Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Adásunkban Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója az általa vezetett kulturális központ következő félévi programkínálatát ismerteti, majd megtudhatják,…
A Stratégiai Kommunikációs Csoport mai közlése szerint az utóbbi 24 órában 6.832 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, azaz 1.629-el kevesebbet, mint tegnap.…
Elsüllyedt egy orosz szállítóhajó ma reggel a Fekete-tengeren, 70 tengeri mérföldnyire Konstanca kikötőjétől. A román parti őrség hajnali 4 óra 40 perckor észlelte a Volgo Balt 179 hajó segítségkérését. Azonnal elkezdték a mentőakciót, amelyet 50 km/órás sebességgel fújó szél és 4 méteres hullámok nehezítettek.
Románia nem zár be egyetlen szénerőművet sem, ellenkezőleg, befektet a korszerűsítésükbe – írta Facebook-oldalán az energiaügyi miniszter. Virgil Popescu bejegyzése…
Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik – jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
A Bukaresti Táblabíróság tegnap befejezte az úgynevezett “Hexi Pharma ügy” tárgyalását. A szóban forgó kereskedelmi társaság vezetőit 2017 márciusában azzal…
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőinek éjszakába nyúló tanácskozása után a kormányfő közölte: sikerült megállapodniuk arról, hogy a villamos energia esetében az eddigi kilowattóránkénti 1 lejes árplafont 80 banira csökkentik, a tavaly novembertől bevezetett árkompenzáció esetében pedig a jogosultsági küszöböt az eddigi havi 300-ról 500 kilowattórára emelik.
Adásunkban Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója az általa vezetett kulturális központ következő félévi programkínálatát ismerteti, majd megtudhatják, hogyan készülnek Marosvásárhelyen a Magyar Kultúra Napjára. Ezt követően az Erdélyi Múzeum új főszerkesztőjével, Varga P. Ildikóval hallhatnak interjút. Adásunk végén pedig ismertetjük az Újvárad januári lapszámát.
Megközelítőleg 113.100 ukrán polgár érkezett Romániába az ukrajnai válság kirobbanásától és 68.100-an hagyták el az országot - tájékoztatott ma a román határrendészet. Az elmúlt 24 órában 23.862 ukrán állampolgár lépett be Romániába, 5,6 százalékkal többen, mint egy nappal korábban.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága keddi jelentése szerint az Ukrajnában zajló háború elől menekülők száma elérte a 660 ezret. Az emberek valamelyik szomszédos országban kerestek menedéket.
Új módszertant dolgoznának ki az energia-számlák kiállítására – erről tárgyalnak a koalíciós pártok vezetői. A megoldás már hetek óta várat magára, miközben az idő egyre hidegebbre fordul, de a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői még nem tudtak közös nevezőre jutni.
A legfrissebb változat szerint a kedvezményes ár havi 225 kWh fogyasztásig lenne alkalmazható, az ezt meghaladó fogyasztás maximális ára pedig 1,3 lej lenne kWh-ként. Ez az összeg lényegesen kevesebb lenne, mint az a piaci ár, amelyet a háztartásoknak jelenleg kell fizetniük a nagyobb fogyasztásért.
A máltai Roberta Metsolát választották meg az Európai Parlament elnökének a múlt héten elhunyt olasz David Sassoli helyére.
Az Európai Néppárt politikusának három ellenjelelöltje volt: a svéd Alice Kuhnke a Zöldek, a lengyel Kosma Zlotowski az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a spanyol Sira Rego az Európai Baloldal színeiben.
Az EU legkisebb országából származó, 43 éves konzervatív politikus az uniós törvényhozás eddigi legfiatalabb elnöke, egyben két évtizede az első nő. Húsz éve tagja az EP-nek, támogatta a kötelező menekültelosztási kvótákat, és kiáll a melegek jogai mellett, de közben hazájában elutasítja az abortuszt.
Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport mai közlése szerint az utóbbi 24 órában 6.832 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, azaz 1.629-el kevesebbet, mint tegnap. Ma 90 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak, ebből 1 haláleset korábban következett be. Tegnap 74-el több halálesetet jelentettek.
Intenzív terápiás ellátásra 858 beteg szorul, 34-gyel kevesebb, mint előző nap, közülük 762-en oltatlanok.
Az egy nap alatt elvégzett koronavírustesztek pozitivitási aránya 13,34 százalék - közölte az egészségügyi minisztérium.
Elsüllyedt egy orosz szállítóhajó ma reggel a Fekete-tengeren, 70 tengeri mérföldnyire Konstanca kikötőjétől. A román parti őrség hajnali 4 óra 40 perckor észlelte a Volgo Balt 179 hajó segítségkérését. Azonnal elkezdték a mentőakciót, amelyet 50 km/órás sebességgel fújó szél és 4 méteres hullámok nehezítettek.
