A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Közel 2,9 millió iskolás és óvodás kezdte meg hétfőn a 2026-2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanévrend szerint. Az év 2027. június 18-ig tart és 36 tanítási hétből áll.
A nappali tagozatos tizenkettedikesek, valamint az esti és levelezős tizenharmadik évfolyam tanulói számára a tanév hossza 34 hét, és június 4-én fejeződik be. A nyolcadikosok tanéve 35 tanítási hetet foglal magában, és június 11-én zárul. A következő vakáció október 24-től november 1-ig tart. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás.
Tanárhiánnyal kezdődik az új tanév. Bár a tanári állásokra átlagosan négyen jelentkeztek egy helyre, bizonyos tantárgyaknál továbbra sincs elegendő pedagógus.
Mihai Dimian tanügyminiszter szerint főként fizikából, informatikából és a szakiskolák egyes tantárgyainál nehéz betölteni az állásokat. Ezekre a területekre kevesebb a megfelelő végzettségű jelentkező. A hiányt egyes iskolákban nyugdíjas tanárokkal, illetve más szakképzettségű pedagógusokkal próbálják pótolni. A minisztérium szerint a probléma a következő években tovább súlyosbodhat, ahogy egyre több idősebb tanár vonul nyugdíjba.
Két tanársegéd orvost helyeztek 30 napra előzetes letartóztatásba a konstancai Ovidius egyetem Orvosi karáról, akiket azzal gyanusítanak, hogy több mint 37 ezer eurót kaptak diákoktól, hogy átengedjék őket az anatómia vizsgákon.
Ugyanebben az ügyben két VI. éves diáklányt is bírósági felügyelet alá helyeztek. Az ügyészek rávilágítottak, hogy a gyakorlat folyamatos volt, a tarifák a kollokviumért kért 600 euró és a vizsgáért igényelt 2500 euró között változtak. A négy gyanúsított elismerte tettét. Az egyetemen, orvosi rendelőkben és lakásokban végzett 26 házkutatás során az ügyészek jelentős pénzösszegeket foglaltak le, amelyek eredetét nem tudták bizonyítani.
A legfrissebb hallgatottsági felmérés szerint a Román Rádió továbbra is az ország hallgatóinak első számú választása. A közszolgálati rádió országos piaci részesedése 23,3 százalék, míg a vidéki hallgatók körében 28,2 százalékos eredményt ért el, mindezt elsősorban a közszolgálati rádió főcsatornájának (Radio România Actualități, RRA), illetve a területi stúdióinak (Radio România Regional) köszönhetően. A RRA országos piaci részesedése 11,2 százalék, a területi stúdióké 7 százalék.
Összességében a Román Rádió megőrizte stabil, mintegy 20 százalékos részesedését a teljes rádióhallgatási időből a főbb földrajzi régiókban – országos szinten 23,3%-ot, városi környezetben 19,5%-ot, Bukarestben pedig 19,2%-ot –, miközben a rádiós piac teljes hallgatottsága folytatja az előző mérési időszakban megfigyelt csökkenő tendenciát, és jelentősen alacsonyabb értéket mutat, mint a 2025-ös év második mérési hullámában.
A felmérés adatai szerint a városi hallgatók első számú információforrása továbbra is a Román Rádió főcsatotnája (Radio România Actualități). A RRA az Europa FM-mel megosztva áll az első helyen a városi közönség körében.
A rádióhallgatói felmérés 2026. április 27. és augusztus 16. között zajlott a Mercury Research és az IRES közvéleménykutatása alapján, 10 247 fős mintán, ±1,1 százalékos hibahatárral. Az adatfelvétel a Day After Recall (DAR) módszerével, számítógéppel támogatott telefonos interjúk (CATI) segítségével történt.
Egymilliárd euróval támogatja a környezetvédelmi minisztérium a helyreállítási alapból a települések ivóvíz- és szennyvízhálózatának kiépítését és bővítését – közölte ma…
Nagy lendülettel folytatódik Ukrajnában az ország keleti részére fókuszáló orosz offenzíva. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít a Donbasz régió csaknem 500 kilométeres frontján, sőt Kijev állításai szerint ukrán erők ellentámadást indítottak a megszállók ellen, és visszafoglalták a Donyeck melletti Marinka városát.
A Szilágy Megyei Törvényszék tegnap kimondott elsőfokú ítéletében érvénytelenítette a zsibói Wesselényi-kastély eladási szerződését. A kastélyt az örökös Janicskó András…
Tavaly a munkaképes lakosság (15–64 év) foglalkoztatottsági aránya 61,9 százalék volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adatsorából.
