Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette, hogy miután Nicușor Dan államfő kihirdette a feddhetetlenségi törvényt, elöljárói mandátuma 30 napon belül megszűnik, és alpolgármesterei átveszik ügyvivő jelleggel a városháza vezetését szeptember végétől. Fritz hangsúlyozta, hogy az új jogszabályt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott és a parlament által elfogadott módosító javaslatával együtt hirdették ki, amely véleménye szerint kifejezetten ellene és Temesvár ellen irányult. Fritz szerint az eset jól mutatja a durva visszaélést, politikai bosszút és az alkotmány megsértését, ezért úgy látja, hogy Romániában már nem létezik jogállamiság.
Augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 10 órától a bukaresti Calvineum református egyházközségben kiköszönő-istentisztelet lesz. Ezen a nyugdíjba vonuló Zsold Béla lelkipásztor huszonnégy év szolgálat után búcsúzik a fővárosi gyülekezettől.
Holnap nagyszabású kerékpár-versenyt szerveznek Bukarest utcáin, ezért jelentős útlezárásokra kell számítani reggel 6 óra és délután 4 óra között. A rendőrség arra a kéri a lakosságot, hogy személyi autójukat csak szükség esetén használják, vegyék igénybe a tömegközlekedést, főleg a metrót. Részleteket itt olvashatnak: https://www.bucurestifm.ro/2026/08/28/letape-bucharest-by-tour-de-france-in-bucuresti/
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást…
Készültségi állapot lépett életbe Curtea de Argeșben, miután a vezetékes vízben Clostridium perfringens baktériát mutattak ki. A megyei vészhelyzeti bizottság…
A Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi jelentőségű győzelmet aratott tegnap az előrehozott alsóházi választáson, egymaga megszerezve a képviselői helyek…
Hongkongban 20 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Jimmy Lai médiavállalkozót és demokráciaaktivistát nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló…
Összeesküvés miatt hat év, illetve propagandatevékenység címén további másfél év börtönbüntetésre ítélték Iránban a Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadit – közölte az…
Az állampolgárság ellenőrzésének szigorításáról szóló amerikai választási szabályok elfogadására szólította fel Donald Trump amerikai elnök a kongresszus republikánus tagjait. Az…
Románia meghívást kapott február 19-ére Washingtonba a Béketanács első ülésére, a részvételről azonban csak az amerikai partnerekkel folytatott egyeztetések után…
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.A tárcavezető…
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter elismerte, hogy hibáztak, amikor eldöntötték, hogy nem fizetik a betegszabadság első napját. A TVR Info egyik…
A Bukaresti Törvényszéknek ma kell megállapítania jogerősen, hogy elkezdődhet-e alapfokon a Călin Georgescu elleni per. A volt elnökjelölt ellen korábban…
Oana Ţoiu külügyminiszter ma kétnapos munkalátogatást kezd Londonban. Programjában szerepel találkozó brit kollégájával, Yvette Cooperrel, a Romániai Interparlamentáris Csoport tagjaival,…
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást okoznak. Ilie Bolojan a Digi24-nek adott hétfő esti interjúban hangsúlyozta: minden országban megfigyelhető, hogy a deficitkorrekció visszafogja a gazdaságot, a kérdés csak az, milyen mértékben és mennyi ideig.
Bolojan szerint a lényeg az, hogy a visszaesés ne legyen tartós, és néhány negyedév után már látható legyen az import csökkenése, az export növekedése és az infláció mérséklődése.
Arra a kérdésre, hogy az év végére várható‑e gazdasági növekedés, a kormányfő úgy fogalmazott: erre lehet számítani, mivel a kabinet célja a kiadások visszafogása mellett a beruházások magas szinten tartása, amit az uniós források is támogatnak.
A miniszterelnök arról is beszélt a hétfő esti tévéinterjúban, hogy fontos hetek következnek, amelyekben kiderül, mennyire működőképes ez a koalíció. Arra a kérdésre, hogy a koalíció képes-e hozni azokat az eredményeket, amelyekért létrejött, Ilie Bolojan azt válaszolta: a választ a következő hetek adják majd meg, amikor a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie a költségvetést, és el kell fogadnia a közigazgatási reformról, illetve a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló csomagot.
„Ezeknek a végső változata, a gyakorlatba ültetésük módja, a következetesség a támogatásukban, a helyi önkormányzatokhoz való viszonyulás és a többi felmerülő esetleges probléma mind egyértelmű jelzést fog adni arról, hogy továbbvihető-e ez a koalíció” – a liberális pártelnök.
