A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Adásunkban a marosvásárhelyi Lector kiadó és a Berndáy György Közművelődési Alapítvány gondozásában megjelent Szemben ülünk, beszélgetünk című interjúkötetről beszélget Szuszámi…
A legutóbbi jelentés óta 237 koronavírus-fertőzött páciens vesztette életét Romániában. Ez új rekordnak számít. Eddig a legtöbb, 213 páciens tavaly december 8-án hunyt el. Az áldozatok többsége idős, és egyéb betegségekben is szenvedett.
Csíkszeredában kedd reggel 8 órakor lezárták a vasúti felüljárót. Az újjáépítés várhatóan a jövő évre is átnyúlik, és érinti az áthaladó forgalmat is. A részleteket Bíró István mondja el.
Mintegy 13 millió (74 év alatti) felnőtt használta már életében az internetet, de több mint tízmillió nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel – mutatott rá a digitális kirekesztettségről szóló elemzésében az economedia.ro gazdasági portál.
Gyulafehérváron találkoznak május 21-én, a Magyar Református Egység Napja alkalmából a Kárpát-medence református püspökei, esperesei, egyházkerületi és egyházmegyei gondnokai – jelentette be keddi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában fogadja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, de szakértők szerint csekély esély van az előrelépésre az ukrajnai konfliktus megoldásában.
A Fidesz európa tanácsi delegációja csatlakozott a konzervatív frakcióhoz – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt. Az magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a csatlakozás fontos lépést jelent az európai jobboldalon belüli együttműködés kialakításának irányába az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén belül.
A Mozaik egyórás különkiadásával jelentkezünk, amelyben hallgatóink kérésére, megismételjük a Zsigmond Aranka képzőművésszel és Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar…
Több robbanás rázta meg a tegnap esti és a ma reggeli órákban a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot. A hírek szerint személyi sérülés nem történt, viszont aknatalálat érte a tiraszpoli belbiztonsági minisztériumot, illetve megsemmisült két rádióantenna, amely a helyi sajtó szerint főként Oroszországba sugárzott adást.
A közíró számára állandó feszültséget jelent, hogy valamit akkor is meg kell írni, ha senki nem ért egyet vele, mert az a véleménye – vallja a Bukaresti Rádió mai adásának vendége.
Demény Péter költő, író, műfordító, publicista, egyetemi oktató, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának a szerkesztője, augusztus óta Bukarestben él, ahol a januárban induló Matca című román nyelvű kulturális folyóirat főszerkesztője.
A nemzedéke egyik legsokoldalúbb képviselőjeként számon tartott Demény Péter rendszeresen publikál románul is: cikkeket, blogokat, illetve három könyvét is ezen a nyelven írta.
A két kultúra közötti közvetítőként is foglalkoztatja a nyilvánosság(ok) működése, és lesújtónak tartja az értelmiségi körökben is egyre gyakrabban megnyilvánuló egysíkúságot és humorérzék-deficitet.
Adásunkban a marosvásárhelyi Lector kiadó és a Berndáy György Közművelődési Alapítvány gondozásában megjelent Szemben ülünk, beszélgetünk című interjúkötetről beszélget Szuszámi Zsuzsa a szerzővel, Nagy Miklós Kund újságíróval. Ezt követően Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon, Kemenes Henriette az Újvárad folyóirat áprilisi lapszámát ismerteti.
A legutóbbi jelentés óta 237 koronavírus-fertőzött páciens vesztette életét Romániában. Ez új rekordnak számít. Eddig a legtöbb, 213 páciens tavaly december 8-án hunyt el. Az áldozatok többsége idős, és egyéb betegségekben is szenvedett.
A kórházakban 12 113 Covid-19 beteget ápolnak, közülük 1432 intenzív terápiára szorul.
Az elmúlt 24 órában 23 388 PCR- és 12 358 gyorsteszt eredményét dolgozták fel.
Január elsejéig országszerte enyhül az idő, majd fokozatosan csökkenni fog a hőmérséklet; csapadékra december 27-e és 31-e között, majd január 4-e után lehet számítani - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) következő két hétre szóló előrejelzéséből. Erdélyben és Máramarosban a hét elején lehűl az idő, a nappali csúcsértékek 3 Celsius-fok körül alakulnak, éjszaka mínusz 3, mínusz 5 fokig is csökkenhet a hőmérséklet. Ezután január 1-jéig enyhülés várható, a nappali csúcsértékek átlaga eléri a 9-10 fokot. 2023 január 1-je utánismét lehűlés veszi kezdetét és elszórtan esőre, havasesőre is számítani lehet Erdélyben, illetve Máramarosban.
