Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Január 28-tól 10 nappal halasztják el minden olyan személy beoltását, akik a kulcsfontosságú ágazat dolgozóiként regisztráltak a kampányban. Az intézkedésre…
Egy úgynevezett „vakcinaútlevél” bevezetése, amellyel szabadon közlekedhetnének az országok között azok, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást még nem időszerű – véli több EU-s politikus. Az európai döntéshozókat megosztja Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök múlt heti javaslata, amely szerint az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy egységes oltási igazolást, az ugyanis hozzá tudna járulni a koronavírus-világjárvány által egyik leginkább sújtott idegenforgalom újraindulásához.
Az oltási kampány második szakaszára feliratkozottak több mint 75 százaléka 65 évnél idősebb, vagy krónikus beteg – nyilatkozta a COVID-19 elleni oltáskampány koordinátora, Valeriu Gheorghiță. A koordinátor tegnap részt vett egy, a Romániai Orvosi Kamara és a Román Televízió által szervezett nyilvános vitán, ahol többek között azt is elmondta, akiknek nem sikerült az online platformon feliratkozni, jelentkezhetnek a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel foglalkozó igazgatóságán, de a telefonos központ révén, a 021 414 44 25-ös telefonszámon is feliratkozhatnak.
Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az Észak-Atlanti szerződés kollektív védelméről szóló 5. cikkelye iránt. A Fehér…
A beiktatási ünnepséget 1937 óta mindig január 20-án tartják. A mostani ceremónia jelentősen különbözik a korábbiaktól, ugyanis a járványhelyzet és az esetleges tüntetések miatt az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mértékben biztosított elnöki beiktatására készülnek.
A bírák és ügyészek bűncselekményeit vizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) felszámolása a kormányprogramban is szerepel, arról azonban nem szól a dokumentum,…
A Stratégiai Kommunikációs Csoport hétfői jelentése szerint 1.084 koronavírusos pácienst ápolnak intenzív osztályon országszerte. Tegnap óta 50 újabb, a betegséghez köthető halálesetet jegyeztek.
Franciaországban ma kezdődik a széles körű oltáskampány, amelynek keretében elsőként az otthonukban élő, 75 év fölötti lakósokat szeretnék immunizálni.
Január 28-tól 10 nappal halasztják el minden olyan személy beoltását, akik a kulcsfontosságú ágazat dolgozóiként regisztráltak a kampányban. Az intézkedésre azért van szükség, hogy az 65 évnél idősebbek, a krónikus betegek oltása, illetve az emlékeztető vakcinák beadása zavartalanul folytatódhasson – jelentette be az oltási kampányt irányitó Valeriu Gheorghiță. A tájékoztatás szerint azokat a személyeket fogják 10 nappal későbbre időzíteni, akik 65 évnél fiatalabbak, nincs semmilyen krónikus betegségük és alapvető tevékenységeket végző személyként regisztrálták őket.
A tájékoztatás szerint az intézkedés mintegy 35 ezer embert érint, és február 9-től folytatódik az érintett érintett kategóriába tartozók oltása. Azokat az embereket, akikre vonatkozik a módosítás, emailben és SMS-ben is értesítik. Az intézkedést az is indokolja, hogy jelenleg 117 ezer adag oltásnyi hiány van, ugyanis a Pfizer/BioNTech vakcina gyártása körüli gondok miatt kevesebb dózis érkezett az országba. A kulcsfontosságú intézmények dolgozói a második szakaszban beoltottak 32 százalékát teszik ki.
Tegnap 43.747 személy kapta meg Romániában a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcináját - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet adataiból. Ezzel 487.711-re nőtt a beoltottak száma Romániában. Közülük 447.044-en az első dózist kapták meg, 40.667-en pedig az emlékeztető oltást is. A tegnap beoltott személyek közül 70-nél jelentkezett enyhe mellékhatás, amelyek közül tíz helyi, 60 pedig általános jellegű volt.
