Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
„Végrehajtják” az alkotmánybíróság döntését, amely szerint alkotmányellenes a maszkviselést kötelezővé tevő 2020/192-es sürgősségi kormányrendelet – nyilatkozta a mai kormányülés elején…
Joe Biden amerikai elnök vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport mai közlése szerint az utóbbi 24 órában 17.447 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, azaz 4.438-al kevesebbet, mint tegnap.…
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, írja a CNN. Az amerikai fél mindössze…
A volt világelső román teniszező, Simona Halep cáfolja, hogy szándékosan használt volna tiltott szert. A tenisz integritásáért felelős ügynökség (ITIA)…
"Végrehajtják” az alkotmánybíróság döntését, amely szerint alkotmányellenes a maszkviselést kötelezővé tevő 2020/192-es sürgősségi kormányrendelet – nyilatkozta a mai kormányülés elején Nicolae Ciucă. A kormányfő hangsúlyozta, formálisan hatályban maradnak a védőmaszkra vonatkozó törvényi rendelkezések addig, amíg a Hivatalos Közlönyben megjelenik az alkotmánybírósági határozat szövege és indoklása. A miniszterelnök arra reagált ezzel a kijelentésével, hogy az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta azt a 2020-as sürgősségi kormányrendeletet, amely bevezette a kötelező maszkviselést.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek a jogszabályt, mert elfogadása előtt nem láthatta a Törvényhozási Tanács. amely az alkotmány szerint minden törvényszöveget felül kell vizsgáljon, jogharmonizációs okokból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltörlik a maszkviselési kötelezettséget az utcákon. Köztereken, bevásárlóközpontokban, tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyen jelenleg is kötelező a maszkviselés, ugyanis a január elején hozott legutóbbi intézkedés most is érvényben van.
A 2020. november 5-én elfogadott jogszabály ellen egyébként egy megbírságolt egyetemi hallgató emelt alkotmányossági óvást. A taláros testület mostani döntése nyomán bírósági határozattal megsemmisíthetik az orrot és szájat eltakaró védőmaszk viselésének elmulasztása miatt kiszabott bírságokat, ha azokat még nem fizették be.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a mai kormányülésen rámutatott, mindenki várja a taláros testület döntésének indoklását, de addig is megvizsgálták a hatályos jogszabályokat, és az 55-ös törvény világosan előírja, hogy a védőmaszk viselése kötelező minden zárt térben, a tömegközlekedési eszközökön és a fedett piacokon is. A tárcavezető hangsúlyozta, a maszkviselés nem tekinthető korlátozásnak, az intézkedés a járvány terjedésének megelőzését, lassítását szolgálja. Rafila korábban jelezte, hogy az újonnan fertőzöttek napi számának csökkenése közepette a kormány lazítások fontolgat: ezek sorában az első lépés lesz a kültéri maszkviselési kötelezettség eltörlése, az utolsó pedig az, hogy zárt térben sem lesz kötelező, csak ajánlott az orvosi maszk viselése.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Biden már korábban is megígérte, hogy szankciók jönnek egy orosz támadásra válaszul, de azt is világossá tette decemberben, hogy ez nem katonai, hanem gazdasági büntetés lesz. A Fehér Ház közleménye szerint Biden most arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei elkötelezettek az elv mellett, amely szerint partnereikről azok bevonása nélkül semmiben nem egyeznek meg másokkal. Korábban Washington már értésére adta Moszkvának, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásáról csakis a NATO-tagállamok és Ukrajna dönthetnek. Az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, továbbá a Donyec-medencei fegyveres konfliktusnak a minszki és a normandiai megállapodások szerinti rendezését.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport mai közlése szerint az utóbbi 24 órában 17.447 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, azaz 4.438-al kevesebbet, mint tegnap. Ma 183 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak, ebből 12 haláleset korábban következett be. Tegnap 21-el több halálesetet jelentettek.