Csíkszeredában kedd reggel 8 órakor lezárták a vasúti felüljárót. Az újjáépítés várhatóan a jövő évre is átnyúlik, és érinti az áthaladó forgalmat is. A részleteket Bíró István mondja el.
Mintegy 13 millió (74 év alatti) felnőtt használta már életében az internetet, de több mint tízmillió nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel – mutatott rá a digitális kirekesztettségről szóló elemzésében az economedia.ro gazdasági portál.
Bár a statisztikai intézet 2021-es adatai szerint a települések 96 százalékában van vezetékes internetszolgáltatás, és a háztartások 80,8 százalékában van internet – amivel Románia a tizedik helyen áll az európai uniós rangsorban –, az ország mégis sereghajtó a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI-mutató tekintetében. Ez főleg a digitális készségek alacsony szintjének tudható be – amiben Románia utolsó előtti –, illetve a digitális közszolgáltatások fejletlenségének tulajdonítható – ez utóbbi mutatót tekintve Románia az utolsó helyen áll az EU-ban.
A lap az európai uniós összehasonlításokban szereplő 16-74 éves korosztály internethasználatát részletezve egy sor statisztikai adattal példázza, miben nyilvánul meg Romániában a digitális kirekesztettség.
Az internetfelhasználók kevesebb mint 17 százaléka használta a világhálót a hatóságokkal vagy közszolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézésre. Alig 18,5 százalékuk használja az internetes banki szolgáltatásokat, 35,5 százalékuk veszi igénybe az internetet álláskeresésre, és kevesebb mint 39 százalékuk használja a világhálót arra, hogy termékekről vagy szolgáltatásokról tájékozódjon, vagy a gyanús információk valóságtartalmát ellenőrizze.
A felhasználók 50,7 százaléka használja kapcsolattartásra az elektronikus levelezést, 76,3 százalékuk pedig használta már hang- vagy videóhívás lebonyolítására az internetet.
Az utóbbi időben folyamatosan erősödő online kereskedelem a 2020-as 58,2 százalékos csúcs után tavaly valamelyest visszaesett: 2021-ben a romániai internetezők 57,3 százaléka rendelt illetve vásárolt árut és szolgáltatásokat a világhálón. Az interneten vásárlók 68,6 százaléka a 16-34 éves korosztályhoz tartozott, a nyugdíjas internethasználók 71,4 százaléka sosem vásárolt ezen a módon.
A december 19-25. közötti héten 2320 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központjának kedden közzétett adataiból.
1971 személy a Pfizernek az omikron új vírustörzséhez igazított szérumával oltatta be magát. Ezt a típusú vakcinát november 28-a óta lehet kérni Romániában.A beadott oltások száma Romániában a mai adatok szerint: 16.903.644. Az oltási kampány kezdetétől 8.129.452 személyt teljeskörűen beoltottak, 2.630.216-an a harmadik, 22.120-an a negyeik dózist is megkapták.Az oltáskampány kezdetétől összesen 20.077 esetben jegyeztek mellékhatást a koronavírus elleni vakcina beadása után, ezek közül 2243 lokális, 17.834 általános jellegű volt.
Gyulafehérváron találkoznak május 21-én, a Magyar Református Egység Napja alkalmából a Kárpát-medence református püspökei, esperesei, egyházkerületi és egyházmegyei gondnokai - jelentette be keddi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.
Kató Béla elmondta: 2009 óta ünneplik – általában május utolsó hétvégén – a Magyar Református Egység Napját. Az elmúlt két évben azonban a járvány miatt nem sikerült megszervezni a nagyszabású rendezvényt. Hozzátette: azért választották a gyulafehérvári helyszínt az ünneplésre, mert a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 400 éve itt alapított Collegium Academicumra is emlékezni kívánnak a rendezvény keretében. A kollégiumot később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette.