Egy úgynevezett „vakcinaútlevél” bevezetése, amellyel szabadon közlekedhetnének az országok között azok, akik már megkapták a koronavírus elleni oltást még nem időszerű – véli több EU-s politikus. Az európai döntéshozókat megosztja Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök múlt heti javaslata, amely szerint az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy egységes oltási igazolást, az ugyanis hozzá tudna járulni a koronavírus-világjárvány által egyik leginkább sújtott idegenforgalom újraindulásához.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatja az ötletet, ám azt mondja, egyelőre nem időszerű. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is úgy véli, „egy adott ponton” be lehet majd vezetni egy „vakcinaútlevelet”, de semmiképp sem most. Michel szerint létezik elvi megállapodás egy hasonló dokumentumról, viszont előtte sokkal nagyobb tömegeknek kell megkapniuk a koronavírus elleni oltást. Ha túl korán vezetnék be, akkor „óriási frusztrációt okozna Európában és másutt”. Rámutatott: a témában uniós szintű döntés várható. Franciaország egyelőre „tartózkodó” a témában, Clément Beaune európai ügyekért felelős párizsi miniszter úgy nyilatkozott, egy hasonló kezdeményezésnek nincs mit keresnie az Európai Tanács következő ülésének a napirendjén, míg általánossá nem válik a vakcinához való hozzáférés. A múlt héten Klaus Iohannis román államfő is a „vakcinaútlevél” intézménye ellen foglalt állást, az államfő szerint szükség lehet egy ilyen igazolványra, de az kizárólag orvosi célokat szolgálhat majd.
A Travel Weekly hírportál szerint a nagyobb légitársaságok digitális rendszeren dolgoznak, terveik szerint márciustól megkezdik a Covid–19 elleni oltottság igazolására szolgáló Travel Pass digitális egészségügyi rendszer alkalmazását.
Átlépte a 100 milliót világszerte a koronavírus fertőzöttek száma – derül ki a Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adataiból. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyelőre alig enyhül a járvány, miközben Kína viszonylag hamar túltette magát rajta.
A legtöbb, 25 millió 300 ezer fertőzöttet az Egyesült Államokban regisztrálták, vagyis minden negyedik regisztrált fertőzött amerikai. Indiában is több mint 10 millió esetet igazoltak eddig, Brazíliában pedig a 8 millió 900 ezret közelíti ez a szám. Az élmezőnyben van még Oroszország és az Egyesült Királyság. A világ országai közül az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Mexikóban haltak meg a legtöbben a Covid-19 betegség szövődményeiben. Nagy-Britannia az egyedüli ország Európában, ahol százezernél több halálos áldozata van a koronavírus-járványnak.
Az oltási kampány második szakaszára feliratkozottak több mint 75 százaléka 65 évnél idősebb, vagy krónikus beteg – nyilatkozta a COVID-19 elleni oltáskampány koordinátora, Valeriu Gheorghiță. A koordinátor tegnap részt vett egy, a Romániai Orvosi Kamara és a Román Televízió által szervezett nyilvános vitán, ahol többek között azt is elmondta, akiknek nem sikerült az online platformon feliratkozni, jelentkezhetnek a polgármesteri hivatal szociális ügyekkel foglalkozó igazgatóságán, de a telefonos központ révén, a 021 414 44 25-ös telefonszámon is feliratkozhatnak.
Ezen kívül az oltási központokban, vagy az oltópontokon is jelentkezhetnek az erre jogosultak, vagy egy őket képviselő gondozó. Ebben az esetben szükség van egy régebbi orvosi igazolásra, vagy egy kórházi kiutalóra, amely igazolja, hogy az illető valóban krónikus betegségben szenved.
Az elmúlt 24 órában 30 237 személyt oltottak be Romániában a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinával, ezek közül 1075-en kapták meg az emlékeztető dózist az Országos Közegészségügyi Intézet által közzétett adatai szerint. Ezzel 235 239-re nőtt a beoltottak száma, közülük 1951-en kapták meg az emlékeztető oltást. Az elmúlt 24 órában immunizált személyek közül 45-nél jelentkezett enyhe allergiás reakció, amelyek közül 14 helyi, 31 pedig általános jellegű volt. Az oltáskampány napokban kezdődött második szakaszára már több mint 300 ezren iratkoztak fel. Öt megyében és fővárosban a következő 20 napra már nem lehet időpontot kérni, a helyek beteltek. Amennyiben újabb adag oltás érkezik az országba, a platform ismét működőképessé válik, és elfogadja az igényléseket.
Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az Észak-Atlanti szerződés kollektív védelméről szóló 5. cikkelye iránt. A Fehér Ház vezetője a Jens Stoltenberg NATO főtitkárral folytatott telefonos egyeztetés során fontosnak tartotta a transzatlanti biztonság megerősítését is.
Szintén a tegnap egyeztetett először Biden Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A telefonbeszélgetés során egy amerikai-orosz bizottság felállítását sürgették annak érdekében, hogy 5 évvel hosszabbítsák meg a nukleáris fegyverekre vonatkozó szerződést, amely február 5-én jár le. Emellett több más témát is megvitattak, így Ukrajna helyzetét, az orosz kibernetikai támadást, a Navalnij ügyet, illetve a tálibok esetleges felbérlését azért, hogy amerikai katonákat öljenek meg Afganisztánban.
