Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Sándor Gábor RMDSZ-es szállításügyi államtitkár tisztségéből való felmentését kéri Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettestől a Romániai Fuvarozók és Szállítók Szövetsége (COTAR).
A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet 2019-ben elindította a kárpát-medencei fürdőhelyeket bemutató rendezvénysorozatát. A két testvértelepülés, Borszék és Fonyód után ez alkalommal a nem csak fürdőhelyként, hanem épületeinek köszönhetően örökségvédelmi szempontból is jelentős Herkulesfürdőt tekinthetik meg a látogatók.
Jelentős összegben kaptak támogatást az Arad megyében működő történelmi magyar egyházak a román vallásügyi államtitkárságtól a templomok és más egyházi ingatlanok, közösségi terek felújítására, illetve kialakítására.
Bár a romániai magyar iskolák költségvetési intézményeknek számítanak, az oktatás mellett a kiegészítő tevékenységek támogatásához szükség van a magyar állam segítségére is. Az aradi magyar iskolaközpont például, amely a megyében az egyetlen, ahol a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, bentlakást is fenntart a vidékről érkező középiskolások számára.
„Mátyás, az igazságos…” „Mátyás, az álruhás országjáró…” „Mátyás, a művelt reneszánsz király…” „Az okos király…” Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn.
A műsor témái: Továbbra is fennáll az ukrajnai háború kiszélesedésének veszélye; Megkezdődött a Kínai Kommunista Párt kongresszusa, Hszi Csi-ping pártfőtitkár…
A felújítási munkálatok befejezésének késése miatt három különböző helyszínen kezdték meg az idei tanévet az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai: a legkisebbek, az előkészítő osztályosok az új bölcsődeépületben tanulnak, a következő három évfolyam csoportjait a minorita rendház fogadta be, míg a felsősök a magyar iskolaközpont új szárnyában zsúfolódtak össze.
Munkaerőhiányra hivatkozva meghatározott időre feloldották a közszférában a versenyvizsgák megszervezésére vonatkozó zárlatot.
Tavaly márciustól a közintézmények nem tarthattak versenyvizsgát, azaz nem alkalmazhattak új munkaerőt, hiába volt üresedés bármelyik állami intézményben. Ezt az állapotot szüntette meg tegnapi döntésével a Képviselőház, amely lehetővé tette, hogy hat hónapos időtartamra versenyvizsgákat szervezhessenek a közintézményekben és a különböző állami hatóságokban a megüresedett helyek betöltésére – tájékoztat a Hotnews.
A rendelet hatálybalépése után az állami intézményekben meg lehet tartani tehát a versenyvizsgákat a 2021-es költségvetésben jóváhagyott kereteken belül. A törvényjavaslatot Klaus Johannis elnöknek kell már csak kihirdetnie.
Ma, október 21-én pénteken délután kezdődik a vakáció az iskolások számára, akik október 31-én térnek vissza a padokba. A tanév – idén először – 5 modulra és 5 vakációra tagolódik a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint.A második modul október 31-től december 22-ig tart, majd kezdődik a téli vakáció, január 8-ig.A harmadik modul január 9-től február 3-ig, 10-ig vagy 17-ig tart a fővárosi, vagy a megyei tanfelügyelőségek döntése alapján. Ennek megfelelően az egyhetes vakáció február 6. és 26. között lesz.A negyedik modul kezdete is változó, a helyi döntés értelmében: február 14-én, 20-án vagy 27-én kezdődhet és április 6-ig tart. A tavaszi vakáció április 7-én kezdődik, 18-án ér véget. Ebbe beleesik a katolikus-protestáns húsvét, április 9-én, illetve az ortodox húsvét 16-án.Az ötödik és egyben utolsó modul április 19-én kezdődik, és június 16-ig tart, a nyári szünet szeptember 3-án ér véget.A hivatalos munkaszüneti napokon nem lesz tanítás. Az Iskola másként hetet és a Zöld hetet a 2023. február 27. és június 16. közötti idő-szakban kell megszervezni, az erre szánt egyenként ötnapos időszakról a tanintézetek döntenek.
Az eredetileg jóváhagyott finanszírozáson kívül összesen 1,9 milliárd lej többletköltséget utal ki az önkormányzatnak a Fejlesztési Minisztérium – tájékoztat a tárca közleménye. A többletköltséget a kormány a Helyi Fejlesztések Országos Programján keresztül finanszírozott beruházásokra hagyta jóvá.
A minisztérium szerint 1101 önkormányzat részesül összesen többletfinanszírozásban.
Sándor Gábor RMDSZ-es szállításügyi államtitkár tisztségéből való felmentését kéri Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettestől a Romániai Fuvarozók és Szállítók Szövetsége (COTAR). A szállításügyi minisztérium ellenőrző testületének idei júniusi jelentése szerint több bűntett elkövetésének gyanúja merült fel Sándor Gáborral kapcsolatban – közölte a munkáltatói szervezet. Aláírói a jelentés következtetéseit a Számvevőszék, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és Bukarest első kerületi ügyészségének figyelmébe ajánlják.
