Idei nyári sorozatunkban a népzenei gyökerekből táplálkozó improvizatív zene és a világzene izgalmas határvidékein járunk. A jazznek dedikált adásunkat Bara Zsolt szerkeszti. Az egyes műsorokat a dátumokra kattintva lehet betölteni, minden pénteken újabb adással várjuk a hallgatókat. Jó szórakozást!
2026-07-03 Bágyi Balázs & P. Szabó Dániel, Szirtes Edina & Modern Art Orchestra, Joe Zawinul
Több külföldi vezető is megérkezett ma Iránba, az ország egykori legfelső vezetője, az izraeli légicsapásban életét vesztő Ali Hamenei temetésére. A kínai, a fehérorosz, az iraki és a türkmenisztáni delegáció is Teheránba érkezett, ahová a szombaton kezdődő szertartásra a hatóságok 15-20 millió embert várnak. Korábbi bejelentések szerint Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és Sehbaz Sarif pakisztáni kormányfő is Iránba érkezik. Hameneit szülővárosában, Meshedben helyezik végső nyugalomra július 9-én.
Bejelentette lemondását Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök. A politikus utódja kinevezéséig ügyvivő kormányfőként vezeti a kabinetet. A kormányfő azért döntött a távozás mellett, mert megbízatását már nem tudta elveivel és meggyőződésével összhangban ellátni. Döntésének okait nem részletezte. Lemondásával a moldovai kormány megbízatása is megszűnik, ami kihívás elé állítja Maia Sandu államfőt. Sandu szerint az új miniszterelnök személyéről gyorsan születhet döntés.
Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész. Tagja volt különböző időszakokban egyebek mellett a Vígszínháznak, a kecskeméti Katona József Színháznak, a Veszprémi Petőfi Színháznak, a Thália Színháznak, a József Attila Színháznak, de a Nemzeti Színházban is játszott. Rádióban is gyakran hallható a hangja, többek között kabarékban. Számos filmet szinkronizált, de filmekben is játszott, például az Üvegtigrisben.
Idei nyári sorozatunkban a népzenei gyökerekből táplálkozó improvizatív zene és a világzene izgalmas határvidékein járunk. A jazznek dedikált adásunkat Bara Zsolt szerkeszti. Az egyes műsorokat a dátumokra kattintva lehet betölteni, minden pénteken újabb adással várjuk a hallgatókat. Jó szórakozást!
2026-07-03 Bágyi Balázs & P. Szabó Dániel, Szirtes Edina & Modern Art Orchestra, Joe Zawinul
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb…
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta…
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent…
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
Kilencedik alkalommal szerveztek karácsonyi vásárt Kászon községben december közepén. A kézművesek felvonultatása mellett a község néptánccsoportjai az Őszirózsák nyugdíjas klub,…
A következő összeállításunkban hallgassák meg három erdélyi magyar történelmi egyházi vezető – Kovács Gergely római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József…
Karácsony környékén erősebbé válik az önzetlen szeretet jelenléte. Szívünk megnyitása adja a lehetőséget, hogy lelkünkbe tudjuk ezt fogadni, és gyarapodni…
A hazai magyar kultúrában kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított a Román Színházi Szövetség, az UNITER idei gálája, amelyen kiosztották az idei UNITER-díjakat. A gála nagy győztese a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata volt, amelynek a III. Richárd című előadása elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat, de a produkciót színpadra állító Albu István megkapta a legjobb rendezésnek járó elsimerést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban az Országos Színházi Fesztiválon.
Gyorsan fogy Románia népessége, és ez a trend a következő évtizedekben sem áll meg – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) legutóbbi – november végi - demográfiai elemzéséből. A három forgatókönyvvel számoló tanulmány szerint a 2025 elején regisztrált 19 milliós lakosság minimum 1,9 millió, maximum 4,6 millió fővel zsugorodhat 2080-ig a születési arány, a várható élettartam és a migráció alakulásától függően.
A legvalószínűbb forgatókönyv, amely a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok fennmaradásával kalkulál, 3,4 milliós veszteséget jelez előre. Ez az aktuális népesség szinte egyötödét, pontosabban 18 százalékát jelenti.
A csökkenés ugyanakkor nagyon egyenlőtlen: az ország déli térségei a lakosságuk akár egyharmadát is elveszíthetik, míg az erősebb gazdasági pólusok, mint Bukarest–Ilfov, a központi régió vagy az ország északnyugati része 10 százalék alatti népességfogyást könyvelhet el.
