Közel 2,9 millió iskolás és óvodás kezdte meg hétfőn a 2026-2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanévrend szerint. Az év 2027. június 18-ig tart és 36 tanítási hétből áll.
A nappali tagozatos tizenkettedikesek, valamint az esti és levelezős tizenharmadik évfolyam tanulói számára a tanév hossza 34 hét, és június 4-én fejeződik be. A nyolcadikosok tanéve 35 tanítási hetet foglal magában, és június 11-én zárul. A következő vakáció október 24-től november 1-ig tart. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás.
Tanárhiánnyal kezdődik az új tanév. Bár a tanári állásokra átlagosan négyen jelentkeztek egy helyre, bizonyos tantárgyaknál továbbra sincs elegendő pedagógus.
Mihai Dimian tanügyminiszter szerint főként fizikából, informatikából és a szakiskolák egyes tantárgyainál nehéz betölteni az állásokat. Ezekre a területekre kevesebb a megfelelő végzettségű jelentkező. A hiányt egyes iskolákban nyugdíjas tanárokkal, illetve más szakképzettségű pedagógusokkal próbálják pótolni. A minisztérium szerint a probléma a következő években tovább súlyosbodhat, ahogy egyre több idősebb tanár vonul nyugdíjba.
Két tanársegéd orvost helyeztek 30 napra előzetes letartóztatásba a konstancai Ovidius egyetem Orvosi karáról, akiket azzal gyanusítanak, hogy több mint 37 ezer eurót kaptak diákoktól, hogy átengedjék őket az anatómia vizsgákon.
Ugyanebben az ügyben két VI. éves diáklányt is bírósági felügyelet alá helyeztek. Az ügyészek rávilágítottak, hogy a gyakorlat folyamatos volt, a tarifák a kollokviumért kért 600 euró és a vizsgáért igényelt 2500 euró között változtak. A négy gyanúsított elismerte tettét. Az egyetemen, orvosi rendelőkben és lakásokban végzett 26 házkutatás során az ügyészek jelentős pénzösszegeket foglaltak le, amelyek eredetét nem tudták bizonyítani.
Románia gazdasága 2 százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A legnagyobb pozitív hozzájárulása az építőiparnak volt, ahol 12,3 százalékkal nőtt a tevékenység, míg a kereskedelem, a szállítás és a vendéglátás, valamint az ipar visszafogta a növekedést, mert itt 2,5 százalékos csökkenést regisztráltak, az importok pedig gyorsabban nőttek, mint az export.
Közel 2,9 millió iskolás és óvodás kezdte meg hétfőn a 2026-2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanévrend szerint. Az év 2027. június 18-ig tart és 36 tanítási hétből áll.
A nappali tagozatos tizenkettedikesek, valamint az esti és levelezős tizenharmadik évfolyam tanulói számára a tanév hossza 34 hét, és június 4-én fejeződik be. A nyolcadikosok tanéve 35 tanítási hetet foglal magában, és június 11-én zárul. A következő vakáció október 24-től november 1-ig tart. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, valamint a törvényben és a kollektív szerződésben meghatározott munkaszüneti napokon szünetel a tanítás.
Kolozsvári üzletemberek szerint Romániába jöhetnek az Ukrajnát elhagyó külföldi vállalkozások. Ugyanakkor hazánk vonzó lehet az Oroszországból a szankciók miatt kivonuló…
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb rendelete értelmében a szolgáltatók ezentúl kárpótlás és kártalanítás megfizetésére is kötelezhetők olyan üzemzavarok esetén,…
Két nap múlva lesz Románia Európai Unióhoz történt csatlakozásának 16. évfordulója. Ebből az alkalomból kértem meg Winkler Gyula és Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőket, hogy értékeljék mit hozott jót és kevésbé jót a csatlakozás Romániának. Bukarestben is bemutatták a botfalusi cukorgyár és az erdélyi cukorrépa-termesztés végnapjait nyomon követő Keserédes című, Vargyasi Levente és T. Bányai Péter legújabb dokumentumfilmjét. Ugyancsak a Bukaresti Magyar Filmhéten láthatta a közönség Csibi László kolozsvári filmrendező A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilmjét, amelyben a rendszerváltás előtti romániai magyar sajtó helyzetét, a médiában tevékenykedők lehetőségeit, a cenzúra és a „kiskapuk” természetét járja körül a szerző.
