Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Nem kellene felaprózni, túl sok projektre osztani az országos helyreállítási tervre szánt összeget – javasolta a bukaresti hatóságoknak Paolo Gentiloni…
Kinyithatnak azok a járóbeteg-ellátók, amelyeket a koronavírus-járvány idején hoztak létre – az Egészségügyi Minisztérium így venné elejét a gyerekek körében…
A Környezetvédelmi Alapból finanszírozott 2021-es programokat ismertette tegnap Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Eszerint a Rabla Clasic program…
Olaszországban keddtől megkezdődött az oltási igazolások általános használata. A dokumentum felmutatását kérik az üzletekbe való belépéshez, kivéve az élelmiszerboltokat és az alapvető szükségcikkeket áruló boltokat, közöttük a gyógyszertárakat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) ma közzétett adatai szerint 2021 februárja és 2022 februárja között a földgáz 44,94, az étolaj 26,12, a burgonya 30,58, míg az üzemanyag 27,24 százalékkal drágult.
A hatályos járványvédelmi intézkedések maradéktalan alkalmazására szólította fel ma a helyi hatóságokat Florin Cîţu. A miniszterelnök szerint a szabályok szigorú…
Megegyezés született Szlovákiában az egységes magyar érdekképviselet létrehozásáról. Az új párt a Szövetség – Magyarok, nemzetiségek, régiók nevet viseli majd…
Nem kellene felaprózni, túl sok projektre osztani az országos helyreállítási tervre szánt összeget - javasolta a bukaresti hatóságoknak Paolo Gentiloni gazdasággal foglalkozó uniós biztos. A szakember szerint Romániának jók a gazdasági növekedési kilátásai, ugyanis az ország jobban megbirkózott a világjárvány okozta recesszióval, mint Európa általában. Gentiloni figyelmeztetett, továbbra is aggodalomra ad okot a közkiadások fenntarthatósága. Mint mondta, a Helyreállítási és Reziliencia Mechanizmus révén nyújtott támogatás lehívásához újfajta kritériumrendszernek kell eleget tenni, és köztes célokat teljesíteni. Ez nem egyszerű, főként, hogy Romániának nincs jó hagyománya az európai alapok felhasználásában.
Cristian Ghinea európai alapokkal foglalkozó miniszter hozzátette: a program jelenlegi változata egyensúlyt teremt a környezetvédelmi és digitalizálási követelmények között, valamint választ ad az ország szállítási infrastruktúrával kapcsolatos gondjaira. Ghinea kiemelte: a program pénzt irányoz elő az igazságügyi reformra is, hiszen a mechanizmus szabályai szerint a jogállamisági követelményekhez kötik az európai alapok folyósítását.
A kormány múlt héten első olvasatban megvitatta a tervezetet, és miután elfogadja azt, elküldi véleményezésre az Európai Bizottságnak.
A Szociáldemokrata Párt szerint a parlamentben kellene megvitatni az országos helyreállítási tervet, ugyanis a kormány által javasolt változat stratégiailag nem megalapozott, nem épül hatástanulmányra és nem nevez meg világos célkitűzéseket minden egyes ágazat esetében.
Kinyithatnak azok a járóbeteg-ellátók, amelyeket a koronavírus-járvány idején hoztak létre – az Egészségügyi Minisztérium így venné elejét a gyerekek körében terjedő felső légúti fertőzéses esetek robbanásszerű növekedésének.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint ennek érdekében már zajlanak az egyeztetések az érintett intézményekkel. Hangsúlyozta: a járóbeteg-ellátók megnyitásával jelentősen lehetne terhermentesíteni a kórházakat. A szakminiszter múlt héten még azt nyilatkozta, hogy nem számít a légúti fertőzések hullámára, az esetek száma jelenleg nem sokkal különbözik az előző években jegyzettektől.Dr. Mihai Craiu, Románia egyik ismert gyermekorvosa Facebook-bejegyzésében hívta fel a figyelmet arra, hogy az idei vírusszezon sokkal intenzívebb, mint más években. Szerinte az elmúlt 10 év egyik legsúlyosabb megbetegedési hulláma következik az EU-ban és ez alól Románia sem lesz kivétel.
A legfrissebb felmérés szerint a britek csaknem kétharmada úgy érzékeli, hogy nem hozott hasznot Nagy-Britanniának a kilépés az Európai Unióból.
