A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Közel 2,9 millió iskolás és óvodás kezdte meg hétfőn a 2026-2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanévrend szerint. Az év 2027. június 18-ig tart és 36 tanítási hétből áll.
A nappali tagozatos tizenkettedikesek, valamint az esti és levelezős tizenharmadik évfolyam tanulói számára a tanév hossza 34 hét, és június 4-én fejeződik be. A nyolcadikosok tanéve 35 tanítási hetet foglal magában, és június 11-én zárul. A következő vakáció október 24-től november 1-ig tart. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás.
Tanárhiánnyal kezdődik az új tanév. Bár a tanári állásokra átlagosan négyen jelentkeztek egy helyre, bizonyos tantárgyaknál továbbra sincs elegendő pedagógus.
Mihai Dimian tanügyminiszter szerint főként fizikából, informatikából és a szakiskolák egyes tantárgyainál nehéz betölteni az állásokat. Ezekre a területekre kevesebb a megfelelő végzettségű jelentkező. A hiányt egyes iskolákban nyugdíjas tanárokkal, illetve más szakképzettségű pedagógusokkal próbálják pótolni. A minisztérium szerint a probléma a következő években tovább súlyosbodhat, ahogy egyre több idősebb tanár vonul nyugdíjba.
Két tanársegéd orvost helyeztek 30 napra előzetes letartóztatásba a konstancai Ovidius egyetem Orvosi karáról, akiket azzal gyanusítanak, hogy több mint 37 ezer eurót kaptak diákoktól, hogy átengedjék őket az anatómia vizsgákon.
Ugyanebben az ügyben két VI. éves diáklányt is bírósági felügyelet alá helyeztek. Az ügyészek rávilágítottak, hogy a gyakorlat folyamatos volt, a tarifák a kollokviumért kért 600 euró és a vizsgáért igényelt 2500 euró között változtak. A négy gyanúsított elismerte tettét. Az egyetemen, orvosi rendelőkben és lakásokban végzett 26 házkutatás során az ügyészek jelentős pénzösszegeket foglaltak le, amelyek eredetét nem tudták bizonyítani.
A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, véleménye szerint a koronavírus elleni védőoltás nem lesz kötelező Romániában, viszont az állampolgárok megfelelő tájékoztatásán kell dolgozni az érintett intézményeknek. A miniszter azt is elmondta, Romániában elkezdődött a COVID-19 világjárvány 5. hulláma, egyelőre az omikron-változat szórványos terjedése tapasztalható, de a becslések szerint egy-két héten belül tartós közösségi terjedés várható.
Kihirdette Klaus Johannis államfő kedden a 2021/96-os sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt a rendkívüli helyzetben lévő külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek…
A baloldali kihívó és volt elnök, Luiz Inácio Lula da Silva nyerte vasárnap a brazil elnökválasztás második fordulóját Jair Bolsonaro államfő ellen – közölte a helyi választási bizottság.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 4104 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 16 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
„Nőnapon felpörög a férfivásárlók száma a virág- és ajándéküzletekben: az ilyen boltokban bankkártyával fizetők nyolcvan százaléka férfi, míg egy átlagos napon ez az arány csak negyvenöt százalék” – olvastam nemrég az egyik üzleti magazinban. Ahogy már sejteni lehet, ma a közelgő nemzetközi nőnapról lesz szó, amely valójában munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos nap volt.
Amellett, hogy eszerint bárki büntetlenül nevezheti a magyart a „lovak nyelvének”, a jogerőre emelkedett döntés több vitatható megállapítást tartalmaz, sőt olyat is, ami tényszerűen nem igaz.
Az Országos Vészhelyzeti Bizottság arról döntött, hogy fájdalomcsillapítókat, gyulladásgátlókat, antibiotikumokat és fertőtlenítőszereket küld Ukrajnának az Oroszországgal fennálló konfliktus fokozódása miatt.…
A márciusban hivatalba lépett Tóth Csaba személyében először van Arad megyének magyar prefektusa. A funkció politikai és szimbolikus jelentőségéről, a…
Az új szabályozások értelmében a TIR sofőrök kötelesek két havonta egyszer hazamenni. A kelet-európai gépkocsivezetők elégedetlenek az intézkedéssel, ugyanis idejük…
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, véleménye szerint a koronavírus elleni védőoltás nem lesz kötelező Romániában, viszont az állampolgárok megfelelő tájékoztatásán kell dolgozni az érintett intézményeknek. A miniszter azt is elmondta, Romániában elkezdődött a COVID-19 világjárvány 5. hulláma, egyelőre az omikron-változat szórványos terjedése tapasztalható, de a becslések szerint egy-két héten belül tartós közösségi terjedés várható.
