Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Új uniós szintű kommunikációs rendszer létrehozására tett javaslatot az Európai Bizottság. Az új rendszer biztonságos és ellenálló kommunikációs csatornákat biztosítana egyebek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentősök és a polgári védelem számára válsághelyzetekben. Magnus Brunner belügyi biztos szerint az európai vállalatok által kiépített új rendszer zökkenőmentes és stabil, valós idejű, határon átnyúló kommunikációt tesz majd lehetővé az összes sürgősségi szolgálat között még akkor is, ha a földi kommunikációs rendszerek nem állnak rendelkezésre.
Ha Oroszország megtámadná valamelyik balti államot, Csehország aktívan reagálna, és két dandárt küldene segítségül - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő egy interjúban. Babis azután nyilatkozott erről, hogy rövid megbeszélést folytatott Petr Pavel elnökkel. A kormányfő azt mondta, hogy a találkozón a nemzetbiztonsági tanács következő, október 20-án tartandó ülésének napirendjét vitatták meg.
Befejeződött az amerikai csapatok kivonása Irakból - jelentette be szerdán a Pentagon. Az utolsó koalíciós erők távozása az erbíli légitámaszpontról a katonai misszió sikeres lezárását jelenti - olvasható a minisztérium közleményében. A további biztonsági fenyegetések megoldása mostantól az iraki biztonsági erők felelőssége, noha Washington továbbra is támogatást nyújt a hírszerzés és célzott képzés terén.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Brüsszel óvatosságra inti az uniós tagállamokat az energiaárak emelkedése miatt bevezetett támogatások kapcsán. Az Európai Bizottság szerint az iráni háború okozta…
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke feleségével együtt két napig tartózkodik a magyar fővárosban. A látogatás egyik legfontosabb nyilvános eseménye a…
Hideg időre, szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A szakemberek szerint kedd délelőttől…
Újraindult a Petromidia, az ország legnagyobb olajfinomítója, miután azt a tulajdonos korábban, a Rompetrol karbantartás miatt leállította – jelentette be tegnap…
Mai adásunk első felében az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek – Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József…
Mai húsvétvasárnapi egyházi műsorunkban Hajlák Attila István bordosi és székelyvéckei római katolikus plébános elmélkedését hallják. Áldott húsvéti ünnepet kívánunk minden…
Irán hajlandó a tűzszünetre, ha leállnak a perzsa állam elleni támadások – jelentette be kedd éjszakáról szerdára virradóra Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki a Pakisztánnal folytatott egyeztetések után nyilatkozott. Egyben hozzátette: „Teherán két héten át biztosítja a biztonságos átkelést a Hormuzi-szoroson”.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon megerősítette: megállapodás született a feltételes tűzszünetről. Az elnök hangsúlyozta, hogy azért egyezett bele a feltételes tűzszünetbe, mert a katonai célokat már túlteljesítették, és mert jelentősen előreléptek a tartós közel-keleti békéről szóló megállapodás kidolgozása felé. Az alku nem sokkal az előtt született, hogy lejárt volna a Hormuzi-szoros megnyitására adott amerikai ultimátum. Donald Trump azzal fenyegette meg Iránt, hogy az USA elpusztítja Irán összes hídját és erőművét, sőt „egy egész civilizáció pusztul el”, ha Teherán nem enged – tette hozzá az amerikai elnök.
Iráni közlések szerint a további tárgyalásokat Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban tartják majd, a részletek kidolgozására legfeljebb 15 nap lesz. Az iráni kormánypárti médiumok Teherán győzelmeként értékelik a feltételes tűzszünetet, amely szerintük azt jelenti, hogy az iráni állam túlélte a konfliktust.
Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök – aki Irán mellett tárgyalt az USA képviselőivel is – arról számolt be, hogy a tűzszünet azonnali hatállyal lépett életbe. Ennek ellenére Izraelből és az Öböl-menti államokból olyan hírek érkeztek, amelyek szerint Irán még nem szüntette be a légicsapásokat. A CNN szerint még Izrael sem hagyott fel a támadásokkal. A forrás szerint Izraelnek fenntartásai vannak, de csatlakozik a fegyvernyugváshoz, annek ellenére, hogy még mindig vannak célpontjai a listáján, és további célokat szeretne elérni az Irán elleni katonai akciókkal.
