternatív küszöb bevezetése a nyelvi jogok alkalmazását illetően - írta a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat.
A szászrégeni IRUM megkezdte a saját fejlesztésű román traktor, a Tagro sorozatgyártását.
Az erőgépet a mezőgazdasági és erdészeti gépek kutatási és fejlesztési központjában fejlesztették ki, és tavaly ősszel mutatták be a bukaresti INDAGRA agrárvásáron. A traktort, amelyet óriási érdeklődés övez, októbertől elkezdik exportálni, első körben Magyarországra – közölte Mircea Oltean, az IRUM vezérigazgatója. A cég traktorok és erdészeti gépek gyártójaként ismert, de miután tíz évvel ezelőtt Fehéroroszország engedélyével megkezdte a TAG traktorok gyártását, az IRUM-ot mezőgazdasági gépek gyártójának is tekintik. A szászrégeni IRUM 1953-ban alakult, és 1999-ben vált teljesen magántulajdonú vállalattá, amikor a Maviprod átvette.
Az új tulajdonos megőrizte a fő tevékenységi területet, és továbbra is erdőgazdálkodáshoz szükséges gépeket és berendezéseket gyártott.
Nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven folyik a gyakorlati oktatás a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetemen – tájékoztat az Agerpres hírügynökség a Legfelsőbb Bíróság döntésére hivatkozva.
Mint ismert, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület a bukaresti ítélőtáblánál megtámadta az Országos Diszkriminációellenes Tanács által 2013 októberében hozott döntést, miszerint nem minősül diszkriminációnak, hogy kizárólag román nyelven végezhető el a szakmai gyakorlat a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen. A fővárosi táblabíróság megalapozatlanként elutasította a keresetet, és most ezt a döntést erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság.
Ma az utolsó nap, amikor a www.votstrainatate.ro honlapon regisztrálhatnak azok az állampolgárok, akik külföldön akarnak szavazni az államelnök-választáson.
A jogvesztő határidő ma éjfélkor jár le. A honlap szerint tegnap estig 28.400 kérést regisztráltak azok részéről, akik szavazókörzetben adnák le voksukat, és 29.800-at azok részéről, akik levélben szavaznának. Ha egy településen legkevesebb száz személy kéri, szavazókörzetet létesítenek. (Agerpres)
A várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt frakcióvezetőjének tegnap Brüsszelben. Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május 26-i európai parlamenti választáson, amelyet az EPP nyert meg. Így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa.
A néppárt tíz frakcióvezető-helyettesének egyike pedig Siegfried Mureşan, a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztott romániai európai parlamenti képviselő lett.
Manfred Weber tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, Európának változásra van szüksége, hogy erős maradjon, meg kell hallani az állampolgárok hangját, a néppárti frakció pedig mindenekelőtt teljesíteni kívánja az ígéreteit, például az egyenlőbb életkörülmények, a külső határok megerősítése, valamint a biztonság, a terrorizmus elleni harc terén. Mint mondta, az Európai Néppárt kész kompromisszumokat kötni a parlamenti többség kialakítása érdekében az integrációpárti, megbízható erőkkel.
Navracsics Tibor szerint a bonchidai kastélyban szervezett, és az EU által finanszírozott programok példájával érvelni lehet az Európai Parlamentben a költségvetési vita során a kultúrára szánt összegek megnövelése mellett.
Az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos Bonchidán, a felújítás alatt álló Bánffy-kastélyban szervezett sajtótájékoztatón beszélt erről tegnap. Az esemény keretében a kastély felújításán munkálkodó Transylvania Trust Alapítvány bemutatta azt az Artech nevű most induló projektjét, amelyhez spanyolországi, ukrajnai és albániai partnereivel 200 ezer eurós támogatást nyert a Kreatív Európa program keretében. Amint a mandátuma végéhez közeledő EU-biztos elmondta: ha a tagállamok és az EP meg tudnak állapodni a pénzügyi kerettervről, a Kreatív Európa Programra fordított összeg 30 százalékkal nő, és 1,85 milliárd eurós kerettel rendelkezik majd, az Erasmus oktatási program kerete pedig megduplázódik, és 30 milliárd euróra nő.
Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke felidézte: az alapítvány húsz éve kapta meg 49 évre Bánffy Miklós örökösétől a romos kastély használati jogát, és 2004 óta a hetedik projektjükhöz szereztek támogatást a Kreatív Európa program keretében. Hozzátette: azóta, hogy az örökös visszaigényelte a kastélyt, a román állam nem támogatta a műemlék helyreállítását. Így csak kulturális projektekkel pályázhattak.
A magyar állam részéről tavaly decemberben megítélt 950 ezer eurós támogatásból a kastély főépületét és romantikus stílusban épített szárnyát szeretnék felújítani – részletezte Hegedüs Csilla.
Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk? címmel tartott ma előadást Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Sapientia EMTE Csíki Karán. A magyar államfő Csíkszeredában kijelentette: a klímaváltozás egyik következménye a vízválság, amely itt kopogtat az ajtón, a víz a 21-ik század legfontosabb kérdése.
A franciaországi Colleville-sur-Mer településen megemlékezést tartanak ma a normandiai partraszállás 75. évfordulóján Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök részvételével. A két politikus Caenben megbeszélést tart. A francia államfő Theresa May brit kormányfővel Ver-sur-merben elhelyezi egy brit emlékmű alapkövét.
Mint ismert, 1944. június 6-án kezdődött meg a második világháborúban a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete: a D-napon az angolszász szövetségesek Normandiában megnyitották a második frontot.
Nagy méretű rakéta-sorozatvetőt tesztelt Észak-Korea - jelentette ma az ország állami hírügynöksége (KCNA), a kísérlet eredményességére azonban nem tért ki.
A híradás szerint a műveletet személyesen felügyelte a kelet-ázsiai állam vezetője, Kim Dzsong Un, aki szerint az eszközzel további kísérleteket kell még végrehajtani. A dél-koreai egyesített vezérkar tájékoztatása szerint a fegyverből két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki. A lövedékeket a Dél-Phjongan tartományból indították és végül a Japán-tengerbe csapódtak. A tegnapi volt a nyolcadik rakétateszt azóta, hogy Kim Dzsong Un észak-korai diktátor és Donald Trump amerikai elnök júniusban a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben találkozott egymással.
Órákkal a keddi fegyverkísérletet követően Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter bejelentette, hogy országa kész a további tárgyalásokra az Egyesült Államokkal.
Június 7-éig, holnapig kapott haladékot Dormánfalva polgármestere a Bákó megyei prefektustól arra, hogy tisztázza a hivatala által - az úzvölgyi katonatemető román parcellájának létrehozásához - kiállított építési engedély vitatott törvényességű részleteit. A prefektusi hivatal az MTI hírügynökséggel közölte: ha Constantin Toma polgármester nem küldi meg holnapig az építés engedélyeztetésével kapcsolatban hozott intézkedéseit, a közigazgatási bíróságon kérni fogják a dokumentum érvénytelenítését.
A Bákó megyei prefektusi hivatal azt is közölte, hogy június 25-ig adott haladékot a dormánfalvai önkormányzatnak, hogy vonja vissza azt a március 29-én hozott határozatát, amelyben a település tulajdoni regiszterébe foglalta a temető területét. Ha ez nem történik meg, ez a határozat is közigazgatási per tárgya lesz.
Mint ismert, a Dormánfalva polgármesteri hivatala mára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amit a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben törvénytelenül létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek. Az RMDSZ politikusai bejelentették, élő lánccal védik meg ma délután 4 órától a temetőt, ugyanis ott semmilyen átalakítás nem engedhető meg addig, amíg a hadisírok gondozásáról szóló román-magyar egyezménynek megfelelően a román és a magyar védelmi minisztérium meg nem egyezik erről.