A COTAR emellett kéri Sorin Grindeanu szállításügyi minisztertől, hogy továbbítsa az illetékes szerveknek az ellenőrző testület dokumentumát, és ugyanúgy járjon el a közlekedési felügyelőség jelenlegi vezetőjéről (a Román Közúti Hatóság volt vezérigazgatójáról), Mihai Alecuról írt jelentéssel is.
A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet 2019-ben elindította a kárpát-medencei fürdőhelyeket bemutató rendezvénysorozatát. A két testvértelepülés, Borszék és Fonyód után ez alkalommal a nem csak fürdőhelyként, hanem épületeinek köszönhetően örökségvédelmi szempontból is jelentős Herkulesfürdőt tekinthetik meg a látogatók.
A kiállítást megnyitó Daniela Mihai, az Országos Örökségvédelmi Intézet igazgató-helyettese hangsúlyozta, intézményüknek is van egy hasonló, a fürdő és gyógyközpontok örökségének megőrzésével kapcsolatos projektje, amely a Bánságra összpontosít, hiszen Temesvár Európa Kulturális fővárosa lesz. A projekt Buziásra és Herkulesfürdőre fókuszál, ezekre az egykor népszerű turisztikai desztinációkra.
A hivatalos megnyitót követően Kósa András László, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója felelevenítette a kárpát-medencei fürdőkultúrát bemutató, immár harmadik állomásához érkezett kiállítás sorozat korábbi állomásait is.
Radu Igazság, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárának gyűjteményéből származó archív fotókat, képeslapokat, térképeket, reklámanyagokat, útikönyveket tekinthettek meg a látogatók az egyik teremben. Radu Igazság Herkulesfürdő múltjáról és jelenéről beszélt.
Jelentős összegben kaptak támogatást az Arad megyében működő történelmi magyar egyházak a román vallásügyi államtitkárságtól a templomok és más egyházi ingatlanok, közösségi terek felújítására, illetve kialakítására.
A legtöbb esetben szórványgyülekezetekhez jut a pénz, olyan településekre, amelyeken a hívek száma maroknyi, így szóba sem jöhet az, hogy önerőből újítsák meg a templomokat. Az egyik ilyen egyházközség a gyoroki református gyülekezet, amely a templom padjainak újjáépítésére pályázott, és nyert is támogatást. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően idén a magyar egyházak az eddiginél valamivel több pénzt kapnak – mondja Faragó Péter parlamenti képviselő, akit Pataky Lehel Zsolt is elkísért Arad-hegyaljára, a gyoroki református templomhoz.
Bár a romániai magyar iskolák költségvetési intézményeknek számítanak, az oktatás mellett a kiegészítő tevékenységek támogatásához szükség van a magyar állam segítségére is. Az aradi magyar iskolaközpont például, amely a megyében az egyetlen, ahol a bölcsődétől az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, bentlakást is fenntart a vidékről érkező középiskolások számára.
A jobb lakhatási körülmények megteremtése, a szállás és étkezés ingyenessé tétele pedig a magyar állam támogatásával, a Bethlen Gábor Alap pályázati rendszerén keresztül történik meg. Rendezvényekre idén, a koronavírus-járvány miatt nem nagyon lehetett támogatást igényelni, de a kollégium felújítására és fejlesztésére több pályázatot is benyújtott a Csiky Gergely Főgimnázium a háttérintézménye, az Alma Mater Alapítvány révén. Ezekről a megvalósításokról kérdezte Pataky Lehel Zsolt az iskola igazgatóját, Spier Tündét.
„Mátyás, az igazságos…” „Mátyás, az álruhás országjáró…” „Mátyás, a művelt reneszánsz király…” „Az okos király…” Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn.
Miért épp őt választottam mára? Egyszerű oka van: ötszázhetvennyolc éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron, és úgy éreztem, hogy megéri néhány szóban bemutatni. Számos legenda kering vele kapcsolatban, 1984-ben például Mesék Mátyás királyról címmel vetítettek egy tizenhárom részes televíziós animációsfilm-sorozatot. Először az Igazmondó juhász című részt nézhették meg az érdeklődők, amelynek a cselekményét valószínűleg a hallgatók is jól ismerik.
De valóban annyira igazságos volt-e, mint ahogy évszázadokon keresztül sugallták? Erre a kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent átfogó írásban kereste a választ Horváth Richárd történész a 2018-as Mátyás-emlékév ürügyén. A Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című cikkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa azt írta, hogy a mondák és legendák hőse „kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok körében, de aligha lehetett kedvelt személy, […] és érdemes felülvizsgálni a »törökverő«, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is”.
A korszak kutatójának tehát nincs könnyű dolga, ugyanis a Mátyás királyról szélesebb körben élő elképzelés megnehezíti a valós kép megrajzolását. A korábban említett történész szerint „nem beszélhetünk egységes »Mátyás-korról«, emberöltőnyi uralkodása több szakaszra bontandó”.