Tovább nőtt Emmanuel Macron francia elnök előnye a szavazási szándékot vizsgáló felmérésekben, de miniszterelnöke szerint nem garantált Macron győzelme az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában, írja a Reuters. A centrista Macron és a szélsőjobboldali Le Pen azt a 22%-nyi szavazót próbálja megnyerni, akik az első fordulóban a szélsőbaloldali Jean Luc Melenchont támogatták.
Csaknem 80 ezren kapták meg a koronavírus elleni vakcinát a tegnapi nap folyamán, viszont a beoltották száma immár negyedik napja csupán a háromnegyedét teszi ki a 115 ezres oltási kapacitásnak.
Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos becslése szerint Románia 400 millió és 1 milliárd euró közötti uniós támogatást veszített el az évek folyamán az uniós kohéziós alapból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) az infrastrukturális beruházások kivitelezésében tapasztalt késések miatt.
Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A siker a nagyhatalmak közötti hidegháborús versengéssel hozható összefüggésbe.
A bukaresti ítélőtábla elrendelte a nyomozás újraindítását a csendőrségi vezetők ellen a 2018. augusztus 10-i bukaresti tüntetés feloszlatása ügyében.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) korábban a nyomozás vádemelés nélküli lezárásáról döntött, ám ezt megtámadta a tüntetés egyik résztvevője, Ioan Crăciuneanu, az ítélőtábla pedig helyt adott a panaszának.
A panaszosnak megsérült a lába, amikor felrobbant a közelében egy könnygázgránát a három évvel ezelőtti erőszakos tömegoszlatás során.
A négy belügyi vezető ellen a gyanú többek között hivatali visszaélés, hamisított okirat tudatos felhasználása, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítás és bűnpártolás.
Egymilliárd euróval támogatja a környezetvédelmi minisztérium a helyreállítási alapból a települések ivóvíz- és szennyvízhálózatának kiépítését és bővítését - közölte ma Tánczos Barna tárcavezető. A kisjövedelmű családok csatlakoztatását és a kistelepülések szennyvízkezelését támogató pályázatok után elindítanak egy harmadik kiírást is, amelyben a 2000 lakosnál nagyobb agglomerációk pályázhatnak a víz- és csatornahálózatok bővítésére.
A pályázat célzottan annak az 1219 településnek szól, amelyeket belefoglaltak az uniós irányelveknek való gyorsított megfelelési tervbe – nyilatkozta az RMDSZ politikusa. A kétezer lakosnál nagyobb települések víz- és csatornahálózatának bővítésére 600 millió eurót különített el a szaktárca a helyreállítási alapból. Ugyanakkor megteremtette annak a lehetőségét, hogy egy ennél 30 százalékkal nagyobb összegre, azaz 780 millió euróra kössenek finanszírozási szerződéseket, így biztosítva, hogy minden rendelkezésre álló támogatást felhasználnak.
Egy pályázat maximum 15 millió euró értékű lehet - közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Nagy lendülettel folytatódik Ukrajnában az ország keleti részére fókuszáló orosz offenzíva. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít a Donbasz régió csaknem 500 kilométeres frontján, sőt Kijev állításai szerint ukrán erők ellentámadást indítottak a megszállók ellen, és visszafoglalták a Donyeck melletti Marinka városát.
A brit védelmi minisztérium is megerősítette, hogy az ukránok a megszállók számos előrenyomulási kísérletét visszaverték, Oroszországot pedig továbbra is "logisztikai és technikai problémák" gyötrik.
Eközben a Biden-kormányzat várhatóan újabb, hatalmas katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, az invázió kezdete óta már küldött 2,6 milliárd dolláron felül.
Mariupolban továbbra is kritikus a helyzet. A közel két hónapja ostromlott délkelet-ukrajnai kikötőváros egyik védője azt írta Facebook-oldalán, hogy a védők “az utolsó napjaikat, sőt az utolsó óráikat élik".
Az ukrán hadparancsnokság szerint az orosz csapatok következő fontos célpontja Liman, illetve egy másik donyeck megyei város, Marinka.
Közben az Európai Tanács elnöke, Charles Michel meglepetésszerűen Kijevbe látogatott. A vizitet nem jelentették be előre, arról az európai hivatalosság Twitter-oldala számolt be. A bejegyzéshez egy fotót mellékeltek, amely Michel érkezésekor készülhetett az ukrán főváros pályaudvarán.
Romániai idő szerint délután öt órakor kezdődik Fülöp herceg temetése Windsorban, szűk családi körben.
