A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Újabb háborús eszkaláció küszöbén áll Izrael és az amerikai–iráni konfliktus: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az iráni rezsim megdöntése Izrael elsődleges stratégiai célja.
Netanjahu ezt a közelgő izraeli választások és a Donald Trumppal, valamint Pete Hegseth Pentagon-főnökkel folytatott egyeztetések után hangsúlyozta - tudósít az Al Jazeera.
Az amerikai sajtóban,például a The New York Times napilapba kiszivárgott információk szerint az amerikai és az izraeli haderő közösen készül az Irán elleni katonai csapások folytatására. Teheránban és az Iráni Forradalmi Gárdánál (IRGC) legfelsőbb szintű készültséget rendeltek el, mivel „100 százalékig biztosak” egy újabb amerikai–izraeli támadásban.
Oroszország jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész újraindítani a háromoldalú béketárgyalásokat Ukrajna és Washington részvételével – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este.
A Kreml vezetője szerint a tárgyalások célja a tartós béke megteremtése és Oroszország biztonságának garantálása lenne. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is el kívánja érni az Ukrajnában indított háborúval kapcsolatos célkitűzéseit. Az orosz állami hírügynökségek október 22-i beszámolói szerint Vlagyimir Putyin közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Washingtont a háromoldalú egyeztetések folytatására vonatkozó szándékáról; a tárgyalásokra november folyamán kerülhetne sor – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz elnök ismét élesen bírálta az ukrán vezetést. Az ukrajnai mozgósításról szólva azt állította, hogy az embereket „úgy szedik össze az utcákon, mint a kóbor kutyákat”, majd akaratuk ellenére a frontra küldik őket. Putyin a háború kirobbanásáért is Kijevet tette felelőssé. Állítása szerint Oroszország korábban felajánlotta Ukrajnának, hogy segítséget nyújt a Donyec-medencével kapcsolatos konfliktus tárgyalásos rendezésében, az ukrán vezetés azonban ehelyett a fegyveres megoldást választotta. „Kijev maga választotta a háborút – hát tessék” – fogalmazott az orosz elnök.
Az erdélyi magyarság „A szabadság nevében” mottóval idén összesen 158 rendezvénnyel emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Az RMDSZ és a helyi civil, egyházi, illetve diplomáciai szervezetek koordinálásában 73 erdélyi, partiumi és bánsági helyszínen zajlanak ünnepségek ma és a hétvége folyamán. A hangsúly a pesti srácok mellett az 1956-os forradalom erdélyi vonatkozásain és mártírjain van.
A kincses városban ma délután egyetemi tanácskozással és a belvárosi unitárius templomban tartandó ökumenikus istentisztelettel veszi kezdetét a központi program. A Sétatéri '56-os emlékműnél zajló koszorúzást követően, szimbolikusan 19 óra 56 perckor fáklyás diákfelvonulás indul Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőbe. A megemlékezések a hétvégén is folytatódnak: vasárnap a kommunizmus idején meghurcolt lelkészekre emlékeznek a templomokban.
Csíkszeredában ma este látványos fényfestéssel vetítik ki a forradalom szimbólumait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületére, amelyet koszorúzás követ a Gloria Victis emlékműnél, a Csíki Moziban pedig tematikus történelmi filmeket vetítenek a hétvégén.
Székelyudvarhelyen az „Egy nép kiáltott” mottó alatt fáklyás felvonulást tartanak, este pedig Ferenczi György és a Rackajam ad Gérecz Attila-emlékkoncertet, de bemutatják a Márton Áron püspök életét feldolgozó folkoperát is.
Marosvásárhelyen a megemlékezés ökumenikus istentisztelettel indul, ahonnan fáklyás felvonulás vezet a várba. A helyi '56-os kopjafánál koszorúznak illetve ünnepi műsort adnak elő a diákok.
A fővárosban tegnap este 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési központban ünnepi előadásra került sor, amelyet a bukaresti Ady Endre Líceum diákjai állítottak össze - a megemlékezések pedig a jövő héten is folytatódnak: Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ október 27–28-án szervezi meg „A félelem rendszere. Az 1956-os magyar forradalom hatása és a kommunista megtorlás Romániában” című nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvényen neves történészek tárják fel, hogyan csapódott le a pesti események hulláma a romániai elnyomásban és a helyi diákmozgalmakban.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben…
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség…
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról…
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így…
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon…
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink…
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is…
A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet.