Rafila hangsúlyozta, ő határozottan oltáspárti, és mindenkinek javasolja az oltás felvételét, főként a veszélyeztetett kategóriáknak, az idősebb generációknak, vagy azoknak, akik krónikus betegségekkel küzdenek. Felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy a kórházakból begyűjtött adatok értelmében az intenzív osztályra kerülő 10 fertőzöttből 9 oltatlan, az arány pedig hasonló azok esetében is akik életüket vesztik a koronavírus okozta betegség miatt. Mindez azt bizonyítja, hogy a vakcinának van hatása, de természetesen az is nehezen elképzelhető, hogy a világ lakosságát évente több dózissal oltsák be – nyilatkozta Alexandru Rafila, hozzátéve, hogy nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy évente egy dózissal oltsák be az embereket, főként a veszélyeztetett kategóriákat, olyan vakcinával, amely az éppen létező vírustörzsre hatékony.
Kihirdette Klaus Johannis államfő kedden a 2021/96-os sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt a rendkívüli helyzetben lévő külföldi állampolgároknak és hontalan személyeknek nyújtott támogatásról. A jogszabály előírásai szerint a román állam támogatást és gondoskodást nyújthat olyan külföldi állampolgároknak vagy állampolgársággal nem rendelkező személyeknek, akik közvetlen veszélyben vannak, vagy akiknek az élethez való joguk veszélybe került.
A törvény megszabja a külügyminisztérium teendőit arra az esetre, amikor az ország legfelsőbb védelmi tanácsának határozata alapján a román állam külföldi állampolgárokat vagy hontalanokat menekít ki háborús övezetből. Ezek között szerepel a kimenekített személyek teljes ellátásának (élelmezés, ruházat, gyógyszerek, sürgősségi orvosi segítségnyújtás) biztosítása egy harmadik állam területén való ideiglenes tartózkodásuk idején, és elszállításuk a román határállomásokra és más célállomásokra.
A román állam támogatása és gondoskodása az érintett idegen állampolgárok házastársát és elsőfokú rokonait is megilleti. Az ezzel kapcsolatos tevékenységeket a külügyminisztérium irányítja, többek közt Románia diplomáciai képviseletein keresztül, a költségek az államkasszát terhelik.
A baloldali kihívó és volt elnök, Luiz Inácio Lula da Silva nyerte vasárnap a brazil elnökválasztás második fordulóját Jair Bolsonaro államfő ellen - közölte a helyi választási bizottság.
Lula a szavazatok 50,83 százalékát szerezte meg a második fordulóban. Bolsonaro a szavazatok 49,17 százalékát kapta. Az október elején tartott első fordulóban Lula da Silva a szavazatok 48 százalékát, míg Bolsonaro 43 százalékát kapta. Akkor a közvélemény-kutatások által előre jelzettnél jóval kisebb különbséggel nyert Lula, ami után a versenyt a jelöltek teljesen nyíltnak tekintették. Bolsonaro többször kétségbe vonta a választási rendszert, és utalt arra, hogy nem ismeri el az eredményt, ha az ellene szól. A több mint 150 millió brazil választópolgár a leendő államfő személyén kívül az ország 12 államának kormányzójáról is döntött.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 4104 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 16 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
A hatóságok az új járványhullámra és nagyszámú fertőzöttre készülve országszerte több mint 160 Covid-ambulanciaközpontokat jelöltek ki (minden megyében többet), ahol az enyhe, illetve középsúlyos lefolyású megbetegedésben szenvedő, de ellátásra szoruló páciensek kivizsgálásra, kezelésre jelentkezhetnek.
„Nőnapon felpörög a férfivásárlók száma a virág- és ajándéküzletekben: az ilyen boltokban bankkártyával fizetők nyolcvan százaléka férfi, míg egy átlagos napon ez az arány csak negyvenöt százalék” – olvastam nemrég az egyik üzleti magazinban. Ahogy már sejteni lehet, ma a közelgő nemzetközi nőnapról lesz szó, amely valójában munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos nap volt.