Hozzátette, ha vannak is eltérő álláspontok bizonyos témákban, a kormányprogram a koalíciós pártokat összekötő egyfajta szerződésként működik, és amíg ehhez tartják magukat, jó irányba halad az ország.
Tegnap működött a koalíció. A szenátus elutasította a szélsőjobboldal három egyszerű indítványát. Nem ment át sem az EU–Mercosur megállapodást bíráló dokumentum, sem az Ilie Bolojan ügyvivő oktatási miniszter, sem pedig Radu Miruță védelmi miniszter elleni indítvány.
Az utóbbi indítványt kísérte nagyobb figyelem, tekintve a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szociáldemokrata Párt bonyolult kapcsolatát. Tavaly decemberben a szociáldemokraták támogatásával fogadták el az USR környezetvédelmi minisztere, Diana Buzoianu elleni indítványt.
Közben kedd délelőttre országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban hirdettek figyelmeztető sztrájkot. A helyi önkormányzati alkalmazottak elégedetlenek a Bolojan-kormány által bejelentett intézkedésekkel. Az önkormányzati alkalmazottak szakszervezetének (SCOR) elnöke, Dan Cârlan az Agerpresnek elmondta: a tiltakozó akciót szolidaritásból időzítették ma délelőttre, amikor a községi polgármesterek találkoznak Ilie Bolojan kormányfővel.
A parlamentben tartott összejövetelen a miniszterelnök a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételét szorgalmazta. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok költségeinek mintegy 80 százalékát eddig az állami büdzséből fedezték, miközben az európai átlag 50 százalék. A költséghatékonyságot növelő intézkedések hiányában csak idő kérdése a települések összevonása – figyelmeztetett a kormányfő.
Készültségi állapot lépett életbe Curtea de Argeșben, miután a vezetékes vízben Clostridium perfringens baktériát mutattak ki. A megyei vészhelyzeti bizottság döntése értelmében 30 napig tilos a hálózati víz fogyasztása, főzéshez vagy fürdéshez való használata.
A lakosságot RO-ALERT üzenetben figyelmeztették, és a hatóságok ivóvíz-elosztó pontokat állítanak fel. A kórház vízellátását is tartálykocsi biztosítja. Február 10-én este 9 órától 24 órára teljes vízleállás várható a szükséges munkálatok miatt.
A víz november óta nem felel meg az ivóvíz-minőségi előírásoknak, ami összefügg a Vidraru-tóból végzett kontrollált leeresztésekkel. Ezek miatt nőtt a víz zavarossága, és eltömődtek a vízkezelő állomás szűrői.
Curtea de Argeș mellett három település összesen mintegy 40 000 lakosa érintett.
A Japán Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi jelentőségű győzelmet aratott tegnap az előrehozott alsóházi választáson, egymaga megszerezve a képviselői helyek több mint kétharmadát. A kormánypárt ezzel alkotmánymódosításokat kezdeményezhet, és törvényeket fogadhat el még akkor is, ha a felsőház elutasítja azokat. Az ellenzéki Centrista Reformszövetség súlyos vereséget szenvedett. Takaicsi Szanae, aki 2025 októberében lett Japán első női kormányfője, mindössze néhány hónappal hivatalba lépése után írta ki a választást. Elemzők szerint a győzelem Takaicsi személyes népszerűségének köszönhető, aki konzervatív, nemzetbiztonsági keményvonalasként erősíti a védelmi kiadásokat, szorosabb szövetséget szorgalmaz az Egyesült Államokkal, és határozottan lép fel Kínával szemben.
Hongkongban 20 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság Jimmy Lai médiavállalkozót és demokráciaaktivistát nemzetbiztonsági bűncselekmények, köztük külföldi erőkkel való összejátszásra irányuló összeesküvés és lázító kiadványok publikálása miatt - jelentették ma nemzetközi hírügynökségek. A 78 éves, brit állampolgársággal is rendelkező Lait 2020 augusztusában tartóztatták le, majd 2023 végén mondták ki bűnösnek. Hongkongban a 2019-es demokráciapárti tüntetések után 2020-ban vezették be a nemzetbiztonsági törvényt. Nemzetközi politikai szereplők, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetői, valamint jogvédő szervezetek bírálták az ítéletet, és szabadon bocsátását sürgették.