A tűzszünetre vonatkozó bejelentést követően csökkenni kezdett az olajár, néhány perc alatt több mint tíz százalékot zuhant a Brent árfolyama.
A február 28-án kezdődött háború megrázta a globális piacokat, és az olajárak meredek emelkedéséhez vezetett.
Az Irán elleni amerikai és izraeli támadások, valamint az Izrael által Libanonban végrehajtott csapások eddig több ezer ember halálát okozták, és további milliók kényszerültek elhagyni otthonukat.
Brüsszel óvatosságra inti az uniós tagállamokat az energiaárak emelkedése miatt bevezetett támogatások kapcsán.
Az Európai Bizottság szerint az iráni háború okozta gazdasági sokk könnyen fiskális válsággá alakulhat, ha a kormányok túlzott mértékben avatkoznak be az üzemanyagárak csökkentésébe. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: az energiatámogatásokat és adócsökkentéseket ideiglenesen és célzottan kell alkalmazni, elkerülve a 2022-es energiaválsághoz hasonló inflációs nyomást. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a jelenlegi helyzet komoly inflációs kockázatot hordoz, míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett: a túl széles körű intézkedések tovább növelhetik az árakat.
Több EU-s ország – köztük Írország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg más államok az uniós állami támogatási szabályok enyhítését sürgetik a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
Németországban vasárnap a dízel átlagára literenként 2 euró 44 centre, mintegy 12 lejre emelkedett, ami másfél centes növekedést jelent az előző naphoz képest. Tegnap a gázolaj literenként 6,6 tized centtel, 2 euró 48 centre drágult. Az E10-es benzin ugyanekkora mértékben drágult, így elérte a 2 euró 23 centet, ami nagyjából 11 lejnek felel meg literenként. A drágulásra reagálva a német kormány a múlt héten olyan törvényt fogadott el, amely szerint a benzinkutak naponta csak egyszer, délben emelhetik árakat. Az intézkedéssel az áringadozások mérséklését és az átláthatóság növelését kívánják elérni.
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke feleségével együtt két napig tartózkodik a magyar fővárosban. A látogatás egyik legfontosabb nyilvános eseménye a Karmelita kolostor falai között tartott közös sajtótájékoztató, amely adásunk előtt nem sokkal kezdődött.
Az esemény a korábbi magas szintű amerikai–magyar találkozók mintáját követi: a két politikus rövid beszédet tart, majd kérdésekre is válaszolnak. A nap második felében egy nagyszabású, nyilvános rendezvényre kerül sor a MTK Sportpark területén. Az eseményt a magyar–amerikai barátság napja alkalmából szervezik meg, és itt J. D. Vance, illetve Orbán Viktor is beszédet mond. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásának megfelelően az amerikai alelnök látogatása miatt április 6. és 8. között megváltozik a forgalmi rend Budapesten. A Budapest Airport a Facebook-oldalán arra hívta fel az utasok figyelmét, hogy a delegációk mozgása miatt április 7-én, kedden, valamint április 8-án, szerdán a repülőtér környékén időszakos forgalomkorlátozások lépnek érvénybe.
Hideg időre, szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A szakemberek szerint kedd délelőttől péntek délelőtt 10 óráig az ország régióinak nagy részében megerősödik a szél, a légmozgások sebessége elérheti a 45-60 kilométert óránként, a hegyvidéken meghaladhatja a 80-90 kilométert óránként.Kedd éjszakától kezdődően csapadékra lehet számítani főként az ország középső, keleti és délkeleti részében, a hegyekben havazni fog, és a Déli- és Keleti-Kárpátok magasan fekvő területein új hóréteg rakódhat le. Helyenként hóviharra is számítani lehet.A péntek reggelig leeső csapadék mennyisége elérheti helyenként a 10-20 litert négyzetméterenként.A meteorológusok szerint ugyanakkor fokozott lehűlés várható a hét végéig, az ebben a időszakban megszokottnál hűvösebb lesz országszerte.
