Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
Jelentősen csökkent a munkanélküli segélyben részesülő friss végzősök száma Beszterce-Naszód megyében. Az előző évekhez képest ötször kevesebb fiatal igényelte a…
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 424 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 36 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
Több mint 1 millió 250 ezer euróért kelt el Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye, ezzel rekord született a magyar aukciók történetében.
Új szabályok vonatkoznak azokra, akik karácsonykor Ausztriába akarnak utazni: a kétszer oltottaknak és a fertőzésen átesetteknek PCR-tesztet kell felmutatniuk. Csak a háromszor beoltottak léphetnek be az országba anélkül.
Beszüntették a munkát hétfő reggel a Román Vasúttársaság (CFR) mozdonyszerelő részlegének alkalmazottai – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek a Romániai Vasúti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (FSTFR) elnöke.
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni oltóanyagával együtt Magyarország már öt, koronavírus elleni vakcinával rendelkezik – közölte a koronavirus.gov.hu.…
Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, amelyben Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozását sürgette az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tevő…
Az elmúlt 24 órában 3 300 személy kapta meg a vakcina első adagját, augusztus közepe óta ez a legalacsonyabb szám. December 20-ig a beoltható – 12 év feletti – lakosság 46,4 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.
A digitális beutazási adatlapot december 19-től kezdődően elektronikus formában lehet kitölteni a plf.gov.ro oldalon. Az adatlapot nem kell kinyomtatni, mert a személyazonossági igazolvány vagy útlevél szkennelésekor az űrlapon szereplő adatok megjelennek a határrendészet számítógépes alkalmazásában.
Heves allergiás reakciót váltott ki a koronavírus elleni vakcina egy 46 éves nőnél, akit Olt megyében oltottak be - tájékoztatott hétfő este a COVID-19 elleni oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV).
A közlemény szerint a nő az AstraZeneca vakcinájának első dózisát kapta meg vasárnap, és 10 perc elteltével súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk tüneteit produkálta. A tájékoztatás értelmében a nőnek nem volt allergiával kapcsolatos ismert kórelőzménye.
Az oltóközpont személyzete a helyszínen elsősegélyben részesítette, majd a slatinai kórházba szállították. Állapota jó, de egy ideig még orvosi felügyelet alatt marad.
Tanulmányok szerint százezer emberből egynél okoz súlyos allergiás tüneteket a koronavírus elleni oltás.
Az elmúlt 24 órában amúgy ismét 3 ezer fölötti új fertőzést regisztráltak a Stratégiai Kommunikációs Csoport közlése szerint. Ezzel 784 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma a járvány kezdete óta. 119 halálesetet is jelentettek, ezzel meghaladta a 20 ezret a kór halálos áldozatainak száma. Az utóbbi 24 órában valamivel kevesebb mint 24 ezer teszt eredményeit dolgozták fel. Kórházban csaknem 7500 fertőzöttet ápolnak, közülük 978-an szorulnak intenzív terápiára.
Jelentősen csökkent a munkanélküli segélyben részesülő friss végzősök száma Beszterce-Naszód megyében. Az előző évekhez képest ötször kevesebb fiatal igényelte a támogatást, ennek egyik oka, hogy kevésnek tartják a havi 263 lejt és inkább munkát vállaltak. A megyei foglalkoztatási hivatalnál 162 frissen érettségizettet vettek nyilvántartásba, nekik fél éven át folyósítják a havi 263 lejes munkanélküli segélyt.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 424 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 36 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
A halálesetek közül 8 korábban következett be. 3204 személyt kezelnek kórházban Covid-19-cel, és jelenleg 527 beteg szorul intenzív terápiás ellátásra, közülük 47-nek van oltási igazolványa. A kórházban kezelt páciensek között 68 kiskorú van, és közülük négyet ápolnak az intenzív osztályon. Románia területén 10.894 igazoltan koronavírus-fertőzött személy van otthoni, 3461 intézményi elkülönítésben. Ugyanakkor 82.642 személy van házi, 33 intézményes karanténban.
Több mint 1 millió 250 ezer euróért kelt el Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye, ezzel rekord született a magyar aukciók történetében.
Az eddigi árcsúcsot egy másik Csontváry-kép, a Traui tájkép tartotta, amely 240 millió forintért kelt el 2012-ben. A rekordösszegek oka, hogy a Csontváry-életmű kicsi, alig 100 festménye maradt fenn. Ennek jelentős része múzeumokban található, mintegy húsz darab van magángyűjteményben. Az elmúlt harminc évben a Titokzatos sziget volt a hetedik olyan festménye, amely piacra került. Csontváry Kosztka Tivadar, akit ma a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjaként tisztelünk magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Rendkívül szegényen halt meg 1919-ben Budapesten.
Az édesvízi halak "katasztrofális" fajpusztulásáról számolt be egy jelentés, amely szerint a világ 80 faja már kihalt, közülük 16 tavaly, egyetlen év alatt.
Az édesvízi halak embermillióknak jelentenek táplálékforrást, a halászaton és a díszhalkereskedésen át pedig megélhetést - írta a BBC hírportálja.