Nagy mennyiségű esőre figyelmeztető sárga riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat Konstanca és Tulcea kivételével az ország egész területére.…
Továbbra is zavartalan Románia gázimportja – jelentette ki ma az AGERPRES hírügynökségnek a román gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz állami vállalat vezérigazgatója,…
A szakorvos jelenleg államtitkárként dolgozik az egészségügyi tárcánál. A stiripesurse.ro úgy tudja, a párt vezető fórumai egyhangúlag szavaztak bizalmat Ioana…
Baj van Kínában? A nemzetközi sajtó beszámolói szerint Kínában december eleje óta exponencilisan nő a COVID19-koronavírussal fertőzöttek száma – ezzel…
A mai kormányülésen ismertetik a Környezetvédelmi Alap költségvetését, amelyből a romániai gépkocsipark felújítását célzó Roncsautó és a Roncsautó Plusz programot…
Kolozsvári üzletemberek szerint Romániába jöhetnek az Ukrajnát elhagyó külföldi vállalkozások. Ugyanakkor hazánk vonzó lehet az Oroszországból a szankciók miatt kivonuló cégek számára is. Egyebek mellett ezt állapították meg a nemzetközi tanácsadó cégek képviselői, akik a román közszolgálati rádiónak nyilatkoztak.
Románia mellett szól az, hogy képzett munkaerővel rendelkezik, jó egyetemei vannak, hozzáférése van az élvonalbeli technológiákhoz és számottevő a belső piaca. Hátránya az országnak ugyanakkor a Lengyelországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz képest elmaradott infrastruktúrája. Ezért a multinacionális cégek azt ajánlják a kormánynak, hogy az európai alapokból modernizálja a vasúti közlekedését és építsen autópályákat.
Egy további javaslatuk az, hogy a hatóságok szakemberei készítsenek stratégiát azért, hogy ide csábítsák az Oroszországból kivonuló cégeket. Máris vannak olyan vállalkozások, amelyek tárgyalásokat kezdtek annak érdekében, hogy Kolozsvárra helyezzék át oroszországi leányvállalataikat. Ezek elsősorban az autóipar számára gyártott fémalkatrészek készítésével, építőanyagok, illetve élelmiszer-ipari cikkek gyártásával foglalkoznak. Egyes IT-cégek is szívesen jönnének a kincses városba.
Május elején újraindul a műtrágya és ipari nyersanyagok termelése az Azomureş vegyipari kombinátban. A vállalt bejelentette, hogy amíg nem kapnak megerősítést a kormánytól a támogatást illetően, addig nem dolgoznak teljes kapacitáson. A földgázellátásban fennálló problémák miatt emelkedik majd a műtrágya ára - olvasható a kombinát közleményében.
Az Azomureş 2021. december 17-én döntött a műtrágyagyártás ideiglenes szüneteltetéséről a földgázpiac ingadozásai miatt.
Normál üzemi körülmények között a vegyipari kombinát éves termelése 1,6 millió tonna műtrágya, amelynek 75 százalékát a romániai mezőgazdasági termesztők használják fel.
Ugyanakkor ipari nyersanyagot (karbamidot és melamint) is szállít az ország több gyára számára.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) legfrissebb rendelete értelmében a szolgáltatók ezentúl kárpótlás és kártalanítás megfizetésére is kötelezhetők olyan üzemzavarok esetén, amelyek a vállalat hibájából következtek be. Kompenzációt akkor köteles fizetni a szolgáltató, ha üzemzavar esetén az előírt maximális időtartam alatt nem sikerült helyreállítani az áramellátást.
