Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Kormányátalakítást hajtott végre tegnapi kinevezése után Rishi Sunak brit miniszterelnök, bár több sarkalatos fontosságú tárca élén az eddigi miniszterek maradtak.…
Az Európai Unióban nincsenek első- és másodosztályú tagok – hangoztatta tegnap Giorgia Meloni olasz miniszterelnök első parlamenti beszédében, amellyel bizalmat…
Romániában 1.821.849-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 4.893 új esetet jelentettek. Bukarestben 865 új fertőzöttről számoltak…
A Szövetségi Állandó Tanács pénteki ülésén újabb államtitkárt nevesített. A döntés értelmében Derzsi Ákost jelöli államtitkárnak az Energiaügyi Minisztériumba az…
Adásunkban Borbély Tamás Szonda Szabolccsal, a Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár igazgatójával beszélget a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény programjairól, a gyerekek rendszeres…
Megfellebbezte a zilahi polgármesteri hivatal a kolozsvári táblabíróság restitúciós határozatát, ezért ismét a legfelsőbb bíróságon folytatódik a per a zilahi…
Kormányátalakítást hajtott végre tegnapi kinevezése után Rishi Sunak brit miniszterelnök, bár több sarkalatos fontosságú tárca élén az eddigi miniszterek maradtak.
A 42 éves Rishi Sunak elődje, Liz Truss múlt csütörtökön mondott le, miután szeptember végén előterjesztett, a költségvetés bevételi oldalán jórészt fedezetlenül hagyott adócsökkentési programja hatalmas piaci felfordulást kavart, és ezután a konzervatív frakció részéről egyre intenzívebb nyomás nehezedett rá távozása érdekében.
A viharos szél miatt ma reggelre több mint 320 ezer háztartás maradt áram nélkül Lengyelországban – közölte a lengyel kormány biztonsági központja (RCB).
A tűzoltóság közlése szerint az ítéletidőnek egy halálos áldozata is van. Az ország nyugati részeiben tegnaptól a legmagasabb, harmadfokú meteorológiai figyelmeztetés van érvényben az orkánszerű szél miatt, amelynek lökései elérik az óránkénti 120 kilométeres sebességet is.
Erős szél fúj a Tátrában is, a helyi hegyi mentőszolgálat (TOPR) harmadfokú lavinariasztást adott ki az ötfokú skálán.
Az Európai Unióban nincsenek első- és másodosztályú tagok - hangoztatta tegnap Giorgia Meloni olasz miniszterelnök első parlamenti beszédében, amellyel bizalmat kért az alsóházban. Az esti szavazáson a képviselőház bizalmat is adott a Meloni-kormánynak: 235-en szavaztak igennel, 154-en nemmel és 5-en tartózkodtak.
Giorgia Meloni a szavazást közvetlenül megelőző felszólalásában kijelentette, hogy a tagállamok és a polgárok Európában "már minden felett" elveszítették az ellenőrzést. "Az energiaválsággal vettük észre, de nem az az egyetlen. Nekem úgy tűnik, Európa több vonatot lekésett, és nem a szuverenisták miatt, mivel, jelzem, nem ők irányítanak Európában" - hangoztatta.
Korábban Meloni kijelentette: az általa vezetett jobboldali kormány az első helyre a nemzeti érdekek védelmét teszi, és hallatni akarja a hangját az EU intézményeiben.
Romániában 1.821.849-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 4.893 új esetet jelentettek. Bukarestben 865 új fertőzöttről számoltak be. Országos szinten a fertőzöttségi ráta 0,67 ezrelék.
gov.ro
Ma 30 koronavírus-fertőzéshez köthető halálesetről számoltak be a hatóságok, ezek közül 6 áldozat korábban hunyt el.
A járvány kezdete óta 58.896-an hunytak el és 1.749.204-en gyógyultak meg.
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 2.259 személyt kezelnek, közülük 409-et intenzív osztályon.
Az elmúlt 24 órában országszerte 64.646 tesztet végeztek el.
Milos Zeman cseh államfő nem számol azzal, hogy Oroszország fegyveres támadást indítana Ukrajna ellen. Az állítólagos orosz agresszióról szóló információk az amerikai titkosszolgálatok újabb kudarcát jelentik - jelentette ki Milos Zeman abban az interjúban, amelyet ma közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap.
"Az oroszok nem bolondok, hogy olyan akcióba kezdjenek, amely több kárt hozna nekik, mint hasznot. Az amerikai titkosszolgálatok számára ez már a harmadik kudarc. Az első Irak volt, ahol végül is nem találtak tömegpusztító fegyvereket, a második felsülést Afganisztán jelenti, amikor az amerikaiak azt állították, hogy a tálibok sosem foglalják el Kabult. A harmadiknak pedig most vagyunk tanúi" - mutatott rá Zeman.
"Nem kérdem a CIA-t, milyen forrásai vannak. Az említett három eset kapcsán azonban erősen kétlem a források minőségét" – jegyezte meg Zeman, az amerikai titkosszolgálatokra utalva.