Romániai idő szerint délután öt órakor kezdődik Fülöp herceg temetése Windsorban, szűk családi körben. A járvány miatti óvintézkedések a királyi családra is vonatkoznak, így harmincan lesznek jelen a szertartáson.
II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, egy hete hunyt el. Fülöp herceget kívánságának megfelelően a windsori kastélyparkban, a királyi család tagjainak fenntartott sírkertben helyezik végső nyugalomra. Itt nyugszik egyebek mellett Viktória királynő, II. Erzsébet királynő 1901-ben elhunyt üknagymamája is.
A ceremóniát a világ számos televíziója élőben közvetíti.
A Szilágy Megyei Törvényszék tegnap kimondott elsőfokú ítéletében érvénytelenítette a zsibói Wesselényi-kastély eladási szerződését. A kastélyt az örökös Janicskó András tíz évig árulta, majd 2021 áprilisában adta el a kolozsvári Micro Vision Kft.-nek, amely azonnal túl is adott az ingatlanon, így az a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány portfóliójába tartozó Manevi Zrt. tulajdonába került.
Az adásvételt a Szilágy Megyei Tanács támadta meg, mert úgy vélte: az adásvétellel megfosztották a törvény által biztosított elővásárlási jogától, amelyről tájékoztatta is az eladót. Az örökös viszont úgy tekintette, hogy az önkormányzat kifutott a határidőből az elővásárlási joga érvényesítésével.
A törvényszék elrendelte, hogy töröljék a telekkönyvből a 2021-es tulajdonosváltást, és a Manevi Zrt. kérését elfogadva arra kötelezte a Micro Vision Kft.-t, hogy fizesse vissza a Manevinek a 830 ezer eurós vételárat, valamint a közjegyzőnek fizetett több mint 78 ezer eurós hitelesítési és 72.600 lejes szerződéskidolgozási költségek
Tavaly a munkaképes lakosság (15–64 év) foglalkoztatottsági aránya 61,9 százalék volt, 1,7 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adatsorából.
A korábbi évekhez hasonlóan a férfiak körében magasabb volt a foglalkoztatási ráta, mint a nők esetében (71,1% a férfiaknál, 52,5% a nőknél), és ugyanígy magasabb a városokban élőknél a vidéken élőkéhez képest (67,2% és 55,5%).
2021-ben a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 67,1 százalékos volt, ami 1,9 százalékpontos emelkedést jelent 2020-hoz mérten. A 15 és 24 év közötti fiatalok körében 21,2%-os volt a foglalkoztatási szint, az 55 és 64 év közötti korosztály körében pedig 43,8%-os.
A legmagasabb foglalkoztatási arány a felsőfokú végzettségűek körében volt (80,1%). A középfokú végzettségűek körében 54,1%-os, az alacsony végzettségűek körében 20,9%-os volt az arány.
Az adatokból kiderül még, hogy a foglalkoztatott személyek 11,8%-a a mezőgazdaságban, 32,9%-a az iparban vagy az építőiparban, 55,3%-a pedig a szolgáltatásokban dolgozott 2021-ben.
Tavaly 8,214 millió személyt számlált Románia aktív lakossága, ebből 7,755 millió személyt tett ki a foglalkoztatottak, 459 000-et a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta 5,6 százalékos volt, csökkent a 2020-ban jegyzett 6,1 százalékos rátához képest.
A nők körében 1 százalékkal alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint a férfiaknál (a nőknél 5, a férfiaknál 6 százalék), lakóhely szerinti leosztásban pedig 5,2 százalékos különbséget jegyeztek (8,6 százalék vidéken, 3,4 százalék városon).
A munkanélküliség magasabb volt az alacsony és a középfokú végzettségűek körében, 13,6, illetve 5,1 százalékos arányt jegyeztek. A felsőfokú végzettségűek körében a munkanélküliségi ráta csak 2,1%-os volt 2021-ben.
Tovább nőtt Emmanuel Macron francia elnök előnye a szavazási szándékot vizsgáló felmérésekben, de miniszterelnöke szerint nem garantált Macron győzelme az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában, írja a Reuters. A centrista Macron és a szélsőjobboldali Le Pen azt a 22%-nyi szavazót próbálja megnyerni, akik az első fordulóban a szélsőbaloldali Jean Luc Melenchont támogatták.
A brit hírügynökség által idézett közvélemény-kutatások szerint Macron átlagosan a voksok 55,83 százalékára számíthat. Ez az eredmény több mint egy százalékponttal több, mint pénteken volt, illetve három ponttal jobb az első fordulót megelőző öt közvélemény-kutatás átlagánál.
Jean Castex miniszterelnök szerint azonban még túl korai lenne győztest hirdetni. "A játék egyáltalán nincs lefutva" – fogalmazott a kormányfő a France Inter rádióban.