Faluhelyen legtöbb 12 órás áramkimaradás megengedett, városon 6 órás, a megyeszékhelyeken pedig 4 órás. Jár a kompenzáció akkor is, ha túl gyakran kerül sor hosszabb áramszünetre. Az áramkimaradások megengedett száma éves szinten 12 falusi környezetben, városon pedig 8. A kompenzáció értéke áramszünetenként 30 lej az alacsony feszültséget használó ügyfelek esetében, közepes feszültségnél 200, magasfeszültség esetében pedig 300 lej. A kompenzáció automatikusan jár, a fogyasztónak nem kell kérvényeznie az összeget. Kivételt képeznek azon üzemzavarok, amelyek nem a szolgáltató hibájából, hanem szélsőséges természeti jelenségek, például erős szélvihar, vagy erős havazás miatt következtek be. Kártalanítást akkor kérhet az ügyfél, ha a szolgáltató hibájából bekövetkezett üzemzavar – áramszünet vagy feszültségingadozás – következtében károsodott valamely elektronikai-, vagy elektrotechnikai készüléke. Ennek az értékét a bekövetkezett kár függvényében állapítják meg. Mostanáig az áramszolgáltatók ügyfelei vagy kompenzációt, vagy pedig kártalanítást kaphattak a vállalattól, mindkettőre nem voltak jogosultak.
Két nap múlva lesz Románia Európai Unióhoz történt csatlakozásának 16. évfordulója. Ebből az alkalomból kértem meg Winkler Gyula és Vincze Lóránt európai parlamenti képviselőket, hogy értékeljék mit hozott jót és kevésbé jót a csatlakozás Romániának. Bukarestben is bemutatták a botfalusi cukorgyár és az erdélyi cukorrépa-termesztés végnapjait nyomon követő Keserédes című, Vargyasi Levente és T. Bányai Péter legújabb dokumentumfilmjét. Ugyancsak a Bukaresti Magyar Filmhéten láthatta a közönség Csibi László kolozsvári filmrendező A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilmjét, amelyben a rendszerváltás előtti romániai magyar sajtó helyzetét, a médiában tevékenykedők lehetőségeit, a cenzúra és a „kiskapuk” természetét járja körül a szerző.
Idén ünnepelte Románia Európai Unióhoz történt csatlakozásának 15. évfordulóját és már csak néhány nap választ el a 16. évfordulótól. Winkler Gyula európai parlamenti képviselőtől kérdezem, hogy mit jelentett az uniós tagság Romániának.
Két nap múlva emlékezünk meg, mert ünnepelni idén sem ünnepeltünk arra, hogy Románia 16 éve csatlakozott az Európai Unióhoz. Mit jelentett politikai szempontból Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozás?
Az erdélyi cukorrépa-termesztés végnapjait követi nyomon Vargyasi Levente és T. Bányai Péter legújabb, Keserédes című dokumentumfilmje, amelyet a Bukaresti Magyar Filmhéten mutattak be a fővárosi közönségnek. A vetítést követő beszélgetés után kértem mikrofon elé Vargyasi Leventét és T. Bányai Pétert.
Egy másik romániai magyar dokumentumfilmet is bemutattak a Bukaresti Magyar Filmhéten. Ott láthatta a fővárosi közönség Csibi László kolozsvári filmrendező A szocializmus hátsó bejárata című dokumentumfilmjét, amelyben a rendszerváltás előtti romániai magyar sajtó helyzetét, a médiában tevékenykedők lehetőségeit, a cenzúra és a „kiskapuk” természetét járja körül a szerző.
