Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Továbbra sincs előrelépés a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ügyében, miután a Maros megyei tanfelügyelőség átiratban kérte a…
Nyolcadik alkalommal szervez június 4-én Duna Napot Torockón a Duna Médiaszolgáltató zrt. Milyen újdonságokkal várják a közönséget, hiszen 2020-ban online,…
A haditechnika és a felszerelések digitalizálására a modern hadsereg fenntarthatóságának biztosításáért van szükség – jelentette ki Nicolae Ciucă védelmi miniszter.
A kórházakba egyre többen érkeznek influenza- és egyéb vírusfertőzéssel. Egyre gyakoribb ugyanakkor, hogy a betegeknél jelentkeznek a Flurona tünetei, ami…
Antonio Costa találkozik Nicolae Ciucă miniszterelnökkel, Klaus Iohannis államelnökkel, és megbeszélést folytat Marcel Ciolacuval, a képviselőház elnökével is. A hivatalos…
Ma a ki igekötő lesz a főszereplő. A leggyakoribb, ősi igekötőnk ideális a kifelé irányulás szemléltetésére, és itt a kiszól, kilép, kitesz szavakat hoznám fel példaként. Emellett a befejezettségre is utalhatunk vele egyebek között a kihirdet, kinyomtat szavakkal, sőt ellentétet, egyéb jelentésmódosítást is jelölhet. Utóbbi kategóriára jó példa a kicsomóz, a kitakar, a kinevez, illetve a kifogvalakin.
Továbbra sincs előrelépés a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ügyében, miután a Maros megyei tanfelügyelőség átiratban kérte a szakminisztérium véleményezését, az helyi önkormányzat által elfogadott ideiglenes megoldással kapcsolatban. Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár jó megoldásnak tartja azt, hogy ideiglenesen a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium osztályait a Bolyai Farkas Elméleti líceum vegye át, mivel az iskola akkreditált római katolikus teológia szakra is. A döntés, hogy melyik iskola vegye át az osztályokat a Maros megyei tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik.
A végéhez közeledik a romániai népszámlálás első, úgynevezett önkitöltéses szakasza.
Még egy hétig, május 27-ig van lehetőség önállóan vagy segítséggel az interneten, online kitölteni a kérdőíveket, utána számlálóbiztosok keresik majd fel a háztartásokat, legalábbis azokat, amelyek eddig nem számoltattak meg. Az eddigi tapasztalatokról, a népszámlálás aradi tétjeiről Faragó Péter parlamenti képviselőt, megyei RMDSZ-elnököt kérdezte Pataky Lehel Zsolt.
Tavaly 431 gyereket hagytak el szülei az egészségügyi egységekben és szülészeteken, ami 37 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest.
Az örökbefogadással, a gyermekek és fogyatékosok jogaival foglalkozó Országos Hatóság adatai szerint tavaly 325 gyerekek a szülészeten, 93-at a kórházak gyermekosztályain és 13-at más osztályokon hagytak el szülei. Ugyanakkor 420 gyereket utaltak ki a kórházakból, közülük 147 tért vissza családjához, 24-et családoknál helyeztek el és 226-ot nevelőszülőknél.
A május 23-a és 26-a között, Együtt adunk, a BBTE elsőként áll starthoz! – jelszóval megszervezett véradási akció a kilencedik, amelyhez az egyetem toboroz véradókat. Négy napon át, hétfőtől péntekig, reggel fél 8 és délután 1 óra között Kolozsváron a regionális transzfúziós központban, a Nicolae Bălcescu utca 18-as szám alatt lehet jelentkezni. Az akció már hagyomány az egyetemi közösségben, nemcsak véradási kampány, hanem összefüggő tájékoztató és nevelő program is egyben a véradás fontosságáról - hangsúlyozták az egyetem képviselői. Az előző kampányok során több mint 3 ezren adományoztak vért. Egy donor 3 életet menthet meg.
Nyolcadik alkalommal szervez június 4-én Duna Napot Torockón a Duna Médiaszolgáltató zrt. Milyen újdonságokkal várják a közönséget, hiszen 2020-ban online, tavaly pedig védettségi igazolványhoz kötötték az érdeklődők részvételét. Idén már ilyesmikre nincs szükség. Erről kérdeztem Dobos Menyhértet, a Duna Médiaszogáltató zrt. vezérigazgatóját.
A haditechnika és a felszerelések digitalizálására a modern hadsereg fenntarthatóságának biztosításáért van szükség - jelentette ki Nicolae Ciucă védelmi miniszter.