A legnagyobb brit közvéleménykutató cégcsoport, a YouGov a Brexit második évfordulójára időzített felmérésében kimutatta, hogy a brit választók alig 7 százaléka szerint járt jelentős előnyökkel az EU-tagság megszűnése. További 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy „valamelyes hasznot” hozott a Brexit az országnak, vagyis a válaszadóknak kevesebb mint a negyede gondolja úgy, hogy valamilyen mértékben hasznos volt Nagy-Britannia számára a kilépés az Európai Unióból.
A reprezentatív felmérésbe bevont 3 387 felnőtt brit állampolgár 28 százaléka szerint ugyanakkor „nem sok haszonnal” járt a Brexit, 37 százalék pedig „egyáltalán semmiféle előnyt” nem érzékel a brit EU-tagság megszűnéséből, vagyis a brit választók 65 százaléka gondolja jelenleg úgy, hogy a Brexit csekély vagy semmilyen előnnyel nem járt. A YouGov kiemeli: azoknak a 39 százaléka is ebbe a táborba tartozik, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.
Az elmúlt 24 órában 2 087 fertőzéses esetet és 20 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 64 381-re emelkedett - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 489 személyt ápolnak intenzív osztályokon.
Eddig 21 562 994 koronavírusteszt eredményének feldolgozásáról érkezett jelentés, ebből 26 199-et az elmúlt 24 órában készítettek.
A Környezetvédelmi Alapból finanszírozott 2021-es programokat ismertette tegnap Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
Eszerint a Rabla Clasic program esetében a támogatás 6500 lejről 7500 lejre, a nem konnektoros hibridautó esetében az ökobónusz 2500 lejről 3000 lejre nőtt. A GNC/GPL/ 96 g CO2/km-nél kisebb szén-dioxid-kibocsátású autók esetében az ökobónusz 1000 lejről 1500 lejre nőtt.
A Rabla Plus programra, amellyel a zéró emissziós és az ahhoz közelítő közlekedést szorgalmazzák, az eddigi legnagyobb költségvetést, 400 millió lejt szánnak, ez a tavalyi összeg kétszerese.
Minden korábbinál több pénzt, 75 millió lejt szánnak idén a háztartási gépek roncsprogramjára is. A program lebonyolítására létrehozott platform tesztelése az utolsó fázisban van. A jutányos áron megvásárolható háztartási gépek listája nem változik, továbbra is hűtőszekrények, mosógépek, mosogatógépek, légkondicionáló berendezések és televíziók beszerzésére lehet támogatást igényelni.
Az Energiatakarékos ház (fűtési rendszer, ökovilágítás, szigetelés) programra 429 millió lejt arra irányoztak elő a Környezetvédelmi Alap költségvetéséből. Első körben a már benyújtott kérelmekre koncentrálnak, hogy mielőbb aláírhassák az első finanszírozási szerződéseket. Egy háztartásra maximum 15 ezer euró igényelhető, és a tervek szerint 6–8000 kedvezményezettje lesz a programnak. Ez a program a középületek energiatakarékosabbá tételére is megpályázható, 1,4 milliárd lejt különítettek el erre a költségvetésből.
A tervek szerint a Rabla Clasic, a Rabla Plus és a háztartási gépek roncsprogramja már április végén elindulhat. A finanszírozási programok részletes működési szabályzatát munkacsoportok dolgozzák ki a Környezetvédelmi Alap költségvetésének jóváhagyása után.
A Natura Stúdió mai adásában egy olyan paraszti életformát folytató emberrel ismerkedünk, aki misszióként éli meg, hogy gazdálkodó embernek lenni Székelyföldön tulajdonképpen a paradicsomi rend visszaépítési munkája.
Bányász József (fénykép: Ádám Gyula)
Bányász József Tejbányája – bevallása szerint – egy kísérlet a 21. század küszöbén egy olyan parasztgazdaság megjelenítésére, ami megcélozza annak a "parasztromantikának" a konkrét megélését, amely rokonszenvet vált ki az emberekből. A gyergyóújfalvi sajtmester pasztörizálás nélküli, nyers tejből készülő érlelt sajtjaival együtt a teljes gazdálkodói életformát, életfilozófiáját is kínálja. Elszántan hisz abban, hogy a fejőstehén társ, munkatárs.
Állat-ember-természet közötti harmóniáról, tapasztalatairól beszél Bányász József a mai félórában, amelyben azt is megtudjuk, hogy voltaképpen milyen céllal lépett rá erre az útra?