A román külügyminiszter telefonon gratulált hétfő este Orbán Anitának, a Tisza Párt külügyi vezetőjének a választási győzelemhez és romániai látogatásra…
Adásunkban Szávai Géza erdélyi származású íróval, a budapesti Pont Kiadó alapítójával beszélget Mihály István, a Kolozsvári Rádió munkatársa. Szávai Géza…
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben a magyarországi választások után, és a korábbi szövetségi elnök, Markó Béla sem mondta azt, hogy le kellene váltani a jelenlegi vezetést. Antal Árpád - akinek nyilatkozatát a Maszol hírportál idézte - hangsúlyozta: „a legkisebb repedés sincs az RMDSZ-ben”, és szerinte a médiában megjelent értelmezések félrevezetők voltak. Úgy fogalmazott, Markó Béla a hírtelevízió riportere által feltett kérdésére adott válaszában nem erősítette meg a vezetőváltás szükségességét, a kijelentéseket pedig szerinte nem teljes összefüggésükben idézték. Antal Árpád szerint Kelemen Hunornak vagy bármely RMDSZ-vezetőnek akkor kellene lemondania, ha az erdélyi magyarok 90 százalékban egy másik pártra szavaznának, mint amelyet az RMDSZ támogat. Mint ismert, Markó Béla bírálta az RMDSZ vezetőségét, hogy egyoldalúan csak a Fidesszel alakított ki viszonyt a magyarországi pártok közül, és e tekintetben változást sürgetett az RMDSZ-ben.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére. A politikustól azt kérdezték az újságírók a parlamentben, hogy lehetségesnek tartja-e a megbékélést az Ilie Bolojan vezette PNL és a Sorin Grindeanu vezette PSD között a szociáldemokraták belső szavazásának időpontja, április 20-a előtt. Kelemen felidézte, hogy 2023-ban, amikor a PSD és a PNL Klaus Iohannis akkori államfő támogatásával kiszorította az RMDSZ-t a kormányból, ő maga is az utolsó pillanatig tárgyalóasztalnál maradt, és megoldást keresett. Úgy vélte, most is van remény és esély kompromisszumra, mert a koalíciónak folytatnia kell a munkát. Mint ismert, a szociáldemokraták várhatóan április 20-án döntik el, hogy a kormányban maradnak vagy más politikai stratégiát választanak.
Szerdán kezdik meg hároméves mandátumukat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) új vezetői: Cristina Chiriac, Ioan-Viorel Cerbu és Codrin-Horațiu Miron. Ugyancsak szerdán lép hivatalába Alex-Florin Florența a DIICOT főügyészhelyetteseként, illetve Marius-Ionel Ștefan a DNA főügyészhelyetteseként. Nicușor Dan államfő múlt szerdán jelentette be, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló rendeleteket Radu Marinescu igazságügyi miniszter javaslatai alapján.
A nyers adatok szerint februárban éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. Folytatódott tehát a januári tendencia, az ipar ugyanis 3,9 százalékos mínusszal indította a 2026-os évet. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint az ágazat teljesítménye 1,5 százalékkal romlott 2025 februárjához viszonyítva. Az év első két hónapjában az ipar termelése a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 2,5 százalékkal maradt el 2025 azonos időszakától.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról - derült ki a nemzetközi pénzintézet jelentéséből. Eszerint az IMF 2027-re 2,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít Romániában. A Valutaalap a tavalyi 7,3 százalékos infláció után idén 7,8 százalékos pénzromlással számol, szemben az októberben előrejelzett 6,7 százalékkal. Jövőre az infláció 3,9 százalékra mérséklődhet - olvasható a világgazdasági kilátásokról szóló jelentésben. Az Országos Statisztikai Intézet tegnap közölte, hogy a februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció hazánkban. A szolgáltatások 11 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek csaknem 11 százalékkal, az élelmiszerek pedig mintegy 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter bejelentette: az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító. A tárcavezető az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy ez jelentős előrelépés Románia számára, mert a ploiești-i finomító ismét gázolajat, benzint és kerozint állíthat elő a hazai piacra. Közlése szerint a finomító a hazai termelés 21 százalékát biztosíthatja, és kulcsszerepet játszhat az üzemanyagpiac stabilizálásában. Ivan hozzátette, hogy így Románia kevésbé szorul majd importra: a belföldi fogyasztás teljes benzinigényét, a