A Volgo Balt 179-től érkezett utolsó üzenet arról szólt, hogy a legénység elhagyta a hajót. A tizenhárom fős legénységből tíz személyt sikerült kimenteni a Fekete-tengeren elsüllyedt orosz teherhajóról, ketten meghaltak, egy személyt még keresnek. A tizenhárom fős legénységet tizenkét férfi és egy nő alkotta, mindannyian ukrán állampolgárok. A kimentett tíz személy az olajmezők kiaknázásával összefüggő szolgáltatásokat nyújtó cégcsoport (Grup Servicii Petroliere - GSP) Falcon hajóján van jelenleg, ahol megfelelő ellátásban részesülnek, majd a konstancai kikötőbe szállítják őket. A legénység egyik tagját ez idáig nem találták meg, a mentőakció folytatódik. A Tengerészek Szabad Szakszervezetének (SLN) vezetője, Adrian Mihălcioiu az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a Volgo Balt 179 szenet szállított az oroszországi Don menti Rosztov városának kikötőjéből a konstancai kikötőbe. A teherhajót 48 évvel ezelőtt építették. Mihălcioiu szerint az egyik elhunyt személy a hajó parancsnoka.
Románia nem zár be egyetlen szénerőművet sem, ellenkezőleg, befektet a korszerűsítésükbe - írta Facebook-oldalán az energiaügyi miniszter. Virgil Popescu bejegyzése ahhoz kapcsolódik, hogy a képviselőház döntő házként elfogadta tegnap az energetikai ágazat karbonmentesítését szabályozó sürgősségi rendelet jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet.
A miniszter emlékeztetett, hogy a rendelet értelmében a szénerőművek egy részét nem zárják be, csak tartalékba helyezik, és az országos villamosenergia-hálózat szükségleteinek megfelelően újraindíthatók. Kitért arra is, hogy az Oltenia Energetikai Komplexum Európai Bizottság által is jóváhagyott átszervezési terve szerint a szénerőmű helyett új, földgáztüzelésű és megújuló forrásokat használó erőműveket építenek 2026-ig, közel 900 millió eurós uniós támogatással. Ugyanakkor a Vajdahunyadi Energetikai Komplexum és a paroşeni-i szénerőmű 2030 még működni fog - tette hozzá.
Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik – jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
Milorad Dodik azt követően jelentette be a boszniai szerb politikusok visszatérését a szövetségi intézményekbe, miután találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, aki arra kérte, ne blokkolják tovább a bosznia-hercegovinai döntéshozatalt. Néhány nappal korábban az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vetett ki Dodikra, amiért veszélyezteti Bosznia stabilitását és területi egységét.
A boszniai szerb parlament decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit. Milorad Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából.
Üresek és csendesek voltak az utcák ma reggel Kijevben, ahol rendkívül feszült a helyzet– írja a CNN. Az ukrán fővárosban több helyen ellenőrző pontok vannak, a gyógyszertárak előtt pedig hosszú sorokban várakoznak az emberek, miközben újabb lehetséges csapásokra, támadásokra, robbanásokra készülnek. A lakosság nagy része pincékbe, menedékekbe vonult vissza, az ellenőrző pontokat homokzsákokkal, tankcsapdákkal és betontömbökkel erősítették meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda reggeli közlése szerint eddig már több mint 6000 orosz katona vesztette életét az Ukrajna elleni orosz agresszió során. Az elnök kijelentette, hogy hiába folyik immár hat napja a Moszkva által indított invázió, az ellenség nem tudta bevenni az országot a „bombáival és légi csapásaival”. A kijevi Babij Jar-i mészárlás emlékművét ért orosz támadásra utalva Zelenszkij kifejtette, hogy „a csapás bizonyítja, hogy sok orosz ember számára Kijev abszolút idegen. Semmit sem tudnak Kijevről, a történelmünkről. Csak arra kaptak parancsot, hogy eltöröljék a történelmünket, eltöröljék az országunkat, és eltöröljenek minket is. ”Babij Jar egy szurdok neve Kijev mellett. A nácik és ukrán csatlósaik 1941-ben kihajtották oda a zsidó foglyokat, és összesen 33 771 ukrán zsidót gyilkoltak meg.
Az ukrán védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az oroszok elfoglalták az Ukrajna déli részén fekvő Herszont – írja a CNN. kikötőváros orosz ellenőrzés alá kerülését az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy jelentette be ma reggel. Konasenkov szerint a Dnyeper fekete-tengeri torkolatánál fekvő város polgári infrastruktúrája, életfenntartó létesítményei és a városi közlekedés a megszokott módon működnek. A helyi hatóságokkal tárgyalások folynak a szociális infrastruktúra működésének fenntartásáról is. A tábornok által ismertetett szerdai hadijelentés szerint a háború kezdete óta az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrájának 1502 objektumát semmisítette meg. Az ukrán hatóságok szerint a háborúnak eddig 350 civil halálos áldozata van.