Az Ipsos felmérése szerint Macron a szavazatok 56,5 százalékát szerezheti meg, ami fél százalékpontos növekedést jelent péntekhez képest, és 3,5 százalékpontot az első forduló előtt két nappal, április 8-án készült felméréshez képest.
Az Opinionway és az Ifop felmérései 56, illetve 55%-os eredményt valószínűsítenek Macronnak, ami a legmagasabb szavazási szándék április 10. óta.
A centrista Macron és a szélsőjobboldali Le Pen azt a 22%-nyi szavazót próbálja megnyerni, akik az első fordulóban a szélsőbaloldali Jean Luc Melenchont támogatták.
Melenchon pártja nem adott szavazási utasítást a második fordulóra, de Melenchon felszólította híveit, hogy ne Le Penre szavazzanak.
"Kolosszális hibát követnek el, ha Le Pen asszonyra szavaznak. Nem azt mondom, hogy szavazzatok Macronra, gondoljátok át, mi a legjobb, de Le Penre ne voksoljatok" - mondta a BFM TV-nek.
Melenchon hozzátette, hogy most a nyári törvényhozási választásokra fog összpontosítani, hogy baloldali többséget alakítson ki, és ő legyen az ország miniszterelnöke.
Az Elabe szintén kedden közzétett közvélemény-kutatása szerint Melenchon szavazóinak 42 százaléka most kész Macronra adni a voksát, ami 7 százalékkal több, mint a múlt héten.
Csaknem 80 ezren kapták meg a koronavírus elleni vakcinát a tegnapi nap folyamán, viszont a beoltották száma immár negyedik napja csupán a háromnegyedét teszi ki a 115 ezres oltási kapacitásnak.
A legtöbben – közel 70 ezren – a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna által kifejlesztett védőoltást kapták meg, valamivel több mint tízezer személynek pedig az AstraZeneca oltóanyagát adták be.
Az oltási kampány kezdete óta összesen 4 millió 78 ezer vakcinadózist használtak fel Romániában. Mindkét dózist valamivel több mint másfélmillió ember kapta meg.
Megfigyelők attól tartanak, hogy idő előtt kifullad az oltáskampány. A várólistákra feliratkozottak száma ugyanis egy hét alatt a felére, 300 ezerre csökkent. Ugyanakkor meghaladta a 100 ezret a várakozás nélkül előjegyezhető oltási időpontok száma. Ezek közül csaknem 60 ezerben az AstraZeneca oltóanyagát kaphatják meg a jelentkezők.
A Szeben megyei Resinár bekerült a legjobb turisztikai falvak közé a Turisztikai Világszervezet nemzetközi versenyében - jelentette be a turisztikai minisztérium. A nemzeközi megmérettetés döntőjébe 57 ország 130-nál több települése került be, a zsűri döntése értelmében 18 ország 32 falva kapta meg a legjobb turisztikai falu díjat.
A falvakat egy független tanácsadó testület értékelte egy kritériumrendszer alapján. Megvizsgálták a kulturális és természeti erőforrásokat, valamint az ezek megőrzésére tett erőfeszítéseket, a gazdasági, a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot, a turisztikai potenciált és fejlesztést, valamint az értéklánc-integrációt is. Fontos szempont volt az irányítás és a turizmus prioritásainak meghatározása, az infrastruktúra, az egészségügy, a biztonság és védelem is.
Az elismerés elnyerésével Resinár részt vehet a "Best Tourism Villages" hálózatban, amely teret kínál a tapasztalatok és a jó gyakorlatok, tanulságok megosztásának – közölte az Agerpres hírügynökség.
A várakozásokkal ellentétben a magyar vezetésű települések jelentős részében nagyon alacsony a részvétel a népszámláláson – hangzott el azon a tájékoztatón, amelyen a folyamatban levő összeírás félidős eredményeiről és a felmerülő problémákról számolt be az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője, Horváth Anna és a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke, Barna Gergő szociológus.
Mint mondták, május 15-ig városokon legalább 35-40, falvakon 50 százalékos online részvételt kellene elérni ahhoz, hogy a második, hagyományos szakaszban a számlálóbiztosok hiánytalanul össze tudják majd írni a fennmaradó lakosságot. „Fokozott az alulszámlálás veszélye” – figyelmeztetett Horváth Anna.
„A nagyvárosi, fiatalabb, képzettebb lakosságot arra kérjük, töltse ki interneten a kérdőívet. Polgármestereinket, önkormányzati képviselőinket pedig arra szólítjuk fel, hogy vegyék nagyon komolyan a települési összeírópontok megszervezését és érjék el a kitűzött célszámokat” – fűzte hozzá az országos népszámlálási munkacsoport vezetője.