2025 legtragikusabb eseménye a Parajdi sóbánya víz alá kerülése volt. A sorozatos hanyagság miatt sikerült végleg tönkretenni Románia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványosságát.
Mint ismert a bányába befolyt a megáradt Korond-pataka, s a víz teljes mértékben elöntötte a bányát. Románia ezzel elvesztette az egyik legnagyobb sótartalékát, a Sóvidék turizmusa pedig elvesztette egyik legfőbb idegenforgalmi attrakcióját, ami jelentősen megnehezíti a környékbeliek megélhetését.
A májusban bekövetkezett katasztrófa után a tényleges felelősök megtalálása elmaradt, hiszen a vízügy igazgatóját ugyan leváltották, de Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter nem a parajdi katasztrófával indokolta döntését. Az állami sóvállalat vezetőjét viszont azóta sem sikerült meneszteni, hiába követelte ezt a politikum.
Az idei gazdasági évet a politikai válság határozta meg, valamint az évek óta elszabadult államháztartási hiány. Ilie Bolojan miniszterelnök megpróbálta kordában tartani a kiadásokat, de a májusi elnökválasztásig a koalíció jóformán semmit nem tett a kiadások megfékezése érdekében, ezért az eredetileg GDP-arányosan 7 százalékosra tervezett államháztartási hiány az év végén eléri a 8,4 százalékot.
Bukarest szerencsére megértésre talált Brüsszelben és a nemzetközi hitelminősítők részéről, hiszen a kormány elfogadott adóemeléseket. Ezek közül a legfontosabb volt az áfa két százalékpontos növelése 19 százalékról 21 százalékra, a 3000 lej fölötti nyugdíjak egészségügyi járulékkötelessé tétele, az üzemanyag és a dohánytermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése, illetve az osztalékadó 16 százalékra növelése. Emellett a kiadásokat is csökkentették, például korlátozták az érdemösztöndíjra jogosultak számát.
A koalíció viszont halogatta azokat az intézkedéseket, amelyek az államot karcsúsították volna. A legnagyobb felháborodást a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának rendezési kísérlete okozta, hiszen a kormány többször is nekifutott, de az alkotmánybíróságon elakadt a tervezet. A koalíció másik nagy adóssága a választók irányába a helyi és központi közigazgatás reformja, amely elsősorban a PSD és a PNL vitája miatt hiúsult meg.
A 2025-ös esztendőt a hazai belpolitikai válság határozta meg, ami annak következtében alakult ki, hogy 2024. december 6-án az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Az idén májusban megismételt megmérettetés rányomta a bélyegét a 2025-ös évre, hiszen meghosszabbította a 2024-es úgynevezett választási szuperévet, ami számos gazdasági és politikai bonyodalmat okozott. Mint ismert, az elnökválasztást azért törölték, mert a hatóságok szerint az első fordulót megnyerő Călin Georgescu orosz befolyással győzött. Klaus Iohannis elnök hivatalában maradt, de február elején arra hivatkozva, hogy az esetleges tisztségből való felfüggesztése még sérülékenyebbé teheti az országot, lemondott. Helyét ügyvivő államfőként Ilie Bolojan, a szenátus elnöke foglalta el.
A választás alaposan megrázta a két nagy kormánypártot, a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hiszen jelöltjük, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă nem jutott be az érvénytelenített választás második fordulójába. Új kormánykoalíció alakult, a PSD és a PNL visszafogadta az RMDSZ-t a kormányba. Ebből az alkalomból egy fontos premiert is elkönyvelhettünk, hiszen Tánczos Barna személyében rövid időre magyar pénzügyminisztere lett az országnak, így Tánczos volt az első romániai magyar politikus, aki pár hónapig tagja volt a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak is.
Az új kormánykoalíciónak nem sikerült jól a megismételt elnökválasztás, mert Crin Antonescu közös államelnök-jelöltjük nem jutott be a második fordulóba. Nicușor Dan végzett a második helyen, első lett a szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltje, George Simion. A második fordulóban Dannak sikerült a nagy fordítás, ami főleg a romániai magyarok több mint 90 százalékának köszönhető, akik egyöntetően az elnökválasztást megnyerő Nicușor Danra voksoltak. Az új elnök Ilie Bolojant kérte fel kormányalakításra, az így alakult nagykoalícióba immár a PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek mellé az USR is belépett. Az RMDSZ nem tarthatta meg a pénzügyminiszteri posztot az új kormányban, viszont Cseke Attila fejlesztési miniszter maradt, Tánczos Barna tárca nélküli miniszterelnök-helyettes, Demeter András pedig kulturális miniszter lett.
