Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Tavalyhoz képest a bruttó átlagbér 10,6 százalékkal, a nettó átlagbér pedig 11,3 százalékkal nő az idei év végéig – közölte pénteken az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság.
Románia határozottan elítéli, hogy az Orosz Föderáció elismerte az ukrajnai Donyeck és Luhanszk önjelölt köztársaságok „függetlenségét” – közölte Klaus Johannis…
Frissítette pénteken az Országos Vészhelyzeti Bizottság a járványügyi szempontból kockázatos országok listáját, amely január 9-én 0 órakor lép érvénybe.
Megszavazta hétfőn a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló különleges ügyészség (SIIJ) felszámolását írja elő. Az…
A bűncselekmények elévülésére vonatkozó alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági döntés 557 folyamatban levő bűnvádi eljárást és pert érint, amelyekben az okozott kár becsült összege 1,2 milliárd euró – közölte pénteken a korrupcióellenes ügyészség.
Vajdahunyadon fogták el a rendőrök azt a két férfit, akik december 6-án behatoltak a Kolozsvári Állami Magyar Színház épületébe és elvittek 20 ezer lejt a fémszekrényből.
A Natura Stúdió mai adásában a segélyszervezetek felértékelődött szerepéről Dr. Márton Andrással, a Gyulafehérvári Caritas igazgatójával, beszélget Molnár Krisztina. Ezt követően a Hobbiból vállalkozás: lehetséges megoldás a válsághelyzetre? című csíkszeredai műhelybeszélgetésről számol be Biró István kollégánk.
Befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek mondta ezt egy orosz televíziós felvétel szerint.
Tavalyhoz képest a bruttó átlagbér 10,6 százalékkal, a nettó átlagbér pedig 11,3 százalékkal nő az idei év végéig - közölte pénteken az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság.
Ugyanakkor az átlagos reálkereset az infláció miatt várhatóan mintegy 2 százalékkal csökken. Az intézmény a 2022-2026-os időszakra vonatkozó őszi prognózisa szerint a következő négy évben évente átlagban 9,1 százalékos lesz a bruttó átlagbér növekedése. A reálkereset is növekedni fog évente átlagban 3,9 százalékkal. A jövő évben várhatóan 1,7 százalékkal emelkedik az átlagos reálbér.
Csökken szombattól a karantén időtartama Romániában - jelentette be Raed Arafat az országos vészhelyzeti bizottság pénteki ülése után.
A belügyi államtitkár elmondta, az oltottaknak és a koronavírus-fertőzésen az előző 180 napban átesett személyeknek 5 napra kell karanténba vonulniuk. Más esetekben az eddigi 14 napról 10 napra csökken a karantén időtartama. Ugyanez a szabály lesz érvényes az igazolt fertőzöttek kontaktjaira is. Az erről szóló határozat szombattól lép hatályba - mondta Raed Arafat, hozzátéve, hogy az új szabályok azokra is érvényesek lesznek, akik korábban vonultak karanténba. Az Országos Vészhelyzeti Bizottság döntése csak a karanténra vonatkozik, az elkülönítésre nem - nyomatékosította Arafat.
Románia határozottan elítéli, hogy az Orosz Föderáció elismerte az ukrajnai Donyeck és Luhanszk önjelölt köztársaságok "függetlenségét" - közölte Klaus Johannis államfő. Az elnök által kiadott közlemény szerint Oroszország tette a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának durva megsértése.
“Oroszország megszegi a minszki megállapodások aláírójaként vállalt kötelezettségeit is, amelyek így értelmüket vesztik. Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, cselekedeteivel veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát, amelyet maga az ENSZ Biztonsági Tanácsa garantál, szándékosan megsértve az ENSZ Alapokmányában és a Helsinki Záróokmányban lefektetett nemzetközi jogi elveket. A nemzetközi közösségnek határozottan, azonnal és egyértelműen szankcionálnia kell Oroszország e felelőtlen döntését” – idézi az Agerpres hírügynökség a dokumentumot.
Klaus Johannis azt is leszögezi, hogy Románia határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és partnereivel és szövetségeseivel összehangoltan fog fellépni a megfelelő válaszintézkedések érdekében.
Egy ENSZ-tagállam államiságának megkérdőjelezése olyan revizionista megközelítés, amely veszélyezteti a világ békéjét - üzente a roman kormány hétfő este a Twitteren. A kabinet elítél minden olyan kísérletet, amely Ukrajna területi integritásának megkérdőjelezésére irányul.
Az államfő és a kormány azt követően üzentek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap este elismerte a szakadár donyecki és luganszki területek függetlenségét, majd elrendelte, hogy Oroszország “békefenntartókat” küldjön Ukrajnának ezekre a területeire.
A Fidesz ma elhagyja az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját - jelentette be Twitteren Novák Katalin, a magyar kormánypárt alelnöke. A Fidesz azután döntött a távozás mellett, hogy a Néppárt európai parlamenti frakció ma négyötödös többséggel (148 igen és 28 nem szavazat) megszavazta azt az alapszabály-módosítást, amely megkönnyíti a Fidesz felfüggesztését és kizárást a politikai csoportból.
