A hét végén újraindulhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, miután a felek jelezték: a korábbi kudarc ellenére készek visszatérni az egyeztetésekhez. A Reuters értesülései szerint a delegációk akár már pénteken folytathatják a megbeszéléseket, annak ellenére, hogy Washington blokád alá vonta az iráni kikötőket, válaszul Teherán lépéseire a Hormuzi‑szorosban.
Az amerikai intézkedést Irán „kalózkodásnak” nevezte, és figyelmeztetett: minden öbölbeli kikötő veszélybe kerülhet, ha támadás éri az iráni hajókat. A feszültség az olajpiacot is megrázta: az árak előbb emelkedtek, majd a diplomáciai remények hatására száz dollár alá estek.
A konfliktus hátterében továbbra is a nukleáris program áll. A NATO‑szövetségesek eközben a szoros újranyitását sürgetik, attól tartva, hogy a válság világgazdasági következményekkel járhat.
A Hormuzi‑szoros lezárása és az energia‑infrastruktúra elleni támadások napi több mint 10 millió hordós kiesést okoztak márciusban – ez a történelem legnagyobb olajpiaci zavara. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális gazdaság stabilizálódásának egyedüli feltétele, hogy a szoros forgalma legalább részben helyreálljon.
Az Egyesült Államok Irán urándúsítási programjának 20 éves felfüggesztését kérte egy esetleges békmegállapodás feltételeként – derül ki az amerikai sajtóból, miután a hétvégi pakisztáni tárgyalások eredménytelenül zárultak.
JD Vance alelnök vasárnap megállapodás nélkül távozott az iszlámábádi tárgyalásokról. A fő vitapontok az iráni nukleáris program és a Hormuzi-szoros újranyitása körül alakultak ki. A Wall Street Journal szerint Washington 20 éves urándúsítási szünetet kért szankciók enyhítéséért cserébe, Irán azonban csak ötéves felfüggesztésre hajlandó – írja a New York Times. Teherán emellett elvi alapon utasítja el az urándúsítás jogának korlátozását, amelyet polgári nukleáris programja részének tart.
Vance hétfőn úgy fogalmazott: az Egyesült Államok világos határvonalakat szögezett le, és Iránon múlik, folytatódnak-e a közvetlen tárgyalások. Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a kulcskérdés az, hogy Irán adja vissza már meglévő dúsított uránkészleteit, és vállaljon garanciát a jövőbeli dúsítás mellőzésére. Oroszország közben jelezte: kész befogadni az iráni dúsított uránt a területére egy esetleges megállapodás keretében.
Brüsszel rendkívüli lépéseket javasol az iráni háború miatt elszabadult üzemanyag‑ és energiaárak kezelésére. Az Európai Bizottság bejelentette: átmenetileg lazítaná az állami támogatási szabályokat, hogy a tagállamok több segítséget adhassanak a leginkább érintett ágazatoknak, köztük a mezőgazdaságnak, a közúti fuvarozásnak és az európai hajózásnak. A támogatások a háború előtti árakhoz képest fizetett többletköltségek egy részét fedeznék.
A Bizottság emellett azt is javasolja, hogy az energiaintenzív iparágak a korábbinál nagyobb, akár ötven százalékot meghaladó támogatást kaphassanak.
A tagállamok már megkezdték a javaslat véleményezését, a végleges szabályokat pedig már a hónap vége előtt elfogadhatják. A brüsszeli testület hangsúlyozza: a könnyítések ideiglenesek, és kizárólag az iráni háború energiapiaci következményeinek enyhítését szolgálják.
Kína gyors ütemben alakítja át energiaellátását, miután az Egyesült Államok és Izrael háborúja Iránnal gyakorlatilag megbénította a Közel‑Keletről érkező szállítmányokat. A világ legnagyobb energiaimportőre 2025-ben még teljes behozatalának csaknem felét a térségből szerezte be, de a Hormuzi‑szoros lezárása óta ez az arány történelmi mélypontra esett. A Reuters elemzése szerint májusra a közel-keleti olaj részesedése mindössze 31 százalékra zuhant, és a finomított üzemanyagok importja gyakorlatilag nullára csökkent.
Peking most Brazíliából, Oroszországból és Észak‑Afrikából próbálja pótolni a kieső mennyiségeket, de a teljes import így is mintegy tíz százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A gáz behozatala szintén visszaesett, különösen a közel-keleti forrásokból.
Szakértők szerint Kína számára továbbra is komoly kihívás, hogy stabil ellátást biztosítson, miközben a globális energiapiacot a háború okozta bizonytalanság határozza meg. A helyzet rendeződése nagyrészt attól függ, hogy a térségben mikor indulhat újra a tengeri szállítás.