Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Új uniós szintű kommunikációs rendszer létrehozására tett javaslatot az Európai Bizottság. Az új rendszer biztonságos és ellenálló kommunikációs csatornákat biztosítana egyebek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentősök és a polgári védelem számára válsághelyzetekben. Magnus Brunner belügyi biztos szerint az európai vállalatok által kiépített új rendszer zökkenőmentes és stabil, valós idejű, határon átnyúló kommunikációt tesz majd lehetővé az összes sürgősségi szolgálat között még akkor is, ha a földi kommunikációs rendszerek nem állnak rendelkezésre.
Ha Oroszország megtámadná valamelyik balti államot, Csehország aktívan reagálna, és két dandárt küldene segítségül - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő egy interjúban. Babis azután nyilatkozott erről, hogy rövid megbeszélést folytatott Petr Pavel elnökkel. A kormányfő azt mondta, hogy a találkozón a nemzetbiztonsági tanács következő, október 20-án tartandó ülésének napirendjét vitatták meg.
Befejeződött az amerikai csapatok kivonása Irakból - jelentette be szerdán a Pentagon. Az utolsó koalíciós erők távozása az erbíli légitámaszpontról a katonai misszió sikeres lezárását jelenti - olvasható a minisztérium közleményében. A további biztonsági fenyegetések megoldása mostantól az iraki biztonsági erők felelőssége, noha Washington továbbra is támogatást nyújt a hírszerzés és célzott képzés terén.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít,…
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére.…
Nicușor Dan államelnök kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket, amelyeket a parlament március 20-án fogadott…
Sorin Grindeanu PSD-elnök az olténiai megyék szociáldemokrata szervezeteivel tartott találkozó végén kijelentette, hogy kollégái egybehangzó véleménye szerint a kormányzás nem…
A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt. Első…
Az észak-erdélyi autópálya (A3-as) Magyarnádas (Nădășelu) és Magyarzsombor (Zimbor) közötti szakasza 94 százalékban épült meg, a Magyarzsombor és Vaskapu (Poarta…
Felavatták tegnap a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum felújított épületét. A partiumi város központjában található, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott…
Donald Trump amerikai elnök szerint előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem siet a NATO segítségére. Trump egy miami-i üzleti fórumon ismét bírálta az észak-atlanti szövetséget amiatt, hogy tagállamai nem nyújtanak katonai támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolására. – Évente több száz milliárd dollárt költünk a NATO-ra, hogy megvédjük őket, és mindig ott lettünk volna értük, de most úgy gondolom, hogy már nem kell ott lennünk – mondta Donald Trump. Az elmúlt hetekben az amerikai elnök egyre több harcias kijelentést tett a NATO-val szemben, amelyet „papír tigrisnek” és „gyávának” nevezett. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán március 19-i közös közleményében kijelentette: készek hozzájárulni a szoros átkelésének biztonságát szavatoló erőfeszítésekhez, de kizárták a közvetlen katonai részvételt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít, hogy műveletük néhány héten belül befejeződik annak ellenére, hogy a közelmúltban további erőket vezényeltek a régióba – írta a Reuters. Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok teljesíti a háborúban kitűzött céljait, amelyekről kifejtette, hogy azok Irán rakéta- és drónképességeinek, valamint a haditengerészet és légierő megsemmisítését jelentik. Közben az Irán-barát jemeni húszik bejelentették, hogy ők is beléptek az öbölmenti háborúba, és elismerték, hogy a Jemenből Izraelre kilőtt ballisztikus rakétát ők indították.
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére. Merz ugyanakkor hozzátette, hogy Németország elvileg kész segíteni a régió stabilizálásában a harcok lezárultát követően. A Reuters tudósítása szerint a német kancellár kijelentette: nincs meggyőződve arról, hogy amit Izrael és Amerika tesz, valóban sikerhez fog vezetni. Hozzátette: megpróbálják befolyásolni Izraelt, bár elismerte, hogy csak korlátozott sikerrel. Merz elmondta: Németország a jövőben segíthet a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolásában, például aknamentesítéssel, ha lesz erre nemzetközi mandátuma, illetve jóváhagyása a német parlament részéről.