A rendezvénysorozat keretében a tíz Kárpát-medencei református püspök egy-egy dél-Erdélyben felújított református templomot szentel újra, Gyulafehérváron ülésezik a Generális Konvent, és az egykori kollégium közelében felavatják Bethlen Gábor egész alakos köztéri szobrát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában fogadja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, de szakértők szerint csekély esély van az előrelépésre az ukrajnai konfliktus megoldásában.
Putyin és Guterres találkozóján az egyik fontos kérdés várhatóan Mariupol városa lesz majd, ahol az orosz hadseregnek a két hete tartó ostrom ellenére sem sikerült elfoglalnia az Azovsztal vas- és acélművet.
Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az üzem területén és alagsorában tartózkodó ukrán védőket. Ukrajna arra kérte Guterrest, hogy gondoskodjon egy humanitárius folyosó kialakításáról az Azovsztal területén menedéket kereső civilek kimenekítésére.
Az ENSZ főtitkára várhatóan csütörtökön Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.
A Fidesz európa tanácsi delegációja csatlakozott a konzervatív frakcióhoz - tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt. Az magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a csatlakozás fontos lépést jelent az európai jobboldalon belüli együttműködés kialakításának irányába az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén belül.
Mint ismert, a Fidesz évekig tartó viszály után március 3-án kilépett az Európai Néppártból. A hétfői döntés alapján valószínűsíthető, hogy a Fidesz az uniós törvényhozásban is a konzervatív frakcióhoz csatlakozik.
A csoportot eredetileg a brit konzervatívok alapították, de mára a lengyel kormánypárt adja a legnagyobb nemzeti delegációt. A Jog és Igazságosság Párt (PiS) 24 képviselője mellett, 12 törvényhozóval a Fidesz lehetne a második erő a frakcióban, amelynek tagjai továbbá olasz és spanyol szélsőjobboldali pártok is.
A Mozaik egyórás különkiadásával jelentkezünk, amelyben hallgatóink kérésére, megismételjük a Zsigmond Aranka képzőművésszel és Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekesel, keramikussal készült beszélgetéseinket, majd a mai nap szentjéhez, János apostolhoz és evangélistához kötődő szokásokról hallhatnak. Adásunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat, Kemenes Henriette az Újvárad decemberi lapszámát ismerteti.
Több robbanás rázta meg a tegnap esti és a ma reggeli órákban a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot. A hírek szerint személyi sérülés nem történt, viszont aknatalálat érte a tiraszpoli belbiztonsági minisztériumot, illetve megsemmisült két rádióantenna, amely a helyi sajtó szerint főként Oroszországba sugárzott adást.
A Moldovai Köztársaság kormánya szerint valakik szándékosan feszültséget keltenek, amelyet aztán ürügyként használnának fel. Az incidens célja, “hogy megingassa a biztonsági helyzetet a transznisztriai régióban, amelyet nem ellenőriznek alkotmányos hatóságok” – írta a chişinăui kormány, egyúttal nyugalomra szólítva fel mindenkit.
Már meg is jelent az első hivatkozás a transznisztriai incidensre. Az Oroszország által önállóként elismert “Donyecki Népköztársaság” vezetője, Dmitrij Pusilin szerint az oroszoknak nem csak a szakadár állam teljes területét kell megszerezniük, hanem tovább kell folytatniuk a támadást egészen a Moszkvához hű Dnyeszter Menti Köztársaság felé, ahol “nemrég ismeretlen eredetű robbanások voltak”.
Maia Sandu moldovai elnöke összehívta az ország védelmi tanácsát a tiraszpoli incidens miatt.
A közíró számára állandó feszültséget jelent, hogy valamit akkor is meg kell írni, ha senki nem ért egyet vele, mert az a véleménye – vallja a Bukaresti Rádió mai adásának vendége.
Demény Péter költő, író, műfordító, publicista, egyetemi oktató, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának a szerkesztője, augusztus óta Bukarestben él, ahol a januárban induló Matca című román nyelvű kulturális folyóirat főszerkesztője.
A nemzedéke egyik legsokoldalúbb képviselőjeként számon tartott Demény Péter rendszeresen publikál románul is: cikkeket, blogokat, illetve három könyvét is ezen a nyelven írta.
A két kultúra közötti közvetítőként is foglalkoztatja a nyilvánosság(ok) működése, és lesújtónak tartja az értelmiségi körökben is egyre gyakrabban megnyilvánuló egysíkúságot és humorérzék-deficitet.