Ezért is fontos, hogy mielőtt beszippantanának az éttermek, virágkereskedések, szépségszalonok hirdetései, gondolatban utazzunk vissza 1857. március 8-ig, amikor negyvenezer textiliparban dolgozó nő tüntetett New York utcáin emberibb munkafeltételekért és magasabb fizetésért. Néhány évvel később, 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé, vagyis a Nemzetközi Munkásszövetség első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ezzel a határozattal valójában azzal a berögzült sztereotípiával próbáltak szembemenni, miszerint a nő helye otthon van. Most pedig több mint száz évet ugrunk előre az időben, egészen 1977-ig: az ENSZ azóta tartja számon világnapként a nemzetközi nőnapot.
És milyen szokások vannak március 8-án a világ különböző országaiban? Romániában például az anyák napját is aznap ünneplik, Kínában 1949 óta nemzeti ünnep, sőt egy nappal korábban lánynapot is tartanak a hajadon nők ünneplésére. Oroszországban a nőnap munkaszüneti nap, amikor egyesek családi körben vagy a barátaikkal ünnepelnek.
Az ünneplés eszembe juttatta a Poirot-történetekről ismert Agatha Christie A lányom mindig a lányom című, álnéven írt romantikus regényét, amelyből szeretnék felolvasni egy rövid részletet. Így társalgott Ann, a főszereplő, illetve Laura, a barátnője…
„– Te voltál valaha igazán egyedül? – kíváncsiskodott Ann.
– Persze. Először huszonhat éves koromban, és éppen egy népes családi összejövetel kellős közepén. Megijedtem tőle, de elfogadtam. Az ember sose tagadja le az igazat. El kell fogadni, hogy csak egy igazi társunk van ezen a világon, aki elkísér a bölcsőtől a sírig, és ez mi magunk vagyunk. Legyen jóba az ember ezzel a társával. Tanuljon meg együtt élni vele. Ez az én válaszom. Nem mindig könnyű.” Bár úgy tűnhet, hogy az idézetnek semmi köze a közelgő nőnaphoz, én valamiért az ellenkezőjét érzem. Például igyekszem mindennap megélni azt, hogy nő vagyok, próbálok jóban lenni magammal, és ha ez sikerül, valószínűleg március 8-án nem fogok sóvárogni a nőnapi csokrok, jókívánságok után. Talán ezért is jó, ha nem csupán egyetlen napra korlátozzuk a nők vagy a férfiak megbecsülését, a kultúránk, anyanyelvünk megélését, esetleg a környezetünkre való odafigyelést.
Nem kell kifizetnie a magyarellenességéről elhíresült Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármesternek azt a 2000 lejes (168 ezer forint) bírságot, amelyet azért szabott ki rá az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mert a közszolgálati televízió egy 2014-es választási műsorában a “lovak nyelvének” nevezte a magyart.
A kolozsvári táblabíróság határozata, amelyet a legfelsőbb bíróság most megerősített, több vitatható megállapítást tartalmaz. Például azt, hogy nincs olyan etnikai, történelmi vagy egyéb összefüggés, amelyben a “lovak nyelve” kifejezés sértené az RMDSZ valamely képviselőjének méltóságát. Mi több, az alapfokú ítélet – amely most jogerőre emlkedik – azt is állítja, hogy Funar nem jelentette ki azt, hogy “a magyar nyelv a lovak nyelve” lenne, ami tényszerűen nem igaz.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a bíróság döntése érthetetlen, és nem utolsó sorban aláássa az erdélyi magyarok bizalmát a romániai igazságszolgáltatásban.
"
["post_title"]=>
string(81) "A Funar-ügy aláássa a magyarok bizalmát a romániai igazságszolgáltatásban"
["post_excerpt"]=>
string(206) "Amellett, hogy eszerint bárki büntetlenül nevezheti a magyart a "lovak nyelvének", a jogerőre emelkedett döntés több vitatható megállapítást tartalmaz, sőt olyat is, ami tényszerűen nem igaz."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(73) "a-funar-ugy-alaassa-a-magyarok-bizalmat-a-romaniai-igazsagszolgaltatasban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-10-31 12:00:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-10-31 10:00:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=420635"
["menu_order"]=>
int(19141)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3674 (24) {
["ID"]=>
int(412061)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2022-02-22 12:34:51"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-02-22 10:34:51"
["post_content"]=>
string(798) "
Az Országos Vészhelyzeti Bizottság arról döntött, hogy fájdalomcsillapítókat, gyulladásgátlókat, antibiotikumokat és fertőtlenítőszereket küld Ukrajnának az Oroszországgal fennálló konfliktus fokozódása miatt. Az Európai Bizottság öt tagállammal együttműködésben szervezi az ukrán civil lakosságnak szánt létfontosságú anyagok szállítását, mint amilyenek a gyógyszerek, a tábori sátrak és a hálózsákok.