Bukarestben továbbra is magas a fertőzöttségi ráta, jelenleg 37,2 ezrelék. Ez enyhe csökkenést jelent a tegnap jegyzett 37,74 ezrelékes fertőzöttségi arányhoz mérten.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, írja a CNN. Az amerikai fél mindössze annyit közölt, hogy Austin hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát az ukrajnai háború közepette. Ugyanakkor a TASZSZ hírügynökség egy magas rangú orosz diplomatát idéz, aki szerint a beszélgetésre azért volt szükség, hogy eloszlassanak nézeteltéréseket.
A megbeszélést az amerikai fél kezdeményezte a Reuters szerint. Austin aztán szintén telefonon megbeszélést folytatott Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is, megerősítve az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Austin a mostani alkalmat megelőzően utoljára május 13-án beszélt Sojguval.
A hidrológusok szerint a sárga jelzésű riasztás elsősorban az erdélyi, máramarosi és Körös-vidéki folyóvizekre érvényes.
Hétfő este 6 órától csütörtök délután 4 óráig várhatóan nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki, és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a következő folyóvizek vízgyűjtő medencéjében: Visó, Iza és Lápos (Máramaros), Túr (Szatmár megye), Nagy-Szamos (Beszterce-Naszód megye), Fekete-Körös (Bihar megye) és Aranyos (Fehér megye).
Az orosz védelmi minisztérium ma közölte, hogy áthaladt a Krími hídon egy vasúti szerelvény, amely az orosz déli katonai körzet haditechnikáját szállítja az alegységek állandó állomáshelyére. A tájékoztatás szerint a vonat lánctalpas páncélozott járműveket szállít, visszavonásukat a hadgyakorlat befejezése után kezdték meg. A szerelvény áthaladásáról a hídon a tárca videofelvételt tett közzé.
A Szputnyik orosz állami hírügynökség ma egy nem nevesített informátorra hivatkozva közölte, hogy Oroszország nem készül áttelepíteni a nagykövetségét Ukrajna valamelyik más városába - Harkivba vagy Odesszába -, nyugati országok példáját követve. Korábbi tájékoztatás szerint ugyanakkor Kijevben az orosz diplomáciai képviselet létszámát csökkentették.
Mostanáig 733 616 koronavírusból meggyógyultról és 791 971 fertőzöttről jelentettek a hatóságok hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az elmúlt 24 órában 3 923 új fertőzéses esetet és 81 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 20 167-re emelkedett.
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 7 640 személyt kezelnek, közülük 985-öt ápolnak intenzív osztályokon.
Eddig 6.238.795 koronavírusteszt eredményét dolgozták fel hazánkban, ebből 36 847-et az elmúlt 24 órában készítettek. Az elmúlt 24 órában 36 847tesztet dolgoztak fel hazánkban.
A volt világelső román teniszező, Simona Halep cáfolja, hogy szándékosan használt volna tiltott szert.
A tenisz integritásáért felelős ügynökség (ITIA) pénteken jelentette be, hogy ideiglenesen felfüggesztették a román sportoló játékjogát, miután kimutatták szervezetében a roxadustat nevű, tilalmi listán szereplő szert.
A teniszezőt sokkolta a hír. „Ma kezdődik életem legnehezebb mérkőzése: az igazságért folytatott küzdelem” – írta Instagram-oldalán, hozzátéve, a végsőkig harcolni fog, hogy bebizonyítsa, nem tudatosan vette be a tiltott szert, és bízik benne, hogy előbb-utóbb kiderül az igazság.
Sajtóinformációk szerint az amerikai nyílt teniszbajnokságon (US Open) adott mintájának vizsgálata zárult pozitív eredménnyel. A US Openen már az első körben búcsúzott a világranglista kilencedik helyét elfoglaló Halep.
Az általános iskolások kivételével a tanulók hétfőtől visszatértek a padokba, mindössze egyhetes téli vakáció után.