Mától egyes benzinkutaknál literenként 10 lej alá csökkent a gázolaj ára, miután hatályba lépett a jövedéki adó 30 banis csökkentése, ami áfával együtt 36 banis mérséklést jelent literenként.
Az intézkedést a kormány sürgősségi rendelettel vezette be azért, hogy fékezze az üzemanyagárak emelkedését. A csökkentés ideiglenes, és június 30-ig marad érvényes.
Romániának jelenleg nincsenek üzemanyag-ellátási problémái, az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalatok pedig a nemzetközi piachoz igazodó árakon vásárolnak - jelentette ki tegnap Nicușor Dan államelnök. Tegnap az államfő Ilie Bolojan miniszterelnökkel, Bogdan Ivan energiaügyi miniszterrel, Ciprian Șerban közlekedési miniszterrel, valamint az OMV Petrom és a Rompetrol olajipari vállalat képviselőivel tárgyalt az ország kőolaj- és üzemanyag-ellátásáról.
A globális kontextus dinamikusan változó jellegére való tekintettel az államfő, a miniszterelnök, illetve a magánszektort képviselő partnerek megállapodtak egy kommunikációs mechanizmusról. Ez lehetővé teszi a helyzet szoros nyomon követését és szükség esetén a megfelelő intézkedések gyors meghozatalát, a stabilitásra és az elővigyázatosságra helyezve a hangsúlyt – közölte az elnöki hivatal.
A május 8-dikáig kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évente 6 és fél, 7 illetve 7 és fél százalékot kamatoznak. Az államkötvények névértéke 1 lej, a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott feltételek szerint kifizetett éves kamat adómentes. A Tezaur program keretében kibocsátott állampapírok átruházhatók és lejárat előtt visszaválthatók.
Újraindult a Petromidia, az ország legnagyobb olajfinomítója, miután azt a tulajdonos korábban, a Rompetrol karbantartás miatt leállította – jelentette be tegnap Bogdan Ivan.
Az energiaügyi miniszter szerint rekordidő alatt végezték el a karbantartási munkálatokat. A tárcavezető elmondta, hogy a Petromidia fedezi a belföldi benzin- és gázolajfogyasztás mintegy 27 százalékát. Tavaly mintegy 5,9 tized millió tonna kőolajat finomíttak, amiből csaknem 5,4 tized millió tonna nyersolaj volt, és nagyjából 5,8 tized millió tonna készterméket állítottak elő. A rendelkezésre álló mennyiségeket elsősorban a saját töltőállomás-hálózatok felé irányítják, hogy biztosítsák a folyamatos üzemanyag-ellátást. Ugyanakkor, ahol egyedi, kritikus helyzetek merülnek fel, megvan a kapacitás a szükséges mennyiségek gyors mozgósítására és a kereslet fedezésére – közölte Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
2026 márciusában a világ arra ébredt, hogy az olaj még mindig a modern gazdaságok egyik legkritikusabb erőforrása, miközben a kínálatot és rajta keresztül az árakat meghatározza egyetlen, sérülékeny tengeri szoros elzáródása. Ebben a helyzetben különösen izgalmas kérdés, hogy létezik-e valós alternatíva az olajfüggőség csökkentésére, méghozzá nem elméletben, hanem a gyakorlatban. Ráadásul olyan átalakulás révén, ahol az olajigény csökkenése a növekedés fenntartása mellett is lehetséges – írja a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Szunomár Ágnes a Másfélfok.hun közölt elemzésében.
A Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint Kína esete egyre inkább azt mutatja, hogy a fejlődés az olajigény növekedése nélkül nem pusztán elméleti lehetőség. A legfrissebb elemzések szerint Kínában a közlekedési célú olajkereslet növekedése megtorpant, sőt bizonyos szegmensekben már csökken. S mindez úgy történik, hogy a kínai gazdaság közben tovább bővül, a kínai autópiac pedig továbbra is az egyik legnagyobb a világon.