A módosítás eredményeképpen a Fidesz 12 képviselője távozik az Európai Néppártból, de a KDNP-s Hölvényi György egyelőre marad.
Mint ismert, Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt vasárnap levelet írt az európai parlamenti frakcióvezetőjének, Manfred Webernek, és jelezte, hogy amennyiben megszavazzák a tervezett módosításokat, akkor a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot.
Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését.
A kormányzati intézmény új prognózisa szerint a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékos bővülésére számítanak a korábbi 3,5 százalékos előrejelzéshez mérten. Ugyanakkor a jövő évre a testület csökkentette a gazdasági növekedési kilátásokat. Így 2023-ban 2,8 százalékos növekedésre számítanak a korábban közölt 3,7 százalék helyett.
Frissítette pénteken az Országos Vészhelyzeti Bizottság a járványügyi szempontból kockázatos országok listáját, amely január 9-én 0 órakor lép érvénybe.
Piros zónába került többek között Franciaország, Svájc, Görögország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium, Németország, Ausztria. Ugyancsak vörös besorolásban van Bulgária és Magyarország. Európából a sárga zónába tartozik többek között Szerbia, az Orosz föderáció, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Albánia. Zöld zónás európai országok Ukrajna, Moldovai Köztársaság, Románia és Koszovó.
Megszavazta hétfőn a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló különleges ügyészség (SIIJ) felszámolását írja elő. Az alsóház 205 képviselője támogatta a jogszabályt, 90-en ellene szavaztak, egy politikus tartózkodott. A törvénytervezet a szenátusba kerül, amelyik döntő házként szavaz a jogszabályról.
Az igazságügyi miniszter által beterjesztett tervezet értelmében megszűnik a különleges ügyészség, az eddig a hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálását a jelenlegi ügyészségek veszik át és a nyomozásokat csak az erre kijelölt ügyészek vezethetik. A nyomozati anyagokat a legfőbb ügyészség elküldi az illetékes ügyészségeknek a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül.
A tervezet szerint az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló különleges ügyészség jelenlegi személyzetét a legfőbb ügyészség veszi át. A felszámolt intézmény hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálatára kijelölt ügyészeket a legfőbb ügyészség nevezi ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) plénumának javaslatára, 4 éves időtartamra. Ezeknek az ügyészeknek a hatáskörébe tartozik majd azoknak a törvénytelenségeknek a kivizsgálása, amelyeket a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjai, a legfelsőbb bíróság bírái, a legfőbb ügyészség ügyészei, az ítélőtábla és a katonai ítélőtábla bírái, a katonai ügyészek, az alkotmánybírák, valamint a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírói követtek el. Ezekben az ügyekben csak a legfelső ügyészségbe való felvételhez szükséges szakmai fokozattal és legalább 15 éves ügyészi tapasztalattal rendelkező ügyészek végezhetik a nyomozást, akik az utóbbi két szakmai kiértékeléskor 'nagyon jó' minősítést szereztek, kifogástalan az erkölcsi magatartásuk és az utóbbi 3 évben nem kaptak fegyelmi megrovást. Ugyanakkor a táblabírósági ügyészségek ügyészei is megbízhatók ilyen jellegű nyomozással, ha legalább 12 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
A bűncselekmények elévülésére vonatkozó alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági döntés 557 folyamatban levő bűnvádi eljárást és pert érint, amelyekben az okozott kár becsült összege 1,2 milliárd euró - közölte pénteken a korrupcióellenes ügyészség.
Május 26-án az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a büntető törvénykönyvnek azt a korábbi előírását, amely lehetővé tette az ügyészek számára, hogy új bizonyítékok gyűjtésével megszakítsák az elévülést. Kedden a legfelsőbb bíróság jogegységi határozatában leszögezte: a taláros testület határozata visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a kedvezőbb jog elve alapján. A DNA felhívta a figyelmet, hogy a döntés hatására a bírák és az ügyészek kénytelenek lesznek megszüntetni a pereket, és ejteni a vádakat számos korrupciós és uniós alapok elcsalásával kapcsolatos ügyben.
Vajdahunyadon fogták el a rendőrök azt a két férfit, akik december 6-án behatoltak a Kolozsvári Állami Magyar Színház épületébe és elvittek 20 ezer lejt a fémszekrényből.
A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság közleménye szerint a két, 34, illetve 35 éves férfi vajdahunyadi otthonában házkutatást tartottak. Ennek során több mobiltelefont, SIM-kártyákat, betöréshez használt eszközöket, különféle szerszámokat és ruházati cikkeket foglaltak le. Emellett 7500 eurót is találtak a lakásokban.