A szennyezés, a túlhalászat, a duzzasztógátak építése és a folyók kiszáradása, a vizenyős területek lecsapolása miatt a halak száma drámaian csökken. A jelentés szerint a vándorhalak populációja az elmúlt 50 évben háromnegyedével zsugorodott. Ugyanebben az időszakban a nagyobb testű halfajok populációja 94 százalékkal lett kisebb.
A The World's Forgotten Fishes (A világ elfelejtett halai) című jelentést 16 környezetvédő szervezet készítette, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Állattani Tásaság (ZSL).
A WWF szerint a halpusztulás fő oka a folyók rossz állapota, ami leginkább a szennyezés, a gátak és a csatornák számlájára írható.
Dave Tickner, a WWF munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy noha az édesvizek a Föld legdinamikusabb élőhelyei közé tartoznak, az egész világon a katasztrofális pusztulás képét mutatják.
"A természet szabadesésben van, az Egyesült Királyság sem kivétel: az élővilág küzd a fennmaradásért a szennyezett vizekben" - magyarázta a szervezet édesvizekért felelős szakértője.
A kormány sürgősségi rendelettel készül meghosszabbítani az Országos Energia Árszabályozó Hatóság több vezetőjének mandátumát.
A jogszabály szerint néhány napon belül lejár a hatóság elnökének, egyik alelnökének és hét tagjának mandátuma. A kormány azzal érvel, hogy a hatóság zökkenőmentes működése lényegbevágó a jelenlegi európai energetikai válság közepette.
Új szabályok vonatkoznak azokra, akik karácsonykor Ausztriába akarnak utazni: a kétszer oltottaknak és a fertőzésen átesetteknek PCR-tesztet kell felmutatniuk. Csak a háromszor beoltottak léphetnek be az országba anélkül.
Az omikron variáns európai terjedése miatt Ausztria röviddel a karácsonyi ünnepek előtt megszigorította a beutazási szabályait. Az úgynevezett 2G plusz szabály éjfél óta van érvényben. Ez azt jelenti, hogy csak azok léphetnek be az országba, akiket háromszor beoltottak, azok pedig, akiket csak kétszer oltottak be, vagy akik átestek a fertőzésen, kötelező PCR-tesztet elvégezniük. Akik a belépéskor nem tudnak negatív teszteredményt felmutatni, azoknak regisztrálniuk kell magukat (ez az ún. Pre-Travel-Clearance), és azonnal tíznapos karanténba kell vonulniuk. A karantén legkorábban öt nap után megszüntethető, amint negatív PCR-teszt áll rendelkezésre. Mentesülnek a szabályozás alól a várandós nők és azok, akik egészségügyi okokból nem olthatók be (a mentesség okát orvosi papírral kell igazolni). Külön szabályok vonatoznak a gyermekekre és fiatalokra is. A tranzitforgalmat nem érinti az új szabályozás. A szigorított beutazási szabályokat a rendőrség a hadsereggel és az egészségügyi hatóságokkal együttműködve felügyeli. A közel kilencmillió lakosú Ausztriában a háromhetes zárlat után jelentősen csökkent az új fertőzések száma. A hétnapos incidencia (előfordulási gyakoriság) jelenleg 230 eset/100 ezer lakos, ez jóval a németországi érték alatt van.
Beszüntették a munkát hétfő reggel a Román Vasúttársaság (CFR) mozdonyszerelő részlegének alkalmazottai - nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek a Romániai Vasúti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének (FSTFR) elnöke.
Rodrigo Maxim közlése szerint az állami vasúttársaság személyszállító vállalatánál dolgozó valamennyi mozdonyszerelő spontán sztrájkba lépett. A munkabeszüntetés egyelőre nem befolyásolja a vonatok közlekedését, ha azonban a tiltakozás kitart, fennakadások lehetnek, ugyanis a mozdonyok műszaki állapotának megvizsgálása nélkül a szerelvények nem indulhatnak útnak - magyarázta. A szakszervezeti vezető szerint a vasutasok jogállását szabályozó törvény hatályba lépésének elhalasztása miatt robbant ki a tiltakozás, emiatt ugyanis a béreik sem nőnek, és az áremelkedések miatt a legtöbb alkalmazottnak a legalapvetőbb szükségletekre sem futja már a fizetéséből. A vasutasok a délután folyamán választ várnak a szállításügyi minisztertől arra, hogy mikor léptetik hatályba a törvényt.
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni oltóanyagával együtt Magyarország már öt, koronavírus elleni vakcinával rendelkezik – közölte a koronavirus.gov.hu. A kormányzati portál szerint péntekig több mint 730 ezer ember oltására elég vakcina érkezett az országba, az adagok több mint fele az amerikai-német Pfizer-BioNTechtől.
Magyarország 9,8 millió ember oltásához elég oltóanyagot vár az uniós beszerzésből, ebből eddig 440 ezer ember oltására elég vakcina érkezett meg három gyártótól: a Pfizertől, a Modernától és az AstraZenecától. A Janssen és a CureVac még nem rendelkezik uniós engedéllyel, így még nem is szállított oltóanyagot Magyarországra.