Január 14-ig még az első félév folytatódik, januárt 17-től pedig szünet nélkül kezdik a tanulók a második félévet. A legközelebbi vakáció a húsvéti lesz április 14-től május elsejéig. A tanév szerkezetének módosítására azért volt szükség, mert 2021 novemberében a diákokat kéthetes kényszerszünetre küldték a koronavírus-járvány negyedik hullámának felerősödése miatt. Ezt a kényszervakciós hetet pótolják január 3-tól. Az általános iskolások, valamint az óvodások csak január 10-én térnek vissza az osztálytermekbe, de félévközi vakációjuk nekik sem lesz.
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben - jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ. Az Egyesült Államok partvidéke mentén átlagosan 25-30 centiméterrel is emelkedhet a tengerszint 2050-ig a klímaváltozás következményeként - áll a két szervezet tegnap nyilvánosságra hozott együttes jelentésében. A keleti parton 25-35, a nyugatin 10-20, a Mexikói-öbölben 35-45 centiméteres emelkedés várható a prognózis szerint.
A hat tudományos szervezet bevonásával készített jelentés szerint a vízszintemelkedés várhatóan az eddiginél súlyosabb tengerárakat és viharokat fog okozni, a kárral is járó áradások a jelenleginél tízszer gyakrabban fognak előfordulni, és a helyi adottságoktól függően hevesebbek is lehetnek. Tengeráradások jelenleg 2-5 évente egyszer fordulnak elő, évtizedek múlva azonban már akár évente többször is leszne
"Végrehajtják” az alkotmánybíróság döntését, amely szerint alkotmányellenes a maszkviselést kötelezővé tevő 2020/192-es sürgősségi kormányrendelet – nyilatkozta a mai kormányülés elején Nicolae Ciucă. A kormányfő hangsúlyozta, formálisan hatályban maradnak a védőmaszkra vonatkozó törvényi rendelkezések addig, amíg a Hivatalos Közlönyben megjelenik az alkotmánybírósági határozat szövege és indoklása. A miniszterelnök arra reagált ezzel a kijelentésével, hogy az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta azt a 2020-as sürgősségi kormányrendeletet, amely bevezette a kötelező maszkviselést.
A taláros testület azért nyilvánította alkotmányellenesnek a jogszabályt, mert elfogadása előtt nem láthatta a Törvényhozási Tanács. amely az alkotmány szerint minden törvényszöveget felül kell vizsgáljon, jogharmonizációs okokból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltörlik a maszkviselési kötelezettséget az utcákon. Köztereken, bevásárlóközpontokban, tömegközlekedési eszközökön és a munkahelyen jelenleg is kötelező a maszkviselés, ugyanis a január elején hozott legutóbbi intézkedés most is érvényben van.
A 2020. november 5-én elfogadott jogszabály ellen egyébként egy megbírságolt egyetemi hallgató emelt alkotmányossági óvást. A taláros testület mostani döntése nyomán bírósági határozattal megsemmisíthetik az orrot és szájat eltakaró védőmaszk viselésének elmulasztása miatt kiszabott bírságokat, ha azokat még nem fizették be.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a mai kormányülésen rámutatott, mindenki várja a taláros testület döntésének indoklását, de addig is megvizsgálták a hatályos jogszabályokat, és az 55-ös törvény világosan előírja, hogy a védőmaszk viselése kötelező minden zárt térben, a tömegközlekedési eszközökön és a fedett piacokon is. A tárcavezető hangsúlyozta, a maszkviselés nem tekinthető korlátozásnak, az intézkedés a járvány terjedésének megelőzését, lassítását szolgálja. Rafila korábban jelezte, hogy az újonnan fertőzöttek napi számának csökkenése közepette a kormány lazítások fontolgat: ezek sorában az első lépés lesz a kültéri maszkviselési kötelezettség eltörlése, az utolsó pedig az, hogy zárt térben sem lesz kötelező, csak ajánlott az orvosi maszk viselése.