Összeesküvés miatt hat év, illetve propagandatevékenység címén további másfél év börtönbüntetésre ítélték Iránban a Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadit - közölte az ügyvédje. Mohammadit, akit számos alkalommal ítéltek el és zártak börtönbe, 2023-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki azért a harcáért, amelyet az iráni nők elnyomása ellen, az emberi jogok és a szabadság mindenki számára történő biztosításáért folytatott. 2024 decembere óta volt feltételesen szabadlábon egészségügyi okok miatt. Tavaly decemberben vették ismét őrizetbe.
Az állampolgárság ellenőrzésének szigorításáról szóló amerikai választási szabályok elfogadására szólította fel Donald Trump amerikai elnök a kongresszus republikánus tagjait. Az elnök létfontosságúnak nevezte, hogy a kongresszus többsége elfogadja a választások integritásáról szóló törvényjavaslatot. Az Egyesült Államokban novemberben tartják a következő országos politikai megmérettetést, az úgynevezett félidős kongresszusi választást. A törvényt a demokraták ellenzik, egyebek között azzal érvelve, hogy az állampolgárság nélkül a választásokon való részvételt a jelenlegi jogszabályok is tiltják. A republikánusok szerint azonban a jelenlegi szabályok nem adnak elegendő védelmet a választás törvényességének betartására.
Románia meghívást kapott február 19-ére Washingtonba a Béketanács első ülésére, a részvételről azonban csak az amerikai partnerekkel folytatott egyeztetések után dönt a román fél - közölte Nicușor Dan államfő. Az elnök megerősítette, hogy Bukarest üdvözli az Egyesült Államok béketörekvéseit. A meghívás kézhezvétele után Bukarest konzultációkat indított Washingtonnal annak tisztázására, hogy a Béketanács chartájának egyes előírásai összeegyeztethetők-e a román állam jelenlegi nemzetközi kötelezettségeivel. Az államfő közölte: Románia részvétele a február 19-i washingtoni ülésen attól függ, hogy milyen eredménnyel zárulnak az amerikai féllel folytatott egyeztetések a Béketanács működési kereteiről. Különösen azt kell szerinte tisztázni, hogy a szervezet chartájának egyes rendelkezései miként alkalmazhatók azokra az országokra - köztük Romániára -, amelyek jelenleg még nem tagjai a testületnek.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ - közölte Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári központ után a hasonló jellegű marosvásárhelyi létesítmény is célegyenesbe került. Az építési munkálatok már majdnem befejeződtek, az év első felében következik az orvosi berendezések telepítése és a rendszerek működésének ellenőrzése. A miniszter közölte: a több mint 24 ezer négyzetméter összfelületű épületben öt ágy lesz a válságos állapotú betegek és tíz a közepesen súlyos égési sérültek ellátására, de egy 44 ágyas intenzív terápiás osztályt és 25 műtővel rendelkező műtőblokkot is kialakítanak.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter elismerte, hogy hibáztak, amikor eldöntötték, hogy nem fizetik a betegszabadság első napját. A TVR Info egyik adásában a miniszter elmondta: szerinte árnyalni kellett volna az intézkedést, hiszen egyértelmű, hogy például a krónikus betegek és a várandós édesanyák nem élnek vissza a rendszerrel. A nép ügyvédje a múlt héten megtámadta az alkotmánybíróságon az intézkedést, a kormány pedig bejelentette, hogy jövő hónaptól bizonyos személyeket a kivételekhez sorolják. A miniszter közölte, folytatják továbbra is a betegszabadságok ellenőrzését, hiszen sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. A tárcavezető a megszorításokról is kifejtette álláspontját. Közölte: nem ért egyet azzal, hogy az egészségügyben 10 százalékkal csökkenjen a dolgozók száma, mert ebben az ágazatban amúgy is munkaerőhiány van.
A Bukaresti Törvényszéknek ma kell megállapítania jogerősen, hogy elkezdődhet-e alapfokon a Călin Georgescu elleni per. A volt elnökjelölt ellen korábban vádat emelt az ügyészség legionárius propaganda terjesztése miatt. A 2024-es törölt elnökválasztás első fordulóját megnyerő jelölt ügye az előzetes tárgyaláson akadt el, ahol a két bírának eltérő álláspontja volt, ezért most csatlakozik hozzájuk egy harmadik, akinek a szava döntő lesz. Georgescu támogatói ma a fővárosi törvényszék előtt tüntettek.