Nagy mennyiségű esőre figyelmeztető sárga riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat Konstanca és Tulcea kivételével az ország egész területére. Az előrejelzések szerint szerda déltől csütörtök 23 óráig a fokozott légköri instabilitás miatt záporokra, zivatarokra lehet számítani országszerte, helyenként viharossá fokozódik a szél, és jégeső is várható. A lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 20-30, elszórtan a 40-60 litert négyzetméterenként.
Továbbra is zavartalan Románia gázimportja - jelentette ki ma az AGERPRES hírügynökségnek a román gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz állami vállalat vezérigazgatója, azt követően, hogy az orosz Gazprom vállalat ma bejelentette, teljesen leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat, ugyanis a két ország nem hajlandó rubelben fizetni a vételárat.
Ion Sterian hangsúlyozta, ebben az időszakban Románia a hazai termelésből fedezni tudja az ország gázszükségletét, a fogyasztás ugyanis nem haladja meg a napi 20-21 millió köbmétert, miközben napi 23 millió köbméter kitermelésére is van lehetőség. A gázimport most azért fontos, hogy a hideg évszak kezdetére 3,2 milliárd köbméter gáz legyen a tárolókban – magyarázta a Transgaz igazgatója. Elmondta azt is, hogy jelenleg 640 millió köbméter gáz van a hazai gáztározókban, 230 millió köbméterrel több, mint tavaly ilyenkor.
Ion Sterian szerint Romániának a BRUA (bolgár-román-magyar-osztrák) gázvezeték a megmentője, ez működik, és segítségével biztosított az ellátás, illetve a gáz tranzitja a régióban, miközben a tranzitdíjakból bevételre is szert tesz az ország.
A szakorvos jelenleg államtitkárként dolgozik az egészségügyi tárcánál. A stiripesurse.ro úgy tudja, a párt vezető fórumai egyhangúlag szavaztak bizalmat Ioana Mihăilă számára. Az egészségügyi miniszteri tisztség azt követően ürült meg, hogy Vlad Voiculescut menesztette Florin Cîțu kormányfő.
Az USR-PLUS elküldte az új tárcavezető személyére vonatkozó javaslatát Florin Cîţu miniszterelnöknek. Ioana Mihăilă úgy nyilatkozott, miniszterként az egészségügyi válság konkrét intézkedések révén való megoldása lesz a prioritása. Ioana Mihăilă 1980-ban született, szakmáját tekintve endokrinológus főorvos. Év elejétől államtitkárként tevékenykedett az egészségügyi minisztériumnál, ő felelt a külföldi alapokból megvalósítani tervezett egészségügyi beruházások kezeléséért, illetve az országos helyreállítási terv egészségüggyel kapcsolatos részének kidolgozásáért.
A nemzetközi sajtó beszámolói szerint Kínában december eleje óta exponencilisan nő a COVID19-koronavírussal fertőzöttek száma - ezzel párhuzamosan Hszi Csin-Ping, a Kínai Népköztársaság elnöke december 25-én váratlanul úgy döntött, hogy beszüntetik a járvánnyal kapcsolatos napi tájékoztatást, ahogyan erről a hong kongi South China Morning Post, illetve ennek alapján a Courrier International újságok beszámolnak. Ugyanakkor a betegség terjed, egy hong kongi weboldalra kikerült statisztika szerint, amelyet vélhetően a kínai nemzeti egészségügyi bizottság készített december 1 és 20 között a lakosság 18 százaléka fertőződött meg, ami szám szerint 248 millió embert jelentene – ez pedig rengeteg – állapítja meg a Le Monde francia lap, amely mai számában szintén figyelmet szentel az ügynek.