Nicușor Dan államelnök kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket, amelyeket a parlament március 20-án fogadott el. Az alkotmánybíróság csütörtökön elutasította a törvénytervezetekkel kapcsolatos óvást, amit a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) terjesztett be. Az AUR azt kifogásolta, hogy a parlament gyorsított eljárással fogadta el a jogszabályokat. Röviddel azután, hogy az elnök kihirdette a jogszabályokat, a Hivatalos Közlönyben is közzé tették, így Romániának van hatályos költségvetése 2026-ra.
A Románia és Szlovákia közötti kapcsolat szilárd, amely erős történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeken alapul - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan kormányfő a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Bolojan rámutatott: a kétoldalú kapcsolat egyik alapját a gazdasági együttműködés képezi. Közölte: az elmúlt tíz évben a kétoldalú kereskedelem volumene megkétszereződött, tavaly mintegy 4,8 milliárd euróra volt tehető. A felek azt szeretnék, hogy a kelet-közép-európai vállalatok erőteljesebben vegyenek részt az európai projektekben. Bolojan megemlítette a Via Carpatia infrastruktúra projektet is, amely összeköti Európa északi és déli részét. Úgy fogalmazott: ezen az útvonalon elengedhetetlenül fontos felgyorsítani a munkálatok befejezését. Robert Fico ugyanakkor Románia támogatását kérte, hogy Szlovákia is kerüljön be az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé.
Sorin Grindeanu PSD-elnök az olténiai megyék szociáldemokrata szervezeteivel tartott találkozó végén kijelentette, hogy kollégái egybehangzó véleménye szerint a kormányzás nem folytatható a jelenlegi formájában. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kifejtette, hogy a regionális megbeszélésen három lehetséges forgatókönyvet ismertetett a kormányzással kapcsolatban. Az első, hogy a jelenlegi miniszterelnökkel és koalíciós felállásban folytatják a kormányzást, a második, hogy ellenzékbe vonulnak, a harmadik pedig, hogy átszervezik a koalíciót. – A tanácskozás következtetése az volt, hogy Ilie Bolojan eddig nem úgy viselkedett, mint egy négypárti koalíció által támogatott kormányfő – magyarázta Grindeanu, aki szerint nem szabad csak a stabilitás kedvéért folytatni egy rosszul működő koalíciót. Emlékeztetett, hogy a párt április 20-ára tervezett üléséig – amelyen politikai stratégiájukról döntenek a szociáldemokraták – az ország nyolc régiójában szerveznek hasonló konzultációt.
A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt. Első lépésként a legfelsőbb bíróság előzetes panaszt nyújtott be a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz. A panasz előzménye, hogy a 2026-os állami költségvetés tervezetének első változatában a tavalyinál hozzávetőlegesen 50 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 5 milliárd lejt különítettek el a legfelsőbb bíróság számára. A múlt héten azonban a koalíciós pártok úgy döntöttek, a kifizetések egy részét elhalasztják és az összeget a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítják.
A Román Tudományos Akadémia elnöke, Ioan-Aurel Pop szerint eljött az ideje annak, hogy Románia és Moldova kezdeményezze az egyesülésüket. Az akadémia elnöke annak kapcsán beszélt erről, hogy megalakult a Román és a Moldovai Tudományos Akadémia által közösen létesített Román Akadémiai Tanács. Pop szerint azért jött el a két ország egyesülésének ideje, mert ki lehet használni azokat a változásokat, amelyek a Moldovai Köztársaságban lezajlottak. Felidézte az 1918-as egyesülést, amikor szavai szerint Románia Besszarábiával “a kulturális és tudományos egység” mentén egyesült. Szóvá tette, hogy a Román Tudományos Akadémiának nehézséget okoz fiókszervezet alapítása Moldovában. Közölte: ennek érdekében kezdeményezték a Román Akadémia működését szabályozó jogszabály módosítását a bukaresti parlamentben. Pop példaként Magyarországot említette, amelynek egy év alatt sikerült fiókszervezetet létrehoznia Erdélyben.