Orosz ejtőernyősök landoltak Harkivban szerda hajnalban, miközben az oroszok lassan, de folyamatosan haladnak a városban, illetve Kijevben is. Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, fontos közlekedési, ipari központ. Térképet közölt a BBC az ukrajnai hadi helyzet állapotáról. Eszerint továbbra is az északi nagyvárosok, Harkiv, Kijev, Szumi és a keleti Mariupol állnak erőteljes támadás alatt.
A Fekete-tenger partján fekvő Mariupolt ma hajnalban ismét légitámadás érte. Vadim Bojcsenko polgármester szerint az orosz támadás kezdete óta immár 128 ember sebesült meg, 11-en életüket vesztették. Az oroszok könnyebben megteremthetik a kapcsolatot a Krím és az Ukrajnában harcoló katonáik között, ha sikerül Mariupolt elfoglalniuk.
10 perc Bukarest címmel indított heti kormányzati tájékoztató műsort az RMDSZ. A Szövetség honlapján is megtekinthető műsor első részében Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes foglalja össze az elmúlt két hónapban végzett kormányzati munkát, az elért eredményeket. A tájékoztatóban a miniszterelnök-helyettes többek között az állami költségvetésről, valamint az európai uniós helyreállítási alapról is beszél.
A Bukaresti Táblabíróság tegnap befejezte az úgynevezett “Hexi Pharma ügy” tárgyalását. A szóban forgó kereskedelmi társaság vezetőit 2017 márciusában azzal a váddal állították bíróság elé, hogy a szabványoknak nem megfelelő fertőtlenítőszereket adtak el a romániai kórházaknak. A konkrét vádpontok: 340 rendbéli csalás, hamis dokumentum felhasználása és a betegségek legyőzésének aláásása. Az ügyben ezután következik a táblabíróság döntése.
Mint ismeretes, 2019 januárjában a Bukaresti Törvényszék Flori Dinut, a kereskedelmi társaság igazgatóját három év, Mihai Levát, a cég termelési osztályának főnökét három év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte, a vállalkozást pedig 2,6 millió lejes pénzbüntetésre és hozzávetőleg 125 millió lej kártérítésre kötelezte.
A vádlottak ügyvédei a tegnapi tárgyaláson elévülésre hivatkozva a per lezárását kérték. A tárgyalóteremben jelenlévő ügyész nem mondott ellent az ügyvédeknek - közölte a közszolgálati rádió. Az ügyben a bírák 2023. január 5-én hirdetnek jogerős ítéletet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőinek éjszakába nyúló tanácskozása után a kormányfő közölte: sikerült megállapodniuk arról, hogy a villamos energia esetében az eddigi kilowattóránkénti 1 lejes árplafont 80 banira csökkentik, a tavaly novembertől bevezetett árkompenzáció esetében pedig a jogosultsági küszöböt az eddigi havi 300-ról 500 kilowattórára emelik.
A kompenzáció nyomán így azoknak a lakossági fogyasztóknak, akik 500 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használnak el, 68 banit kell fizetniük kilowattóránként.
A földgáz esetében az árplafont 37-ről 31 banira csökkentik kilowattóránként, az árkompenzációt pedig az eddigi 33-ról 40 százalékra emelik, a jogosultsági küszöb pedig másfélszeresére emelkedik. Így azoknak, akik nem fogyasztanak 1500 köbméternél több gázt a november-március közötti fűtésszezonban, 22 banit kell majd fizetniük kilowattóránként.
Az intézkedések február elsejétől március 31-ig alkalmazzák, majd ezen időszak tapasztalatai alapján döntenek a továbbiakról. Hozzátette: a szakértők becslése szerint a most bejelentett intézkedések mintegy 3 milliárd lejes többletterhet rónak a költségvetésre.
A miniszterelnök ma tárgyal a villanyáram- és gázszolgáltatókkal arról, hogy az árkompenzáció figyelembe vétele nélkül kiküldött energiaszámlákat visszavonják és kijavítsák. A kormányfő közölte, hogy az érintetteknek nem kell tartaniuk attól, hogy késedelmi kamatot fizettetnek velük, vagy felfüggesztik a szolgáltatást.
A fogyasztóvédelem több energiaszolgáltatót megbírságolt amiatt, hogy figyelmen kívül hagyták a magas energiaárak miatt tavaly októberben elfogadott energiaár-kompenzálásról szóló sürgősségi kormányrendeletet, és jogtalanul magas számlákat állítottak ki a fogyasztóknak. A 37 kiszabott bírság összértéke mintegy 650 ezer lej volt.
Adásunkban Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója az általa vezetett kulturális központ következő félévi programkínálatát ismerteti, majd megtudhatják, hogyan készülnek Marosvásárhelyen a Magyar Kultúra Napjára. Ezt követően az Erdélyi Múzeum új főszerkesztőjével, Varga P. Ildikóval hallhatnak interjút. Adásunk végén pedig ismertetjük az Újvárad januári lapszámát.
