Noha több mint egy hónap eltelt azóta, hogy a szenátus elfogadta a kormány ársapkarendeletét, a kérdésben a döntő szót kimondó képviselőházban még nem került napirendre a jogszabály. A késés tovább fokozza az árrobbanás negatív hatásait, például azzal, hogy a szolgáltatók sok esetben hónapokat késnek a számlákkal. Arra hivatkoznak ugyanis, hogy a folyamatosan változó törvényi kerethez kell igazítaniuk a szoftverjeiket.
A kormány szeptember elsejei sürgősségi rendelete már a szenátusban jelentősen módosult, és bár a végszavazáskor, szeptember végén úgy tűnt, hogy létezik egy mindenki által véglegesnek tekintett verzió, mégis se vége, se hossza azóta az észrevételeknek és kritikáknak a piaci szereplők részéről.
A szakbizottságoknál – ahol a törvényalkotás érdemi része zajlik – több mint harminc vállalkozói egyesület kért meghallgatást, valamint fogalmazott meg javaslatokat – tudtuk meg az alsóház ipari és szolgáltatási bizottságának elnökétől. Bende Sándor RMDSZ-es képviselőtől elsőként azt kérdeztük, hol tart a jogalkotási folyamatban a 119-es sürgősségi rendeletét elfogadó törvény tervezete.