A román gyalogosok napja alkalmából közösségi oldalán írt üzenetében a védelmi miniszter megköszönte a gyalogosok eddigi tevékenységét. A román gyalogosok napján április 30-án ünneplik annak emlékére, hogy 1830-ban jelentek meg az első gyalogos és lovas zászlóaljak Havasalföldön.
A kórházakba egyre többen érkeznek influenza- és egyéb vírusfertőzéssel. Egyre gyakoribb ugyanakkor, hogy a betegeknél jelentkeznek a Flurona tünetei, ami a COVID-19 és az influenza kombinációja.
Másrészt hazánkban is megjelent a koronavírus új, Kraken névű vírustörzse, ami azonban a hatóságok szerint nem aggasztó.
Szakérők szerint a jövő héten érhetjük el a járvány csúcsát, addig az esetszámok várhatóan szaporodnak. Azt javasolják, főleg a krónikus betegeknek, hogy viseljenek maszkot, amikor tömegbe mennek.
Közben az Egészségügyi Minisztérium illetékesei a gyógyszergyártók képviselőivel tárgyalnak a hetek óta tartó gyógyszerhiány megoldása érdekében. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter elmondta: ígéretet kaptak a cégektől, hogy a következő időszakban elérhetőek lesznek a piacon az ibuprofént és a paracetamolt tartalmazó termékek, beleértve a gyermekek kezelésében használt változatokat is. A tárcavezető nem pontosította, hogy az ígéret milyen időtávra vonatkozik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a lázhúzó és fájdalomcsillapító készítmények hiányáért részben a megugrott vásárlói kereslet, illetve a kínai beszállítók késlekedése okolható.
Antonio Costa találkozik Nicolae Ciucă miniszterelnökkel, Klaus Iohannis államelnökkel, és megbeszélést folytat Marcel Ciolacuval, a képviselőház elnökével is. A hivatalos program szerint a portugál miniszterelnököt a Victoria-palotában fogadtaromán hivatali kollégája, akivel közös sajtótájékoztatót tartott.A sajtótájékoztatón a portugál miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy országa támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását.A két ország védelmi miniszterei, Vasile Dîncu és Helena Carreiras megállapodást ír alá a Románia és Portugália közötti együttműködésről a védelem területén. Antonio Costa-t Klaus Iohannis államfő is fogadja a Cotroceni-palotában. Az államfővel folytatott megbeszélések után a portugál miniszterelnök a parlament épületében találkozik többek közt Marcel Ciolacu képviselőház-elnökkel és Sorin Grindeanu szállításügyi miniszterrel. Antonio Costa délután a caracali Olt kiképző zászlóaljnál tesz látogatást.
Az Európai Bizottság 248 millió eurót biztosít a háborús menekülteket fogadó, öt európai uniós tagállam támogatására, amelyekre ebből a szempontból a legnagyobb terhet rótta Oroszország Ukrajna elleni háborúja – közölte tegnap a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közleménye szerint Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország kap szükséghelyzeti támogatást, a források a kedvezményezett tagállamok menekültellátási és határigazgatási rendszereit hivatottak támogatni.
Az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Országos Hatóság 265 ezer szalmonellával fertőzött tojást foglalt le egy fővárosi csomagoló központban.
A szalmonella megtalálható több állat emésztőrendszerében és megfertőzheti az élelmiszereket. A szalmonellás fertőzés ételmérgezést okoz az embereknek, a nagyon fiataloknál vagy időseknél, illetve a legyengült immunrendszerű embereknél súlyos lefolyású lehet.
A romániaiak többsége (54 százaléka) számára jóval kedvezőbb volt a 2022-es év a világjárvány miatti megszorítások által jellemzett előző két évnél, a 2020-es esztendővel csak 24 százalék, a 2021-essel csak 22 százalék volt elégedett - derül ki Reveal Marketing Research online felmérésének kedden közzétett eredményeiből.
A közvélemény-kutatás szerint tavaly a korlátozások feloldása után a romániaiak nyugodtabbak és optimistábbak lettek, ami a következő évvel kapcsolatos várakozásaikban is megmutatkozott. E szerint 48 százalékuk bizakodóan nyilatkozott a 2023-as évről, mindössze a 15 százalékuk volt pesszimista.
A felmérés szerint az emberek derűlátása az életkorukkal fordítottan korrelál: a 18 és 24 év közötti korosztálynak a 74 százaléka, míg az 55 év fölöttieknek csak a 18 százaléka tekint optimistán az idei évre. A válaszadók 43 százaléka elsősorban az anyagi helyzetének javulására számít 2023-ban.