Oana Ţoiu külügyminiszter ma kétnapos munkalátogatást kezd Londonban. Programjában szerepel találkozó brit kollégájával, Yvette Cooperrel, a Romániai Interparlamentáris Csoport tagjaival, valamint a londoni román közösség képviselőivel. Oana Ţoiu ellátogat az Oxfordi Egyetemre is.
Az igazságügyi minisztérium ma közzétette azoknak az ügyészeknek a nevét, akik a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes vádhatóság és a szervezett bűnözés elleni ügyészség vezetésére pályáznak. A korrupcióellenes ügyészség és a legfőbb ügyészség élén biztos lesz változás, hiszen a jelenlegi főügyészek, Marius Voineag és Alex Florența visszaléptek a versenyből. Mindketten más ügyészségeknél pályázanak a főügyész-helyettesi pozícióra – közölte a Digi24 hírtelevízió.
A miniszterelnök szerint nem lehet tudni, hogy Románia recesszióba lép‑e, de a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések elkerülhetetlenül gazdasági zsugorodást okoznak. Ilie Bolojan a Digi24-nek adott hétfő esti interjúban hangsúlyozta: minden országban megfigyelhető, hogy a deficitkorrekció visszafogja a gazdaságot, a kérdés csak az, milyen mértékben és mennyi ideig.
Bolojan szerint a lényeg az, hogy a visszaesés ne legyen tartós, és néhány negyedév után már látható legyen az import csökkenése, az export növekedése és az infláció mérséklődése.
Arra a kérdésre, hogy az év végére várható‑e gazdasági növekedés, a kormányfő úgy fogalmazott: erre lehet számítani, mivel a kabinet célja a kiadások visszafogása mellett a beruházások magas szinten tartása, amit az uniós források is támogatnak.
A miniszterelnök arról is beszélt a hétfő esti tévéinterjúban, hogy fontos hetek következnek, amelyekben kiderül, mennyire működőképes ez a koalíció. Arra a kérdésre, hogy a koalíció képes-e hozni azokat az eredményeket, amelyekért létrejött, Ilie Bolojan azt válaszolta: a választ a következő hetek adják majd meg, amikor a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie a költségvetést, és el kell fogadnia a közigazgatási reformról, illetve a gazdaságélénkítő intézkedésekről szóló csomagot.
„Ezeknek a végső változata, a gyakorlatba ültetésük módja, a következetesség a támogatásukban, a helyi önkormányzatokhoz való viszonyulás és a többi felmerülő esetleges probléma mind egyértelmű jelzést fog adni arról, hogy továbbvihető-e ez a koalíció” – a liberális pártelnök.
Hozzátette, ha vannak is eltérő álláspontok bizonyos témákban, a kormányprogram a koalíciós pártokat összekötő egyfajta szerződésként működik, és amíg ehhez tartják magukat, jó irányba halad az ország.
Tegnap működött a koalíció. A szenátus elutasította a szélsőjobboldal három egyszerű indítványát. Nem ment át sem az EU–Mercosur megállapodást bíráló dokumentum, sem az Ilie Bolojan ügyvivő oktatási miniszter, sem pedig Radu Miruță védelmi miniszter elleni indítvány.
Az utóbbi indítványt kísérte nagyobb figyelem, tekintve a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szociáldemokrata Párt bonyolult kapcsolatát. Tavaly decemberben a szociáldemokraták támogatásával fogadták el az USR környezetvédelmi minisztere, Diana Buzoianu elleni indítványt.
Közben kedd délelőttre országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban hirdettek figyelmeztető sztrájkot. A helyi önkormányzati alkalmazottak elégedetlenek a Bolojan-kormány által bejelentett intézkedésekkel. Az önkormányzati alkalmazottak szakszervezetének (SCOR) elnöke, Dan Cârlan az Agerpresnek elmondta: a tiltakozó akciót szolidaritásból időzítették ma délelőttre, amikor a községi polgármesterek találkoznak Ilie Bolojan kormányfővel.
A parlamentben tartott összejövetelen a miniszterelnök a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételét szorgalmazta. Felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok költségeinek mintegy 80 százalékát eddig az állami büdzséből fedezték, miközben az európai átlag 50 százalék. A költséghatékonyságot növelő intézkedések hiányában csak idő kérdése a települések összevonása – figyelmeztetett a kormányfő.
