Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
Bár az elmúlt évekhez képest emelkedett az iskolai és egyetemi orvosi rendelőkben dolgozó általános orvosok, fogorvosok és asszisztensek száma, a létszám még mindig messze elmarad a tényleges szükségletektől – hívta fel a figyelmet Dr. Daniela Rajka, a Gyermek- és Ifjúsági Közösségek Orvosi Társaságának elnöke.
A szakember, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium Iskolaorvosi Albizottságának vezetője is, kifejtette: miközben mintegy 17 ezer oktatási intézmény működik az országban, országszerte összesen körülbelül 950 orvos, 300 fogorvos, illetve nagyjából 3000 egészségügyi asszisztens látja el a feladatokat az iskolai és fogászati rendelőkben.
Ráadásul a helyzet a jövőben aligha javul: az álláshelyeket befagyasztották, miközben a rendszerben dolgozók átlagéletkora meglehetősen magas. A következő 5-10 évben a személyzet több mint felének nyugdíjba kellene vonulnia.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Tíz munkatársának távozására szólította fel az orosz diplomáciai képviseletet a magyar kormány – jelentette be kedden a Facebookon Orbán Anita külügyminiszter.
Közlése szerint a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz képviselet 10 munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Felszólította az érintetteket, hogy hagyják el Magyarországot. A döntést az ország biztonságának és szuverenitásának védelmével indokolta.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Magyarország továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet, de csak a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett.
Közben Előrelépés türtént a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében. "Az elmúlt 48 órában háromszor egyeztettem az ungvári főkonzulunkkal, hiszen az ukrán oktatási tárca megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését" – számolt be a magyar külügyminiszter.
Orbán Anita emlékeztetett: május 20-án újraindultak a kisebbségi szakértői konzultációk, és azóta konkrét ukrán vállalások történtek. Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban rögzített kisebbségi jogokat törvényi erőre emeli.
Az első kézzelfogható eredmény már megszületett, hiszen az ukrán kormány július 15-i döntése alapján szeptember 1-jétől megőrzik a kis létszámú oktatási intézmények hálózatát, és továbbra is biztosítják állami finanszírozásukat.
Magyar kezdeményezésre az Európai Unió is rögzítette, hogy Ukrajnának a kisebbségi cselekvési tervét összhangba kell hoznia a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel. Most a végrehajtáson van a sor, ezen dolgozik mindkét oldal – mutatott rá a magyar diplomácia vezetője.
A romániaiak 78,2 százaléka szerint őket másodrangú polgároknak nézik az Európai Unióban – derül ki az INSCOP felméréséből. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy bizonyos európai országok gazdasági meggondolásból akadályozzák Románia csatlakozását a Schengeni övezethez, de 43,5 százalékuk úgy véli, hogy a csatlakozási kritériumok nem teljesítése miatt nem léphetett be Románia a határok nélküli közlekedést biztosító térségbe.
A Natura Stúdió egyórás különkiadásában előbb megemlékezünk Szent András apostolról, majd Bernád Ilona néprajzos szakírót faggatjuk legfrissebb kötetéről. November utolsó…
Állóháború alakult ki az ukrajnai frontvonalak legnagyobb részén – állapítja meg a háború 24. napjának végén az amerikai Institute for the Study of War kutatóintézet.
„Románia Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomkövető rendszerével rendelkezik, ezt bizonyítja a SUMAL 2.0 egy éves működése” – értékelte Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Lucian Bode belügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az oltáskampány hatékonysága csak a járvány negyedik hullámában mutatkozik majd meg, amely nem lesz olyan súlyos Romániában – jelentette ki Răzvan Cherecheş közegészségügyi szakértő.
Adásunkban Bartha Katalin Ágnessel, a Polis kiadónál megjelent Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989). Beszélgetés a Kriterion munkatársaival című…
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap este ultimátumot adott az ukrán kormánynak, hogy hétfő hajnalig adják fel Mariupolt, a város védőit pedig felszólították, hogy tegyék le a fegyvert.
Félbeszakadt a magas villamosenergia- és gázárak miatt beterjesztett egyszerű indítvány vitája a képviselőházban, miután a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, George Simion bekiabálásokkal zavarta meg az energiaügyi miniszter beszédét, majd odament hozzá, nyakon ragadta, és közvetlen közelről az arcába kiáltozott.