A beiktatási ünnepséget 1937 óta mindig január 20-án tartják. A mostani ceremónia jelentősen különbözik a korábbiaktól, ugyanis a járványhelyzet és az esetleges tüntetések miatt az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mértékben biztosított elnöki beiktatására készülnek.
A kiemelt óvintézkedéseket egyebek között az indokolja, hogy január 6-án Donald Trump leköszönő, republikánus párti elnök hívei megostromolták a Capitolium épületét, és a zavargásokban öt ember meghalt. Az FBI szerint továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy erőszakos tüntetések lesznek Washingtonban és a többi szövetségi állam fővárosaiban. A korábbi ceremóniák biztosításához képest idén legalább két és félszer nagyobb a készültség. A szervezők két olyan helyet jelöltek ki Washingtonban, ahol tüntetéseket lehet majd tartani. Szintén eltér a megszokottól, hogy – szakítva egy 152 éves hagyománnyal – Donald Trump nem vesz részt Joe Biden ünnepségén. Az utolsó elnök, aki nem volt hajlandó részt venni az utódja beiktatásán, Andrew Johnson volt 1869-ben.
A világ két leggazdagabb embere - Elon Musk és Jeff Bezos - most a világűrért verseng cégeik, a SpaceX és az Amazon révén. A CNN adatai szerint Musk vagyona 209 milliárd dollárra rúg, míg a Bezosé 192 milliárd, amely összeg nagyobb, mint a Föld országai több mint felének éves bruttó hazai terméke.
A SpaceX eddig 900 műholdat juttatott Föld körüli pályára és további néhány ezret készül kisebb – 590 kilométeres – magasságba juttatni. Valamennyi a saját, Starlink elnevezésű internetes rendszer része lenne.
Az Amazon 540-570 kilométeres magasságban állítaná pályára a maga hálózatát alkotó műholdakat és úgy tekinti, hogy ha a SpaceX megkapja az engedélyt az 590 km-es magassághoz, ez veszélyeztetné az Amazon rendszerét.
Mindkét cég a tisztességes versenyszabályok megsértésével vádolja a másikat.
A bírák és ügyészek bűncselekményeit vizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) felszámolása a kormányprogramban is szerepel, arról azonban nem szól a dokumentum, hogy mi történjen az intézmény által kezelt dossziékkal. A Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) képviselő új igazságügyi miniszter, Stelian Ion visszaállítaná a speciális ügyészség létrehozása előtti állapotot, vagyis a bírák és ügyészek ellen ismét a korrupcióellenes ügyészség járna el. Liberális és RMDSZ-es politikusok ugyanakkor garanciákat kérnek arra nézve, hogy nem fordulnak elő a múltbeli visszaélések. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség is megszólalt, tagadva a visszaéléseket.
Csoma Botond jogásszal, parlamenti képviselővel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével beszélgettünk.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport hétfői jelentése szerint 1.084 koronavírusos pácienst ápolnak intenzív osztályon országszerte. Tegnap óta 50 újabb, a betegséghez köthető halálesetet jegyeztek.
Az elmúlt 24 órában 1.509 fertőzést azonosítottak, nem egészen 9000 teszt eredménye alapján. Az elvégzett tesztekből mintegy 3000 gyorsteszt volt. A betegségből eddig több mint 625 ezren meggyógyultak.
Európai viszonylatban Romániában és Szlovákiában fordítanak legkevesebbet a megelőző orvosi kezelésekre a lakosság nagyságához mérten.
Az európai Statisztikai hivatal adatai szerint a megelőző orvosi ellátásra legtöbbet, fejenként 165 eurót Svédországban költenek, majd Finnország, Németország és Hollandia következik. Romániában és Szlovákiában megelőző orvosi kezelésekre csupán 8 euró jut lakosonként. Az Európai Unió egészében a megelőző orvosi ellátásra az egészségügyi kiadások 2,8 százalékát fordították 2018-ban, a legtöbbet Olaszországban, 4,4 százalékot, a legkevesebbet 0,8 százalékot Szlovákiában. Romániában ezek a kiadások elérték az 1,4 százalékot, ami 0,1 százalékponttal több, mint Görögországban, Cipruson vagy Máltán volt 2018-ban. Az Eurostat múlt hónapban közölt adatai szerint Románia 2018-ban minden lakosra 580 euró egészségügyi költséget utalt ki, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban. A legtöbbet, 5260 eurót Dánia fordított egészségügyi kiadásokra, majd Luxemburg és Svédország következik. Az egy főre eső egészségügyi költségek uniós átlaga 2982 euró volt. A bruttó nemzeti össztermékhez viszonyítva az Európai Unióban ennek 9,9 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet, a GDP 11,5 százlaékát Németország. Ilyen szempontból is Románia az utolsó előtti helyen áll a maga 5,6 százalékával. Ennél kevesebbet, csak a GDP 5,3 százalékát Luxemburgban fordították egészségügyi kiadásokra.
