A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
A legutóbbi tájékoztatás óta 799 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, és ezzel 35.802 nőtt a fertőzöttek száma – közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
Mintegy 84.700 román és külföldi állampolgár lépte át a román államhatárt az elmúlt 24 órában, több mint 31 ezer járművel (ezek közül 13.400 teherszállító) – tájékoztatott pénteken a határrendészet (IGFP).
A Kolozsvári Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítélete megerősítette a tavalyi elsőfokú ítéletet, amely szerint Györke Zoltánt vissza kell helyezni a Kolozs megyei alprefektusi tisztségbe.
Csütörtökön este megszavazta a Szenátus a járványhelyzetben, vagy biológiai veszély esetén elrendelhető karanténtörvényt. A jogszabályt 115 szenátor támogatta, nyolcan ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. Amennyiben a törvényt az államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben a hatóságoknak lesz jogalapjuk a Covid–19-betegek és a fertőzésgyanús személyek kórházba utalására, otthoni elkülönítésére, illetve hatósági karanténba elhelyezésére.
A koronavírus-fertőzések romániai számának hetek óta tartó növekedése miatt, illetve a magyar kormány által bevezetett határátlépési szigorítások miatt számos kulturális program, határon átnyúló közösségi rendezvény nem tartható meg.
A következő tíz évben több mint száz zöldövezetet létesítene, és több mint 100 ezer fát ültetne Kolozsvár önkormányzata a 2030-ig érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint.
Spanyolországban újra bezártak a hotelek, az éttermek, bárok mivel több régióban újra emelkedik a fertőzéses esetek száma. Galíciában és Aragóniában is kialakult újabb járványgóc.
A június 21-i szerbiai parlamenti választáson a Vajdasági Magyar Szövetség történelmi sikert ért el, 28 év után, azaz 1992 óta ismét 9 képviselőt tudott bejuttatni a 250 fős szerb törvényhozásba.
A legutóbbi tájékoztatás óta 799 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, és ezzel 35.802 nőtt a fertőzöttek száma - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
Összesen 17 új halálesetet jelentettek, ezzel az áldozatok száma 1988-ra nőtt. Jelenleg 273 beteget ápolnak intenzív osztályon. A fertőzöttek közül 24.598 személyt engedtek ki a kórházból. Közülük 22.312-t gyógyultnak nyilvánítottak, 2286-an pedig tünetmentesek, így ők tíz nap után elhagyhatták a kórházat. Kérésükre eddig 823 fertőzöttet engedtek ki a kórházból. A mai napig országszinten összesen 925.005 teszt eredményét dolgozták fel.
Mintegy 84.700 román és külföldi állampolgár lépte át a román államhatárt az elmúlt 24 órában, több mint 31 ezer járművel (ezek közül 13.400 teherszállító) - tájékoztatott pénteken a határrendészet (IGFP).
A belépőoldalon mintegy 43.500 személy jelentkezett ellenőrzésre 15.700 járművel, a kilépőoldalon pedig 41.200 személyt és 15.600 járművet regisztráltak. A Magyarországgal közös határszakasz volt a legforgalmasabb, az itteni 11 átkelőnél több mint 31.700 ezer személyt jegyeztek, közülük 14.800-at a belépési oldalon.
A Kolozsvári Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítélete megerősítette a tavalyi elsőfokú ítéletet, amely szerint Györke Zoltánt vissza kell helyezni a Kolozs megyei alprefektusi tisztségbe.
A magas rangú közhivatalnokot 2019 februárjában váltotta le tisztségéből az akkori Viorica Dăncilă vezette kormány. A politikus tegnap jelentette be, hogy megnyerte a kormány és a belügyminisztérium ellen indított pert, így jövő héttől visszatér a munkahelyére. Györke Zoltán nem először pereli vissza a tisztséget: 2008 és 2009 között is alprefektusként dolgozott, de a mostani helyzethez hasonlóan kormányzati felügyelői munkakört bíztak rá az alprefektusi helyett, így perelt, mint ahogyan 2013-ban is, mikor a Ponta-kabinet menesztette tisztségéből. Mivel a bíróság neki adott igazat, így visszakerült tisztségébe. Györke Zoltánt nem az RMDSZ delegálta az alprefektusi székbe, hanem a Nemzeti Liberális Párt támogatásával jutott a tisztségbe.
A mezőgazdasági minisztérium több mint egymilliárd lejt különít el az aszálykárt szenvedett gazdák kártalanítására.
A szaktárca közleménye szerint az összeg a költségvetés módosítása után áll rendelkezésre.A támogatásról értesítést küldtek az Európai Bizottságnak. A gazdáknak írásban kellett igényelniük a kártérítést. Az összeget az Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül juttatják el a farmerekhez. Adrian Oros összesítése szerint 34.647 gazda 1,168 millió hektár területre kért kártérítést. A kártalanítás összegét augusztus végén utalják az igénylést benyújtó gazdáknak.
Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EU és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi egyezményt, mert az nem védi megfelelően az európai internetezők adatait. Az adatvédelmi pajzs nevű jogszabályt 2015-ben fogadták el, a célja az volt, hogy biztosítsa az adatáramlást az internetes óriáscégek számára az óceán két partja között.A pert elindító aktivisták szerint azonban ez az egyezmény nem nyújtott elegendő védelmet az európai felhasználók számára, így az ő személyes adataik amerikai titkosszolgálatoknál köthettek ki. Szakértők szerint az adatok nemzetközi áramlását lassíthatja az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítélete.
Csütörtökön este megszavazta a Szenátus a járványhelyzetben, vagy biológiai veszély esetén elrendelhető karanténtörvényt. A jogszabályt 115 szenátor támogatta, nyolcan ellene szavaztak, hárman tartózkodtak. Amennyiben a törvényt az államfő kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben a hatóságoknak lesz jogalapjuk a Covid–19-betegek és a fertőzésgyanús személyek kórházba utalására, otthoni elkülönítésére, illetve hatósági karanténba elhelyezésére.
A parlament számos ponton módosította a kormány múlt hétfőn beterjesztett tervezetét. A bizottsági vita nyomán a jogszabály tervezetébe bekerült, hogy a járvány miatt leterhelt fertőző kórházak személyzethiányát a szaktárca által előzetesen nyilvántartásba vett önkéntesek mozgósításával kell megoldani: más orvosokat csak akkor helyezhet át – legfeljebb 30 napra és veszélyességi pótlékot biztosítva számukra – ezekbe a kórházakba a közegészségügyi hatóság, ha a válságot az önkéntesek bevonásával sem sikerül megoldani. A jogszabály kimondja, hogy a tünetmentes fertőzöttet legfeljebb 48 óráig lehet akarata ellenére megfigyelés alatt tartani a kórházban, de törölték a tervezetből azt az előírást, amely a fertőzésgyanúsak által használt javak vesztegzár alá vonását tette volna lehetővé.Előírja továbbá, hogy ha mindkét szülő megfertőződött, az állam nem emelheti ki a gyerekeiket a családból a beleegyezésük nélkül; a szülők eldönthetik, hogy melyik rokonra vagy barátra bízzák gyerekeiket, amíg ők felgyógyulnak. A jogszabály ugyanakkor meghatározza a karantén és az elkülönítés fogalmát, illetve lehetőséget ad a karanténba vagy elkülönítésbe helyezett személynek, hogy bíróságon megóvja a szabad mozgását korlátozó intézkedéseket.
A koronavírus-fertőzések romániai számának hetek óta tartó növekedése miatt, illetve a magyar kormány által bevezetett határátlépési szigorítások miatt számos kulturális program, határon átnyúló közösségi rendezvény nem tartható meg.
Aradon például a kamaraszínház turnéját veszélyezteti a határátlépés szigorítása, és már döntés született arról, hogy idén nem szervezik meg a Békéscsaba–Arad Szupermaratont, de más eltervezett programok megtartása is kérdéses. Pataky Lehel Zsolt összeállítása:
A következő tíz évben több mint száz zöldövezetet létesítene, és több mint 100 ezer fát ültetne Kolozsvár önkormányzata a 2030-ig érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint.
A „zöld Kolozsvár” tervről a lakosság véleményét is kikérik. A kincses város önkormányzata a következő tíz évre érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint nagy hangsúlyt fektet a meglévő zöldövezetek fejlesztésére és újak kialakítására, a belvárosban és a városnegyedekben egyaránt.Emil Boc polgármester a városfejlesztési stratégia szerdai bemutatóján így fogalmazott: „Elvesszük a sofőröktől és a gyalogosoknak adjuk, fákat ültetünk oda is, ahol soha nem voltak” A terv szerint 2026-ra a tömegközlekedés is teljesen „zölddé” válik, a járműpark fele már jelenleg sem szennyez az elektromos buszoknak köszönhetően.
Spanyolországban újra bezártak a hotelek, az éttermek, bárok mivel több régióban újra emelkedik a fertőzéses esetek száma. Galíciában és Aragóniában is kialakult újabb járványgóc.
Katalóniában karantén alá helyeztek több települést. Előrehozták a maszkviselésre kötelező rendelkezést Franciaországban, így augusztus elseje helyett már jövő héttől, július 20-tól maszkot kell hordania mindenkinek nyilvános helyen, zárt térben. A járvány erősödésének mérsékelt jeleit tapasztalják a párizsi régióban. Mayenne-ben pedig aggasztó a helyzet. De Olivier Véran egészségügyi miniszter nem akarja újra lezárni az országot.Németországban a szövetségi, és a regionális kormányzatok megállapodtak abban, hogy felgyorsítják az információcserét, és reakcióképességüket. A járvány ott egyre inkább helyi kitörésekből, fellángolásokból áll, ezért elrendelhetnek országon belüli utazási korlátozásokat.