A román Légierő C-27 J Spartan repülőgépe ma reggel Luxemburgba ment, hogy mintegy 1,5 tonna egészségvédelmi felszerelésekből álló nemzetközi humanitárius…
Heti háromról egy tanórára csökkentik szeptembertől Lengyelországban a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását, az így megtakarított költségvetési eszközöket Varsó a németországi lengyel kisebbség nyelvoktatására szánja – közölte hétfőn a lengyel oktatásügyi tárca.
A vasúti személyszállítás enyhén javult az Európai Unióban 2020 harmadik negyedévében, de tovább csökkent 2019 hasonló időszakához mérten. Romániában a csökkenés az egyik legkisebb volt európai viszonylatban – közölte az Európai Statisztikai Hivatal.
A romániaiak 78,2 százaléka szerint őket másodrangú polgároknak nézik az Európai Unióban - derül ki az INSCOP felméréséből. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy bizonyos európai országok gazdasági meggondolásból akadályozzák Románia csatlakozását a Schengeni övezethez, de 43,5 százalékuk úgy véli, hogy a csatlakozási kritériumok nem teljesítése miatt nem léphetett be Románia a határok nélküli közlekedést biztosító térségbe.
A felmérés szerint a romániaiak 55,9 százaléka a külföldi cégeket tartja legfőbb felelősnek az országban tapasztalható szennyezésért. Az illegális erdőkivágások tekintetében az alanyok 47,3 százaléka a külföldi cégeket, 45,8 százaléka pedig a román cégeket és az embereket okolja ezért. A közvéleménykutatás szerint az emberek 58,2 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a romániai autópálya építést külföldi hatalmak akadályozzák az ország fejlődésének hátráltatása érdekében. A megkérdezettek 43,2 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától és 87,2 százalékuk úgy véli, hogy Romániának védenie kell a területén élő etnikai kisebbségek jogait, míg 11 százalékuk nem értett egyet ezzel. A felmérést az INSCOP Research végezte március 1-12 között telefonos interjúkkal 1100 alany bevonásával. A hibaküszöb plusz/mínusz 2,95 százalék, a bizalmi index pedig 95 százalék.
A Natura Stúdió egyórás különkiadásában előbb megemlékezünk Szent András apostolról, majd Bernád Ilona néprajzos szakírót faggatjuk legfrissebb kötetéről.
Szent András a magyar Szent Koronán (fénykép: wikipedia.org)
November utolsó napja, Szent András apostol ünnepe, 2012 óta hivatalos munkaszüneti nap Romániában, ahol az ortodox egyház a kereszténység felvételét ünnepli.
Bernád Ilona (fénykép: Seiner K. Photo)
A makfalvi származású Bernád Ilona szülésznő, népi természetgyógyász, néprajzos szakíró több mint 20 évig gyűjtötte a Kárpát-medencében és Moldvában a néphagyományunkban fellelhető generációról generációra hordozott tudást. Mindegyik könyve válasz valamire. Mai adásunkban annak járunk utána, hogy legfrissebb kötete, a Nő örökkévaló pillanat – Amit a néphagyomány ad nekünk című műve, mire válaszol.
Állóháború alakult ki az ukrajnai frontvonalak legnagyobb részén – állapítja meg a háború 24. napjának végén az amerikai Institute for the Study of War kutatóintézet.
Az elemzés emlékeztet: az orosz kampány célja az volt, hogy légi és gépesített hadműveleteket hajtsanak végre Kijev, Harkov, Odessza és más ukrán nagyvárosok elfoglalására, és kormányváltást kényszerítsenek ki Ukrajnában.
Az ukránok azonban sikeresen feltartóztatták az orosz erőket, amelyek továbbra is korlátozott előrehaladást érnek el a hadszíntér egyes részein. Az intézet „nagyon valószínűtlennek” tartja, hogy az orosz támadás eredeti célja még elérhető. Úgy vélik, a katonai doktrína szerint a helyes orosz válasz az lenne, hogy befejezik a kampányt, elfogadnak egy esetleg hosszabb műveleti szünetet, és erőforrásokat gyűjtenek az új hadjáratot. Az orosz hadsereg ehelyett továbbra is kisebb erősítésekkel próbálja „életben tartani” ezt a kampányt, és valószínűleg erőfeszítése kudarcot fog vallani – értékeli az amerikai kutatóintézet.