Az észak-erdélyi autópálya (A3-as) Magyarnádas (Nădășelu) és Magyarzsombor (Zimbor) közötti szakasza 94 százalékban épült meg, a Magyarzsombor és Vaskapu (Poarta Sălajului) közötti szakasz pedig több mint 98 százalékban készült el - jelentette be Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója. A román kivitelező, a Spedition UMB 500 munkást és 131 munkagépet vont be az építkezésbe a Magyarnádas és Magyarzsombor közötti 30,6 kilométeres autópálya-szakaszon, ahol jelenleg a koptatóréteg lefektetése, a középső szalagkorlát felszerelése, valamint a közvilágítás beszerelése zajlik. A kivitelező ugyanakkor az alsóegregyi (Românași) csomópontnál is intenzíven dolgozik, ott a munkálatok 45 százalékban készültek el.
Felavatták tegnap a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum felújított épületét. A partiumi város központjában található, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott egykori orsolyita zárda a román kormány fejlesztési minisztériumának közel 70 millió lejes támogatásával valósult meg. Ez a legnagyobb beruházás, amelyben romániai magyar iskola a bukaresti központi költségvetésből részesült.
Ma este fél 9-től lekapcsolják egy órára a parlament épületének belső és külső világítását. A törvényhozói testület ezzel az akcióval csatlakozik a Föld órája elnevezésű kezdeményezéshez – közölte a képviselőház. A Föld órája (Earth Hour) nemzetközi akció minden év márciusának utolsó szombatján zajlik. Célja, hogy tudatosítsa az emberekben a felelősségteljes energiahasználat fontosságát, illetve felhívja a figyelmet az energiatermelés okozta környezeti problémákra.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a nemzetközi olajválságról, ami Iránnak jól kimutatható hasznot hajt. Itthon a kormány végre lépett az üzemanyagár megfékezése érdekében, de egyelőre kérdés, hogy mennyire lesznek hatékonyak a foganatosított intézkedések. Külföldön Szlovéniában tartottak parlamenti választásokat, ahol nincs egyértelmű győztese a megmérettetésnek, míg a világ sajtójának árgus szemei alatt zajló magyarországi választási kampány elképesztő fokozatra kapcsolt, ahol egymást követik a botrányok.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy miközben Európa-szerte adócsökkentésekkel és árplafonokkal próbálják letörni az emelkedő energiaárakat, a spanyol és portugál példa, az úgynevezett „ibériai modell” nem az adófizetők pénzét költi a magas árak utólagos kompenzálására, hanem közvetlenül a piaci árképzésbe avatkozik be.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel Az órásmester és az alkuk című jegyzetét.
Donald Trump amerikai elnök szerint előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem siet a NATO segítségére. Trump egy miami-i üzleti fórumon ismét bírálta az észak-atlanti szövetséget amiatt, hogy tagállamai nem nyújtanak katonai támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolására. – Évente több száz milliárd dollárt költünk a NATO-ra, hogy megvédjük őket, és mindig ott lettünk volna értük, de most úgy gondolom, hogy már nem kell ott lennünk – mondta Donald Trump. Az elmúlt hetekben az amerikai elnök egyre több harcias kijelentést tett a NATO-val szemben, amelyet „papír tigrisnek” és „gyávának” nevezett. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán március 19-i közös közleményében kijelentette: készek hozzájárulni a szoros átkelésének biztonságát szavatoló erőfeszítésekhez, de kizárták a közvetlen katonai részvételt.