Mi a kínai zöld fordulat titka? És vajon replikálható-e másutt a kínai modell? Ezekről beszélgettünk Szunomár Ágnessel.
Mai adásunk első felében az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek - Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek, Kolumbán Vilmos József református, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök - húsvéti üzenetét sugározzuk.
Székelyföld több településén ma is hagyomány a Szent Sír őrzése nagypénteken és nagyszombaton - hogy pontosan miről is van szó, arról Bíró István összeállításában hallhatnak, amely Csíkszentdomokoson készült 2025-ben.
Kolozsvár művelődési élete újabb helyszínnel gyarapodott: március 30-án megnyitották a kalandos életű Sass Flóráról elnevezett szalont. A szalon névadója, Sass Flóra (Florence Baker), híres magyar származású Afrika-kutató, aki Kolozsváron született. A Ludwig Roth utcában található ingatlanban korábban a Szőcs család élt – a szalon megnyitóján Szilágyi Enikő művésznő Szőcs Géza által összeállított verses-zenés műsorát adta elő - ezt követően beszélgetett Szebeni Zsuzsával, a szalon egyik megálmodójával László Tibor, a Kolozsvári Rádió riportere.
A műsor második felében Méra - Cifra lelkek forrásvize című produkcióról kérdezi Varga László Zoltánt, a Cifra együttes vezetőjét Rácz Éva. A kalotaszegi Méra község népzenéjét és néptáncait bemutató látványos előadásra 2026. április 7-én, 19:00 órakor kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában.
Irán hajlandó a tűzszünetre, ha leállnak a perzsa állam elleni támadások – jelentette be kedd éjszakáról szerdára virradóra Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki a Pakisztánnal folytatott egyeztetések után nyilatkozott. Egyben hozzátette: „Teherán két héten át biztosítja a biztonságos átkelést a Hormuzi-szoroson”.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon megerősítette: megállapodás született a feltételes tűzszünetről. Az elnök hangsúlyozta, hogy azért egyezett bele a feltételes tűzszünetbe, mert a katonai célokat már túlteljesítették, és mert jelentősen előreléptek a tartós közel-keleti békéről szóló megállapodás kidolgozása felé. Az alku nem sokkal az előtt született, hogy lejárt volna a Hormuzi-szoros megnyitására adott amerikai ultimátum. Donald Trump azzal fenyegette meg Iránt, hogy az USA elpusztítja Irán összes hídját és erőművét, sőt „egy egész civilizáció pusztul el”, ha Teherán nem enged – tette hozzá az amerikai elnök.
Iráni közlések szerint a további tárgyalásokat Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban tartják majd, a részletek kidolgozására legfeljebb 15 nap lesz. Az iráni kormánypárti médiumok Teherán győzelmeként értékelik a feltételes tűzszünetet, amely szerintük azt jelenti, hogy az iráni állam túlélte a konfliktust.
Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök – aki Irán mellett tárgyalt az USA képviselőivel is – arról számolt be, hogy a tűzszünet azonnali hatállyal lépett életbe. Ennek ellenére Izraelből és az Öböl-menti államokból olyan hírek érkeztek, amelyek szerint Irán még nem szüntette be a légicsapásokat. A CNN szerint még Izrael sem hagyott fel a támadásokkal. A forrás szerint Izraelnek fenntartásai vannak, de csatlakozik a fegyvernyugváshoz, annek ellenére, hogy még mindig vannak célpontjai a listáján, és további célokat szeretne elérni az Irán elleni katonai akciókkal.
A tűzszünetre vonatkozó bejelentést követően csökkenni kezdett az olajár, néhány perc alatt több mint tíz százalékot zuhant a Brent árfolyama.
A február 28-án kezdődött háború megrázta a globális piacokat, és az olajárak meredek emelkedéséhez vezetett.
Az Irán elleni amerikai és izraeli támadások, valamint az Izrael által Libanonban végrehajtott csapások eddig több ezer ember halálát okozták, és további milliók kényszerültek elhagyni otthonukat.