Az elemzés szerint az orosz invázió kudarcában óriási szerepe volt Mariupol elhúzódó ostromának, amely komolyan meggyengítette az orosz erőket a kelet-nyugati tengelyen. Ha a város el is esik végül, aligha szabadul fel elegendő orosz harci erő ahhoz, hogy drámai módon megváltoztassa a hadjárat kimenetelét.
Hasonló véleményen van Michael Kofman, az amerikai haditengerészet elemzőközpontjának Oroszország-szakértője is, aki szerint - miután nem sikerült egyetlen nagyvárost sem elfoglalni - átfogó győzelem helyett Vlagyimir Putyin egyetlen jól kommunikálható részsikert akar elérni, és ez a szakadár „népköztársaságok” területi megerősítése lehet.
„Románia Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb faanyag-nyomkövető rendszerével rendelkezik, ezt bizonyítja a SUMAL 2.0 egy éves működése” – értékelte Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Lucian Bode belügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A tavaly január végén beüzemelt új rendszer egyik legfontosabb célja az illegális erdőirtás és falopás visszaszorítása volt, amelyet az átláthatóság növelésével el is ért – mutatott rá a tárcavezető.
Tánczos kitért az első néhány hónap nehézségeire is, de hangsúlyozta, hogy mostanra az erdőgazdálkodás digitalizálásával sikerült elérni, hogy valós időben lehet nyomon követni a fa útját a kitermeléstől a szállításon át a raktározásig.
Csökkent a bürokráciát a korábban kötelező papíralapú jelentések kiiktatásával, ami megkönnyíti az erdészek munkáját is. „A rendszer hatékonyságát mutatja az is, hogy egy év alatt több mint 70 ezer regisztrált felhasználója van” – mondta a környezetvédelmi miniszter.
Az oltáskampány hatékonysága csak a járvány negyedik hullámában mutatkozik majd meg, amely nem lesz olyan súlyos Romániában - jelentette ki Răzvan Cherecheş közegészségügyi szakértő.
Véleménye szerint a járvány negyedik hulláma az év vége felé érkezik az országba, de már nem hoz olyan nyomást a kórházak intenzív osztályaira, mint a jelenlegi. Az idő felmelegedése után mintegy másfél hónappal kezd majd meglátszani a járvány enyhülése az intenzív osztályokon - mondta az egészségügyi miniszter korábbi tiszteletbeli tanácsosa a Digi 24 hírtelevízióban. Úgy vélte, hogy Romániában az év végén vagy a jövő év elején hagyhatjuk el a szájmaszk viselését. Az átoltási arány 70 százalékra emelkedése után térhetünk vissza a járvány előtti normális élethez - jelentette ki Răzvan Cherecheş közegészségügyi szakértő a Mediafax hírügynökség szerint.
Adásunkban Bartha Katalin Ágnessel, a Polis kiadónál megjelent Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989). Beszélgetés a Kriterion munkatársaival című kötet szerzőjével beszélget Szuszámi Zsuzsa. Adásunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat novemberi lapszámait ismerteti.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap este ultimátumot adott az ukrán kormánynak, hogy hétfő hajnalig adják fel Mariupolt, a város védőit pedig felszólították, hogy tegyék le a fegyvert.
Mihail Mizincsev orosz vezérezredes vasárnap fenyegette meg az ukrán katonai vezetést, hogy ha nem adják meg magukat, ők lesznek felelősek a teljes humanitárius katasztrófáért.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanakkor hétfő hajnalban kijelentette, hogy nem lehet szó a megadásról.
"Ahelyett, hogy 8 oldalas levelekre pazarolná az időt, nyisson meg egy humanitárius folyosót" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hétfő hajnali beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy körülbelül 400 civil keresett menedéket abban a mariupoli művészeti iskolában, amelyet orosz bombatámadás ért vasárnap.
"A romok alatt vannak, és nem tudjuk, hányan maradtak életben" - fogalmazott az ukrán elnök.
Az orosz erők korábban is bombáztak óvóhelyként szolgáló épületet. Múlt héten rakétatámadás érte a mariupoli színházat, amelyben több száz civil tartózkodott. Az épület előtti és mögötti térre napokkal a légicsapás előtt felfestették, hogy „Gyerekek”.