Tim Mossholder /Unsplash
Az Al Jazeera online felületén ma közzétett egyik elemzés szeint az Európai Unión belül Kelet-Európa javára módosulnak az erőviszonyok, a földrész egyre erősödik a háború közepette. Leglábbis így látja a helyzetet Dimitar Bechev, a Carnegie Europe agytröszt vendégkutatója. A kutató rávilágít arra a tényre, hogy Vlagyimir Putyin továbbra is élet-halál kérdésének tekinti a „különleges katonai műveletet” az USA-val és szövetségeseivel szemben.Ám a viszályt nem lehet Amerika és Oroszország csatájára leszűkíteni. Akkor ugyanis megfeledkezünk arról, hogy az ukránok ellenállása, napi áldozata nélkül semmit sem értek volna a nyugati fegyverszállítások Moszkvával szemben, amely a korábbi birodalmi rendet akarja visszaállítani a posztszovjet térségben.A konfliktus fő tanulsága az, hogy a kelet-európai országok messze többek, mint gyalogok a nagyobb játékosok csörtéjében– állapítja meg Dimitar Bechev kutató egy az Al Jazeera online felületén ma közzétett elemzésben.
Az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk következtében idén meredeken emelkednek a globális energia- és élelmiszerárak - derül ki a Világbank negyedévente ismertetésre kerülő, árupiaci kilátásokról szóló jelentéséből.
A dokumentum összeállítói szerint idén a globális energiaárak több mint 50 százalékkal emelkednek tavalyhoz képest, 2023-ban viszont már több mint 12 százalékkal csökkennek.
Az élelmiszerárak várhatóan 23 százalékkal nőnek az idén, jövőre viszont több mint 10 százalékkal visszaesnek.
A Világbank a legjelentősebb, csaknem 30 százalékos növekedést a növényi étolajok szegmensében várja az idén. Emellett a műtrágyák drágulása meghaladhatja a 69 százalékot, ami az egyik okozója a mezőgazdasági termékek áremelkedésének.
A Világbank előrejelzése szerint idén a búza ára több mint 40 százalékkal nő, rekordmagasra emelkedik. Az emelkedő árak komoly nyomást fognak gyakorolni a búzaimporttól függő fejlődő országokra.
Miután a Gazprom leállította a Bulgáriának szánt gáz szállítását, a bolgár kormány felülvizsgál minden, az orosz céggel kötött szerződést, köztük a Magyarországnak és a Szerbiának küldött orosz gáz átengedéséről szólót is.
Magyarország napi átlagban nagyjából 10 millió köbméter orosz földgázt kap Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma Facebook-oldalán kijelentette: a Magyarországra irányuló földgázszállítás ütemterv szerint és zavartalanul zajlik. A Magyarországra irányuló földgázszállítás jelentős része, évi 3,5 milliárd köbméter, Bulgárián keresztül érkezik az országba - emlékeztetett Szijjártó Péter és hangsúlyozta: „a Bulgáriának szánt gázmennyiség le nem szállítása nem jelenti a Bulgárián keresztüli tranzit leállítását".
A mai kormányülésen ismertetik a Környezetvédelmi Alap költségvetését, amelyből a romániai gépkocsipark felújítását célzó Roncsautó és a Roncsautó Plusz programot finanszírozzák. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint 2021-ben kétszer akkora összeget szánnak az elektromos autók vásárlásának támogatására, mint 2020-ban.
A tárcavezető szerint az eddigi 6500 lejről 7500 lejre nő idén a Roncsautó program klasszikus változatában megszerezhető voucherek értéke, és emelik az úgynevezett ökobónuszt a hibridautók, illetve azon járművek esetében, amelyek szén-dioxid-kibocsátása nem haladja meg a 96 grammot kilométerenként. A teljesen elektromos meghajtású járművek beszerzését 45 ezer lejjel, a hibridautók vásárlását 20 ezer lejjel támogatják a program keretében. A roncsautó program segítségével vásárolt járművet egy évig nem szabad eladni. A jelentkezési feltételek és az igénylés módja nem változott, ezúttal is online fogadják a kérelmeket. A háztartási gépek roncsprogramja várhatóan május elején kezdődik Táncos Barna szakminiszter szerint.