Ugyanakkor mindössze tízből három romániai számít idén az ukrajnai helyzet enyhülésére/a háború végére és Románia schengeni csatlakozásának jóváhagyására.
A válaszadók egynegyede nyilatkozta azt, hogy lakhelyet változtatna 2023-ban, 12 százalék ugyanazon a településen belül, 8 százalék más településre, 4 százalék más országba költözne.
A felmérés szerint a romániaiak közel egynegyede (23 százaléka) munkahelyet is változtatna idén. Ez a szándék a 18-34 év közötti korosztály 32 százalékát jellemzi.
Az újévi fogadalmakkal kapcsolatos kérdésre 32 százalék azt válaszolta, hogy idén többet szeretne utazni, 30 százalék több időt töltene a családjával, 29 százalék pedig egészségesebben táplálkozna.
A Reveal Marketing Research online felmérése december 28. és január 1. között készült a 18 év feletti internetfelhasználók körére reprezentatív 1005 fős mintán, a hibaküszöbe 3,1 százalékos.
Ma a ki igekötő lesz a főszereplő. A leggyakoribb, ősi igekötőnk ideális a kifelé irányulás szemléltetésére, és itt a kiszól, kilép, kitesz szavakat hoznám fel példaként. Emellett a befejezettségre is utalhatunk vele egyebek között a kihirdet, kinyomtat szavakkal, sőt ellentétet, egyéb jelentésmódosítást is jelölhet. Utóbbi kategóriára jó példa a kicsomóz, a kitakar, a kinevez, illetve a kifogvalakin.
Nemegyszer helytelenül alkalmazzák, például fölöslegesen kapcsolódik néhány, magában is teljes értelmű igéhez. A világhálón több mondatot is találtam, most azonban csak kettőt ragadok ki közülük. „Egy profi könyvelő mindent nyomon követ és kiértesít.” „A kis furgonokkal érkező postás ezután is minden küldeményt, sőt csomagot is kikézbesít.” A Nyelvművelő kéziszótár szerint a példamondatokban lévő kiértesít és kikézbesít helyett bőven elég az értesít és a kézbesít.
Ugyancsak mellőzhető, ha az idegen szó már eleve tartalmazza a ’kifelé irányulás’ jelentésmozzanatát. Például: „Minden csaj kidisszidál ebből a fórumból előbb-utóbb külföldre.” Ebben az esetben a disszidál vagy a kivándorol szavakat használhatta volna a szöveg írója a kidisszidál helyett.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy főként német hatásra elterjedt a ki igekötőnek más igekötők rovására való használata. Például: az elfárad helyett a kifárad, a megigazít vagy a helyreigazít helyett a kiigazít, a megtárgyal helyett pedig a kitárgyal. Természetesen van néhány olyan ki igekötős ige, amely sajátos jelentésárnyalatot hordoz, ezért nem hibáztathatjuk őket. Például: kicserél, kikísérletez, kiteljesedik, kivizsgál.
A Nyelvművelő kéziszótár szerint logikátlan voltuk miatt a kicsuk, kizár igéket is ajánlott mellőzni, ugyanis helyes magyarsággal kinyitjuk az ajtót vagy a zárat.
Léteznek még olyan igék, amelyeket ki igekötős főnévből képeztek, például a kifogás szóból keletkezett kifogásol, a kivételből alkotott kivételez, illetve a kivitelből létrejött kivitelez. „Az ilyen, úgynevezett áligekötős igétől akkor sem válik el az igekötő, ha ezt a mondat hangsúlyviszonyai egyébként megkívánnák” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban. Pongyola tehát a tervet ki kell vitelezni mondatszerkezet, amelyet a fát ki kell rakni mintájára alkottak. De ez a kérdés sem jó így: „Miért fogásolod ezt ki?” Helyesen így hangzik: „Miért kifogásolod ezt?” Ez viszont elfogadott: „Miért jelented ezt ki?”
Az is gyakori, hogy a hivatali és a kereskedelmi nyelvben sietségből vagy divatból elhagyják a ki igekötőt. Például: „A pénzt kedden utalják.” Helyesen: „A pénzt kedden utalják ki.”
Továbbra sincs előrelépés a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ügyében, miután a Maros megyei tanfelügyelőség átiratban kérte a szakminisztérium véleményezését, az helyi önkormányzat által elfogadott ideiglenes megoldással kapcsolatban. Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár jó megoldásnak tartja azt, hogy ideiglenesen a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium osztályait a Bolyai Farkas Elméleti líceum vegye át, mivel az iskola akkreditált római katolikus teológia szakra is. A döntés, hogy melyik iskola vegye át az osztályokat a Maros megyei tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik.