gázolajszükséglet több mint 60 százalékát, valamint a teljes kerozinigényt hazai finomítással tudja fedezni. Ivan hangsúlyozta, hogy a finomítóba nem orosz kőolaj érkezik majd, és „egyetlen lej sem jut az Orosz Föderációhoz”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Magyar Péter magyar miniszterelnökjelölt megállapodott abban, hogy a közeljövőben személyesen is egyeztetnek a határon túli magyar közösségek helyzetéről és prioritásairól - ezt Kelemen Hunor nyilatkozta ma reggel a Kossuth Rádiónak. Közölte, hogy hétfőn pár perces beszélgetésük volt. Kelemen megjegyezte: a szakadékokat fel kell számolni a határon túli magyarok és Magyarország között, ez az RMDSZ-nek állandó törekvése volt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy szerinte a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikai programja folytatható-e, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, erről akkor lehet többet mondani, amikor az új kormány előáll a nemzetpolitika programjával. - Az első beszélgetésből nekem az volt a következtetésem, Magyar Péter a határon túli magyarok támogatását komolyan gondolja, hogy milyen formában ez egy másik történet – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki egy nappal korábban a bukaresti parlamentben újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a határon túli magyarok támogatásának kérdésében az alapelvekben nem várhatók jelentős változások, a pénzügyi támogatások terén azonban elképzelhetők módosulások.
Karbantartási munkálatok miatt szerdán, április 15-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a csíkszeredai adótorony körzetében, középhullámon a 1593-kHz-es frekvencián. Hallgatóink megértését köszönjük!
Legkevesebb 16 ember, köztük több középiskolás sebesült meg egy iskolai lövöldözésben a törökországi Sanliurfa tartományában kedden, az elkövető magával is végzett - jelentette be a tartomány kormányzója.
Hasan Sildak a sajtónak elmondta, a 19 éves lövöldöző az iskola egykori diákja volt és végül saját maga ellen fordította fegyverét. 12 sebesültet kórházban ápolnak, az egyik megsebesült tanár súlyos állapotban van.
A Hürriyet című török lap szerint a fiú többeket túszul ejtett, mielőtt végzett volna magával.
Az ilyen jellegű incidensek viszonylag ritkák Törökországban, ahol helyi szervezetek becslései szerint egyébként több tízmillió lőfegyver van forgalomban, nagyrészt illegálisan.
A hét végén újraindulhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, miután a felek jelezték: a korábbi kudarc ellenére készek visszatérni az egyeztetésekhez. A Reuters értesülései szerint a delegációk akár már pénteken folytathatják a megbeszéléseket, annak ellenére, hogy Washington blokád alá vonta az iráni kikötőket, válaszul Teherán lépéseire a Hormuzi‑szorosban.
Az amerikai intézkedést Irán „kalózkodásnak” nevezte, és figyelmeztetett: minden öbölbeli kikötő veszélybe kerülhet, ha támadás éri az iráni hajókat. A feszültség az olajpiacot is megrázta: az árak előbb emelkedtek, majd a diplomáciai remények hatására száz dollár alá estek.
A konfliktus hátterében továbbra is a nukleáris program áll. A NATO‑szövetségesek eközben a szoros újranyitását sürgetik, attól tartva, hogy a válság világgazdasági következményekkel járhat.
A Hormuzi‑szoros lezárása és az energia‑infrastruktúra elleni támadások napi több mint 10 millió hordós kiesést okoztak márciusban – ez a történelem legnagyobb olajpiaci zavara. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális gazdaság stabilizálódásának egyedüli feltétele, hogy a szoros forgalma legalább részben helyreálljon.
Az Egyesült Államok Irán urándúsítási programjának 20 éves felfüggesztését kérte egy esetleges békmegállapodás feltételeként – derül ki az amerikai sajtóból, miután a hétvégi pakisztáni tárgyalások eredménytelenül zárultak.
JD Vance alelnök vasárnap megállapodás nélkül távozott az iszlámábádi tárgyalásokról. A fő vitapontok az iráni nukleáris program és a Hormuzi-szoros újranyitása körül alakultak ki. A Wall Street Journal szerint Washington 20 éves urándúsítási szünetet kért szankciók enyhítéséért cserébe, Irán azonban csak ötéves felfüggesztésre hajlandó – írja a New York Times. Teherán emellett elvi alapon utasítja el az urándúsítás jogának korlátozását, amelyet polgári nukleáris programja részének tart.