Az orosz és a kínai vakcinából összesen további 7 millió adag érkezik majd a következő hónapokban.
Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, amelyben Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozását sürgette az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezethez.
A képviselőtestület szerint az európai uniós tagállamoknak 2022 végéig el kellene fogadniuk a határozatot, amely engedélyezi e két tagállam csatlakozását, egyebek között amiatt is, mert Románia és Bulgária kizárása a schengeni térségből hátrányos megkülönböztetést jelent, és a belső piac működésére is negatívan hat. A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásban a képviselők bírálták az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, amely még mindig nem hozott döntést Románia és Bulgária csatlakozásáról, "annak ellenére, hogy a két ország már rég teljesítette az előírt csatlakozási feltételeket. Az EP-képviselők már több ízben szorgalmazták Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságát, így a témában 2018-ban született állásfoglalásban, a koronavírus-járvány kapcsán a schengeni övezet helyzetéről szóló 2020-as állásfoglalásban, valamint egy tavalyi jelentésben is. A schengeni övezethez való csatlakozásról a Tanács egyhangú döntéssel határoz. A Tanács soros cseh elnöksége jelezte, hogy még az év vége előtt vitát rendeznek a témáról.
Az elmúlt 24 órában 3 300 személy kapta meg a vakcina első adagját, augusztus közepe óta ez a legalacsonyabb szám. December 20-ig a beoltható - 12 év feletti - lakosság 46,4 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.
A lakosság átoltottsága főként vidéken, Moldvában illetve Kovászna és Hargita megyében a legalacsonyabb. Az országos immunizációs rangsorban Kovászna megye utolsó előtti 30, Bákó megye hátulról a harmadik 33,4, Hargita megye pedig hátulról a hetedik 36,3 százalékos átoltottsággal. A legnagyobb, 66,2 százalékos arányban Bukarest 1,8 milliós lakossága olttatta be magát. A fővároson kívül az immunizációs arány csak öt, Kolozs, Konstanca, Szeben, Brassó és Ilfov megyében haladta meg a beoltható lakosság ötven százalékát. Az oltási hajlandóság október végén néhány hétig látványosan megugrott, néhányszor a napi százezret is meghaladta az oltakozni kívánók száma – mindez azonban egybeesett azzal a rendelettel, amelynek értelmében kötelezővé tették a zöld igazolvány felmutatását bizonyos terekbe való belépéskor, valamint kilátásba helyezték az igazolvány bevezetését a munkavállalók számára is. Az immunizálás üteme azonban azonnal visszaesett, miután a szenátus elutasította a zöld igazolvány munkahelyi bevezetését.
A digitális beutazási adatlapot december 19-től kezdődően elektronikus formában lehet kitölteni a plf.gov.ro oldalon. Az adatlapot nem kell kinyomtatni, mert a személyazonossági igazolvány vagy útlevél szkennelésekor az űrlapon szereplő adatok megjelennek a határrendészet számítógépes alkalmazásában.
Az adatokat helyesen kell bevezetni, mert a rendszer össze van kapcsolva a személyi nyilvántartások és adatbázis-kezelés igazgatósága, a határrendészet, valamint a fertőzötteket és karanténban levő személyeket nyilvántartó Corona-forms informatikai rendszerével. A dokumentumot már 18 tagállamban használják. A Különleges Távközlési Hatóság adatai szerint hétfő reggel tíz óráig 41.700 személy töltötte ki a digitális beutazási formanyomtatványt. A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) közölte, hogy jelenleg normális körülmények között zajlik a forgalom a határátkelőhelyeken, a nagylaki és a borsi autópálya-átkelőknél 40 perc a várakozási idő. Pontosabb adatokat a www.politiadefrontiera.ro. – oldalon találhatnak az érdeklődők.
Heves allergiás reakciót váltott ki a koronavírus elleni vakcina egy 46 éves nőnél, akit Olt megyében oltottak be - tájékoztatott hétfő este a COVID-19 elleni oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV).
A közlemény szerint a nő az AstraZeneca vakcinájának első dózisát kapta meg vasárnap, és 10 perc elteltével súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk tüneteit produkálta. A tájékoztatás értelmében a nőnek nem volt allergiával kapcsolatos ismert kórelőzménye.
Az oltóközpont személyzete a helyszínen elsősegélyben részesítette, majd a slatinai kórházba szállították. Állapota jó, de egy ideig még orvosi felügyelet alatt marad.
Tanulmányok szerint százezer emberből egynél okoz súlyos allergiás tüneteket a koronavírus elleni oltás.
Az elmúlt 24 órában amúgy ismét 3 ezer fölötti új fertőzést regisztráltak a Stratégiai Kommunikációs Csoport közlése szerint. Ezzel 784 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma a járvány kezdete óta. 119 halálesetet is jelentettek, ezzel meghaladta a 20 ezret a kór halálos áldozatainak száma. Az utóbbi 24 órában valamivel kevesebb mint 24 ezer teszt eredményeit dolgozták fel. Kórházban csaknem 7500 fertőzöttet ápolnak, közülük 978-an szorulnak intenzív terápiára.