A június 21-i szerbiai parlamenti választáson a Vajdasági Magyar Szövetség történelmi sikert ért el, 28 év után, azaz 1992 óta ismét 9 képviselőt tudott bejuttatni a 250 fős szerb törvényhozásba. A legnagyobb délvidéki magyar párt ezzel önálló frakciót alakíthat. A VMSZ ugyanakkor a következő négy évben is a kormánykoalíció részét fogja képezni országos, vajdasági tartományi és önkormányzati szinten egyaránt. Folytatja a már hat éve tartó együttműködést az Aleksandar Vučić államfő vezette Szerb Haladó Párttal.
Pásztor István, a VMSZ elnöke, szerdán, a kormányalakítási tervekről tárgyalt a szerb államfővel. A VMSZ-nek várhatóan 6-7-8 minisztériumban lesznek államtitkárai - nyilatkozta Pásztor István a Bukaresti Rádiónak.
"
["post_title"]=>
string(149) "Pásztor István, VMSZ-elnök: A Vajdasági Magyar Szövetségnek várhatóan 6-8 minisztériumban lesznek államtitkárai a következő négy évben"
["post_excerpt"]=>
string(215) "A június 21-i szerbiai parlamenti választáson a Vajdasági Magyar Szövetség történelmi sikert ért el, 28 év után, azaz 1992 óta ismét 9 képviselőt tudott bejuttatni a 250 fős szerb törvényhozásba. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(132) "pasztor-istvan-vmsz-elnok-a-vajdasagi-magyar-szovetsegnek-varhatoan-6-8-miniszteriumban-lesznek-allamtitkarai-a-kovetkezo-negy-evben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-07-16 14:01:54"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-07-16 11:01:54"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=389985"
["menu_order"]=>
int(14785)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3606 (24) {
["ID"]=>
int(389982)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2020-07-16 13:45:02"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-07-16 10:45:02"
["post_content"]=>
string(614) "
Mostanáig 22 189 koronavírusból meggyógyultat, 2 146 tünetmentes személyt és 35 003 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Eddig 757 fertőzöttet engedtek ki a kórházból. Az elmúlt 24 órában 777-el nőtt az igazolt esetek száma, és 19-cel a halottak száma. Az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 1 971-re emelkedett. Jelenleg 261 személyt ápolnak az intenzív osztályokon. Eddig országszerte több mint 906 ezer tesztet végeztek.
Második olvasatban szavazta meg az orosz parlament alsóháza tegnap azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné, hogy az országban a parlamenti és egyéb választásokat, valamint a népszavazást három nap alatt bonyolítsák le. A módosítást első olvasatban még 2012-ben fogadta el a ház.
A több, de legfeljebb három napig tartó voksolásról szóló döntést a választás hivatalos kiírásától számított tíz napon belül kell kihirdetni. A szavazatot a központi és a regionális választási bizottságok döntése alapján nemcsak a helyi kerületi választóhelyiségekben, de más, erre a célra kialakított és felszerelt helyeken is le lehet majd adni. A törvénytervezet a szavazási folyamat más jellemzőinek meghatározására is felhatalmazná a testületeket. Helyi ügyekben megtartott többnapos választás esetén nem lesz lehetőség a szavazatok előzetes leadására és a lakóhelytől távol történő voksolásra.
Az új rendszert már a szeptemberben esedékes regionális és pótválasztások idejére bevezethetik. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke az orosz alkotmány módosításáról rendezett, egy héten át tartó, július 1-jén lezárult szavazásról beszámolva múlt ma azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy az embereknek "nagyon megtetszett" az új eljárás. A parlamenti ellenzéki pártok azonban aggályaiknak adtak hangot a választások széthúzásának lehetősége miatt. A fővárosban több százan tüntettek, a rendőrök a megmozdulás több résztvevőjét előállították.
A legutóbbi tájékoztatás óta 799 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, és ezzel 35.802 nőtt a fertőzöttek száma - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
Összesen 17 új halálesetet jelentettek, ezzel az áldozatok száma 1988-ra nőtt. Jelenleg 273 beteget ápolnak intenzív osztályon. A fertőzöttek közül 24.598 személyt engedtek ki a kórházból. Közülük 22.312-t gyógyultnak nyilvánítottak, 2286-an pedig tünetmentesek, így ők tíz nap után elhagyhatták a kórházat. Kérésükre eddig 823 fertőzöttet engedtek ki a kórházból. A mai napig országszinten összesen 925.005 teszt eredményét dolgozták fel.