Finnország évek óta vezeti a globális boldogságindexet, sokak számára maga a társadalmi idill. De vajon mit jelent mindez a mindennapokban? Több mosolygós arc jön szembe az utcán? És hogyan fér össze a boldogság világbajnoki címe azzal a ténnyel, hogy az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta éppenséggel nőtt? Kustán Magyari Attila szociológussal, újságíróval, a finnországi Tampere Egyetem doktoranduszával beszélgettünk.
Mai egyórás különkiadásunkban egy történelmi utazásra hívjuk a hallgatókat. Október közepén Bukarestben járt Marchut Réka történész, aki a fővárosi Szent István Egyesület meghívására előadást tartott a Liszt Intézetben a bukaresti magyar katolikusok történetéről. A szakember érinti a főváros református múltját, de mindenekelőtt a magyar katolikusok hosszú és viszontagságos történetét idézi fel sikereivel és kudarcaival.
A Nagykárolyban született, Magyarországon élő történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Szakterülete a magyar nemzetiségpolitika a 20. században. Kutatási témái közé tartozik a magyar nemzetiségpolitika a két világháború között, a magyarországi németek története a 20. század első felében, illetve a magyar-román diplomáciai kapcsolatok a két világháború között. Mostanában a történész Iuliu Maniu magyarságképét, valamint a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatta.
A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten, verseket énekelnek, muzsikájuk sokszínű, a versekből következőek pedig sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja – olvashatjuk az együttes honlapján.
A Kaláka együttesről gondolom ennél többet nem is kell beszélnem, hiszen hallgatóink is jól ismerhetik megzenésített verseiket, a Kányádi Sándorral, Bogdán Zsolttal közös műsoraikat is. Az adventi időszakban a Kaláka együttes majdnem minden évben körútra érkezik Erdélybe. Idén, 19 év után ismét eljutottak Bukarestbe a Szabad-e ide bejönni betlehemmel című 1987-ben megjelent lemezükből készült műsorukkal. A bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban tartott adventi koncertet követően kértem mikrofon elé Gryllus Dánielt, a Kaláka együttes egyik alapítóját.
Kilencedik alkalommal szerveztek karácsonyi vásárt Kászon községben december közepén. A kézművesek felvonultatása mellett a község néptánccsoportjai az Őszirózsák nyugdíjas klub, a Nagykászoni egyházi kórus is megörvendeztette a vásárra érkezőket. Ott készült most következő összeállításunk, amelyben elsőnek az egyik szervezőt, Csűrös Zsoltot hallják.
A következő összeállításunkban hallgassák meg három erdélyi magyar történelmi egyházi vezető - Kovács Gergely római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református és Kovács István unitárius püspök - karácsonyi pásztorlevelét.
Karácsony környékén erősebbé válik az önzetlen szeretet jelenléte. Szívünk megnyitása adja a lehetőséget, hogy lelkünkbe tudjuk ezt fogadni, és gyarapodni tudjunk általa – állítja adásunk mai vendége, akivel már több ízben beszélgettünk a Natura Stúdióban a szakrális földrajzot kutatók látásmódjáról.
Balla Ede Zsolt szakrális-földrajz kutató egyik kötetében a székelyudvarhelyi Jézus Szíve kápolnát és a hozzá kapcsolódó szent helyeket ismerteti. A történelmi, egyháztörténeti, földrajzi múlt mellett – a Jézus szíve kápolna apropóján – a szerző tanításokat is megfogalmaz az emberhez méltó életről és a szív ébresztésének fontosságáról. Mai adásunkban őt kérjük meg, meséljen a Magura Kiadó gondozásában megjelent könyvéről.
A hazai magyar kultúrában kiemelkedő jelentőségű eseménynek számított a Román Színházi Szövetség, az UNITER idei gálája, amelyen kiosztották az idei UNITER-díjakat. A gála nagy győztese a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata volt, amelynek a III. Richárd című előadása elnyerte a legjobb előadásnak járó díjat, de a produkciót színpadra állító Albu István megkapta a legjobb rendezésnek járó elsimerést is. Az előadást nagy sikerrel mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban az Országos Színházi Fesztiválon.