Olaszországban keddtől megkezdődött az oltási igazolások általános használata. A dokumentum felmutatását kérik az üzletekbe való belépéshez, kivéve az élelmiszerboltokat és az alapvető szükségcikkeket áruló boltokat, közöttük a gyógyszertárakat.
Kérik az igazolást a ruhaüzletek, a dohányboltok, a könyvesboltok bejáratánál, valamint a bankokban, postákon és más hivatalokban. A kormány először úgy tervezte, hogy a postahivatalokban a nyugdíjak felvételéhez nem lesz szükséges az oltási igazolás, később viszont korrigált, hiszen mivel ötven év felettiekről van szó, számukra kötelező az oltottság.
Oltási igazolás szükséges a sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, zárt és szabadtéri vendéglátóhelyeken, hotelekben, a városi tömegközlekedésben és a távolsági járatokon.
Az oltási igazolást kiválthatja a betegségből való gyógyulás vagy negatív teszteredmény.
Az egy vagy két adag oltással bírók igazolásának érvényességét 6 hónapra csökkentették. Az emlékeztető oltás felvételét is bizonyító igazolás hatályát határozatlan időre meg akarják hosszabbítani, de arról még nem született végleges döntés. Utóbbi hasznos lehet majd azoknak a külföldieknek, akik kora ősszel kapták meg az emlékeztető oltást és a következő hónapokban vagy nyáron akarnak Olaszországba menni.
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, míg árcsökkenés csak a villamos energia esetében következett be - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) ma közzétett adataiból.
A jelentés szerint 2021 februárja és 2022 februárja között a földgáz 44,94, az étolaj 26,12, a burgonya 30,58, míg az üzemanyag 27,24 százalékkal drágult. Tavaly februárhoz mérten az élelmiszerek közül a burgonyán és az étolajon kívül a legnagyobb mértékben a búzaliszt (+16,38), illetve a kukoricaliszt (+19,23%) drágult. 2022 januárjához képest februárban átlagban 1,96 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára.
A nem élelmiszer jellegű termékek közül a földgázon és az üzemanyagokon kívül a hőenergia drágult a legjelentősebben 2021 februárjához viszonyítva, 21,58 százalékkal. Az INS szerint a villamos energia ára 8,04 százalékkal csökkent az említett időszakban.
Egy év alatt a postai szolgáltatások díja 17,48 százalékkal nőtt, a víz- és csatornázási díjak pedig 12,84 százalékkal emelkedtek.
"
["post_title"]=>
string(109) "A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az utóbbi egy évben"
["post_excerpt"]=>
string(219) "Az Országos Statisztikai Intézet (INS) ma közzétett adatai szerint 2021 februárja és 2022 februárja között a földgáz 44,94, az étolaj 26,12, a burgonya 30,58, míg az üzemanyag 27,24 százalékkal drágult."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(97) "a-foldgaz-az-etolaj-a-burgonya-es-az-uzemanyag-dragult-a-legnagyobb-mertekben-az-utobbi-egy-evben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-03-14 14:06:26"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-03-14 12:06:26"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=412952"
["menu_order"]=>
int(20354)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3709 (24) {
["ID"]=>
int(399297)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2021-03-24 11:47:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-03-24 09:47:00"
["post_content"]=>
string(1198) "
A hatályos járványvédelmi intézkedések maradéktalan alkalmazására szólította fel ma a helyi hatóságokat Florin Cîţu. A miniszterelnök szerint a szabályok szigorú betartásával és az oltási kampány folytatásával elejét lehet venni a további korlátozások vagy a zonális karantén bevezetésének. A kormányfő Facebook-bejegyzésben számolt be a polgármesterekkel és megyei tanácselnökökkel folytatott tegnapi egyeztetésről.
A miniszterelnök szerint a rendőrök és csendőrök szigorúan ellenőrizni fogják a szabályok betartását az utcán, a tömegközlekedési eszközökön, a piacokon, iskolákban, munkahelyen, és büntetéseket rónak ki a szabályszegőkre.
Florin Cîţu hozzátette, ezzel párhuzamosan növelik az oltási kapacitást. A cél az, hogy április közepéig érje el a 100 ezret az egy nap alatt beoltott személyek száma, illetve hogy a mobil oltóközpontok révén a falvakban és a nehezebben megközelíthető térségekben is egyre többen kapják meg a vakcinát.
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter rendelettel február 14-éig meghosszabbította az iskolai ösztöndíjak igénylésének benyújtási határidejét.
