Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Érvénytelen lett a Brassó megyei Szunyogszéken vasárnap tartott népszavazás, mivel csak a szavazati joggal rendelkező lakosság 25,59%-a adta le voksát – közölte az Állandó Választási Hatóság.
Ma 10 órakor elindul a háztartási gépek roncsprogramja. Az idei keret 75 millió lej, ami hozzávetőleg 200 ezer régi háztartási gép újabbakra, energiatakarékosabbakra cserélését teszi lehetővé.
A Román Rádió Kulturális csatornája (Radio România Cultural/RRK) Ukrajna Oroszország általi lerohanásának első évfordulóját jelezve arra kéri a hallgatókat, hozzanak…
Több mint 66 ezerrel nőtt tavaly az ország lakás alapja – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Az emelkedés mind az újonnan épített lakásoknak, mind pedig a más rendeltetésű helyiségek lakássá alakításának tudható be.
A kormánykoalícióban folytatódik a vita az Adótörvénykönyv módosításáról. Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök arra figyelmeztette koalíciós kollégáit, hogy figyelmesebben nyilatkozzanak.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben tárgyalnak arról, hogy miként juthatna el az ukrán silókban lévő több millió tonna gabona azokba az országokba, amelyeknek szükségük van rá.
Két napos tanácskozásra ülnek össze a lett fővárosban, Rigában a Három Tenger Kezdeményezés tagországainak vezetői, hogy fokozzák az együttműködést az ukrajnai orosz agresszió okozta helyzetben.
Ma indul Brassóban a Petőfi Kulturális Szalon, amelynek létrehozását Toró Tamás, az Erdélyi Szórványmagyarok Kulturális Egyesülete elnöke javasolta. Az új…
Érvénytelen lett a Brassó megyei Szunyogszéken vasárnap tartott népszavazás, mivel csak a szavazati joggal rendelkező lakosság 25,59%-a adta le voksát - közölte az Állandó Választási Hatóság.
A népszavazással a község liberális párti polgármestere, Zachiu Popa menesztését szerette volna elérni a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az ötödik mandátumát töltő, tizenhat éve polgármesteri tisztségben levő Zachiu Popának többek között azt róják fel, hogy a településen rossz az infrastruktúra, nincs bölcsőde, játszótér, park, az iskolák és óvodák állapota pedig "siralmas".
Ma 10 órakor elindul a háztartási gépek roncsprogramja. Az idei keret 75 millió lej, ami hozzávetőleg 200 ezer régi háztartási gép újabbakra, energiatakarékosabbakra cserélését teszi lehetővé.
Az állampolgárok a Környezetvédelmi Alap honlapján, május 21-ig iratkozhatnak be a programba. A regisztráció során a jelentkező egy utalványt kap, amelynek értéke árukategóriánként változó. Mosógép, mosogatógép, légkondi, hűtőszekrény vagy televízió vásárlását 400 lejjel támogatják, porszívóra 200, laptopra 500, táblagépre 300 lej támogatást lehet igényelni.
Cserébe minden esetben le kell adni régi készüléket. Május 21. és június 3. között a régi mosógépek, mosogatógépek és hűtőszekrények cseréje zajlik, június 4. és 17. között a televíziókat, laptopokat és táblagépeket, június 18. és július 1. között pedig a klímaberendezéseket, szárítógépeket és a porszívókat lehet leadni.
Az utalványokat 15 napon belül kell levásárolni a programban résztvevő boltokban. A program azért zajlik több szakaszban, hogy ne ismétlődjön meg a 2019-es forgatókönyv, amikor a költségvetés közel felét televíziók vásárlására költötték.
A Román Rádió Kulturális csatornája (Radio România Cultural/RRK) Ukrajna Oroszország általi lerohanásának első évfordulóját jelezve arra kéri a hallgatókat, hozzanak üres bőröndöket a Román Rádió bukaresti koncerttermébe február 20-ig. Az összegyűlt bőröndökből épül majd fel az a művészi installáció az előadóterem színpadán, amely az exodus/a kivonulás jelképe kíván lenni. Február 25-én este hét órától a közszolgálati rádió koncerttermében a rádió zenekarai és kórusai mutatják be Az élet egy bőröndben (Viața într-o valiză) című koncertet, illetve előadást, amelynek része a bőrönd-installáció. A szervezők közleménye szerint az előadás és koncert célja bemutatni, hogyan kényszerítette a háború emberek millióit a menekülésre, milliókat, akik mindössze egy-egy utazótáskával keltek útra, és hogyan váltunk mi magunk csupán szemlélői ennek. „Mintha hozzászoktunk volna a szerencsétlenség látványához. Ahhoz, hogy a drámákat leállíthassuk, és azért, hogy tanulhassunk mindabból ami a közvetlen közelünkben történik, nem szabad megállnunk. Kötelességünk, hogy ne felejtsünk, és hogy igyekezzünk megtenni minden tőlünk telhetőt azért, hogy megállítsuk a katasztrófát. A Román Rádió Kulturális csatornája a maga médiafegyverét használja az ügy érdekében, a béke szimbólikus fegyverét” – nyilatkozta a RRK menedzsere, Radu Croitoru.