"
["post_title"]=>
string(57) "Milos Zeman nem számol Ukrajna elleni orosz támadással"
["post_excerpt"]=>
string(146) "Az állítólagos orosz agresszióról szóló információk az amerikai titkosszolgálatok újabb kudarcát jelentik - jelentette ki Milos Zeman."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(54) "milos-zeman-nem-szamol-ukrajna-elleni-orosz-tamadassal"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-02-17 14:12:11"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-02-17 12:12:11"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=411894"
["menu_order"]=>
int(21506)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3816 (24) {
["ID"]=>
int(398372)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2021-02-27 15:10:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-02-27 13:10:00"
["post_content"]=>
string(1686) "
A mai műsorban az Észpresszó elődje, a Szombati Randevú 2010 november 27-én elhangzott felvételét hallják, melynek vendége Niculescu Tóni – jelenleg Románia szlovéniai nagykövete. Niculescu Tóni Marosvásárhelyen született 1964-ben, Bukarestben nőtt fel, a fővárosi Ady Endre Líceumban érettségizett, ugyancsak a fővárosban szerzett vegyészmérnöki oklevelet, illetve mesteri diplomát nemzetközi kapcsolatokból. A 2000-es években az RMDSZ EU-integrációs ügyvezető alelnöke volt. Az RMDSZ-részvételű kormányokban többször is államtitkári tisztséget töltött be, 1998-99-ben az integrációs minisztériumban, 2005 és 2009 között, illetve 2010 és 2012 között a külügyminisztériumban. Utóbb hivatásos diplomata lett, 2013-ban nevezték ki müncheni főkonzulnak, 2016-tól pedig Románia Szlovéniai nagykövete. Az interjú készítésének évében, 2010-ben államtitkárként tevékenykedett a Külügyminisztériumban. A mai műsorban a vele készült interjú első részét hallják, majd a műsor második felében Csáth Géza Lidércálmok című kötetéből néhány novellát, tartsanak velünk!
A Niculescu Tónival készített "retró-interjú" második, egyben befejező részét 2021. március 6-án hallgathatják meg, szintén az Észpresszóban.
A végletekig ki akar szúrni az oltatlanokkal Emmanuel Macron. A francia elnök tegnap interjút adott a Le Parisiennek, amelyben úgy fogalmazott: a végletekig ki akar szúrni az oltatlanokkal, gyakorlatilag megkeserítené az életüket. Azt mondta, hogy bár nem fog „erőszakkal oltani”, azt reméli, hogy az oltás beadatására ösztönzi az embereket azzal, ha „a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a társadalmi életüket”. Az elnök nyilatkozatát a jobb- és a baloldal is hevesen kritizálja.
Egy törvénytervezet szerint január 15-től Franciaországban az éttermekbe, kávézókba, vonatokra, távolsági buszokra, sportlétesítményekbe, kórházakba, illetve múzeumokba, mozikba, színházakba és koncerttermekbe csak azok mehetnek be, akik mindhárom oltást megkapták. Azok, akik csak egy vagy két oltást kaptak, egy negatív tesztet is fel kell mutatniuk oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig nem vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat.
Az EU-n belül Franciaországban az egyik legmagasabb az oltási arány, a felnőtt lakosság több mint 90 százaléka kétszeresen beoltott.
Franciaország, európai szövetségeseivel együtt, befejezi katonai műveleteit Maliban, négy-hat hónapon belül kivonja katonáit az afrikai országból, és a terrorellenes missziójának fókuszpontját Maliból Nigerbe helyezi át - jelentette be ma Párizsban Emmanuel Macron francia elnök.
Franciaország 4300 katonát állomásoztat jelenleg a Száhel-övezetben. A Száhel-övezetben folyó katonai művelet fókuszpontját áthelyezik Maliból a szomszédos Nigerbe, elsősorban a Burkina Faso határához közeli régióba - mondta el a francia államfő, aki arról még nem közölt részleteket, hogy az új misszióban hány katona vesz majd részt.
A Szövetségi Állandó Tanács pénteki ülésén újabb államtitkárt nevesített. A döntés értelmében Derzsi Ákost jelöli államtitkárnak az Energiaügyi Minisztériumba az RMDSZ.
Adásunkban Borbély Tamás Szonda Szabolccsal, a Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár igazgatójával beszélget a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény programjairól, a gyerekek rendszeres olvasókká neveléséről, illetve arról, hogy kihat-e a könyvtár látogatottságára Sepsiszentgyörgy már jól ismert intenzív kulturális élete. Ezt követően Márton Evelin kérdezi Karácsonyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnökét a Méhes György tehetségkutató pályázat idei kiírásáról. Adásunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat, Kemenes Henriette az Újvárad októberi lapszámát ismerteti.
Megfellebbezte a zilahi polgármesteri hivatal a kolozsvári táblabíróság restitúciós határozatát, ezért ismét a legfelsőbb bíróságon folytatódik a per a zilahi Wesselényi Kollégium tulajdonjogáért – közölte a Maszol.ro hírportál. A fellebbezés tényét Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke közölte az egyik közösségi portálon. Azt is hozzátette, hogy a tulajdonjogi perrel párhuzamosan folytatódik az ellene és Kató Béla erdélyi református püspök ellen indított büntetőjogi eljárás. Az ügyészség ugyanis a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal történt visszaéléssel gyanúsította meg a Wesselényi Kollégium restitúciós ügye kapcsán. A püspök szerint bármi is történjék, az egyház is élni fog a fellebbezés jogával.
A Kolozsvári Táblabíróság december másodikán hozott első fokú ítéletet, amelyben visszaszolgáltatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a zilahi Wesselényi Kollégium épületeit. A táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését. Bizonyos épületszárnyakért az egyháznak fizetnie kell, másokért viszont kárpótlást kap.
Kormányátalakítást hajtott végre tegnapi kinevezése után Rishi Sunak brit miniszterelnök, bár több sarkalatos fontosságú tárca élén az eddigi miniszterek maradtak.
A 42 éves Rishi Sunak elődje, Liz Truss múlt csütörtökön mondott le, miután szeptember végén előterjesztett, a költségvetés bevételi oldalán jórészt fedezetlenül hagyott adócsökkentési programja hatalmas piaci felfordulást kavart, és ezután a konzervatív frakció részéről egyre intenzívebb nyomás nehezedett rá távozása érdekében.