Félbeszakadt a magas villamosenergia- és gázárak miatt beterjesztett egyszerű indítvány vitája a képviselőházban, miután a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, George Simion bekiabálásokkal zavarta meg az energiaügyi miniszter beszédét, majd odament hozzá, nyakon ragadta, és közvetlen közelről az arcába kiáltozott.
Az incidens miatt az ülésvezető berekesztette a vitát. Mint mondta, az elmúlt harminc évben először ért fizikai agresszió szónokot a parlamentben.
A vita később folytatódott, de csak az AUR és az indítványt beterjesztő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) honatyái jelenlétében, a kormányon levő Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója a minisztert ért agresszió elleni tiltakozásként kivonult. Az egyszerű indítványról holnap szavaznak.
A román Légierő C-27 J Spartan repülőgépe ma reggel Luxemburgba ment, hogy mintegy 1,5 tonna egészségvédelmi felszerelésekből álló nemzetközi humanitárius segélyt szállítson Moldova Köztársaságba - közölte a Védelmi Minisztérium.
Heti háromról egy tanórára csökkentik szeptembertől Lengyelországban a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását, az így megtakarított költségvetési eszközöket Varsó a németországi lengyel kisebbség nyelvoktatására szánja - közölte hétfőn a lengyel oktatásügyi tárca.
A minisztérium közleménye szerint Varsó aránytalannak találja azt, ahogyan a kisebbségi anyanyelvi oktatás terén a német és a lengyel fél megvalósítja az 1991-es alapszerződés oktatásra vonatkozó előírásait.
Kiemelik, hogy a lengyel családokból származó diákok csak egyes német tartományokban részesülhetnek a helyi hatóságok által támogatott anyanyelvi oktatásban.
Németországban jelenleg mintegy 1,5-2 millió főt számláló lengyel közösség él, amely hivatalosan nem élvezi a kisebbség státuszát.
A vasúti személyszállítás enyhén javult az Európai Unióban 2020 harmadik negyedévében, de tovább csökkent 2019 hasonló időszakához mérten. Romániában a csökkenés az egyik legkisebb volt európai viszonylatban - közölte az Európai Statisztikai Hivatal.
2020 harmadik negyedévében Romániában mintegy 13,5 millió személy utazott vasúton, majdnem 4 millióval kevesebb, mint 2019 ugyanezen időszakában, ami 22 százalékos csökkenést jelent. A vasúton szállított utasok arányának hanyatlása Litvániában, Észtországban és Csehországban 21, Magyarországon 19, Bulgáriában 18 és Hollandiában 0,2 százalékkal csökkent 2020 harmadik negyedévében. Az említett időszakban a legnagyobb zuhanás Írországban volt 73 százalékos, majd Olaszország következik 48, Spanyolország 44 és Svédország 42 százalékkal. Abszolút értékben Németország vezet a szállított utasok szempontjából 400 millió személlyel 2020 harmadik negyedévében, még akkor is, ha ez 34 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A romániaiak 78,2 százaléka szerint őket másodrangú polgároknak nézik az Európai Unióban - derül ki az INSCOP felméréséből. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy bizonyos európai országok gazdasági meggondolásból akadályozzák Románia csatlakozását a Schengeni övezethez, de 43,5 százalékuk úgy véli, hogy a csatlakozási kritériumok nem teljesítése miatt nem léphetett be Románia a határok nélküli közlekedést biztosító térségbe.
A felmérés szerint a romániaiak 55,9 százaléka a külföldi cégeket tartja legfőbb felelősnek az országban tapasztalható szennyezésért. Az illegális erdőkivágások tekintetében az alanyok 47,3 százaléka a külföldi cégeket, 45,8 százaléka pedig a román cégeket és az embereket okolja ezért. A közvéleménykutatás szerint az emberek 58,2 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a romániai autópálya építést külföldi hatalmak akadályozzák az ország fejlődésének hátráltatása érdekében. A megkérdezettek 43,2 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarország el akarja szakítani Erdélyt Romániától és 87,2 százalékuk úgy véli, hogy Romániának védenie kell a területén élő etnikai kisebbségek jogait, míg 11 százalékuk nem értett egyet ezzel. A felmérést az INSCOP Research végezte március 1-12 között telefonos interjúkkal 1100 alany bevonásával. A hibaküszöb plusz/mínusz 2,95 százalék, a bizalmi index pedig 95 százalék.