"
["post_title"]=>
string(60) "Gyakorlatilag nincs egészségügyi megelőzés Romániában"
["post_excerpt"]=>
string(149) "Európai viszonylatban Romániában és Szlovákiában fordítanak legkevesebbet a megelőző orvosi kezelésekre a lakosság nagyságához mérten. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(53) "gyakorlatilag-nincs-egeszsegugyi-megelozes-romaniaban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-01-18 12:46:18"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-01-18 10:46:18"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=396752"
["menu_order"]=>
int(22615)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3819 (24) {
["ID"]=>
int(397049)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2021-01-26 14:50:31"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-01-26 12:50:31"
["post_content"]=>
string(1141) "
A bolgár egészségügyi miniszter szerint Bulgária feltételül szabja a külföldieknek az országba való belépéshez az érvényes negatív koronavírus-teszt felmutatását.
Az intézkedés az európai uniós állampolgárokra is vonatkozik. Kostandin Angelov szerint ezzel akarják megakadályozni a vírus agresszívabb törzsének a behurcolását és terjedését. A bolgár egészségügyi hatóságok szerint eddig nyolc esetet regisztráltak az új változatról, amelyet először Nagy-Britanniában azonosítottak.
Ennek érdekében kötelezővé teszik a PCR-teszteket mindenki számára, aki be akar lépni Bulgáriába, beleértve az Európai Uniót is.
Bulgáriában az elmúlt hetekben jelentősen csökkent az új fertőzések száma, és a kormány azt tervezi, hogy enyhít bizonyos korlátozásokat: február 4-től például újra megnyitják az iskolákat, bevásárlóközpontokat és fitnesztermeket.
Franciaországban ma kezdődik a széles körű oltáskampány, amelynek keretében elsőként az otthonukban élő, 75 év fölötti lakósokat szeretnék immunizálni.
Utána következnek majd azok, akikre más betegségük miatt jelent veszélyt a koronavírussal való fertőzés. A tervek szerint mintegy 5 ezer idős személyt és valamivel több mint 800 ezer krónikus beteget oltanak be. A pénteken indított előjegyzési folyamat időnként elakadt a rendszerhibák miatt, de ma reggelig több mint 1 millió személy kérelmét sikerült regisztrálni. Franciaországban eddig több mint 422 ezer ember kapta meg a koronavírus elleni oltást. Mellékhatásokat 6 személy esetében jeleztek, de orvosi felügyelet alatt ezek is jó egészségi állapotban hagyták el az oltási központokat.
Január 28-tól 10 nappal halasztják el minden olyan személy beoltását, akik a kulcsfontosságú ágazat dolgozóiként regisztráltak a kampányban. Az intézkedésre azért van szükség, hogy az 65 évnél idősebbek, a krónikus betegek oltása, illetve az emlékeztető vakcinák beadása zavartalanul folytatódhasson – jelentette be az oltási kampányt irányitó Valeriu Gheorghiță. A tájékoztatás szerint azokat a személyeket fogják 10 nappal későbbre időzíteni, akik 65 évnél fiatalabbak, nincs semmilyen krónikus betegségük és alapvető tevékenységeket végző személyként regisztrálták őket.
A tájékoztatás szerint az intézkedés mintegy 35 ezer embert érint, és február 9-től folytatódik az érintett érintett kategóriába tartozók oltása. Azokat az embereket, akikre vonatkozik a módosítás, emailben és SMS-ben is értesítik. Az intézkedést az is indokolja, hogy jelenleg 117 ezer adag oltásnyi hiány van, ugyanis a Pfizer/BioNTech vakcina gyártása körüli gondok miatt kevesebb dózis érkezett az országba. A kulcsfontosságú intézmények dolgozói a második szakaszban beoltottak 32 százalékát teszik ki.
Tegnap 43.747 személy kapta meg Romániában a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcináját - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet adataiból. Ezzel 487.711-re nőtt a beoltottak száma Romániában. Közülük 447.044-en az első dózist kapták meg, 40.667-en pedig az emlékeztető oltást is. A tegnap beoltott személyek közül 70-nél jelentkezett enyhe mellékhatás, amelyek közül tíz helyi, 60 pedig általános jellegű volt.