Mivel az idő véges és nem is történelmi rovatot szerkesztek, csupán az igazságos jelzőre térnék ki vele kapcsolatban. Ma már biztos, hogy az igazságtevő királyról szóló kép jóval később alakult ki, valószínűleg azért, mert ő volt az utolsó erre alkalmas uralkodó a magyarság történelmében.
A mai részből nem szeretném kihagyni Szent Mátyás, a „jégtörő” ünnepét, amely tegnap volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja szerint „Mátyás király is róla kapta a nevét, mert Mátyás napjára virradólag (február 23-án este) született”. „A népi kalendáriumban jégtörő Mátyás ünnepe, febr. 24. úgynevezett ellentétes rámutatónap (a megfigyelhető jelenség ellenkezőjét olvassák ki belőle), azaz időjárásából következtetnek a tavasz közeledtére vagy késésére” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban. Vagyis „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál” – tartja a mondás. Annyit elárulok, hogy én nagyon-nagyon várom a tavaszt.
Továbbra is fennáll az ukrajnai háború kiszélesedésének veszélye;
Megkezdődött a Kínai Kommunista Párt kongresszusa, Hszi Csi-ping pártfőtitkár az erő alkalmazásától sem riadna vissza azért, hogy egyesítse Kínát és Tajvant, közben épül a kedves vezető autokrata rendszere és egyre nagyobb gondok vannak a gazdaságban;
Garzó Ferenc jegyzete: Az infláció több dimenziója
A felújítási munkálatok befejezésének késése miatt három különböző helyszínen kezdték meg az idei tanévet az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai: a legkisebbek, az előkészítő osztályosok az új bölcsődeépületben tanulnak, a következő három évfolyam csoportjait a minorita rendház fogadta be, míg a felsősök a magyar iskolaközpont új szárnyában zsúfolódtak össze.
A közel százéves főépület általános felújításon esik át, sajnos nem olyan ütemben, ahogy a tanárok és diákok szeretnék. A munkálatok az intézmény fenntartója, az önkormányzat rendelte el, az iskola csak elszenvedője a körülményeknek. Pataky Lehel Zsolt a város más helyszínen tanuló diákok és szüleik kérdését tolmácsolta Spier Tünde iskolaigazgatónak, hogy becslések szerint mikor térhetnek vissza a gyerekek az iskolájukba?
Nyáron adták használatba, és a szeptemberi tanévkezdéskor már meg is nyitotta kapuit az új magyar bölcsőde Aradon.
A magyar kormány támogatásával, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázata keretében emelt új épület leveszi a terhet a kisgyerekes szülők válláról, akiknek gondot jelentett a gyerekfelügyelet megoldása a munka mellett, egyúttal már a legkisebbeket is az anyanyelvű oktatás felé tereli. A Csiky Gergely Főgimnázium keretében működő új bölcsőde révén az aradi magyar iskolaközpontban immár a bölcsődétől kezdve az óvodán át az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyereket. A megnyitás óta eltel első három hónap tapasztalatairól készített riportot Pataky Lehel Zsolt.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerint fertőzésgyanúsnak minősül bármely személy, akinél fellép a jellegzetes (korábban már meghatározott) klinikai tünetegyüttes. Valószínűsíthető esetnek minősül az a személy, akinél teljesülnek a klinikai kritériumok, és egy igazoltan fertőzött személy kontaktja. Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzést, a klinikai tünetektől függetlenül.
Aki megfelelő maszkot/védőfelszerelést viselt és betartotta a fizikai távolságot, nem minősül direkt kontaktnak.
Az igazoltan COVID-19-fertőzöttek elhalálozása nem írható más, korábbról fennálló betegségek (például rákos vagy hematológiai megbetegedések stb.) számlájára, és ilyen esetekben is a COVID-19-et kell feltüntetni a halál okaként, függetlenül attól, hogy más társbetegségek is fennálltak, amelyek esetleg súlyosbították a COVID-19 lefolyását.
A halotti bizonyítványban a COVID-19-et kell megjelölni a halál okaként minden olyan elhunyt személy esetében, akinek halálát a koronavírus okozta vagy okozhatta, esetleg hozzájárult ahhoz - szögezi le az INSP.
Munkaerőhiányra hivatkozva meghatározott időre feloldották a közszférában a versenyvizsgák megszervezésére vonatkozó zárlatot.
Tavaly márciustól a közintézmények nem tarthattak versenyvizsgát, azaz nem alkalmazhattak új munkaerőt, hiába volt üresedés bármelyik állami intézményben. Ezt az állapotot szüntette meg tegnapi döntésével a Képviselőház, amely lehetővé tette, hogy hat hónapos időtartamra versenyvizsgákat szervezhessenek a közintézményekben és a különböző állami hatóságokban a megüresedett helyek betöltésére – tájékoztat a Hotnews.
A rendelet hatálybalépése után az állami intézményekben meg lehet tartani tehát a versenyvizsgákat a 2021-es költségvetésben jóváhagyott kereteken belül. A törvényjavaslatot Klaus Johannis elnöknek kell már csak kihirdetnie.