Szintén február 25-én nyílik meg Bukarerstben, a közszolgálati rádió koncertterme előcsarnokában a Művészetek és Művészek Párbeszédben Alapítvány (Fundația Arte și Artiști în Dialog - FAAD) által jegyzet képzőművészeti kiállítás, amely az ukrajnai exodus első hónapjait rögzítette, a száműzetés teljes kálváriáját a háború kitörésének pillanatától kezdődően – festmények és más kortárs művszeti alkotások formájában. A kiállítás kurátora és a FAAD alapítvány képviselője, Iulia Mihalcea szerint a tárlat anyagának komor poétikáját az események drámiasága, illetve ezeknek művészi átélése adja.
Február 20-ig tehát bárki, akinek van olyan bőröndje, amelyet már nem használ, és szívesen felajánlaná a fenti célra, illetve szeretné ily módon kifejezni szolidaritását az ukrán nép szenvedései iránt, behozhatja a Román Rádió bukaresti székházába (bejárat a Temișana utca felől, nyitvatartási idő hétfőtől péntekig 9-17 óráig).
Több mint 66 ezerrel nőtt tavaly az ország lakás alapja - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Az emelkedés mind az újonnan épített lakásoknak, mind pedig a más rendeltetésű helyiségek lakássá alakításának tudható be.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Románia összes fejlesztési régiójában javultak a lakosság lakhatási körülményei. Az elmúlt év végén egy lakás átlagosan 2,8 szobából állt. A legnagyobb lakások Bukarest-Ilfov térségben vannak, ahol a lakóterület átlaga megközelíti a 53 négyzetmétert. A legkisebb lakások Olténiában vannak, itt a lakóterület mintegy 45 négyzetméter.
Izraelben ismét kötelezővé válhat a szájmaszk viselése zárt terekben és a közszállításban, mivel egyre több a koronavírusos fertőzött.
Dragoş Ciocârlan a román közszolgálati rádió izraeli tudósítója szerint az egészségügyi miniszter nem szándékozik visszavezetni a korábbi járványhullámokban érvényes egyéb korlátozást. A szaktárca vezérigazgatója szerint újabb COVID-19 hullám kezdődik Izraelben, miután pénteken több mint 7 ezer pozitív tesztet regisztráltak. Az izraeli szakértők kedden tárgyalják meg, hogy javasolják-e az oltás beadását a nagyon kicsi gyerekeknek.
Néhány kivételtől eltekintve május 15-étől, azaz holnaptól nem kötelező kültéren maszkot viselni – jelentette be Klaus Iohannis.
Az államfő szerint a kivételek közé tartoznak a piacok, vásárok és a közszállítási járművek megállói. Az elnök kifejtette azt is: ugyancsak május 15-től feloldják az éjszakai kijárási tilalmat, és a kereskedelmi egységek nyitva tartására vonatkozó korlátozásokat. Az államfő szerint a sporteseményeken a rendelkezésre álló ülőhelyek 25%-át lehet elfoglalni.
Az ország elnöke ismételten felszólított mindenkit, hogy oltassa be magát. Klaus Iohannis munkamegbeszélést folytatott Florin Cîţu miniszterelnökkel, a kormány több tagjával, a katasztrófavédelem vezetőjével Raed Arafattal, valamint Adriana Pistollal, az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségek Felügyeleti és Ellenőrzési Központjának igazgatójával.
Hónapokig tartó vonakodás után az Egyesült Államok megadta az engedélyt Németországnak, így Berlin első körben 14 darab Leopard harckocsit szállíthat Ukrajnába – számolt be a BBC World ma reggel.A kijevi vezetés reményei szerint a német páncélosok megváltoztathatják a harctéri helyzetet.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan még ma bejelenti, hogy az amerikai kormány 30 darab Abrams típusú harckocsival járul hozzá az ukrán védelem segítéséhez. A német kormány emellett lehetővé kívánja tenni a más országokból, például Lengyelországból történő szállítást is, de több skandináv ország is szállítana tankokat. A Der Spiegel szerint a szállítandó német harckocsik a Bundeswehr készleteiből származnak. Közép- és hosszú távon további tankokat az ipari készletekből lehetne az ukránok rendelkezésére bocsátani.
A kormánykoalícióban folytatódik a vita az Adótörvénykönyv módosításáról. Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök arra figyelmeztette koalíciós kollégáit, hogy figyelmesebben nyilatkozzanak.
A képviselőházi elnök azt követően szólalt meg, hogy hétvégén nyilvánosságra kerültek a liberálisok és a szociáldemokraták közötti feszültségek a cégekkel kapcsolatos új adókról. Nicolae Ciucă kormányfő határozottan mondta azt, hogy a szociáldemokraták javaslatai maximum két éven belül a jelenlegieknél nagyobb gondokat okozhatnak. Ciolacu hangsúlyozta, felelősségtudatos koalíciót akar, helyes üzleti környezettel, illetve a kis és közepes jövedelmű személyek védelmével egyetemben.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben tárgyalnak arról, hogy miként juthatna el az ukrán silókban lévő több millió tonna gabona azokba az országokba, amelyeknek szükségük van rá.
Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az ukrán kikötőket, de a Moszkva elleni nyugati szankciókat okolja a globális élelmiszerválság kialakulása miatt. Volodimir Zelenszkij a kelet-ukrajnai orosz offenzíva felerősödésére számít. Éjszakai üzenetében Zelenszkij ezt annak a számlájára írta, hogy Ukrajna csatlakozni próbál az Európai Unióhoz. Az ukrán államfő szerint az offenzíva nem csak ukrajna, hanem más európai országok ellen is irányulna. Egy Oroszország által támogatott szeparatista politikus szerint a rabul ejtett ukrán katonákat háborús bűnökért állítják bíróság elé, mint a nácikat Nürnbergben.
Az olasz Enel tulajdonában lévő Green Power Romania és a portugál EDP Renováveis romániai leányvállalata egy közigazgatási per keretében fordult az alkotmánybírósághoz. Úgy vélik, hogy a parlament által 2021 októberében megszavazott, a 80 százalék extraprofitadót a 2021-2022-es téli szezonra ideiglenesen bevezető törvény, valamint a 450 lej referenciaár feletti többletnyereséget egy „energetikai átállási alapba” irányító 2022. szeptemberi sürgősségi kormányrendelet is sérti a versenytörvényt, az adótörvénykönyvet és az alkotmány jogbiztonságra vonatkozó előírását.
A portugál cég korábban is jelezte, hogy pert indít a román és a lengyel többletadó-rendelkezések ellen, most csatlakozott az Enel által korábban indított bírósági eljáráshoz. A kormány 2025. március 31-ig központosított beszerzést vezetett be az energiapiacon: a nagybani energiapiacot működtető OPCOM állami vállalat megawattóránként 450 lej szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező szolgáltatóknak. A kormány szerint azért korlátozzák ideiglenesen a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit, hogy a fedezetet biztosítsanak a lakossági fogyasztókat és a gazdaság versenyképességét védő kormányzati intézkedésekhez. Tavaly év végén a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra is extraprofitadót vetett ki a román kormány: az ágazatnak az éves profit azon részére kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.
Két napos tanácskozásra ülnek össze a lett fővárosban, Rigában a Három Tenger Kezdeményezés tagországainak vezetői, hogy fokozzák az együttműködést az ukrajnai orosz agresszió okozta helyzetben.
A csúcstalálkozón megvizsgálják miként lehet megvalósítani a szállítási, energiaügyi és digitális terveket a tagországokban. Klaus Iohannis román államfő kifejezi Románia támogatását Ukrajna iránt főként az összecsatolási projektek keretében, amelyhez Ukrajna is társulhat a kezdeményezés partnereként. Iohannis szerint tovább kell szilárdítani a kezdeményezést és a rendelkezésére álló eszközöket, mint amilyen az üzleti fórum és a beruházási alap, amelyek már bizonyították hatékonyságukat. A román államelnök hangsúlyozza a Rail2Sea és Via Carpathia kezdeményezések fontosságát Románia számára, hiszen ezek megvalósítása javítja a katonai mobilitást és a rezilienciát a térségi infrastruktúra területén, ami elengedhetetlen a jelenlegi európai biztonsági helyzetben. A Három Tenger Kezdeményezést az Európai Unió 12 keleti országa hozta létre, hogy csökkentse a fejlődési különbségeket az unió többi országával szemben
Ma indul Brassóban a Petőfi Kulturális Szalon, amelynek létrehozását Toró Tamás, az Erdélyi Szórványmagyarok Kulturális Egyesülete elnöke javasolta. Az új fórum partnere a budapesti Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei programigazgatósága – a két szervezet közös rendezésében egész éves programsorozat indul, melynek időpontja minden hónap utolsó szerdája lesz.
A szervezők célja, hogy a kortárs magyar szépirodalom jelentős, ismert és kevésbé ismert alkotóit mutassa be az egész Kárpát-medencéből. A Petőfi Kulturális Szalon első előadására ma január 25-én,este 6 órától az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében kerül sor. Az est moderátoraVeres Emese Gyöngyvér, meghívottja Sántha Attila – József Attila-díjas költő –, valamint vendége, a brassói származású Ferencz-Nagy Zoltán. Az esti előadást megelőzően a két szerző rendhagyó irodalmi órát tart az Áprily Lajos Főgimnáziumban.
Érvénytelen lett a Brassó megyei Szunyogszéken vasárnap tartott népszavazás, mivel csak a szavazati joggal rendelkező lakosság 25,59%-a adta le voksát - közölte az Állandó Választási Hatóság.
A népszavazással a község liberális párti polgármestere, Zachiu Popa menesztését szerette volna elérni a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az ötödik mandátumát töltő, tizenhat éve polgármesteri tisztségben levő Zachiu Popának többek között azt róják fel, hogy a településen rossz az infrastruktúra, nincs bölcsőde, játszótér, park, az iskolák és óvodák állapota pedig "siralmas".