"Azonnal hagyja el az országot!" - A legmagasabb szintre emelte az Ukrajnára vonatkozó riasztási fokozatot a román külügyminisztérium az ukrajnai és a fekete-tengeri régió biztonsági helyzetének súlyos romlása miatt – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A külügyminisztérium nyomatékosan kéri a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Ukrajnába, azok pedig, akik ideiglenesen Ukrajnában tartózkodnak, azonnal hagyják el az országot. A külügyminisztérium ugyanakkor nyomatékosan ajánlja, hogy ne utazzanak Ukrajna keleti részébe, azaz a donyecki és luganszki területekre, a Krím félszigetre, valamint Ukrajna északi és északkeleti határmenti területeire, ahol súlyosan romlott a biztonsági helyzet. A külügyi tárca figyelmeztetésében emlékeztet arra, hogy Románia nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának az Orosz Föderáció általi jogellenes annektálását, amelyek a nemzetközi jog szerint továbbra is Ukrajna részei.
Vlagyimir Putyin elnök hétfő este elismerte a szakadár donyecki és luganszki területek függetlenségét, majd elrendelte, hogy Oroszország “békefenntartókat” küldjön Ukrajna donyecki és luganszki területeire.
Az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok az e-consulat.ro platformon keresztül, vagy telefonon Románia kijevi nagykövetségével, csernovici és odesszai főkonzulátusával, illetve szolotvinói konzulátusával közölhetik koordinátáikat. A külügyminisztérium konzuli osztálya ugyanakkor aktiválta az Ukrajnában ideiglenesen tartózkodó, konzuli védelmet és segítséget kérő román állampolgárok számára fenntartott forródrótot a 0040751084537-es telefonszámon.
A Caritas a katolikus egyház nemzetközi segélyszervezete. Célja világszerte a szükséghelyzetben lévő embereken segíteni. Erdélyben 1990-ben kezdte el működését a Gyulafehérvári Caritas, amely mára már a térség egyik legjelentősebb szociális szervezetévé nőtte ki magát. Jelen pillanatban Erdély öt megyéjében van jelen kiterjedt szociális programjai révén: Fehér, Hargita, Hunyad, Kovászna és Maros megyében foglalkozik idősgondozással, betegápolással, de hátrányos helyzetű gyerekekkel is. A tavaly felszínre tört világhelyzet új kihívások elé állította a segélyszervezetet, amelynek szerepe még inkább felértékelődött. Erről beszélget adásunk első felében Dr. Márton Andrással, a Gyulafehérvári Caritas igazgatójával munkatársunk, Molnár Krisztina.
Ezt követően a Hobbiból vállalkozás: lehetséges megoldás a válsághelyzetre? című csíkszeredai műhelybeszélgetésről számol be Biró István kollégánk, megszólaltatva Lázár Csillát, az eseményt szervező oktatási központ vezetőjét, és Czirjék Kati vállalkozót, a Női Vállalkozók Erdélyben csoport és az Angyalkaraván egyik alapítóját.
Hallgassa meg a műsort!
"
["post_title"]=>
string(64) "Felértékelődött a Caritas szerepe & Hobbiból vállalkozás"
["post_excerpt"]=>
string(354) "A Natura Stúdió mai adásában a segélyszervezetek felértékelődött szerepéről Dr. Márton Andrással, a Gyulafehérvári Caritas igazgatójával, beszélget Molnár Krisztina. Ezt követően a Hobbiból vállalkozás: lehetséges megoldás a válsághelyzetre? című csíkszeredai műhelybeszélgetésről számol be Biró István kollégánk."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(54) "felertekelodott-a-caritas-szerepe-hobbibol-vallalkozas"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-03-03 14:42:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-03-03 12:42:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=398531"
["menu_order"]=>
int(21355)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3760 (24) {
["ID"]=>
int(420610)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2022-10-29 13:24:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-10-29 10:24:09"
["post_content"]=>
string(931) "
Befejeződött a részleges mozgósítás Oroszországban – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek mondta ezt egy orosz televíziós felvétel szerint.
Az MTI jelentése szerint Sojgu rámutatott, sikerült teljesíteni a 300 ezer fős mobilizációs tervet. Hozzátette, hogy 82 ezer sorköteles megkapta a kiképzést és az ukrajnai harci övezetben tartózkodik. A tárcavezető szerint 41 ezer katonát aktív alakulatok már állományba vettek. Sojgu szerint további mozgósítási cél nincs. Jelenleg 218 ezer mozgósított a gyakorlótéren tökéletesíti a képességeit" – mondta az orosz védelmi miniszter. A találkozón Putyin hangsúlyozta, hogy csak a jól kiképzett katonákat szabad a frontra küldeni.
Tavalyhoz képest a bruttó átlagbér 10,6 százalékkal, a nettó átlagbér pedig 11,3 százalékkal nő az idei év végéig - közölte pénteken az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság.
Ugyanakkor az átlagos reálkereset az infláció miatt várhatóan mintegy 2 százalékkal csökken. Az intézmény a 2022-2026-os időszakra vonatkozó őszi prognózisa szerint a következő négy évben évente átlagban 9,1 százalékos lesz a bruttó átlagbér növekedése. A reálkereset is növekedni fog évente átlagban 3,9 százalékkal. A jövő évben várhatóan 1,7 százalékkal emelkedik az átlagos reálbér.