A sajtótájékoztatón ismertetett adatok szerint Sepsiszentgyörgyön a kitöltési arány 24 százalék, Marosvásárhelyen 19,5, Marosludason 22, Csíkszeredában 14,6, Maroshévízen 13,8, Tusnádfürdőn 10,8 - ezek a városok mind az országos átlag alatt vannak. Ezzel szemben a községekben jobban teljesítenek: Korondon 73 százalékát összeírták a becsült lakosságnak, Csíkrákoson 54, Kézdialmáson pedig 48 százalékát. A problémás helységek közé tartozik például Ditró, ahol csupán 5,9 százalékos a részvételi arány, Lázárfalván 6,7, míg Sepsibükszádon csak 2,6 százalékos.
Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos becslése szerint Románia 400 millió és 1 milliárd euró közötti uniós támogatást veszített el az évek folyamán az uniós kohéziós alapból és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) az infrastrukturális beruházások kivitelezésében tapasztalt késések miatt.
A biztos erről egy Bukarestben kedden megtartott konferencián beszélt. A román média által idézett Vălean szerint az infrastruktúra-fejlesztések esetében komoly akadályt jelent Románia számára, hogy a közbeszerzési pályázatok során a vesztesek fellebbezési eljárása az igazságszolgáltatásban túl hosszas folyamat, de gondot jelent az is, hogy a közigazgatásnak az adminisztrálási képessége alacsony, ami folyamatos késéseket eredményez a beruházásokban. Az uniós biztos harmadik okként a nemzeti beruházási prioritások állandó módosítását említette.
Vălean közölte, hogy Romániának a következő időszakban 12 milliárd euró áll a rendelkezésére különböző uniós forrásokból, amit a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordíthat. Ez kétszerese annak, ami a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban volt. Kiemelte, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztésére mintegy 5 milliárd euró hívható le, erre a célra soha nem volt ilyen sok pénze Bukarestnek.
A biztos hibának nevezte azt a szándékot, hogy a bukaresti kormány módosítsa az uniós helyreállítási alap lehívásához szükséges, és már Brüsszel által elfogadott országos tervet, amit a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) többször szorgalmazott. Fontosnak nevezte, hogy Románia tartsa magát ahhoz, amit vállalt.
Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A siker a nagyhatalmak közötti hidegháborús versengéssel hozható összefüggésbe.
A világűr meghódítása ugyanis óriási propagandagyőzelmet is jelentett. Az első sikereket a szovjetek érték el: ők lőtték fel 1957-ben az első műholdat, majd éppen hatvan éve, 1961-ben Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a kozmoszban. Az Egyesült Államok 1969-ben törlesztett, amikor Neil Armstrong elsőként lépett a Holdra.
Két évvel később a szovjetek újra visszavágtak. A 19 tonnás, 15,8 méter hosszú és 4,2 méter átmérőjű Szaljutot sikerült fellőni és pályára állítani, de az első háromtagú személyzet dokkolási problémák miatt kénytelen volt dolgavégezetlenül visszatérni a Földre. A következő küldetés 22 és fél napi kísérletezés után tragédiába torkollt. A Földre visszatért űrhajóban a kozmonautákat holtan találták, miután a légnyomás-kiegyenlítő szelepe meghibásodott. Azóta szigorú előírás, hogy az űrhajósoknak a start és a landolás során is viselniük kell a szkafandert. A programot a tragédia után felfüggesztették, az első űrállomás pedig – miután üzemanyaga elfogyott – 175 nap után a Csendes-óceán felett a légkörbe belépve megsemmisült.
A hidegháború lezárulása után az űrhatalmak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, közösen dolgoznak, Kína viszont a közeljövőben tervezi saját űrállomásának fellövését.
A bukaresti ítélőtábla elrendelte a nyomozás újraindítását a csendőrségi vezetők ellen a 2018. augusztus 10-i bukaresti tüntetés feloszlatása ügyében.
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) korábban a nyomozás vádemelés nélküli lezárásáról döntött, ám ezt megtámadta a tüntetés egyik résztvevője, Ioan Crăciuneanu, az ítélőtábla pedig helyt adott a panaszának.
A panaszosnak megsérült a lába, amikor felrobbant a közelében egy könnygázgránát a három évvel ezelőtti erőszakos tömegoszlatás során.
A négy belügyi vezető ellen a gyanú többek között hivatali visszaélés, hamisított okirat tudatos felhasználása, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítás és bűnpártolás.