Vance hétfőn úgy fogalmazott: az Egyesült Államok világos határvonalakat szögezett le, és Iránon múlik, folytatódnak-e a közvetlen tárgyalások. Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a kulcskérdés az, hogy Irán adja vissza már meglévő dúsított uránkészleteit, és vállaljon garanciát a jövőbeli dúsítás mellőzésére. Oroszország közben jelezte: kész befogadni az iráni dúsított uránt a területére egy esetleges megállapodás keretében.
Brüsszel rendkívüli lépéseket javasol az iráni háború miatt elszabadult üzemanyag‑ és energiaárak kezelésére. Az Európai Bizottság bejelentette: átmenetileg lazítaná az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok több segítséget adhassanak a leginkább érintett ágazatoknak, köztük a mezőgazdaságnak, a közúti fuvarozásnak és az európai hajózásnak. A támogatások a háború előtti árakhoz képest fizetett többletköltségek egy részét fedeznék.
A Bizottság emellett azt is javasolja, hogy az energiaintenzív iparágak a korábbinál nagyobb, akár ötven százalékot meghaladó támogatást kaphassanak.
A tagállamok már megkezdték a javaslat véleményezését, a végleges szabályokat pedig már a hónap vége előtt elfogadhatják. A brüsszeli testület hangsúlyozza: a könnyítések ideiglenesek, és kizárólag az iráni háború energiapiaci következményeinek enyhítését szolgálják.
Kína gyors ütemben alakítja át energiaellátását, miután az Egyesült Államok és Izrael háborúja Iránnal gyakorlatilag megbénította a Közel‑Keletről érkező szállítmányokat. A világ legnagyobb energiaimportőre 2025-ben még teljes behozatalának csaknem felét a térségből szerezte be, de a Hormuzi‑szoros lezárása óta ez az arány történelmi mélypontra esett. A Reuters elemzése szerint májusra a közel-keleti olaj részesedése mindössze 31 százalékra zuhant, és a finomított üzemanyagok importja gyakorlatilag nullára csökkent.
Peking most Brazíliából, Oroszországból és Észak‑Afrikából próbálja pótolni a kieső mennyiségeket, de a teljes import így is mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A gáz behozatala szintén visszaesett, különösen a közel-keleti forrásokból.
Szakértők szerint Kína számára továbbra is komoly kihívás, hogy stabil ellátást biztosítson, miközben a globális energiapiacot a háború okozta bizonytalanság határozza meg. A helyzet rendeződése nagyrészt attól függ, hogy a térségben mikor indulhat újra a tengeri szállítás.
"
["post_title"]=>
string(98) "Újrainduló tárgyalások, rekord olajpiaci zavar – mi történik az USA–Irán konfliktusban?"
["post_excerpt"]=>
string(183) "A Hormuzi-szoros lezárása, a nukleáris vita és az energiaárak elszabadulása egyszerre rengeti meg a világgazdaságot – összefoglalónkból kiderül, hol tart most a helyzet."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "ujraindulo-targyalasok-rekord-olajpiaci-zavar-mi-tortenik-az-usa-iran-konfliktusban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-14 14:57:45"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:57:45"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461961"
["menu_order"]=>
int(2405)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3746 (24) {
["ID"]=>
int(461958)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-14 14:49:53"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-14 11:49:53"
["post_content"]=>
string(2589) "
A román külügyminiszter telefonon gratulált hétfő este Orbán Anitának, a Tisza Párt külügyi vezetőjének a választási győzelemhez és romániai látogatásra hívta meg a budapesti külügyminiszeri poszt várományosát.
Oana Toiu az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétele a szomszédos ország jövőbeli kormányának képviselőjével, amely lehetővé tette számára, hogy osztozzon vele a változás történelmi pillanatának örömében.
"Elmondtam, hogy csodálom a magyar nép, a magyar etnikumú közösségek példaértékű mozgósítását, valamint az emberekkel való közvetlen kapcsolatra épített választási kampányukat" - számolt be a román külügyminiszter.