Az új kritériumokat leszögező rendelet szerint minden olyan tanuló, aki a tanév első félévében szociális ösztöndíjat kapott, továbbra is részesülni fog benne, de a juttatás havi összege 100 lejről 200 lejre emelkedik.
A tanulmányi ösztöndíjak esetében módosult a jövedelemküszöb: a jogosultság kiterjed azokra a tanulókra, akiknek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az 1524 lejt. Ez a küszöb eddig 1386 lej volt. Jövedelemtől függetlenül szociális ösztöndíjban részesülnek az árva és félárva tanulók mellett azok, akiket egy szülő nevel.
A lakóhelyüktől eltérő településen iskolába járó vidéki tanulók is részesülnek szociális ösztöndíjban, ami nincs a jövedelem mértékéhez kötve.
Ugyanakkor egyszerűsödik az igazoló iratok listája, illetve meghosszabbodik az érvényességük a második félévre is.
A januári 8,35 százalékról februárban 8,53 százalékra nőtt az éves infláció – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) ma közölt adataiból.
A nem élelmiszer jellegű termékek 9,33 százalékkal, az élelmiszerek 8,84 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 6,08 százalékkal nőtt. Az intézet adatai szerint a fogyasztói árak 0,6 százalékkal növekedtek februárban januárhoz képest, a 2022-es év elejétől pedig 2,1 százalékos a pénzromlás mértéke. A 2021 februárjához viszonyított infláció 8,5 százalékos.
A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. március - 2022. február) átlagban 6 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020. március - 2021. február) képest.
Idén decemberre 9,6 százalékos, 2023 decemberére pedig 3,2 százalékos inflációt vetít előre a jegybank.
Megegyezés született Szlovákiában az egységes magyar érdekképviselet létrehozásáról. Az új párt a Szövetség - Magyarok, nemzetiségek, régiók nevet viseli majd - jelentették be tegnap Pozsonyban az új politikai tömörülést létrehozó pártok - a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd párt és az Összefogás – elnökei. Ezzel egy csaknem kétéves egyeztetési folyamat zárult le.
Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártja elnöke az MTI-nek elmondta: kompromisszumokra volt szükség mindenki részéről, de végül megtalálták a közös hangot. Úgy tartják, hogy a közös párt nem cél, csak eszköz lehet ahhoz, hogy az országban élő magyaroknak segítsen.
Az új politikai erőt hagyományos módon - aláírásgyűjtés által - jegyeztetnék be, ha azonban a járványhelyzet ezt nem engedi meg, akkor az elődpártok beolvadnának az Összefogás pártba, s majd átneveznék azt. Az új párt elnökét a Magyar Közösség Pártja adja, az Országos Tanácsa elnökét a Most-Híd, a szakmai alelnököt pedig az Összefogás delegálja majd.
Nem kellene felaprózni, túl sok projektre osztani az országos helyreállítási tervre szánt összeget - javasolta a bukaresti hatóságoknak Paolo Gentiloni gazdasággal foglalkozó uniós biztos. A szakember szerint Romániának jók a gazdasági növekedési kilátásai, ugyanis az ország jobban megbirkózott a világjárvány okozta recesszióval, mint Európa általában. Gentiloni figyelmeztetett, továbbra is aggodalomra ad okot a közkiadások fenntarthatósága. Mint mondta, a Helyreállítási és Reziliencia Mechanizmus révén nyújtott támogatás lehívásához újfajta kritériumrendszernek kell eleget tenni, és köztes célokat teljesíteni. Ez nem egyszerű, főként, hogy Romániának nincs jó hagyománya az európai alapok felhasználásában.
Cristian Ghinea európai alapokkal foglalkozó miniszter hozzátette: a program jelenlegi változata egyensúlyt teremt a környezetvédelmi és digitalizálási követelmények között, valamint választ ad az ország szállítási infrastruktúrával kapcsolatos gondjaira. Ghinea kiemelte: a program pénzt irányoz elő az igazságügyi reformra is, hiszen a mechanizmus szabályai szerint a jogállamisági követelményekhez kötik az európai alapok folyósítását.
A kormány múlt héten első olvasatban megvitatta a tervezetet, és miután elfogadja azt, elküldi véleményezésre az Európai Bizottságnak.
A Szociáldemokrata Párt szerint a parlamentben kellene megvitatni az országos helyreállítási tervet, ugyanis a kormány által javasolt változat stratégiailag nem megalapozott, nem épül hatástanulmányra és nem nevez meg világos célkitűzéseket minden egyes ágazat esetében.