Ukrajna sürgősségi segítséget kért az Európai Bizottságtól az unió Civil védelmi mechanizmusa keretében. Folyamatban van a segélyek átvétele Ausztriából, Franciaországból, Írországból, Romániából és Szlovéniából.
Ségercz Ferenc sepsiszentgyörgyi zenész fő hangszere a pásztorfurulya, de más fúvóshangszereken is játszik népzenét és világi zenét.
Évek óta járja az országot, gyereket és fiatalokat oktat, ezáltal a tanítványai nem csak a pásztorfurulyát ismerhették meg, hanem a népzenei kultúrába is belekóstolhattak. A nyári hónapokban és a szünidők alatt, amikor lehetőség volt rá népzenei táborokat is szervezett. Ségercz Ferenccel Molnár Krisztina beszélgetett.
A márciusban hivatalba lépett Tóth Csaba személyében először van Arad megyének magyar prefektusa. A funkció politikai és szimbolikus jelentőségéről, a vele járó feladatokról, a hatósági intézkedések elfogadtatásáról beszélgetett Tóth Csaba Arad megyei prefektussal Pataky Lehel Zsolt.
Az új szabályozások értelmében a TIR sofőrök kötelesek két havonta egyszer hazamenni. A kelet-európai gépkocsivezetők elégedetlenek az intézkedéssel, ugyanis idejük nagy részében nyugati országokban dolgoznak. A romániai szállítók attól félnek, hogy az új szabályozások miatt jelentősen megnőnek működési költségeik és ezzel kiszorulnak a piacról.
Radu Dinescu, a Közúti Szállítók Országos Szövetségének elnöke elmondta, mintegy 6 ezer kamionnak kell kéthavonta visszatérnie, ami azt jelenti, hogy naponta legalább ezer kamion lép be Romániába. Az is fontos, hogy ezek a kamionok nem egy nap alatt jönnek vissza Nyugat-Európából, hanem 2-3 napra van szükségük és ha már hazajöttek, akkor általában karbantartást is végeznek a járműveken. Az érdekképviselet vezetője szerint a Románia által Nyugat-Európának nyújtott szállítási kapacitás legalább 10 százalékkal csökken az intézkedés következtében.
Május 21-én újabb európai szabályozás lép hatályba, amelynek értelmében engedélyhez kötik a 2,5-3,5 tonna összsúlyú mikrobuszok közlekedését is.
Csütörtök délután mutatták be Aradon a Szabadság-szobor Egyesület helytörténeti kiadványsorozatának legújabb könyvét A remény útvesztőjében címmel.
A kötet a második világháborút követő, az 1989-es rendszerváltásig tartó kommunista diktatúra idejét taglalja, a helyi magyar közösség küzdelmes sorsán keresztül mutatva be a várostörténet több mint négy évtizedét. Akárcsak a sorozat első két könyvét ezt is neves helyi történészekből és kutatókból álló szerzőgárda írta, az egyesület pedig a megyei művelődési központ támogatásával jelentette meg, és már dolgoznak a negyedik, befejező részen is. A Szabadság-szobor Egyesület elnökével, a könyv kiadójával, Király Andrással Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, véleménye szerint a koronavírus elleni védőoltás nem lesz kötelező Romániában, viszont az állampolgárok megfelelő tájékoztatásán kell dolgozni az érintett intézményeknek. A miniszter azt is elmondta, Romániában elkezdődött a COVID-19 világjárvány 5. hulláma, egyelőre az omikron-változat szórványos terjedése tapasztalható, de a becslések szerint egy-két héten belül tartós közösségi terjedés várható.
Rafila hangsúlyozta, ő határozottan oltáspárti, és mindenkinek javasolja az oltás felvételét, főként a veszélyeztetett kategóriáknak, az idősebb generációknak, vagy azoknak, akik krónikus betegségekkel küzdenek. Felhívta a figyelmet arra a tényre is, hogy a kórházakból begyűjtött adatok értelmében az intenzív osztályra kerülő 10 fertőzöttből 9 oltatlan, az arány pedig hasonló azok esetében is akik életüket vesztik a koronavírus okozta betegség miatt. Mindez azt bizonyítja, hogy a vakcinának van hatása, de természetesen az is nehezen elképzelhető, hogy a világ lakosságát évente több dózissal oltsák be – nyilatkozta Alexandru Rafila, hozzátéve, hogy nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy évente egy dózissal oltsák be az embereket, főként a veszélyeztetett kategóriákat, olyan vakcinával, amely az éppen létező vírustörzsre hatékony.