Úgy értékelte: a magyarországi országgyűlési választás bebizonyította: a hatalmat nem lehet végtelen ideig megőrizni, attól függetlenül, mennyire erősen ellenőrzik a hatalmi gépezeteket egyes politikusok.
"A polgárok hatalma szuverén, ők szavazatukon keresztül követeltek jobb jövőt, Anita pedig azt hangsúlyozta, hogy a tegnapi választás egyértelműen egy rendszerváltás" - írta Toiu.
Hozzátette: Orbán Anitával folytatott párbeszéde középpontjában Magyarország külpolitikájának új megközelítése állt, amely a kölcsönös tiszteleten és azon a közös törekvésen alapul, hogy a két ország szorosabb együttműködése révén javítsák a román és a magyar polgárok életminőségét.
"Ugyanakkor áttekintettük a nemzetközi együttműködés idén román soros elnökség alatt működő formátumait, amelyek nézetünk szerint lehetőséget teremtenek közös perspektíváink erősítésére ebben a régióban. Végezetül meghívtam Anita Orbánt, hogy látogassa meg Romániát" - zárta bejegyzését a román diplomácia vezetője.
Adásunkban Szávai Géza erdélyi származású íróval, a budapesti Pont Kiadó alapítójával beszélget Mihály István, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
Szávai Géza 1950. december 4-én született a székelyföldi Küsmődön. Székelykeresztúron járt gimnáziumba, az egyetemet Kolozsváron végezte. Egyetemi tanulmányai után Csíkszentdomokosra nevezték ki, de Csíkdánfalván, majd Gyergyószentmiklóson tanított. Rövid ideig az Előre című napilapnál újságíróskodott, aztán a bukaresti A Hét című kulturális hetilap szerkesztőjeként dolgozott. 1980–1988 között Bukarestben élt. A csernobili atombaleset következményeként megbetegedett feleségét, Szávai Ilonát 1988-ban Budapestre vitte gyógykezeltetésre, később kislányával, Eszterrel együtt maga is (illegálisan) a magyar fővárosban maradt. Azóta ott él a család. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején több budapesti lap munkatársa volt, míg 1993-ban megalapította a könyveket (és folyóiratokat) több nyelven kiadó Pont Kiadót, majd európai és tengerentúli pályatársaival elindította a Conflux (a conflict – konfliktus ellentéte!) elnevezésű nemzetközi programot.
Bukaresti Rádió/SRR
Szávai Géza prózát és esszét ír. Fontosabb művei: Séta gramofonzenére (regény), Székely Jeruzsálem (esszéregény), Ki látott minket meztelenül? (regény), Oszlik a bál (regény), Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban, Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse (fotóalbummal illusztrált esszé- és emlékezéskötetek), A Zöld Sivatag Vőlegénye (meseregény), Burgum Bélus, a mesterdetektív (meseregény).
Díjai: Új Forrás-díj (1990), Déry Tibor-díj (2001), Fondation Genevoise pro Transylvania Bilingua, Svájc (2014). Arany János-díj (2019), Illyés Gyula-díj (2020), Művészeti Életpálya Elismerés (2020), A Romániai Írók Szövetségének Különdíja (2023), József Attila-díj (2024).
Antal Árpád, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: szerinte nincs szó belső válságról vagy törésről az RMDSZ-ben a magyarországi választások után, és a korábbi szövetségi elnök, Markó Béla sem mondta azt, hogy le kellene váltani a jelenlegi vezetést. Antal Árpád - akinek nyilatkozatát a Maszol hírportál idézte - hangsúlyozta: „a legkisebb repedés sincs az RMDSZ-ben”, és szerinte a médiában megjelent értelmezések félrevezetők voltak. Úgy fogalmazott, Markó Béla a hírtelevízió riportere által feltett kérdésére adott válaszában nem erősítette meg a vezetőváltás szükségességét, a kijelentéseket pedig szerinte nem teljes összefüggésükben idézték. Antal Árpád szerint Kelemen Hunornak vagy bármely RMDSZ-vezetőnek akkor kellene lemondania, ha az erdélyi magyarok 90 százalékban egy másik pártra szavaznának, mint amelyet az RMDSZ támogat. Mint ismert, Markó Béla bírálta az RMDSZ vezetőségét, hogy egyoldalúan csak a Fidesszel alakított ki viszonyt a magyarországi pártok közül, és e tekintetben változást sürgetett az RMDSZ-ben.
